Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-08 / 132. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Xin. évfolyam, 133. szám. ARA: 50 PILLÉR Szombat. 1963. június 8. Versengés a gyerekekért.. (2. o.) Rádiómelléklet (4. oj 1 Hetvenkétezer új első osztályos a közép- iskolákban l __•"__) E rőfeszítéseink arra irányulnak, kegy megakadályozzuk az áj háborút N. Sz. Hruscsov válasza olasz lapok tudósítóinak a Földközi-tenger térségével kapcsolatos szovjet javaslatokról Moszkva (TASZSZ). A Paese Sera és az Óra című olasz lap moszkvai tudósítója azzal a ké­réssel fordult N. Sz. Hruscsov- hoz. a Szovjetunió minisztertaná­csának elnökéhez, hogy válaszol­jon néhány.a földközi-tengeri tér­ség atomfegyvermentesítésére irá­nyuló szovjet javaslattal kapcso­latos kérdésre. A kérdések és a válaszok az említett olasz lapok pénteki számában jelentek meg. A tudósítók első kérdése arra vonatkozott, milyen előnyt jelent a Földközi-tenger mellékén élő népek és közöttük az olasz nép számára a szovjet javaslat meg­valósítása. — Úgy gondolom — válaszolta Hruscsov —, a legnagyobb előny, amelyet a Földközi-tenger part­jain élő népek számára a szovjet javaslat megvalósítása jelent, hogy — szemléletesen szólva — e népek biztosítják hazájuk és há­zaik fölött a tiszta égboltot. Nem tornyosulnak fejük fölött a nuk­leáris -rakétaháború sötét fellegei, és a Földközi-tenger nem válik a veszélyes háborús konfliktusok újabb térségévé, nem lép az atomfegyverkezési versenynek arra az útjára, amelyre a NATO ve­zető hatalmai szeretnék terelni. A Földközi-tenger térségének mentesítése a rakéta-nukleáris fegyverektől természetesen nem­csak az e területen élő országok és népek életére hat kedvezően. Teljesen világos, hogy következ­tében összeszűkül majd a nukleáris háborúra való készülődés öve­zete, ez pedig azonnal érez­tetné hatását az egész világ- helyzeten, elősegítené a nem­zetközi feszültség csökkenté­sét, a világbéke erősödését. Egyes nyugati államférfiaktól azt halljuk hogy a szovjet kor­mánynak állítólag »különleges ér­deke« fűződik ahhoz a javaslat­hoz. hogy a Földközi-tenger tér­ségében ne helyezzenek el nuk­leáris fegyvereket és a célbajutta- tásukhoz szükséges eszközöket. Így azonban csak azok közelít­hetik meg a kérdést, akiket nem a termonukleáris háború meg­akadályozásáról való gondoskodás vezérel, hanem arra törekednek, hogy rakéta-nukleáris támasz­pontjaikat saját területüktől mi­nél távolabb, más országok köze­lében állítsák fel. Pontosan ezek­nek az agresszív köröknek volt szükségük arra, hogy a Földközi­tengert nukleáris rakétakilövő ál­lomások elhelyezésére használják fel. Az alkotó munkával elfoglalt szovjet emberektől távol állnak az ilyen tervek. A mi erőfeszítéseink arra irányulnak, hogy megakadá­lyozzuk az új háborút, rette­netes következményeivel együtt. És vajon nem ugyanezt akarják Olaszország, Franciaország. Gö­rögország és Törökország népei? Vajon nem ugyanerről álmodoz­nak az Egyesült Arab Köztár­saság, Libanon, Tunézia, Marokkó népei és az algériai nép, amely sók esztendeig tartó, véres harc után csak a közelmúltban vívta ki nemzeti függetlenségét? A Földközi-tenger mellékén élő népek nagy kulturális értékeket adtak a világnak, olyanokat, ame­lyek mély nyomokat hagytak az emberiség történelmében. Az építőművészet és a szobrá­szat sok nevezetes alkotása szü­letett ebben a térségben. Például azok, amelyeket a »hét világ­csoda« néven ismernek. A népek sok évszázados alkotómunkájá­nak eredményeként felhalmo­zott kulturális értékek egy része megmaradt napjainkig. De ennél mennyivel több semmisült meg azoknak a háborúknak a füzé­ben. amelyek különböző időpon­tokban e térségben fellángoltak. Meg lehet-e engedni, hogy mind­az. amit a népek megalkottak és jelenleg építenek, elhamvadjon a termonukleáris háború máglyá­ján? Nem, ezt nem szabad meg­engedni. A mi közös célunk a béke megőrzése. Dr, kockázatos illúzió, lenne azt hinni, hogy a háború veszélye magától elmúlik. Ehhez határozott, intézkedések kellenek, amelyek elejét vennék a nukleáris katasztrófának. A szovjet kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy megegyezést érjen el olyan intézkedések tekintetében, ame­lyek megteremtenék az utat a szilárd békéhez. A tudósítók következő kérdése így hangzott: A NATO propagandája úgy próbálja beállítani, mintha az atomfegyverek jelenléte a Föld­közi-tengeren az „általános biz­tonság” megerősödését szolgálná. Úgy véli-e ön, hogy valamennyi földközi-tengeri ország hisz ebben az atomfegyveren nyugvó „biztonságban”. Hruscsov válaszában a többi között kijelentette: — Az államok igazi biztonsága egyáltalán nem erre épül. A gyú­lékony anyagok felhalmozása nem csökkenti, hanem növeli a tűzveszélyt. Ezt mindenki tudja. A NATO vezetői, akik azt állít­ják, hogy a rakétanukleáris fegy­vereknek a Földközi-tenger tér­ségében történő felhalmozása erősíti az „általános biztonságot”, a józan ész ellenére és teljesen határozott célból teszik ezt. Az a céljuk, hogy el tompítsák a né­pek éberségét A NATO rakéta- hprdozó-hajóinak megjelenése a Földközi-tengeren olyan helyzetet teremt a térség országaira nézve, hogy saját akaratukon kívül, egy rakéta-nukleáris háború hadmű­veleti övezetében találhatják ma­gukat. A korábbi helyzethez ké­pest ez a veszély a Földközi-ten­ger medencéjének országait te­kintve sokszorosan megnő. Korábban csupán két ország — a területükön állandó rakéta- nukleáris támaszpontokkal ren­delkező Olaszország és Törökor­szág '— tette ki magát a vissza­csapó« veszélyének. Az amerikai stratégák most ilyenféle „túszokká” akarják tenni a Földközi-tenger tér­ségének valamennyi országát. A Poláris-szál felszerelt tenger­alattjárók ugyanis nukleáris há­borút robbanthatnak ki, bármely Földközi-tenger melléki ország partjainak közeléből rakétákat indíthatnak a szocialista orszá­gok irányába. Mi már megmond­tuk, hogy nekünk nincs más vá­lasztásunk, minthogy rakéta-nuk­leáris fegyvereinkkel célbavegyük a NATO tengeralattjáróinak út­vonalait, a NATO tagjainak és azoknak az országoknak a part­vidékét is, amelyek odaadják te­rületüket a rakéta-nukleáris fegy­verek állandó, vagy periodikus el­helyezésére. A NATO rakéta-nukleáris erői a Földközi-tengeren fel­mérhetetlen szerencsétlensé­get okozhatnak és természe­tesen semmi közük nincs az itt élő népek biztonságának sza- .-.tolásához. Az itteni országok biztonságának fontos, bár természetesen nem egyetlen feltétele a Földközi-ten­ger térségének atomfegyver-men­tes övezetté változtatása. Megelégedéssel állapítjuk meg. hogy a földközi-tengeri országok sok államférfia megérti, milyen nagy veszélyt jelent a nukleáris erők e térségében való elhelye­zése. A szovjet kormánynak az a felhívása, hogy a Földközi-tenger egész térségét változtassák a ra­kéta-nukleáris fegyverektől men­tes övezetté, pozitív visszhangot váltott ki a déleurópai, közelkeleti és északafrikai országokban. Felhívásunkat sokan kedvezően fogadták az afrikai állam- és kor­mányfő Addisz-Abeba-i értekezle­tének résztvevői között is. A tudósítók végezetül megkér­dezték, hogy a Földközi-tenger atomfegyvermentes övezetté vál­toztatásának terve miben külön­bözik a „Rapacki-tervtől, és a Balkán atomfegyvermentesítésére vonatkozó elgondolástól? A szovjet kormányfő válaszá­ban hangsúlyozta, hogy a termo­nukleáris konfliktus veszélyét el­hárítani igyekvő emberi értelem az utóbbi időben egy sor terve­zetet terjesztett elő a világ kü­lönböző térségeinek — közöttük Közép-Európának, a Balkánnak, Észak-Európának és a Földközi­tengernek — atommentes övezet­té nyilvánítására. Az ENSZ köz­gyűlése már határozatot hozott az egész afrikai földrész atom­fegyvermentes övezetté nyilvání­tásáról. Érthetően mindegyik tervnek megvannak a maga jel­lemző vonásai, amelyek a külön­böző térségek sajátosságaival áll­nak összefüggésben. De közös jellemzője valamennyi tervnek az a törekvés, hogy meg kell szabadítani az em­1 bereket a nukleáris háború veszélyétől. És ez a legfonto­sabb. Pap János belügyminiszter látogatása Szekszárdon Pap János belügyminiszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja pén­teken délelőtt Szekszárdra láto­gatott. Felkereste a megyei párt­bizottságot, majd Soczó József­nek. az MSZMP megyei első tit­kárának kíséretében a BM. Tol­na megyei Főkapitányságát keres­te fel. ahol a kapitányság vezetői­vel tanácskozott. Pullai Árpád látogatása megyénkben Tegnap megyénkbe látogatott Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP KB tagja. Délelőtt a Tolna megyei KISZ Bizottság ap­parátusainak tagjaival folytatott megbeszélést, ahol egyebek között az ifjúság politikai és kulturális nevelésének feladatait beszélték meg. A tanácskozás után Pullai elvtárs Tóth József, a KISZ me­gyei titkárának kíséretében a pak- ■ si járásba utazott, ahol találko- ; zott a járási apparátus munkatár­saival, fiatalokkal. Hétfőre összehívták az osztrák minisztertanács rendkívüli ülését Bécs (MTI). Pénteken délben hivatalosan közölték Bécsben: Gorbach kancellár hétfőre ösz- szehívta a minisztertanács rend­kívüli ülését. A napirend egyet­len pontja: a parlament által a kormányhoz visszautalt Habs- burg-konfliktus megtárgyalása. A néppártnak a szocialistákkal szemben megnyilvánuló első en­gedményeként a hétfői miniszter­tanács után összeül a néppárti­szocialista, koalíciós csúcsbizott­ság is. A néppárt mindeddig a közigazgatási bíróság „jogerős íté­letére” hivatkozva nem volt haj­landó „a befejezettnek tekintett jogeset” kérdésében koalíciós partnerével tárgyalni. Az engedmény távolról sem je­lenti azt. mintha a néppárt meg- hátrált volna a Habsburg Ottó javára hozott bírói ítélet feltét­len támogatását illetően. Valószí­nűbbnek tűnik, hogy a parlamen­ti leszavazás és a körvonalaiban kirajzolódni látszó szocialista-sza­badelvű ' „kis koalíció” lehetősé­gének vészélye késztette a nép­párti vezetőket a jelenlegi koa­líciós feszültség némi enyhítésére. Hozzájárult a taktikai enged­mény megszületéséhez az orszá­gos tiltakozó hullám figyelmezte­tő hatása és a szocialista párt- kongresszus határozott állásfog­lalása is. Beláthatatlan annak a Habs- burg-ellenes tiltakozó mozgalom­nak a mérete, amely rohamos erővel hullámzik végig az orszá­gon. Gyárak és üzemek százaiban a dolgozók tízezrei tiltakoznak és helyeznek kilátásba munkásmoz­galmi harci rendszabályokat Habsburg Ottó hazatérése ellen. Az országos mozgalommal pár­huzamosan nagy érdeklődéstől kísérve folyik az Osztrák Szocia­lista Párt csütörtökön megnyílt kongresszusa. A volt császári ház iránti el­lenszenv szinte egyedülállóan hozta közös nevezőre a szocia­lista vezetők, kongresszusi kül­döttek, az egyszerű szocialista párttagok és az egész haladó szellemű osztrák közvélemény ál­lásfoglalását. Most csak az a kér­dés, hogy a szocialista párt veze­tősége nem riad-e vissza a spon­tán kirobbant népmozgalom ele­mentáris erejétől és — egy kétes értékű kompromisszum érdeké­ben — nem fékezi-e le mozgásba lendült saját pártapparátusát. A kongresszuson kibontakozott vita mindeddig nem enged erre követ­keztetni. A vitában felszólaló Broda igazságügyminiszter nagy hatást keltő beszédében egyebek között kijelentette: „Vádat emelek a közigazgatási bíróság tanácsának tagjai ellen!” Weikhart államtit­kár élesen tiltakozott az ellen, hogy a szocialista párt „minden­áron” fenntartsa a néppárttal kö­tött koalíciós egyezményét és ki­fejezetten azt követelte, hogy Habsburg Ottót — ha a bírósági ítélet alapján „beszivárogna” Ausztriába, — családjával együtt tartóztassák le és toloncolják ki Nyugat-Németországba az osztrák belügyi szervek. Hindels, a szocialista parlamen­ti frakció balszárnyának képvise­lője „nemzetközi kalandornak és szélhámosnak” nevezte Habsburg Ottót és azt javasolta, hogy a szo­cialista párt és a szakszervezet „parlamenten kívüli erőket is mozgósítson" hazatérésének meg- a k adá ly ozására. Figyelemre méltó, hogy az ilyen és az ezekhez hasonló felszólalá­sokat, javaslatokat tapssal, élénk helyesléssel fogadják a kongresz- szusi delegátusok és a párt veze­tői. A párt vezetősége határozati javaslatot terjesztett a kongresz- szus elé. A javaslat megállapítja egyebek között: 1945 óta a leg­komolyabb válságot idézi elő a néppárt, ha továbbra is ragasz­kodik a törvényhozás kikapcsolá­sával hozott közigazgatási bírósá­gi ítélet végrehajtásához. A pártvezetőség ezért felhatal­mazást kért a kongresszustól ar­ra. hogy minden, az osztrák al­kotmánnyal összhangban álló in­tézkedést megtegyen a köztársa­sági jogrend egységének helyre- állítása érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom