Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-28 / 149. szám
1063. június 38. tOT.NA MEGYEI Rfif’ÜjSXd 3 Miről tárgyalt a KGST állandó bizottsága Varsóban? Varsó (MTI). Már jelentettük, hogy a KGST külkereskedelmi állandó bizottsága június 24—26-ig Varsóban ülésezett. Az ülésről kiadott közleményt N. Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter, a KGST külkereskedelmi állandó bizottságának elnöke és W. Trampcznyski lengyel külkereskedelmi miniszter nyilatkozatokkal egészítette ki. Patolicsev hangsúlyozta, hogy a bizottság nemcsak az árucsere problémáival foglalkozott, hanem a külkereskedelemmel kapcsolatos egyéb, nagyon fontos kérdésekkel is, mint például a műszaki haladással, a pénzügyi elszámolással, és így tovább. A bizottság nagy figyelmet szentelt a szocialista országok közötti áruforgalomban bekövetkező árrendezés előkészítésének. Trampcznysld kiemelte, hogy a bizottság alaposan megtárgyalta a többoldalú elszámolás bevezetésének számos kérdését. Ez a rendszer lehetővé teszi majd — mondotta —, hogy a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat továbbra is fenntartva, az egyik szocialista országgal folyó kereskedelem deficitjét kiegyenlíthessük a másik szocialista országgal folyó árucsere többletével. Mindez persze csak akkor valósulhat meg, ha létrejön a szocialista országok nemzetközi bankja. Ismeretes, hogy e szerv megalakítására már határozatot hoztunk és jelenleg a szervezés állapotában vagyunk. A többoldalú elszámolási rendszer 1964: január elsején lép életbe — folytatta a lengyel miniszter. — Meggyőződésem, hogy az első „bejáratési” időszak technikai nehézségei után az új rendszer jelentősen elősegíti majd az árucsereforgalom bővítését, különösen a legkeresettebb fogyasztási cikkekből. A jövő év elejétől vezetjük be az új árakat az országaink közötti áruforgalomban. Ezeket az árakat az utóbbi évek világpiaci árainak reális bázisára támaszkodva, a kétoldalú tárgyalásokon állapítjuk meg — mondotta Trampczynski lengyel külkereskedelmi miniszter. A KGST-ülés több más résztvevője is hangsúlyozta, hogy az új árrendszer, a többoldalú elszámolás, a szocialista országok nemzetközi bankja, ez országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének egy-egy döntő jelentőségű állomását alkotja. Ugyanakkor nyomatékosan aláhúzták, hogy a szocialista táborban ez nem jelenti a KGST befeléfordulását. Az ülésen részt vett valamennyi államférfi hangsúlyozta, hogy a szocialista országok továbbra is őszintén törekszenek a kölcsönösen előnyös kereskedelem fejlesztésére a KGST-n kívüli államokkal. A varsói ülés tárgykörének nem mindennapi fontosságára jellemző, hogy a küldöttségekben, amelyeket általában a külkereskedelmi miniszterek vezettek, nemcsak a nemzetközi áruforgalom, hanem a közgazdaságtudomány, a pénz- gazdálkodás és más területek szakemberei is helyet foglaltak. Kedvezett az időjárás a mezőgazdaságnak — az ország több részében aratnak A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója az időszerű nyári munkákról Az utóbbi hetek időjárása kedvezett a növényzet fejlődésének, csupán a legutóbbi esőzések akadályozták helyenként a növény- ápolást és a betakarítást. Az aratási előkészületek országszerte befejeződtek, mindenütt gondoskodtak a gépi munkákhoz szükközé tartozik, hogy a szemterméssel együtt a szalmát is gondosan betakarítsák. Ahol az adottságok kedvezőek, a felszántott gabonaföldeken termeszrésze dolgozik, míg Szolnok, Békés és Győr megyében uz új berendezések 94 százalékát használják. A növényápolás országszerte jól halad, elmaradás csak ott szenek másodvetésű takar nánytapasztalhatő, ahol az utóbbi féléket. A veszteségmentes gaidőben nagyobb mennyiségű csa- bona-betakarítás érdekében a leséges eszközökről és anyagokról, padék hullott. Tervezési hiányos- hető legteljesebben ki kell haszA melegebb* fekvésű vidékeken Ságra mutat, hogy a gépi ős fo- nálni a gépeket. A jól szervemáris aratják az őszi árpát és gatos sorközi kapálást nem min- zett és szakszerű munka nemdenütt követik a kézikapások. A csak az idei aratást segíti, hamost következő időszakban ío- nem a tapasztalatok szerint nagykozni kell a növényápolás és a mértékben előmozdítja a jövő takarmány-betakarítás ütemét, évi jobb termést is: a letakaríhogy a fő aratási idény megkez- tott tarlók azonnali megművelédéséíg. lehetőleg mindenütt be- sével ugyanis a gazdaságok megtejezhessék ezeket a fontos mun- alapozhatják az őszi kenyérkákát. A legközelebbi tennivalók gabona-vetések sikerét. a rozsot, sőt hozzáfogtak a magtermő korai borsó, továbbá a bíborhere és a repce aratásához Is. A búza nagyobb arányú betakarítására előreláthatólag néhány nap múlva kerül sor. A lucerna második, valamint a vöröshere és a rétek kaszálása több helyütt késik, a szénatermés, nagy területeken még betakarításra vár. Különösen érezhető az elmaradás e tekintetben Csongrád. Veszprém és Vas megyében. Viszonylag jók az eredmények Tolna és Hajdú megyében. A szálas takarmányok egy- részét állványos és hideg-levegős eljárással szárították meg, s ezzel általában jó minőségű szénát nyertek. Néhánv megye — elsősorban Heves, Borsod, Szabolcs és Veszprém — gazdaságaiban a már rendelkezésre álló szárító ventillátoroknak csak kis A Pravda cikke a hármas találkozóról Kállai Gyula fogadta a hazánkban tartózkodó osztrák lapszerkesztőket Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese csütörtökön fogadta a hazánkban tartózkodó osztrák lapszerkesztőket: Franz Stamp- rech udvari tanácsost, a Wiener Zeitung főszerkesztőjét, Otto Schönherr-t az APA főszerkesztőjét, Erwin Scharf-ot, a Volksstimme főszerkesztőjét, Justus Brun- nert, a Tageszeitung külpolitikai szerkesztőjét. A fogadás szívélyes, tiaráti légkörijén zajlott le. Kennedy Írországban Dublin, (MTI). Kennedy, aki rövid látogatásra szerdán este Írországba érkezett, csütörtökön reggel félórás tanácskozást folytatott Sean Lemass ír miniszterelnökkel. Az Egyesült Államok nagykövetségén kijelentették, az amerikai elnök az ír vezetőkkel megvitatja I azokat a gazdasági problémákat, amelyekkel Írországnak a brüsszeli tanácskozás kudarca következ- tében kell szembenéznie, és több I más kérdést. ! Kennedy az ír miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után Duncanstown-ba repült. Bonn elégedett Kennedy látogatásával Bonn (MTI). A nyugatnémet sajtó megírta, hogy a Kennedy látogatása kapcsán rendezett ceremóniák költségei több, mint félmillió márkával terhelték meg a bonni államkasszát. Bár az idei költség- vetésben még mindig több, mint egymilliárdos deficit tátong, Bonn nem sajnálta a pénzt erre a célra és a kormánysajtó kommentárjai diadalittasan hangoztatják, hogy „Kennedy rendkívül mély benyomásokkal távozott”, a látogatás „fordulópontot jelent a német— amerikai kapcsolatok terén” és „ismét helyreállt a szívélyes, jó viszony Washington és Bonn között.” — Kennedy stratégiáját Bonnban már fenntartás nélkül helyeslik és- támogatják — hangoztatja a DPA kommentátora —, mert az azon a szilárd elhatározáson alapul, hogy tapodtat sem szabad engedni a kommunizmussal szemben. Ebben a hangnemben ír jóformán az egész nyugatnémet sajtó Kennedy Nyugat-Berlinben, a „frontvárosban” tett szerdai látogatásáról is és a lapok az elnök kijelentéseit idézve nagy elégtétellel nyugtázzák, hogy az Egyesült Államok elnöke „immár személyes politikai presztízsét is hozzákötötte Berlin sorsához.” Bonn érdeklődése most London felé fordul, mert Kennedy és Adenauer egyetértett ugyan a multilaterális atomhaderő felállításának szükségességében, azonban a nyugatnémet fővárosban jól tudják, hogy ez a terv, amely egy lépéssel előbbre juttatná a oonni vezetőket áhított céljuk eléréshez, nem valósulhat meg kizárólag Bonn és Washington közötti kétoldalú megegyezés formájában, hanem szükség van más nyugati államok közreműködésére is, hiszen különben „nagyon is kilátszanék a lóláb”. Bonnban szeretnék, ha Kennedy legalább is elvi ígéretet tudni kivenni Macmillanből a multilaterális atomhaderőben való közreműködésre. Ám a józanabb kommentátorok rámutatnak: az angol kormány ingatag belpolitikai helyzete miatt nem szabad túlságosan sok reményt fűzni ennek a vállalkozásnak a sikeréhez. Azt egyébként, hogy az említett atomhaderőt Bonn a valóságban csak első lépcsőfoknak tekinti a nukleáris fegyverekkel való rendelkezéshez vezető úton, és korántsem elégszik meg majd ezzel az első lépcsőfokkal, szembeötlő módon elárulta a bajor rádió kommentátora. A hírmagyarázó Kennedy frankfurti beszédével foglalkozott, amelyben az elnök az „atlanti társasviszonyt” magasztalta. — Vajon miféle politikai társasviszony képzelhető el a hatalomban való részesedés nélkül — vetette fel a kommentátor, majd így folytatta: — Éppen olyan lenne ez, mint egy közös üzlet a nyereségből való részesedés nélkül. Kétszázmillió nyugateurópaiban ismét és ismét fel fog vetődni az a gondolat, hogy vajon lehetséges, helyes, és értelmes Ndolog-e, hogy Európa védelmét rábízzák 200 millió amerikaira, miközben más államok buzgón fáradoznak azon, hogy önálló atomhatalommá váljanak. Moszkva (TASZSZ). Jurij Zsu- kov, a Pravda szemleírója a lap csütörtöki számában közölt „Nyugaton a sor” című cikkében előzetes hírmagyarázatokat fűz a jövő hónapban Moszkvában sorra kerülő angol—amerikai—szovjet tanácskozásokhoz a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről. A tárgyalásokra kijelölt magasrangú angol és amerikai diplomatáknak — írja Zsukov — meg kell érteniök, hogy a találkozó sikere attól függ, mit hoznak tarsolyukban. Számot kell vetniök azzal is, hogy ez a felelősségteljes kísérlet — amit az amerikai sajtó szellemesen úgy nevez, hogy „kíséreljük meg az atomszellemet visszazárni a palackba” — csak akkor lehet eredményes, ha az előbb említett diplomaták utasításait építő szellemben, nem pedig a propaganda-szolgálat stílusában állítják össze. Az ügy sokkal komolyabb annál — hangoztatja Zsukov —, semhogy a tárgyalásokat a hidegháború újabb fórumává lehessen változtatni. A nyugati hatalmak gyakorta alkalmazott, és különböző, ki nem mondott célokat szolgáló manőverezéseire utalva a cikkíró így folytatja: A nyugati diplomácia az idegen területek fölött végzett kémrepülések után most annak a feladatnak a megoldására összpontosít mindent, hogy a fegyverzetek leszerelés nélküli ellenőrzésének ürügyével szabad teret biztosítson az amerikai felderítőszolgálat számára. A cikk hangoztatja: Az angol és az amerikai diplomaták minden cselekedete a nukleáris kísérletek beszüntetésének kérdésében ennek van alárendelve. Az úgynevezett felügyeletre — folytatja a cikkíró — csupán az amerikai katonai felderítőszolgálatnak van szüksége, amely szovjet területen lévő „célpontokra” vadászik. Vajon miért költenének különben erre a célra évente kétmilliárd dollárt és tartanának egy 20—30 ezres létszámú apparátust? — jegyzi meg a szemleíró,. A cikkíró ezután megemlíti, hogy az amerikai társadalom különböző rétegei, köztük neves atomtudósok, sőt nagytőkések, .követelik a megállapodást az atomfegyverkísérletek beszüntetésében, majd így folytatja: hinni szeretnénk, hogy Harriman (a nyugati sajtó szerint az Egyesült Államok kormánya őt küldi a moszkvai tárgyalásokra) az amerikai kormány olyan új, konkrét javaslatai mellett, amelyek lehetővé teszik, hogy minden késedelem nélkül véget- vessenek a nukleáris fegyverkísérletezéseknek, útipoggyászában magával viszi a honfitársai előbb említett vágyait nyomatékosan tükröző okmányokat is. A szemleíró a továbbiakban Kennedynek azt a kijelentését taglalva, hogy amennyiben az idén nem sikerül megállapodásra jutni, „az atom-dzsinn esetleg sohasem tér vissza a palackba”. Ezt írja: az amerikai elnök honfitársai sohasem bocsátanák meg azoknak, akik sorsuk felett döntenek, ha az angol—amerikai kémszolgálat sötét céljai érdekében elutasítanák a megállapodást. Jurij Zsukov végezetül megállapítja: abból kell kiindulni, hogy az ellenőrzés nemzeti eszközei a megállapodó felek országa területén elhelyezett, korlátozott meny- nyiségű automata ellenőrzőállomásokkal együtt — mint ezt az angol tudósok javasolták, s a szakértők egyöntetű véleménye szerint is — tökéletesen biztosítja a megegyezés betartását. A tolnai Aranykalász Tsz 46 holdon termel fűmagot, Tolnaszigeten. Képünkön a Szed- resi Gépállomás kombájnja Hero- nyányi János traktoros vezetésével a lekaszált fűmagot gyűjti össze.
