Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-04 / 128. szám
2 TOI.JÍA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. június 4. Csaknem száz író talcclkozott olvasóival Könyvvásár négyezer üzemben és vállalatnál - Nagy sikerrel zárult az idei ünnepi könyvhét Országszerte vasárnap fejeződött be az idei ünnepi könyvhét. Bár a könyvforgalomról a teljes jelentések még nem állnak rendelkezésre, máris megállapítható, hogy — immár hagyományosan — nagy sikerrel rendezték meg az idei könyvünnepet is'. Az előtérben ebben az esztendőben is az író-olvasó-találkozók álltak: csakneín száz író utazott el az ország legkülönbözőbb tájaira. hogy találkozzék olvasóival, részt vegyén ankétókon, beszélgetéseken, s dedikálja műveit. Mint ismeretes, a könyvhéten 64 mű jelent meg, 750 ezer példányban, s a választékot tovább bővítette mintegy 250 a közelmúltban megjelent jelentős mű, amelyekből több mint - másfél millió példány állt rendelkezésre. A 64 könyvheti könyvből 29 mai magyar szerző szépirodalmi alkotása volt, s az élő. magyar irodalom növekvő népszerűségét tükrözték a forgalmi adatok. Országosan mintegy négyezer: üzemben, hivatalban és intézményben rendeztek könyvvásárt. Koreai eperfákat honosítottak meg Kísérleti epreskert Szekszárdon Ezerkétszáz községben 2500 holdnyi epreskertet telepített hatodik éve a Herbária. A kertekben 300 000 oltást végeznek évente. Jelenleg három és félmilliónál több nemesített eperfabokor zölden országszerte, s az állomány negyedrésze már lombozható. Ezek törpefák, ezért könnyebben szedhető a levelük, megkímélik a selyemhernyó-tenyésztőket a fá- ramászástól. Szekszárdon kísérleti epreskertet rendeztek be a közelmúltban. A telpen negyvenféle eperfa változatot — a bolgár, a román, a francia, az olasz fajtáktól kezdve a szovjet és a koreai fajtákig — gyűjtöttek össze, s eredményes kísérleteket folytatnak a legjobb fajták meghonosítására és hazai I telepítésének kinemesítésére. t Az eddigi kísérletekben a koreai eperfák bizonyultak a legmegfelelőbbeknek, s azokat magyar és más fajtákkal keresztezték. A koreai fáknak sikerült négyféle változatát elszaporítani. Ezek fagyállóak, bő levéltermé- sőek, a fák önmagukat alakítják bokorrá, s tartalmazzák a selyemfonál képződéséhez szükséges fehérjét és nitrogént. Sárközi táncünnep Szekszárdon Nagyszabású táncostalálkozóra kerül sor június 16-án, vasárnap Szekszárdon. Hét vendégegyüttes vesz részt a „Sárközi1’ tártcünne- pen, meghívták a veszprémi városi táncegyüttest, a Fehér megyei népiegyüttest, a „Báeska” népiegyüttes dávodi csoportját, a Dunai Vasmű táncegyüttesét, a kecskeméti „Hírős” együttest, a szebényi népiegyüttest, és a mohácsiakat. A táncostalálkozó reprezentálja a megye legfejlettebb műkedvelőmozgalmának, a népi táncnak a színvonalát. A megye együttesei közül a sárpilisi, a sárközi, a du- naföldvári, paksi, tamási vesz részt a táncos ünnepen. Bemutatkozik még a MÉSZÖV sióagárdi tánccsoportja. A Megyei Tanács művelődési osztálya már összeállította az ünnepség műsorát. A vasárnap délelőtti városnézés után a résztvevők délután fél ötkor felvonulnak a szovjet emlékműhöz, megkoszorúzzák a tizenkilences emlékművet, majd a színpompás menet a Szabadtéri Színhadhoz vonul. Este hat órakor kezdődik az ünnepség, Hunyadi Károly elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára beszédével. Az egész estét betöltő műsor után a résztvevők emléklapot kapnak. A táncostalálkozó tapasztalat- cserét szolgál, a programban szerepel a falusi tánccsoportvezetők megbeszélése is. Megkezdődnek a megyén belüli autóbusztnrák Tolnai tájak, tolnai várak — Szekszárdi vörösbor-túra — Megyei útikalauz készül A Megyei Idegenforgalmi Tanács a napokban az IBUSZ, a TIT és más szervezetek képviselőivel együtt megtárgyalta munkatervét. A tanács megbízásából dr. Pataki József készített javaslatot a megye idegenforgalmának megszervezésére. A tíz gépelt oldalas, figyelemre méltó javaslat — amelyet némi módosítással elfogadtak és határozattá emeltek — bevezetőiében szól arról, hogy az ország 19 megyéjéből egyedül Tolna megyének nincs idegenforgalmi irányító szerve, s emiatt a megye mindinkább kimarad az idegenforgalom anyagi és erkölcsi hasznából. A megyébe irányuló eddigi idegenforgalmi megmozdulások szinte kizárólag egyéni kezdeményezésből születtek, és elsősorban Szekszárdon néhány lelkes, önfeláldozó embernek a munkájából szereztek eredményeket és hírnevet egyes vendéglőnek, borosgazdának, illetve a városnak és a megyének. A javaslat joggal állapítja meg. hogy az országszerte bővülő belső és külső idegenforgalomba való bekapcsolódáshoz kellő tekintély- lyel — a lelkesültségen kívül szakmai hozzáértéssel és tapasztalattal is — rendelkező hivatalos szerv létrehozása lenne a kezdet első lépcsője. A társadalmilag munkálkodó Megyei Idegen- forgalmi Tanácsra hárul az idővel kiépülő hivatásos Idegen, forgalmi Hivatal alapjainak lerakása. A javaslat megjelölte a kiindulópontokat, amelyek szerint részletesen felmérendők az idegenforgalmilag tekintetbe vehető helységek, tájak, objektumok, érdekességek, azok megközelítésének módjai, útviszonyai; a helyi idegenvezetés problémái, továbbá a szállások és az étkeztetések lehetővé tétele, valamint a propaganda-lehetőségek, a különféle változatú túratervek összeállítása és a megyénkből más megyékbe induló IBUSZ-túrák, iletve cseretúrák más városokkal, megyékkel. Országos viszonylatban a legnagyobb érdeklődésre a Szekszárd —Gemenc—Sárköz útirány tarthat számot, amelyen dr. Pataky József már tíz turistacsoportot vezetett az elmúlt években. A dunántúli dombvidék—Alföld (Sárköz)—Mezőföld találkozása, nál kiépült, mintegy 2000 éves történetével eddig szerényen hallgató Szekszárd fekvése, városképe, történelme, emlékei, megyeháza. múzeuma önmagukban is megérdemelnek egy túrát, amelynek egy pinceszerezés — borkóstoló egy eredeti tanyában — lenne betetőzése minden alkalommal. A sárközi és a sióajjárdi népviselet megtekintése és fényképezése inkább vasárnap délelőttökön alkalmas. A decsi népművészeti ház azonban hétköznapon is megnézhető és a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban is látható népművészeti és népviseleti kiállítás. A megye északi részének történelmi emlékei szintén megérdemelnek egy egész napos túrát, Tolnai tájak—tolnai várak címmel. Szakképzőit idegenvezetőkkel mindenütt akad mondani- és látnivaló. A Megyei Idegenforgalmi Tanács azt javasolja a megye ifjúságának, a KISZ- és az úttörőszervezeteknek: hogy négyéves programmal, különféle változatban összeállított túrákon, minél tömegesebben keressék fel ezeket a kedves emlékhelyeket, természeti és kulturális érdekességeket tartogató tájakat is. így bizonyára. az érintett községek is több gondot fordítanak majd ezeknek az értékes emlékeknek az ápolására. közöttük például Sárezentlőrincen Petőfi egykori lakóháza környékének rendbehozására, ha majd ezrével érkeznek a látogatók. Mindezekről helytörténeti térképet készítenek a közeljövőben, amelyet a megye minden iskolájába, községi tanácsához és termelőszövetkezetéhez eljuttatnak. A legtöbb gondot a több napos országjárások szálláskérdése okozza jelenleg. Egyelőre a meglévő lehetőségeket — a Gemenci erdő, a szekszárdi építőipari vállalat Nyomozás egy híres ember falujában Hol született Hegedűs Gyula? H allottam, hogy Gyöngyös mellett idegenforgalmi objektum a betyár-csárda. Az ottani ügyesek olyan hírnevet csapnak, olyan propagandát az ott elfogott „törvényen kívüli lovagoknak”, mintha amolyan Rózsa Sándor féle kapitányok lettek volna. .Lelkűk rajta, tegyék, ha érdemesnek tartják és közönséget szereznek vele. De hát ide a megyéhez annyi igazán nagy embert fűz kapcsolat, és oly kevés, sőt semmi visszhangot nem keltünk. Kétyi látogatásom kapcsán kellett ezeket elmondanom. Azzal állítottam be a község vezetőihez, hogy mit tudnak Hegedűs Gyuláról. Hegedűs Gyuláról, aki a század elejének híres magyar színésze volt, akit az olyan nagyokkal szoktak együtt emlegetni, mint Jászay Mari, Pethes Imre, Odry Árpád, Varsányi Irén, Csor- tos Gyula... Aki művész volt, akinek egyik parádés szerepe Csehov: „Ványa bácsi”-ja volt, aki emberábrázolásra, ma is modernnek nevezhető színjátszásra törekedett, s aki kénytelen volt sokszor operettnek csinálni sikert. A régi Vígszínház neves színészgárdájához tartozott. Mindezt természetesen nem kötelesek tudni a kétyiek. . De azt, hogy Hegedűs Gyula ide való, s itt született, azt azért számontarthatnák, ha mással nem is, egy emléktáblával szülőházán. — Most hallunk erről először — mondja a vb-elnök. — Nem lehet, hogy idevalósi, beszélnének erről az emberek. — A múltkor a padláson találtam egy utcatáblát — mondja aztán a vb-titkár. Volt a községben valamikor Hegedűs Gyula utca. Megnéztük a táblát. Pirosbetűs, az utcát így írták még rajta: ucca. A titkár szerint még a fel- szabadulás előtti időkből származik. A ztán azon gondolkodunk, a község melyik öregje emlékezhet a Hegedűs-családra, hogyan lehetne felvilágosítást kapni. A titkár Leningékre gondol. Átszól a tsz-irodába, ott dolgozik Lening Erzsébet, az öregnek a lánya. Sajnos, az édesapja elment kaszálni, de ő maga azért átjön. — Nekem rémlik valami — mondja a kérdezősködésre. — A Hegedűs Gyula utca a mai Dózsa György utca volt. A Bábel-házon volt az utcatábla, abban a házban is születhetett az a színész. — Milyen ház az? — Nem parasztnak építették — mondja. — Nincsenek ott olyan melléképületek, mint istálló. Meg az egész ház kicsit módosabb külsejű. Igen. A tornáca a domboldalra néz, csak ablakait mutatja az útra Süllyedt a teteje, málik a vakolata. A mostani gazdák felvidéki telepesek, ők nem tudnak semmit a Hegedűs-családról. Hogy mégis ez lehetett az övéké, azt erősíti az is. hogy Hegedűs Gyula apja postamester volt. Ilyen házból szökhetett a fiú kóbor színésznek. Beszélek az iskolaigazgatóval. Nekik van egy könyvük, abból tudják, hogy Hegedűs Gyula itt született. De többet nem. Hely- történeti szakkör nem működik az iskolában. A mostani „postamester”, Szőke Gáborné hivatalvezető nem régen dolgozik a postán, nem mondhat semmit és nem is rendelkeznek múlt századi hivatali könyvekkel, amelyből valamit kideríthetnénk. A községben nagyobb híre van annak, hogy Gömbös, egykori hírhedt miniszterelnök a szomszédos Murgán született, mint a falujukbeli Hegedűs Gyulának. N ehéz a nyomozás, mert a község a telepítés folytán nagyrészt új lakosokból áll. De akik helyben élnek, mégis többet kereshettek volna és találtak volna a Kétyről származó neves ember körülményeiről. — Emlékezhetnek még néhá- nyan — mondja a vb-titkár — az én nagyanyám is 1870-ben szülédéit. mint Hegedűs Gyula. Most halt meg. Ö is mondhatott .volna róla valamit. Végül is Andorká Sándor lelkésznél találunk bizonyos adatokat. A későbbi neves színész születését egyházi anyakönyvbe jegyezték be, Heckmann volt a családi neve. és csakugyan a mai Bábel-házat. birtokolta a családja. Szó van arról, hogy Tolna megye is bekapcsolódik az idegenforgalomba. A látogatókat például Kétv nem utolsó sorban érdekelné. Igaz. hogy például Hegedűs Gyulát illetően nemcsak a helyi tanácsnak volna tennivalója, Nagy színészünk Szekszárdon, a Garay téri iskolában járt. — bencze — munkásszállásait, a diákotthonokat kell felhasználni szükségmegoldásként, s célszerű volna kisebb ' camping-eket létrehozni, Az új kollégiumok tervezésénél már most gondoljanak arra, hogy a nyári idényben turistaszállásnak is megfeleljenek. Az étkeztetés viszont a vendéglátó vállalat feladata, s részben a föld- műveszővetkezeteké a falvakban. A tanácskozáson elhatározták, hogy megyei útikalauzt és képes prospektust adnak ki. A megyei útikalauz megírását dr. Pataky József vállalta el. Részben elkészültek már színes diafilmek negatívjairól is lehúzások. így például a sárközi és a sióagárdi népviseletről, a Gemenci erdőről, Szekszárdról, Mórágyról. A megye történelmi nagyjairól külön ismertető szöveges. színes diafilm is van, amely megvásárolható a TIT- ben. Érdemes lenne a szekszárdi múzeum értékeiről. elsősorban Garay Ákos festményeiről, rajzairól reprodukciókat készíttetni. Célszerű botra, kalapra való plakettek. jelvények, autó- és bőröndcímkék megtervezése is. A Simontomyai Bőrgyárban bőrből már készülnek ilyenek, s a Bonyhádi Zománcgyár is próbálkozhatna hasonlóval, autós- és egyéb zománcozott jelvények emblémák készítésével — ajánlja a javaslat. Számítanak az amatőrfotósok közreműködésére is: a műemlékekről, várromokról készíthetnének évszakonként változatos, újszerű felvételeket, amelyeket a Képzőművészeti Alap sokszorosíthatna. A népművészet mesterei is növelhetnék jó hírüket, ha vállalják kisebb-nagyobb értékű emléktárgyak, kerámiák, hímzések, népviseletű babák, faragvá- nyok sorozatgyártását. Eredeti lenne az is, ha a Szekszárdi Állami Gazdaság borkombinátjában 2—3 deciliteres miniatűr demi- zsonokban valódi szekszárdi vörösbort vehetnének a vendégek. A jelenlegi, egyik legfontosabb feladat: elkészíteni és felállítani az útmutatókat, a feliratokat, a jelző- és emléktáblákat az épületeken, az utak mentén, amint ez más megyékben megtörtént. Tolna megye nagyjai is megérdemlik, hogy felhívjuk emlékeikre a figyelmet, hasonlóan, ahogyan azt más megyékben és a fejlettebb idegenforgalmú országokban. köztük a Szovjetunióban és Bulgáriában teszik. Az idegenforgalmi tanács javaslatára pályázatot írnak ki majd, a helyi mondák, adomák és regék összegyűjtésére, hogy ezeket megmentsék az utókornak és elősegítsék az idegenvezetők kalauzolását. Elsősorban, az iskolák részére lesz majd egy megyei túraterv- kiadvány is. A megyebeli túratervekben szerepelni fog a jelentősebb és érdekesebb üzemek megtekintése. A megbeszélésen részt vett Kovács András és Övári Antal budapesti IBUSZ-képviselők úgy nyilatkoztak hogy a Szekszárdon — így például Pécsre — áthaladó országjáró autóbuszok programjába beiktatják megyénk székhelyének városnézését is. Egyelőre — kísérletképpen — megyén belüli túrajáratokat szervez az IBUSZ. A Megyei Idegenforgalmi Tanács által javasolt: Tolnai tájak — tolnai várak, valamint a Szekszárdi vörösbor-túra és a Szekszárd—Gemenc—Sárköz elnevezésű túraútra indítanak először a megyén belül aut busz- kirándulásokat. Ballabás László
