Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-03 / 153. szám
«ec3. július 3. VOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Hruscsov elvtárs beszéde a berlini nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) dialista ország mindig igaz barátként s a kommunizmus győzelméért vívott harc szövetségeseiként állt és fog a jövőben is állni a Nemet Demokratikus Köztársaság mellett. Ostoba és veszélyes a nyugatnémet revansistáknak az a reménye, hogy katonai úton számolják fel a Német Demokratikus Köztársaságot. Miért nem hajlandók a nyugati hatalmak megkötni a német békeszerződést? A nyugatnémet kormány politikája nem a nyuFigyelembe kell venni, hogy az amerikai Imperialisták arra számítanak, ha Nyugat Németországot a fegyverkezési Verseny útjára taszítják, akkor háborús konfliktus esetén Nyugat-Németország területe esik elsősorban a nukleáris csapás övezetébe, az Egyesült Államok pedig egy időre kívül maradhat. A nyugatnémet népnek azonban az az érdeke, hogy Németox'szág békésen fejlődjék, rendeződjenek és fejlődjenek a szocialista országokkal való sokoldalú kapcsolatai. Megvannak-e ehhez a megfelelő objektív feltételek? Meggyőződésünk, hogy vannak ilyen feltételek. Először: a Szovjetunió és az NSZK között nincsenek olyan ledönthe- tctlen sorompók, amelyek kizárnák a két ország közötti együttműködés lehetőségét. Természetesen ellentétes ideológiai pólusokon helyezkedünk el. Országainkban más-más a társadalmi rend. De hiszen ez nemcsak az NSZK-t választja el a Szovjetuniótól, a szocialista országoktól. A társadalmi, politikai vízválasztó két különféle rendszer között húzódik: a szocialista és a kapitalista között, s a kapitalista rendszerhez nemcsak Nyugat-Némelor- szág, hanem az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország és még sok más állam is tartozik. S ha más kapitalista országokat a társadalmi gazdasági rend különbözősége nem feszélyez abban, hogy fejlessze együttműködését a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, akkor Nyu- gat-Németország miért ne haladhatna ugyanezen az úton? Másodszor: a nyugat-németországi németeknek vannak olyan politikai gatnémet nép érdekeiből, hanem az amerikai monopóliumokkal szoros kapcsolatban álló német revansisták érdekeiből indul ki. Az amerikai monopolistáknak előnyös, hogy szövetségeseiket állandóan a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal ijesztgessék. Mindenki számára érthető, hogy minél többet költ egy ország védelmi kiadásokra, annál kevesebb erőforrása marad a gazdasági élet békés ágainak fejlesztésére. Az amerikai imperialisták éppen erre törekednek szövetségeseiknél, arra, hogy a nyugatnémet és egyéo monopolkörökkel fennálló versenyben minél kedvezőbb Helyzetbe jussanak. és gazdásági érdekeik, amelyek azonosak a szocialista országok népeinek érdekeivel. Vonatkozik ez elsősorban a békére. Úgy hiszem, Nyugat-Német- országban sem mer egyetlen egészséges gondolkodó ember abban kételkedni, hogy a szovjet nép és más szocialista országok dolgozói a nemzetközi feszültség megszüntetéséért küzdenek, békés életet akarnak az egész földön. — Ami a gazdasági életet illeti, ezen a területen több vonatkozásban is találhatunk szilárd alapot az országaink között fennálló kapcsolatok fejlesztéséhez — mondotta Hruscsov. — Nyugat-Németországnak ipara, egész gazdasága fejlesztéséhez szilárd, állandó külső piacra van szüksége. Ezen a téren azonban összeütközésbe kerül nyugati partnereivel — az Egyesült Államokkal, Angliával, Franciaországgal, Olaszországgal és más országokkal — s érvényesül a konkurrencia törvénye. Nekünk azonban Nyu- gat-Németország nem versenytárs. Ha a Német Szövetségi Köztársaság több acélt, és több gépet gyárt, ez nem jelent számunkra rosszat. A gépek olcsóbbak lesznek, s mi többet vehetünk belőlük. A történelmi fejlődésből és országaink gazdaságának szerkezetéből kifolyólag egyaránt következik, hogy jó kereskedelmi partnerek lehetnénk, óriási lehetőségekkel. — A nyugatnémet üzletemberek világosan látják azokat az előnyöket, amelyeket a Szovjetunióval, a Német Demokratikus Köztársasággal és a többi szocialista országgal való tartós és szilárd gazdasági kapcsolatok jelentenek. amelyeket előnyösebb beszereznie, mint előállítania. — Ismételten hangsúlyozni kell hogy a Német Szövetségi Köztársaság kereskedelmének fejlesztése a Szovjetunióval és a Német Demokratikus Köztársasággal feltétlenül a népek javát szolgálná. Megerősödnének a baráti kapcsolatok, megszilárdulna a bizalom, ami nélkül nem lehet szilárd az európai béke. Ezután Hruscsov a német békeszerződés megkötéséről beszélt és hangsúlyozta, hogy a szerződés megkötése gyökeresen nor- mallzálná nemcsak a Szovjetunió és Nyugat-Németország, hanem az összes európai és nemcsak európai országok közötti kapcsolatokat. — Ma már sokan megértik — jelentette ki —, hogy a német békeszerződés megkötésére vonatkozó javaslatunk nem egyoldalú érdekeket szolgáL A békeszerződés megkötésében ugyanúgy érdekelt Nyugat-Németország és Nyugat- Berlin. Ennek a lépésnek a megtétele minden békeszerető ország és nép érdeke. ’Vem lehet örökké félrevezet ni a nyugatnémet népet Hruscsov ezután hangsúlyozta, a nyugati hatalmak agresszív körei mindent megtesznek, hogy ’ megakad ál y ózzák a német béke- szerződés aláírását. Meggyőződésünk — folytatta Hruscsov —, hogy nem lehet örökké félrevezetni Nyugat Németország és a többi európai ország lakosságát. Már ma is egyre többen értik meg, miért hozták létre az agresszív NATO-t és milyen célt követnek a szövetség megteremtői. Előbb, vagy utóbb eljön az az idő. amikor valamennyi német dolgozó megérti, hogy állhatatosan harcolni kell a béke biztosításáért, a második világháború maradványainak teljes felszámolásáért, a német békeszerződés aláírásáért, hisszük, hogy eljön az az idő, amikor N/ugat-Német- országban olyan Kormány lesz hatalmon, amely a Szovjetunióval, a Német Demokratikus Köztársasággal és a többi szocialista országgal való együttműködés útjára lép, amely oékés, és minden néppel baráti politikát folytat. Németország békés fejlődésének feltételei A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése A nukleáris kísérleti robbantások megszüntetése — A nyugatnémet vezetőknek — folytatta Hruscsov —, ha valóban józanul akarnak politizálni, nem szabad megfeledkezniök arról az egyáltalán el nem hanyagolható körülményről, hogy a második világháború után Európában és az Egyesült Államokban tapasztalt gazdasági fellendülés már régen áthaladt tetőpontján. Ezt nemcsak mi marxisták, hanem a polgári közgazdászok is elismerik. Egyes tőkés országok üzleti körei már tesznek bizonyos intézkedéseket a fenyegető veszély elhárítására. Ilyen körülmények között — állapította meg a szovjet miniszterelnök — nem lehet okosnak és előrelátónak nevezni azt a politikát, amely figyelmen kívül hagyja a szocialista országokhoz fűző gazdasági kapcsolatokat, sőt akadályozza ezeket. Az ilyen politika árt Nyugat-Németország gazdaságának. — Az élet igazolja, hogy a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok rendkívül megbízhatók. Ismeretes, hogy Nyugat-Németországnak számos olyan termékre van szüksége, amelyet mi exportálunk. A Szovjetunió komoly megrendeléseket adhatna Nyugat-Németországnak, sőt Nyugat-Berlinnek is, amelynek stabilizálnia kell politikai helyzetét és a normális gazdasági fejlődéshez megrendelésekre van szüksége. Nyugat-Németország és Nyugat-Berlin viszont vásárolhatna tőlünk olyan iparcikkeket. Hruscsov ezt követően rátért a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetésének kérdésére és utalt arra, hogy a nyugati hatalmak mindenekelőtt az Egyesült Államok nem óhajtják aláírni a megállapodást. Igyekezne* a végtelenségig húzni a tárgyalásokat, különböző mesterséges ürügyekkel hozakodnak elő, csakhogy elodázhassák az atomrobbantások betiltását. Különösen makacsul ragaszkodnak a nemzetközi megfigyeléshez. N. Sz. Hruscsov hatalmas tapssal fogadott beszéde után Waiter Ulbricht emelkedett szólóira. U Thant a Magyar Tudományos Akadémián U Thant, az ENSZ. főtitkára kedden délelőtt a Magyar Tudományos Akadémiára látogatott. Az Akadémia tudóslclubjahan találkozott az Akadémia elnökségének tagjaival, s a magyar tudományos és kulturális élet számos más képviselőjével. A szívélyes beszélgetés után emlék- sorokat Irt az Akadémia vendégkönyvébe. Eit követően az Akadémia dísztermében a magyar tudományos és kulturális élet mintegy kétszázötven képviselője előtt „Kulturális kapcsolatok és a világbéke” címmel előadást tartott. Az előadás előtt Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke üdvözölte az ENSZ főtitkárát. Köszönetét mondott, hogy elfogadta az Akadémia meghívását. Ezután U Thant tartotta meg előadását. Beve-retőben hangoztatta: a nemzetközi béke megszilárdításának egyik lehetősége a kultúrcsere-kapcsolatok fejlesztése. — Olyan terület ez — mondotta, — amelynek nagy fontosságot tulajdonítok és amelyen minden nemzet gyümölcsözően együ «működhet. Magyarország nagy kulturális hagyományokkal rendelkező ország — folytatta. — Történelme az alkotó kifejezés számtalan példájával teli, az irodalom, a zene és a vizuális művészetek terén. Sok magyar gondolkodó, író, költő és művész nemzetközi hírnévre tett szert. A főtitkár ezután emlékeztetett az 1955-ös bandungi értekezletre, amelynek részvevői a nemzetközi kulturális csere fejlesztéséért is síkra szálltak, s rámutatott: a kulturális csere kétoldalú és sokoldalú programjai az utóbbi két- három évtizedben rendkívüli módon megnövekedtek, de korunk követelményeinek szempontjából még kevésnek bizonyulnak. Hangsúlyozta a Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1958- ban aláírt, majd két ízben meg- hosszabított tudományos, technikai, nevelési és kulturális csereegyezmény jelentőségét, majd emlékeztetett az FNSZ-nek azokra az Intézkedéseire, új szervezeteire, amelyek a nemzetközi kulturális és tudományos cserét szolgálják. Szólt arról, hogy állandóan növekszik a hazájukon kívül, ösztöndíjjal tanuló diákok száma a technikai segély missziók a mai nemzetközi élet elfogadott vonásai a tudósok, művészek, tanárok és a kultúra más képviselőinek kapcsolatai ma gyakoribbak és kiterjedtebbek, mint valaha. Emlékeztetett „a tudomány és technológia alkalmazása a kevésbé fejlett területek szolgálatában” elnevezésű ENSZ-kónfe- renciára, amelyre közel kétezer dokumentumot nyújtottak be. — A konferencia aláhúzta azt a tényt — mondotta, — hogy az akarat és az eszközök adva van- van, elegendő erő áll rendelkezésre ahhoz, hogy széles körű, világméretű támadást indítsunk a nyomor, a betegség és a tudatlanság ellen. A konferenciához intézett üzenetemben megjegyeztem, hogy a világ tudósai és a fejlődő országok vezetői együttesen tartják kezükben a jobb jövő kulcsát, s lényeges, hogy talállcozhassanak és segítsék egymást. Ehhez most azt szeretném hozzátenni, hogy a jobb jövő másik kulcsa a bizalmatlanság korlátáinak áttörése. — Az ENSZ és szervezeteinek családja nem engedhet abból a törekvésből, hogy elősegítse a kultúralis cseréket — hangoztatta végül nagy tapssal fogadott előadásában U Thant főtitkár. Rusznyák István, az Akadémia elnöke meleg szavakkal mondott köszönetét a főtitkárnak értékes előadásáért. Dobi István fogadta U Thantot Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden délelőtt fogadta U Thant-ot, az ENSZ főtitkárát. A fogadásnál jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. Péter János külügyminiszter. Kállai Gyula fogadta U Thantot Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden délben fogadta U Thantot, az ENSZ főtitkárát. A látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter. A fogadást követően Kállai Gyula ebédet adott az ENSZ főtitkára tiszteletére a Vörös Csillag Szállóban. Részt vett az ebéden Péter János külügyminiszter, Brutyó János a SZOT főtitkára Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Kovács István a kohó- és gépipari miniszter első helyettese, Csator- rtay Károly, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. Az ebéden Kállai Gyula és U Thant pohárköszöntőt mondott. Záréközlemény olaszországi Róma, (MTI). Kedden délután közleményt adtak ki Rómában Kennedy amerikai elnök olaszországi tárgyalásairól. A közlemény szerint, amelyet Segni olasz köztársasági elnök és Kennedy írt alá az olasz és amerikai vezetők között „hasznos és részletes” eszmecserére került sor a kelet-nyugati kapcsolatokról. A két fél megerősítette, hogy ..továbbra is keresi a nemzetközi feszültség enyhítés'-r. út nv'.cijait". — állítja a közlemény. Kennedy elnök ismertette az Egyesült Államok álláspontját a NATO multilaterális atomerejének megteremtéséről. „Olasz részről, amint az az olasz kormány korábbi elvi megegyezéséből következik, készek részt venni e terv tanulmányozásában, amire az érdekelt kormányok között később kerül sor”. A közlemény szerint a két fél állást foglalt a leszerelési tárgyalások, valamint az atomfegyver■ kísérletek betiltásáról szóló meg■ beszélések folytatása mellett. I „A két fél elismerte Európa Kennedy elnök tárgyalásairól egyesítésének fontosságát”, olasz részről pedig hangsúlyozták annak szükségességét, hogy fokozzák az erőfeszítéseket integrált Nyugat-Európa megteremtéséért. Az olasz vezetők egyetértettek Kennedy elnökkel annak szükségességét illetően, hogy „az európai egységet az Egyesült Államok és Európa kívánatos kölcsönös függőségének keretében valósítsál!: meg”. Gazdasági kérdésekről szólva a közlemény szerint az amerikaiak és az olaszok egyetértenek abban, hogy növelni kell a két ország közötti árucserét, és tanulmányozták a GATT keretében az Egyesült Államok és a közös piac között májusban, Genfben folytatott vám- és tarifacsökkentési tárgyalásokat és megállapították, hogy — tekintettel a szóbanforgó kérdések bonyolultságára — az eddigi eredmények ..biztatóak”. A közös közlemény befejező részében a két fél az ENSZ szerepét méltatja, majd kijelenti, hogy a két kormány „a béke megőrzésére törekszik”.
