Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-04 / 128. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 128. szám. ARA 60 FILLÉR Kedd, 1963. június 4. —1 " ..... ......"......... ■ ' w M egkezdődnek a megyén belüli autóbusztúrák <2. o.) Vasárnap a „portákonn (5. o.) Lottó-gyorslista (8. o.) Két győzelem, két vereség az NB III-ban (6. o.) én I [ J Fidel Castro és Nyikita Hruscsov Grúziában Tbiliszi (TASZSZ) Fidel Castro, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának, miniszterelnöke és Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke Va- szilij Mzsavanadzenak, a Grúz KP Központi Bizottsága első tit­kárának és Givi Dzsavahisvilinek, a köztársaság miniszterelnökének kíséretében vasárnap délelőtt Tbi­liszivel, Grúzia fővárosával is­merkedett. Uj lakónegyedeket te­kintettek meg. A tbilisziek min­denütt meleg szeretettel fogadták a vendégeket. Castro körútja a városban a szovjet-kubai barát­ság melletti nagyarányú tüntetés­sé fejlődött. Az autókaraván később Digo- miban, a grúz főváros festői szép­ségű elővárosában állapodott meg majd látogatást tettek a digomi borfeldolgozó üzemben. A kubai vendégek megkóstolták és kitű­nőnek találták a grúz bort. Fidel Castro elmondotta, hogy a Szovjetunióban tett körútja eredményeként lett igazán ért­hetővé számára és harcostársai Számára a szabadságnak az a légköre, amelyben a szovjet em­berek élnek. „Ez a szabadság — hangsúlyozta Castro — csak a szocializmusban és a kommuniz­musban lehetséges, amikor meg­valósulnak az életben a marxiz- mun-leninizmus eszméi. A ka­pitalizmus azt harsogja, hogy önöknél nincs szabadság. Mi azonban az ellenkezőjéről győ­ződtünk meg. Csak önöknél van teljes szabadság. A szocializmus­ban élő ember nem egyszerűen szabad ember, hanem csodatet­tekre is képes. Ezt láttuk mi a Szovjetunióban”. Végül ezeket mondotta: „Nemsokára visszautazunk ha­zánkba és el fogjuk majd mon­dani. milyen nagy figyelemmel vettek körül a Szovjetunióban, milyen tisztelet övezett bennün­ket. A kubai forradalom vezére a bensőséges beszélgetés végén Nyikita Hruscsovnak és a grúz vezetőknek az egészségére, a szovjet pártra, a szovjet—kubai barátságra, a proletár interna­cionalizmusra és a nagyszerű jö­vendőre ürítette poharát. Leningrádba utazott a magyar pártküldtittség Kujbisev (TASZSZ) A Magyar Szocialista Munkáspárt küldött­sége, amely Nyers Rezsőnek, a párt politikai bizottsága póttag­jának. a Központi Bizottság tit­kárának vezetésével tartózkodik a Szovjetunióban, négynapos kuj- bisevi látogatása befejeztével Le­ningrádba utazott. Közlemény Nasszer és Szalal tárgyalásairól Kairó (TASZSZ). Vasárnap Kairóban hivatalos tárgyalások folytak Nasszer, az EAK elnöke és Szalal jemeni elnök között. A tárgyalásokon az arab egység kérdéseit, valamint a legutóbbi jemeni eseményeket vitatták meg. A megbeszélésekről kiadott hi­vatalos közlemény megállapítja, hogy a két ország között a je­meni forradalom kezdete óta szoros együttműködés van. A fe­lek megegyeztek abban. hogy közös bizottságokat alakítanak a két állam együttműködésének to­vábbi erősítésével kapcsolatos kérdések megv izsgálására. Kenya a függetlenség felé vesető úton Meghalt Vatikánváros (MTI). A Vatikán- város hivatalosan közölte, hogy XXIII. János pápa. magyar idő szerint 19 óra 49 perckor elhunyt. XXIII. János pópa 1958 őszén XII, Piust követte a vatikáni trónon. Alig félévtizedes tevé­Kádár János Vatikán állam titkársága, Róma. A Magyar Népköztársaság kor- mányá mély megrendüléssel ér­tesült XXIII. János pápa elhuny­tóról. XXIII. János pápa mély fele­lősségérzettől áthatva munkálko­dott a népek közötti barátság megteremtésén, a népek békéjé­XXIII. János XXIII. János pápa — polgári nevén Angelo Giuseppe Roncalli — 1881. november 25-én szüle­tett az olaszországi Sotto jl Mon. te falucskában. Bergamo tarto­mányban. Parasztszülők gyer­meke. A tizenhárom Roncalli- testvér között Angelo volt a har­madik. Mint fiatal pap. Radini püspök titkára lett. Az első világháború, ban tábori lelkészként vett részt, majd a háború után a bermagoi papi szeminárium egyháztörténeti tanára lelt. Később a Vatikánba került, s egyre magasabb be­osztást töltött be. a pápa kenysége alatt igyekezett fi gye* lembe venni a világban bekövet­kezett változásokat és megérteni az emberek őszinte békevágyát) Törekvéseinek elismeréseként eb. ben az évben megkapta a Balzan- aiapítvány békedíjót. részvéttávirata nek biztosításán — korunk nagy problémái megoldásának szen­telte életét. Kérem, fogadják nagy gyászuk, ban a Magyar Népköztársaság kormányának őszinte részvétét. Kádár János, a magyar forradalmi munkás— paraszt kormány elnöke, )ápa életrajza 1925-ben XI. Pius pápa címzetes érsekké nevezi ki és 1934-ig apostoli vizitátorként, majd delegátusként Bulgáriában, 1934-től 1944-ig pedig ugyanebben a beosztásban Törökországban teljesített szolgálatot. A második világháború után (1944-től 1953-ig) párizsi apostoli nunciusként tevékenykedett. 1953 januárjától bíboros és 1958. ok­tóber 28-án velencei pátriárka­ként választják meg pápává. 1958 november 4-én koronázták a római katolikus egyház fejévé. KiuLolT­té KARASUK | TERÜLET SSZOMÁLlk TERÜLET^ Viktória tó KWNÖKStil TERÜLET MOMBASA ZANZIBAR A kenyai nép függetlenségi harcának fontos eredményeként 1963. június elsejével életbe lé­pett az új kenyai alkotmány, mely az ország részére teljes bel­ső önkormányzatot biztosít. Ugyanezen a napon kezdte meg működését Dzsomo Kenyatta ve­zetésével az új kenyai kormány, melynek fő célkitűzése az ország teljes függetlenségének kivívása. Kenya népei, de különösen az ország 7,2 millió lakosának mint­egy harminc százalékát alkotó kikuju törzs a függetlenségért, folytatott küzdelemben igen nagy1 áldozatokat hozott. 1952—1960 között, midőn i Nagy-Britannia a kenyai függetlenségi törekvéseket fegyveres erővel nyomta el, több mint 12 000 kenyai adta életét az ország függetlenségéért és közel 120 ezer ember volt koncentrá­ciós táborokba, úgynevezett „kényszer-rezervátumokba” zár­va. Az 583 000 négyzetkilométer te­rületű — tehát hazánknál hat és félszer nagyobb — országot az új alkotmány államigazgatásilag 6 régióra és a főváros, Nairobi te­rületére osztja fel. A régióhatá­rok megvonását hosszú tárgyalá­sok előzték meg, mert nem egy­szerűen közigazgatási egységek, hanem nagyjából etnikai határok is a Kenya területén élő külön­böző törzsek között és meglehe­tősen nagyfokú igazgatási és pénzügyi önállósággal rendelkez­nek a kenyai központi kormány­nyal szemben. Kenya jelenlegi államhatárait az országot gyarmatosító Nagy- Britannia több évtizeddel ezelőtt állapította meg s ez a körülmény Kenya függetlenné válásával kap­csolatban több problémát vet fel. A karasuk törzsek lakóterülete ugyanis a szomszédos és ugyan­csak brit gyarmat, Uganda ad­minisztrációs irányítása alatt állt hosszú éveken keresztül. Uganda függetlenné válásával azonban ez K E TANGANYIKA* MK U X, fríj ■jl tjj IlLJSi-----— —I ..................2 « ’! i az irányítás automatikusan meg­szűnt. Igen jelentős és még megoldás­ra váró probléma a keletkenyai határvidéken élő 200 000 fős szó­rnád kisebbség kérdésének rende­zése. E törzsek közigazgatásilag a június 1-el feloszlott Északi Ha­tói1 Kerülethez tartoztak. E szomáli törzsek egyhangúlag a szomszédos Szomáliához kíván, nak csatlakozni. A jelen elképze­lések szerint részükre esetleg egy hetedik régiót hoznának létre Ke­nya államhatárain belül. Jelmagyarázat: 1. A kenyai ré­giók határai. 2. A volt Északi Ha­tár Kerület határa. A Francia Szocialista Párt még mindig elzárkózik az egységpolitika elől Párizs. Léderer Frigyes, az MTI párizsi tudósítója jelenti: Issy-les-Moulineaux-ban, Párizs külvárosában vasárnap véget ért az SFIO (Francia Szocialista Párt) 54. kongresszusa. A kongresszus három határozatban szabta meg a párt jövőbeli politikáját. 1. Az SFIO arra törekszik, hogy egy szervezetben egyesítse a szo­ciáldemokrácia híveit. Az Egye­sült Szocialista Pártban, a poigá- rt pártokban és más szervezetek­ben lévő szocialistákkal akarja megerősíteni sorait; 2. Erőfeszítéseket tesz egy ,.bál­oldali koalíció” létrehozására az­zal a céllal, hogy a jelenlegi De Gaulle-i rendszert demokratikus kormányzat váltsa fel; 3. A Szocialista Párt nem szö­vetkezik jobboldali erőkkel, de nem vitatja meg programját a kommunista párttal sem, mert — mint a határozat hangoztatja — .,a szocialisták és a kommunistán közötti politikai egyezség feltételei még nincsenek meg". Az SFIO által tervezett koalí­ció csupán a kommunisták támo­gatását „fogadja el” és a kommu­nistákkal közös akciókat olyan esetekre. korlátozza, amikor a demokráciát „nyílt veszély” fe­nyegeti. A határozatok elfogadását hosszú vita előzte meg. A felszó­lalók csaknem valamennyien el­ismerték, hogy a kommunista párt tömegei nélkül nem lehet szó a demokrácia felújításáról. Egyesek az együttműködés, az akcióegység mellett foglaltak ál­lást, a párt jobbszárnyánák kép­viselői azonban megőrizték kom­in un ista-ellenes ségüket, és min­denfajta kapcsolatot elvetettek a két munkáspárt között. Guy Mol- let, az SFIO főtitkára beszédében igyekezett áthidalni az ellentéte­ket; a kongresszusi határozatok az általa kifejtett álláspontnak felelnek meg. Mollet nyílt vitát javasolt a kommunista és a szo­cialista párt közötti ellentétek tisztázására. A kongresszus egyhangúlag jó­váhagyta a vezetőség által kidol­gozott pártprogramot is. A Szo- cia'ista Párt belpolitikai célkitű­zései igen sok pontban azonosak a Francia Kommunista Part köz­vetlen programjával. A kongresszus megválasztotta a part vezetőségét, összetétele az eddigi erőviszonyoknak felel meg. A főtitkárt — minden valószínű­ség szerint ismét Guy Mollet-t — szerdán választja meg a vezető­ség. Az Humanité hétfői vezércik­kében kiemeli: A demokratikus egységet követelő mozgalom ha­tása erősen megmutatkozott a Szocialista Párt kongresszusán. A kommunisták és a szocialisták vi­szonyáról 1947 óta nem esett annyi szó szocialisták tanácsko­zásán, mint most. A kongresszus azonban nem adott kielégítő vá­laszt az egységtörekvésekre. A politikai helyzet a demokratikus erők összefogását sürgeti. A De Gaulle-i rendszer szabad prédá­nak tekinti a demokráciát és ki­fosztja a dolgozókat. A kommu­nista párt nem zárkózik el a szo­cialistákat és a kommunistákat elválasztó kérdések megvitatása elől, nem ért azonban egyet az­zal, hogy ez a vita eltereli a fi­gyelmet az azonnali harci fel­adatokról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom