Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-21 / 169. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJ8ÁG 1363. július tli Az ideológiai offenzíva kibontakozásával kapcsolatos feladatok Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága VB beszámoióiának rövidített szövege Az elmúlt évek tapasztalata azt bizonyít­ja, hogy jó eredményekhez vezet, ha a vá­lasztott pártszervek időnként mélyreható vizs­gálat tárgyává teszik a szocializmus építésé­ben jelentkező problémákat. Ezek a viták elősegítik az ideológiai munkát, amely vi­szont ereimé nyesen segíti a feladatok meg­oldását. Mint arról hírt adtunk, a közel múltban az MSZMP Tolna megyei Bizottsága „Pár­tunk VIII. kongresszusán tárgyalt elvi, ideo­lógiai kérdése k értelmezésének, leviteiének tapasztalatai. Az ideológiai offenzíva kibon­takozásával kapcsolatos feladatok” — címmel vitatott meg több elvi, elméleti kérdést. Az alábbiakban — több napon át —rö­vidítve ismert etjük a pártbizovtsági ülésen elhangzott beszámolót és a vitát. I. Alig fél esztendeje, hogy pár­tunk Vili. kongresszusa nagy' je­lentőségű megállapításokat tett a szocialista építésünk eredményeit illetően. Leszögezte, hogy hazánk­ban leraktuk a szocializmus alap­jait és a szocializmus teljes fel­építésének korszakába léptünk. Jelenleg olyan történelmi sza­kaszban vagyunk, amikor egy adott szakasz feladatait lényegi­leg megoldottuk. (Alapok leraká­sa). A megtett út elemzése, a kö­vetkeztetések levonása égetően szükséges éppen a jövőbeni fel­adatok meghatározása, és a hibák elkerülése végett. Aid ezt nem teszi meg, az olyan helytelen gyakorlati lépéseket tehet, ame­lyek gátolják a további előreha­ladást. Máris akadnak olyanok, akik a szocializmus alapjainak lerakását úgy fogják fel. mintha a szocialista . építés döntő részét megoldottuk volna, a jövőben már csak apró, — az érdes felü­leteket eltüntető „csiszoló-’ — munka lenne hátra. A helyes felfogás viszont az, hogy a feladat egy nagy részét megoldottuk, mélyreható gazda­sági, társadalmi változást hoztunk létre, de ezek az alapok, az előt­tünk álló feladat nagyságát te­kintve, csak a kereteket jelentik. Ezeket a kereteket építő mun­kánk második szakaszában min­den vonatkozásban — szocialista tartalommal kell megtölteni. Ez a munka bár kevésbé látványos, azonban az előző szakasz tevé­kenységével egyenértékű. Tehát a harc. az építés ütemének tuda­tos irányítása, szervezése elen­gedhetetlen követelménye továb­bi munkánknak. Az e kérdésekkel való foglalko­zás szükségességét húzza alá az a jelenség, amelyet a most le­folytatott vizsgálat is igazolt, hogy rendkívül megnőtt a töme­gek szimpátiája a szocialista építés iránt. Rendkívül nagy a tömegek rokonszenve a párt po­litikájával kapcsolatban. Ez a nagy érdeklődés óriási erőforrá­sa a szocialista építésnek. De eme erőforrás kihasználását, illet­ve felhasználását komolyan akadályozza egyrészt a tömegek nem kellő szocialista tudata, amely az utóbbi időben nagyon jelentősen fejlődött, de mégis el­maradt a szocialista építés mö­gött, másrészt a párttagok között jelentkező maradi felfogás és nem kellő ideológiai felkészült­ség, amelyet tükröz az új hely­zet számos kérdésében jelent­kező meg nem értés. E helyzetet bonyolítják a nemzetközi mun­kásmozgalomban jelenleg meg­lévő viták. A társadalmunkban végbement nagy változás megyénkben is ked­vező feltételeket és lehetőségeket teremtenek a marxizmus eszmei offenzívajához. Ezt segíti az a tény, hogy a marxizmus offenzí- vában van világszerte is. Ahhoz, hogy az eszmei offenzí­va problémáit részletesen elemez­zük, feltétlenül szükséges körvo­nalazni a hatókörét, tartalmát és kiterjedését. Az eszmei offenzíva feladata, hogy kiterjessze a marxizmus eszméit az egész társadalom­ra, harcot jelent a marxiz­mus uralkodóvá tételéért egész társadalmi. — gazd'- sági, állami és kulturális életünkben, Az eszmei offenzívának segíte­nie kell a társadalom politikai, erkölcsi és világnézeti tudatoso­dását, annak elmélyülését. Külö­nösen nagy szerepe van á jelenle­gi időszakban az erkölcsi tuda­tosság fejlesztésében, amelynek normáit pártunk VIII. kong rész-' szusa fogalmazta meg. A szocia­lista erkölcs normáinak társadal­mi méretű térhódítása alapvetően fontos feladat, mert az előrehaladás most jórészt azon múlik, hogy milyen eredményeket érünk el a ter­melési alapok növelésében, a dolgozók szocialista tudatá­nak, erkölcsének formálásá­ban. A marxista eszmék terjesztését népi szabad leszűkíteni, csak a gondolkodás formálására, hanem halnia kell az érzelmekre, és az érzelmeken keresztül konkrét gyakorlati cselekvésre is ösztö­nöznie kell az embereket. Az esz­mei offenzíva útján a marxista eszméket nem „tisztán”, nem ön­magában. hanem az emberek tu­datában meglévő polgári és kis­polgári eszmék — nézetek, — szokások leleplezése útján kell terjeszteni. Ez annál is inkább fontos, mert a párt cél.ia és a szocializmus érdeke azt kívánja, hogy a marxizmust ne csak megis­mertessük. hanem osztatlanul egyeduralkodóvá váljon az emberek gondolkodásában. Ezt a célt pedig csak a bur- zsoá és egyéb kispolgári né­zetek leleplezése és teljes szétzúzása útján lehet elérni. Azt is világosan látnunk kell, hogy a hazánkban folyó eszmei offenzíva szerves része a marxiz­mus világszerte folyó térhódí­tásának. tehát figyelmünknek ki kell terjednie az imperializmus ideológiája elleni harcra. Ezt kü­lönösen aláhúzza az a tény, hogy a marxizmus térhódítása együtt jár a békés egymás mellett élés politikájának egyre erőteljesebb érvényesülésével. A békés egy­más mellett élés gyakorlata alapján viszont nemcsak anyagi dolgok kerülnek be hozzánk, ha­nem ezzel együtt az imperializ­mus ideológiája is behatol. Az imperialista ideológia behatolása és a hazai antimarxista eszmék irányzata egybeesik. Ez is bizo­nyítja az erőteljes eszmei offen­zíva szükségességét. Téves felfogás lenne, ha úgy értelmeznénk, hogy az eszmei offenzíva csak a marxista esz­mék terjesztésére és uralkodóvá tételére irányul — illetve csak erre szűkül le. Az ilyen felfogás félúton való megállást jelentene. A szocializmus alapjainak le­rakását végre lehetett hajtani, éppen a gazdasági alapok követ­keztetéséből származó, nem egy • séges, de határozott politikai, c V még nem szocialista tudattal rendelkező dolgozókkal. De már a szocializmus teljes felépítésé­nek azonban alapvető feltétele az egységes szocialista tudat ki­alakítása is. A hatalmat megszerezni, a régi burzsoá formákat lerombolni, új formákat, új szocialista kerete­ket létre lehet hozni a társada­lom sokrétű, nem egységes tuda­tával. Ez a sokrétű, nem egysé­ges tudat természetesen azt je­lentette. hoev az egyes osztá­lyod rétegek és az egye,s. embe­rek is a legkülönbözőbb erkölcsi, világnézeti — ideológiai talajon álltak. Az egyes ember is hordott ma­gában a régi burzsoá erkölcsből — és tudatból is —. de meg­található volt emellett a szocia­lista erkölcs ér tudat bizonyos elemei is. A harcban való részvétel in­dító oka is más és más volt. Azonban ezt a nagy tarkaságot, mint egy abroncs fogta össze, a politikai tudatosság. A politikai tudatosság vezérgondolata pedig az volt, hogy a régi rendszert, amely annyi szenvedést okozott, össze kell tömi, — minden for­májával —, intézményeivel együtt, és új formákat, intézményeket kell létrehozni. Az emberek cse­lekedeteit meghatározó politi­kai tudatosság tehát az volt,. hogy újat, jobbat létrehozni. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy minden ember, aki részt vett e nagy forradalmi aktus lebonyolításában, személy szerint is mindig a legnagyobb fokú politikai tudatossággal rendelkezett. Voltak olyan em­berek, sőt egész rétegek, ame­lyek részt vettek a konkrét forradalmi átalakulásban. az objektív forradalmi fejlődés folytán azonban itt nem az eavéb egyes ember egyéni el- kéozelésé. hanem a társadalom politikai tudatossága volt az alapvető. A szocializmus teljes felépí­tése azonban nem lehetséges kétféle erkölcs és kétféle tudat alapján. A szocializmus teljes felépítése gazdasági és politikai vonatkozásban is elképzelhetet­len és megvalósíthatatlan a burzsoá erkölcs és tudat alap­ján. Fejlett szocialista gazdaság teremtése. olyan gazdaságé, amely több. jobb. olcsóbb árut ad, mint a kapitalizmus, nem hozható létre olyan emberekkel, akik burzsoá felfogás alapján csak az egyéni érdeket, a pil­lanatnyi érdeket nézik és nem adnak semmit a társadalom, a közösség érdekeire. Ugyanakkor a dolog másik oldala, hogy a szocialista erkölcsű, tudatú em­ber — csak a szocialista gazda­ság kialakításáért folvó harc füzében, forgatagában fejlődhet ki Az elmúlt évtized tevékenysége vi­lágosan bizonyítja, hogy a szo­cializmus építése törést szen­ved, ha a marxista eszmék nem párosulnak a nekik megfelelő gyakorlat kialakulásával Tehát a marxizmus eszmei offenzí­va ja azt is jelenti, hogy a kommunistáknak úrrá kell lenni az eseményeken. Nekik keil az eszmék terjesztése út­ján irányítani a gyakorlatot, az eseményeket és nem for­dítva. Szívós következetességgel kell küzdeni, hogy a gyakorlat egy­re jobban megfeleljen az álta­lunk hirdetett eszméknek. A marxista eszméknek meg­felelő gyakorlat kialakítása el­választhatatlan a marxizmus tisztaságáért vívott kétfrontos harctól. A torzítások legtöbbször ott jelentkeznek, ahol az eszmé­ket nem követik a nekik meg­felelő gyakorlatok, de ez for­dítva is érvényes. (Fotftakytjg Kevés a nyár! tataimiBka Szűcs Lajos, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetőjének nyilatkozata Szavakban vajamennyi járási szakvezető szövetkezeti szak­ember elismeri; a tarlókat nem szabad kiszáradni hagyni. A tények viszont azt mutatják, hogy a szavak mögött kevés a tett. A nyári talajmunkák helyzete aggasztó és nyugtalanító. Arra kértük Szűcs Lajos elviársat, a megyei tanács vb. me­zőgazdasági osztály vezetőjét, mondja el. mit kíván tenni a mezőgazdasági osztály az elmaradás felszámolása érdekében, Szűcs Lajos a következőket mondotta: LEGFRISSEBB ÉRTESÜLÉ­SEINK szerint búzából még 19 7ö0 rozsból 1192, őszi árpából j 270 hold az aratnivaló. Szeles zár-1 dón — és ez elég érthetetlen — van még iegtöbb. talpon álló őszi árpa. A gabonabetakarítás 94 százalékát eddig ez évben gépek­kel végezték. Erre Tolna megye történetében még nem volt példa. De nézzük a hordást, a kombájn­szalma lehordását. E téren to­vábbra is és változatlanul nagy az elmaradás. Ötvenezer-nyolc- százhetven hold a kombájnnal aratott terület és tizenegyezer- nyolcszázbetven holdnyi tarlóról a szalma még nincs letakarítva Járás és járás között ég, föld kü­lönbség tapasztalható. A dombó­vári járásban a szalmabetakarí- tás 90 százalékát végezték el, a bonyhádi járásban viszont mind­össze 59.3 százaléknál tartanak. Ekkora eltérésre csak azt lehet mondani, a különbség a szemlé­letből, a hozzáállásból adódik. Nagy az elmaradás Saekszárdon, és a tamási járásban is. A tarlóhántós sem folyik kielé­gítő módon. Az aratást 42 tsz fe­jezte be. számításaink szerint jú­lius 25-ig ezzel a munkával a megye valamennyi közös gazda­ságában végeznek, ugyanakkor a tarlóihántás a tervezett terület­nek mindössze egyharmadán tör­tént meg. Szekszárd város a bonyhádi és a tamási járás utol­só. Ha a nyári mélyszántást né­zem, akkor is azt látom, a bony­hádi és a tamási járásban a leg­rosszabb a helyzet^ gátló, nehezítő körül­mények vannak. De vélemé­nyem szerint az elmaradás fő oka leggyakrabban: szervezetlen­ség. Elmondok erre egy pozitív példát. A Daimandi Gépállomás körzetében az igazgató személye­sen vette kézbe e fontos munkák irányítását. Jó módszer nálunk a gépek csoportos üzemeltetése. Zavartalanabb az üzemanyagellá- tás, gyorsabb az eseleges meghi­básodás kijavítása, sorolhatnám még tovább, de az a lényeg, hogy átfogóbb, tervszerűbb a munka. Látni is ezt a dombóvári járás helyezésén. Ahol viszont a gépek egyenként elszórva dolgoz­nak, ott ebből sokfajta elmara­dás és nehézség támad. A szai- malehúzók kapacitását is sokkal jobban ki lehetne használni. Eb­ben az esetben nagyon minimá­lis számítások szerint , naponta 2000 holdról lehetne a szalmát lehúzni. NAGYON VÁZLATOSAN je­lenleg ez a helyzet, és ennek is­meretében határoztuk el a kö­vetkezőket: Jövő héten a mező- gazdasági osztály illetékes szak­emberei felkeresik azokat a já­rásokat, ahol legnagyobb az el­maradás. Konkrét intézkedéseket tesznek és szükség esetén felelős- ségrevonást javasolnak. Pár nap­pal ezelőtt tárgyaltunk hasonló értelemben a gépállomások fő- agronómusaival. Intézkedtünk, hogy amilyen sorrendben leállnak a kombájnok, olyan sorrendben a kombájn vezetők nyomban erő­gépre üljenek: a talajmunkát, a szállításokat végezzék. Ez sokat fog jelenteni, hiszen a kombájn- vezetők többsége egyúttal kiváló traktoros. A járások mezőgazda- sági osztályától megkívánjuk, a felelősségteljesebb irányítást, a legjobban rászoruló tsz-ek foko­zottabb támogatását. Nem feled­hetjük el, hogy mi forog kockán. Erre is csak egyetlen példát mon­dok. Tavalyról 88 000 holdnyi szántatlan terület maradt tavasz­ra. És tessék körülnézni! Ahol őszi mélyszántásba került a ku­korica. ott a növény jobban át­vészeli az aszályt. A tavaszi szántásokba került növény — min*k mondjam, mindenki látja milyen. Nem véletlen tehát, hogy amikor most a nyári talajmun­kák fontosságát hangsúlyozzuk, tulajdonképpen a jövő év meg­alapozásáról beszélünk — fejezte be nyilatkozatát Szűcs Lajos elv­társ. IW* Sz. P. Közel egymilliós társadalmi munka Hatszázezer forint értékű tár­sadalmi munkát irányoztak elő az idén a tamási járás területén. Szerepel ebben járdaépítés, víz­mű-bővítés. vagy létesítés és más apróbb, de a lakosság szempont­jából fontos munka. A félévben ebből négyszázezer forintot je­lentő teljesítményt értek el, ami azt jelenti, hogy egy-egy lakos 20—23 forint értékű munkát végzett a járásban. Kiemelkedő eredményt ért el Tamási, ahol 62 ezer forintnyi társadalmi munkát végeztek eddig. A pince­helyiek 50 ezer forint értékű munkát végeztele a vízmű- bővítésnél, a regölyiek 48 ezer forintnyit a .járdaépítésben, Gyünkön új vízmüvet létesítettek, mintegy 32 ezer forint értékű munkával. A társadalmi munkák java a második félév folyamán idő­szerű, s így ez eddigi eredmé­nyek alapján reális feltevés, hogy az év végére a tamási já­rásban «egymillió forintnyi lesz a végzett társadalmi munkák ér­téke. Koppány völgyi Napok, kirándulások a népfront-bizottságok terveiben A hónap viaszaié vő napjaiban is változatos eseményekre kerül sor megyénkben a népfront- bizottságok szervezésében. Pakson július 24"-& a járási elnökség tart közös megbeszélést a községfejlesztési állandóbizott­ság tagjaival. Ezen megvitatják a járás Községeire vonatkozó községfejiesztési térvet. Bonyháclon ugyanezen a napon a járási műszaki akcióblzottság tart ülést, amelyen a mórágyi és a teveli községi népfront, község- fejlesztéssel kapcsolatos problé­máit beszélik meg. Nyár van, s a kirándulások szervezése immár hagyományos a népfront-bizottságoknál. Július 27-én Simontorrváról indulnak a-ngects lásra Szegedre a helyi népfron kezdeményezésére Tamásiból július 29-én. sze mélygépkocsis karaván indul or szágjárásra: 12 gépkocsi tulajdo nos népfront-aktíva rendez kö zös kirándulást Szegedre. A hónap végén július 29-éi Koppányszántón a járási elnök ség jelentős megbeszélést tart. P Koppányvölgyi Napok megrende zésének módját vitatják meg Ezt a rendezvényt tavaly Somogj megyében tartották, s már akkoi elhatározták, az idén Tolna me gyében lesz az ünnepség szín­helye. Az ezzel kapcsolatos meg­beszélések egyébként Tamásiban még az elmúlt napokban meg­__

Next

/
Oldalképek
Tartalom