Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-24 / 119. szám
1963. május 24. fÖLVÁ MEGYÉT NEPÜJSAÖ 3 Több mint százezer ember ünnepelte a szovjet—kubai barátságot (Folytatás az 1. oldalról) irányuló fondorlatokkal szembeállítják következetes, internacionalista politikájukat, amely nem csupán egy ország, hanem az egész szocialista rendszer érdekeiből indul ki. A burzsoá sajtóban sok badar koholmány lát napvilágot a Szovjetunió és Kína Kommunista Pártjának viszonyáról. Mint önök is tudják, hamarosan sor kerül az SZKP és a Kínai Kommunista Párt küldöttségeinek találkozójára. Nem sajnáltuk az erőfeszítéseket, hogy e találkozó erőink összefogására vezessen, kiküszöbölje az egyes kérdések felfogásában mutatkozó különbségeket. Reméljük, hogy ez a találkozó pártjaink, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom további összeforrottságára vezet majd, a kommunizmus nagy ügye előrenyomulásában leküzd minden akadályt és az egész világon diadalmaskodni fog — jelentette ki Hruscsov. A szovjet kormányfő biztosította kubai barátait, a szocializmus és a haladás minden hívét: A Szovjetunió Kommunista Pártja minden erejét latba- veti, hogy erősítse az egységes, imperialistaellenes fron, tot, fejlessze a szocialista országok együttműködését és kölcsönös segélynyújtását, segítse a nemzeti felszabadító mozgalmakat. — Jóleső érzés számunkra — mondotta Hruscsov —, hogy Fidel Castrónak a Szovjetunióban tett látogatása nemcsak a szovjet és a kubai nép, nemcsak a mi két pártunk egységének megszilárdítását mozdí tóttá elő, hanem elősegítette az egész szocialista közösség és az egész világot átfogó kommunista mozgalom összefogásának erősödését is. Hruscsov ezután a Szovjetuniónak a gazdasági és kulturális fejlesztés terén elért sikereiről beszélt, s kifejezte meggyőződését, hogy a hétéves tervet teljesíteni fogják, sőt túl is szárnyalják. Beszéde végén kijelentette, hogy már nincs messze az a boldog idő, amikor minden ember lerázza magáról a régi világ bilincseit és belép igazi történelmének korszakába, a kommunizmus korszakába. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió és Kuba népei testvérek és közös ügyért harcolnak, egy sorban menetelnek ugyanazon nagyszerű cél felé. Barátságunk egyre szebb gyümölcsöket hoz majd, kölcsönösen gazdagítja népeinket, gyorsabbá teszi közös előrehaladásunkat a szocializmus és a kommunizmus felé. Kádár János fogadta a szovjet kormánydelegációt A kubai munkások és parasztok örökre eltemették a tőkés társadalmat Fidel Castro beszéde Leírhatatlan üdvrivalgás köszöntötte a mikrofon elé lépő Fi- ded Castrót. Viva Cuba! Fidel- Hruscsov! Viva Fidel! — Zengett- zúgott a hatalmas aréna és Castro csak percekig tartó éljenzés után tudott szóhoz jutni. Beszéde elején visszapillantást vetett többhetes szovjetunióbeli útjának eseményeire. A kubai küldöttség néhány napig még a Szovjetunióbein marad ugyan mondta — a hivatalos látogatás csütörtökön befejeződik, s a delegáció most búcsúzik el a szovjet néptől. — A szeretet lavinája zúdult ránk a Szovjetunióban — mondotta. — Látogatásunk rendkívül tanulságos volt. Először láttuk szemtől-szembe a szovjet élet va lóságát. A világban két Szovjet unió létezik: a valódi, amelyet a munkások, a parasztok építettek fel és védelmeztek meg, s amely a gyakorlatban testesíti meg Marx—Engels—Lenin eszméit, de létezik egy másik Szovjetunió is, amelyet a reakciós, ellenséges erők, a mo-nopoltőke sajtója fest hamis színekkel a népek elé. Kubában a Batista-rendszer idején minden eszközzel terjesztették a szovjetellenes rágalmakat, de a kommunizmus kísértete, amelyről Marx beszélt — ma már Latin- Amerikát is bejárja, s hiába próbálják az imperialisták propagandistái amolyan mumussá termi a kommunizmust a népek elrettentésére. — Kilencven kilométerre a leg nagyobb imperialista országtól, amelynek ideológiája elárasztotta és rothasztotta a kubai társadalmat, megteremtettük Amerika első szocialista országát. Még az észak-amerikai imperialisták sem állíthatják, hogy a Szovjetunió exportálta Kubába a forradalmat, ami bizonyítja azt a marxi igazságot, hogy a tőkés elnyomás maga ássa meg saját sírját. A kubai munkások és parasztok örökre eltemették a régi tőkés társadalmat. — Külpolitikánk teljes mértékben a nemzetközi jogon az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányán alapul, s jogunk van fokozni védelmi készségünket — folytatta Castro. — Az imperialisták tengeri blokádjukkal a háborús szakadék szélére taszították a világot, fegyveres betörésre készültek. Az amerikai imperializmus Kubára és a Szovjetunióra akarja hárítani a felelősséget, de ma már világszerte tudják, hogy a tavaly októberi válságért viselt súlyos felelősség az Egyesült Államokat és a kubai ellenforradalmárokat terheli. — Az októberi válság megoldása óta eltelt idő megvilágítja az eseményeket. Az imperializmus tervei kudarcba fulladtak. Fennmaradt azonban az a veszély, hogy az imperialisták helytelenül értékelik az októberi események ta nulságait. A szovjet kormány márciusi figyelmeztetése azonban le- hűtötte a forró fejeket — mondotta Castro, majd így folytatta: — Küldöttségünk szovjetunióbeli útja megmutatta az imperialistáknak, mennyire erős a Szovjetunió Kommunista Pártja és a mi pártunk, a szovjet kormány és a kubai kormány, a szovjet nép és a kubai nép szolidaritása A A Szovjetunió, amely a Nagy Honvédő Háború idején több emberéletet vesztett, mint amennyi Kuba egész lakossága, nem habozott, hogy védelmébe vegye a mi kis országunkat. A történelem nem ismeri a szolidaritás ilyen magasfokú példáit. Ez az Internacionalizmus, ez a kommunizmus! — Castro e szavainál leírhatatlan ünneplésbe tört ki a stadionban szorongó 125 000 főnyi tömeg és a stadionon kívül rekedt sokezer ember. — Ez a példa is bizonyítja, — folytatta Fidel Castro — hogy a marxizmus-leninizmus elvei alapiján teljesen új kapcsolat alakul ki a kicsiny és a nagy népiek között. A Szovjetunió és Kuba barátsága valóban példaszerű — mondotta, majd szólt Kuba és a szocialista tábor gazdasági kapcsolatairól. Megállapította, hogy a szocialista országok segítsége megmentette az éhínségtől a szigetország lakosságát. A Szovjetuniótól és a szocialista országoktól kapott fegyverek lehetővé tették, hogy szétverjük az amerikai fegyverekkel ellátott, Amerikában kiképzett zsoldosok agresszióját. Mindig velünk volt a Szovjetunió segítsége. — Népünk, miként a szocialista tábor minden népié, békére vágyik, hogy folytathassa a szebb élet építését. De a békéért folyó harc — amint Hruscsov elvtárstól sokszor hallottam — nagy áldozatokat követel népieinktől, hiszen a legkorszerűbb fegyverekre van szüleségünk. A szocialista tábor védelmi potenciáljának fokozódása megköti a háborús gyúj- togatók kezét és jó feltételeket teremt a népiek antiimpierialista. gyarmatosításellenes harcához. Minél szilárdabb lesz a kommunista és munkásmozgalom egysége, annál nagyobb lesz ereje is. Befejezésül kijelentette: — Mindig emlékezni fogok arra a sokmillió baráti kézre, amelyet a szovjet emberek nyújtottak felénk, a sok boldog mosolyra és szeretetteljes üdvözlésre. » Fidel Castro hálás köszönetét mondott Hruscsovnak, aki fáradhatatlanul kovácsolja a szovjet és kubai nép barátságát és szövetségét; s a hallgatóság ismét piercekig tartó üdvrivalgásban tört ki. — Köszönet néktek, szovjet testvérek! — kiáltotta orosz nyelven Castro. — Éljen a kommunizmus! Haza vagy halál! Győzni fogunk! Amikor Castro visszatért az emelvényen elfoglalt helyére, ismét szívélyesen összeölelkezett Hruscsowal, majd kart-karba öltve üdvözölték a gyűlés hallgatóságát. A zenekar ezután eljátszotta Kuba és a Szovjetunió himnuszát, s a tömeggyűlés véget ért. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspiárt Közpxmti Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—piaraszt kormány elnöke csütörtökön fogadta K. N. Rudnyevet, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Budapiesti Nemzetközi Vásár alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet kormánydelegáció vezetőjét és a delegáció tagjait. Magyar részről jelen volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnökhelyettese és Kallós Ödön, a Kereskedelmi Kamara elnöke. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapiesti nagykövete. — Kádár János baráti beszélgetést folytatott a szovjet delegáció vezetőjével és tagjaival. Szovjet kormánydelegáció az Egyesült Izzóban A hazánkban tartózkodó szovjet kormánydelegáció K. V. Rud- nyevnek, a Szovjetunió miniszterelnök-helyettesének vezetésével — György Gyula kohó- és gépi- ipari miniszterhelyettes társaságában — kedden meglátogatta a2 Egyesült Izzót. A látogatáson ott volt G, A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is; A vendégeket Dienes Béla, az üzem vezérigazgatója és a gyár párt- és szakszervezeti vezetői üdvözölték. A vendégek megtekintették az üzem fénycső-, izzólámpa- és rádiócső-gyáregy- ségét, valamint az Izzó vákuumtechnikai gépgyárát. A képen: K. V. Rudnyev (középen) a nagylámpa gyáregységében. jobbról Dienes Béla. (MTI Foto — Vigovszki László felvétele) Folytatja m”tóját az afrikai államfők értekezlete Fidel Castro a Szovjetuniói Hőse Moszkva (TASZSZ). Fidel Castrót, a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki és átnyújtották neki az ezzel járó Lenin-rendet, valamint az „Arany csillag” érmet. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének rendelete kimondja: Fidel Castrónak ezt a kitüntetést a hős kubai nép győzedelmes szabadság- és függetlenségi harca megszervezésében szerzett kimagasló érdemeiért, valamint a béke és a szocializmus nagy ügyének tett szolgálataiért adományozták. A rendelet hangsúlyozza Fidel Castro nagy szerepét a szovjet—kubai barátság szilárdításában és fejlesztésében. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének Fidel Castro kitüntetéséről szóló rendeletét azon a csütörtöki fogadáson ismertették, amelyet az SZKP Közpxmti Bizottsága és a szovjet kormány adott a kubai szabadsághős tiszteletére. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke a fogadás alkalmával átnyújtotta Fidel Castrónak a Lenin-rendet, az „Arany csillag” érmet és a Szovjetunió Hőse cím viselésére jogosító oklevelet. A fogadás résztvevői lelkesen üdvözölték a kubai forradalom j vezérét. i Castro melegen megköszönte az iránta tanúsított megtiszteltetést. | Addisz Abeba (MTI) Az afrikai államfők Addisz Abeba-i értekezlete csütörtökön reggel Nasz- szer elnök vezetésével kezdte meg érdemi munkáját. Az első felszólaló Sekou Touré guineai elnök volt. Burgiba tunéziai elnök felszólalása rendkívül mérsékelt hangú volt. Hangsúlyozta ugyan az afrikai egység megteremtésének fontosságát, kifejezte azonban azt a véleményét, hogy az egység megteremtése hosszú és nehéz feladat, csak lépésről lépiésre valósítható meg. Burgiba szerint „az embereknek hozzá kell szokniuk az egység gondolatához, komoly lélektani előkészítés szükséges”. Senghor, Szenegál elnök Burgiba nézetei mellett foglalt állást. Felszólalt még a kameruni elnök és a Kongói Köztársaság (Brazzaville) elnöke. A délelőtti ülés egyik legjelentősebb beszédét Oginga Odinga, a kenyai Afrikai Nemzeti Unió alelnöke mondotta el, aki megfigyelőként vesz részt az államfők értekezletén és a még nem független országok felszabadító mozgalmainak nevében beszélt. Javasolta, hogy az államfők értekezlete követelje a gyarmatosítóktól a még rabszolgaságban szenvedő' népek azonnali felszabadítását. Sürgette, hogy léptessenek gazdasági és diplomáciai bojkottot a Délafrikai Köztársaság, Portugália, Dél-Rhodesia és Nagy-Britannia ellen. Felszólította a brit nemzetközösség afrikai tagállamait, lépjenek ki a nemzetközösségből amennyiben Nagy-Britannia nem méltányolja a gyarmati népek felszabadítására, a faji megkülönböztetés minden formájának megszüntetésére vonatkozó követelést. Ugyan- ez vonatkozik Franciaország és a már felszabadult volt francia gyarmatok kapcsolataira. Oginga Odinga indítványozta, hogy állítsanak fel egy „nemzeti felszaba- dítási irodát” az afrikai felszabadító mozgalmak harcának egybehangolására. Jóváhagyta Szehszárd idei löltségvetését a városi tanácsülés A szekszárdi Városi Tanács csütörtöki ülésén, a több napirendi pont mellett legtöbb szó a város idei költségvetéséről esett. Dr. Ne- dók Pál vb-titkár ismertette a tavalyi zárszámadást, és az 1903 évi községfejlesztés feladatait. A tanácsülés megszavazta a város- fejlesztésre vonatkozó 21 766 998 forintot. Az összeg nagy részét a párt politikájának megfelelően kulturális létesítmények fejlesztésére fordítják. Közel 12 milliót szán a város ilyen célokra az idén. Több mint 4 millió a kül- és belterületi iskolák fenntartását szolgálja, felújításukra 600 ezer forintot költenek. A dolgozók általános iskolai oktatásának színvonal- J emelkedését 56 ezer forinttal biztosítják. A Garay gimnázium 21 osztályára több mint 2 millió forintot irányoztak elő. A népművelés más ágai, könyvtárak, diákotthonok sem maradtak ki a költségvetésből. A napirendi pont megtárgyalásánál felszólalt dr. Vígh Dezső, a Megyei Tanács vb-elnök'helyette- se, -Kaszás Imre országgyűlési képviselő. Valamennyi hozzászóló kifejtetne, hogy a városfejlesztési munkák megvalósításához társadalmi segítség szükséges, cél marad az, hogy minél több lakost vonjanak be a társadalmi bizottságokba, s hogv minél több szerepe 'egyen ezeknek a szervezeteknek.
