Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-24 / 119. szám
2 ÍÖLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. május 24. P* Kitűnően megfelelt” Tálán nincs is ma boldogabb ember Szekszár- don, mint ez a hirtelenszőke fiatal szakmunkás. Újdonsült tulajdonosa egy pirosnyomású szakmunkásbi- zonyítványnak, amely szerint Bu zás István, aki 1945. május 7-én született Szek- szárdon, a Budapesten megtartott vizsgán általános, lakatos szakmából kitűnően megfelelt. Pecsét, aláírások és keltezés: 1963. május 7. A hónap és a nap egye- : : V, zik a születés ; dátumával, csak * az évszám későbbi. A másik dísz- < . -ál. -Ugyanakkor kelt, arról c hogy a „Szakma kiváló ta- n_'.--jä” országos versenyen Búzás István a második helyezést érte el. Búzás Pistát, tehát pontosan a tizennyolcadik születésnapján érte a kitüntetés. Tanulótársai kíváncsiak, olvasgatják az okleveleket, nézik az ezüstszínű emlékplakettet és a vadonatúj „Szmena 6” fényképezőgépet, amit jutalmul kapott a vizsgán való jó szerepléséért. — Ti is megkaphatjátok, csak igyekezni kell — mondja a többi tanulónak. Az elismerésből nem maradt ki oktatója Dömötör Béla sem. Együtt utaztak fel Budapestre, az ünnepségre, ahol Pista is, Béla bácsi, is megkapta az okleveleket, jutalmakat. — Nem nagyon reménykedtem, hogy az elsők között leszek — mondja a fiatal szakmunkás — hiszen Pestről is, meg a tizenkilenc megyéből is a legkiválóbbak vettek rész*..álversenyen.-. Amikor aztán a szakrajzot sikerült jól megcsinálni, kezdtem bizakodni. Az írásbeli vizsgák után megkaptuk a gyakorlati feladatot, előkészített anyagból kellett egy blitzfogót csinálnom. No, itt most már nem lesz baj. De azért, munka közben néha fél- szemmel odasandítottam a többiekre is, hol tartanak. Hat és fél órát adtak rá, én majdnem egy órával hamarabb elkészültem. — Szerencséje volt a gyereknek — veti közbe a szakoktató — hogy nálunk sokféle munka előfordul, itt aztán a tanuló, ha meg akarja ismerni a szakmát, tanulhat. ,, Mint a beszélgetésből kiderül, Pista az általános iskolában bizony nem tartozott a legjobb tanulók közé. Az első osztályokat általános kettessel végezte, a nyolcadikban sem volt jobb bizonyítványa közepesnél. Nem is jelentkezett azonnal tanulónak, egy évig se- gédmunkáskodott — félműszakos beosztásban — a Vasipari Vállalatnál. Utána kérte, hogy vegyék fel ipari tanulónak. — Most már bánom, hogy annak idején nem tanultam rendesen — mondja — dehát azt hiszem, eddig már pótoltam valamit. És ezután többet akarok. — Milyen tervei vannak? — Most szabadságra megyek utána pedig munkába állok a tervezőirodánál, ahol. felvettek műszaki rajzolónak. Tanulni akarok, míg csak lehet. Beadtam a kérelmet a gépipari technikum levelező tagozatára, utána meg, talán az egyetemmel is megpróbálkozom. — Altkor majd, nyolc-tíz év múlva a mérnöki diploma is idekerül a most kapott oklevelek mellé? — Azt hiszem, sikerül azt is megszereznem. <J) Egy hónap múlva államkölcsön-sorsolás A falu és a forint Egy hónap múlva megperdülnek az államkölcsön-sorsolás szerencsekerekei. Az Országos Takarékpénztár június 34-én és 25-én bonyolítja le a 2., a 3» és a 4. Békekölcsön 1963. első félévi húzását. A két nap alatt a három Békekölcsönből csaknem félmillió kötvényre 111,2 millió forint jut nyeremény és törlesztés formájában. |E téma olyan, hog7egy®lőf€ ■—-----------------------' csak jelzes a kar lenni, bár megírásakor vállalni kell az ódiumot: lesznek ugyanis, akik majd felszisszennek és azt mondják, ugyan, kérem, van ennél sokkal nagyobb gondunk. Akadnak majd bizonyára olyanok is, akik mosolyognak, hogy bárcsak ez lenne a legnagyobb bajunk. De hát miről van szó? Arról, hogy vannak községek, ahol a szövetkezeti családok nem tudják, hogy mit kezdjenek a pénzzel. Ez nem Cikóra, Miszlára, vagy a tamási és paksi járás gyenge termelőszövetkezetedre vonatkozik, hanem azokra a közös gazdaságokra, amelyek évről évre jól fizetnek. Ilyen tsz ma már jónéhány működik a megyében is, s jövőre még több lesz a számuk, és számolni lehet azzal, hogy ha nem fordul nagyobb gonddal a falu felé az ízlést formáló, az igényt növelő munka, akkor éppen a sok pénz lesz a közös munka fékezője. Ilyen szempontból érdemes kissé közelebbről szemügyre venni Apar- hantot, ahol a közös gazdaság kiváló, a tagok szorgalmas, pénzes emberek, de igénytelenek és ez a körülmény szinte felkínálja az elgondolkodásra késztető következtetést. Nemrég a legutóbbi előlegosztásra az ottani Búzavirág Tsz főkönyvelője kihozott a bankból 275 000 forintot. Valósággal könyörögnie kellett a tagoknak, hogyha már itt a pénz, hát legalább azt, ami jár, vegyék fel. A gazdáknak majd a fele viszont kijelentette, nem kell: jó lesz év végén. Végül is az történt, hogy a főkönyvelő 150 000 forintot kénytelen volt visszavinni a bankba. És ez nem az első eset, ilyesmi évközben Aparhanton ma már gyakran előfordul. Csodálkozni sem lehet rajta, mert van olyan család szép számmal, amelynek a tsz-ből származó átlagos havi jövedelme 5—7000 forint között mozog. A tavalyi zárszámadáskor a pénztárnál 10 000 forintokban beszélgettek, és az ezresek javarésze takarékba került. De miért? Azért, mert az igények egyelőre nagyjából tetőztek. Akinek motorra fájt a szíve, már megvehet- te. A bútorcserét a jobb kereső szövetkezeti gazda mellényzsebből rendezte. Rádió van, inni, ennivaló van, és nagyon sok családnál ezzel az óhajlista kimerült. I Imi a kulturális arról el lehet mondani, hogy szegényes, még pontosabban nem „Dunántúli tudóskonfer®nc*a lesz Pécsett, a leszerelési hónap keretében". (Újsághír). Dozsár Béla kilép a laborató- ■ riumból. — Egy pillanat türelmet kérek. Azonnal jövök Fehér köpenye máris eltűnik az ajtó mögött. Az Iregszemcsei Mezőgazda- sági Kutató Intézetben vagyunk. Pozsár Béla, az intézet tudományos munkatársa, a sugárzással kapcsolatos kísérletek irányítója. Most »civilben« van, fehér köpenyét a laboratóriumban hagyta. Elmaradnak a megismerkedés szokványos percei, mindjárt a munkára, a kísérletekre terelődik a szó. — Újfajta napraforgó előállításán fáradozunk — mondja. A napraforgó fontos ipari alapanyag. Az a cél, hogy növeljék a hozamot és a gépesített mező- gazdaság követelményeinek megfelelően csökkentsék a szárrészt. A gépi betakarításnak ugyanis ez az alapfeltétele. — Sugárzásnak tettük ki az egyedeket. Megfigyeltük, hogy a naDrafer"ó életének melyik szakában a ’ "'Vérzékenyebb a sugárzás iránt. Megállapítottuk, hogy elég színvonalas. A község lakói közül akárhányat meg lehetne nevezni azok közül, akiknek 20, 50, 70 ezer forint van a takarékban és abból áll minden „szórakozásuk”, hogy vasárnap felhajtanak a kocsmában néhány pohár sört, vagy nagyfröccsöt, és eldalolnak néhány érzelgős műdalt. Ennél többet egyelőre a többség még nem igényel, pedig az anyagi helyzet megengedné a könyvvásárlástól kezdve az országjárásig, a külföldi utazásig, a legszínvonalasabb, a legkulturáltabb szórakozást is. A kivétel persze erősíti a szabályt, mert főleg a fiatalság már más módon akar élni, és még inkább fog élni, bár az idősebbek az efajta törekvéseket rossz szemmel nézik. Mielőtt megnyílt Budapesten a Nemzetközi Vásár, néhányan elújságolták a községben, hogy felutaznak, megnézik. Érdekes, hasznos és tanulságos egy ilyen reprezentatív kiállítást megtekinteni. És érdekes: sokan úgy vélekedtek, hogy az efajta utazás nem más, mint pénzpocsékolás. Magam is beszélgettem kimondottan dolgos szövetkezeti gazdákkal. Az egyik párbeszédet leírom, bár hasonló volt a többi is. — Mit vásárolt a zárszámadás után? — Nem nagyon vettem semmit, földet nem érdemes, más viszont van. — És ha érdemes lenne, akkor vásárolna földet? — Nem! Már nem. — Mosógép, televízió? — Van. — Utazzon, ismerje meg az országot... Nevet. — Verjem el a pénzt? És mit gondol, mikor érnék rá? — Vásároljon értékes képeket. — Minek? 11 Nincs tehát ilyen igény, illetőleg nincs olyan mértékben, amilyen mértékben lehetne. Nem tőle, mástól tudtam meg, hogy neki is legalább 50 000 forintja van. Mit kezdjen vele? Ha nem keltjük fel benne az ember életét gazdagító, tartós és tartalmas igényességet, a "művészi értékek utáni vágyódást, akkor elkerülhetetlenül odajut ez az ember, hogy azt fogja mondani: minek iparkodjak, hiszen mindenem megvan. A régi fogalmak szerint ez valóban igaz, mert összehasonlíthatatlanul jobban, kulturáltabban él máris, mint 10—15 évvel ezelőtt élt, hiszen nemcsak televíziója van, hanem szobájában az egyik szekrény telisteli könyvvel. Ez a tény viszont azt is mutatja, hogy alapjában véve fogékony ember. Némi segítséggel eljut odáig, hogy értékelje és igényelje a képzőművészeti alkotásokat is, az országjáró kirándulásokat is, a külföldi társasutazásokat is, stb. IMit lehet tenni? Legtöbbet a he lyi vezetők tehetnek. Éppen a szövetkezeti ház szomszédjában ke- rülközött erre egy igen jellemző példa. A főkönyvelő az öreg gazdának sokat beszélt a televízióról. A szomszéd először hallani sem akart róla. Végül az unoka kedvéért, akit nagyon szeret, megvásárolta a készüléket. Fájó szívvel fizette ki a forintokat, de idáig végül mégiscsak eljutott. .A fiatalok örülnek és hálálkodnak a főkönyvelőnek, az öreg gazda egyelőre annak örül, hogy kedvében járhat az unokának... Szóval ez itt a lényeg. Az, hogy meg lehet találni azt a pontot, amelyről elindulva formálódhat, nőhet a szellemi igény. Mindezeken túl gondolni kellene más lehetőségre is. Ott persze, ahol indokolt. Aparhanton például érdemes lenne előadásokat tartani a modem, higiénikus lakáskultúráról. Lehetne rendezni lakberendezési bemutatót, képzőművészeti kiállítást. A társasutazások szervezésébe be lehetne vonni a falut, de nemcsak hirdetések útján. Esetleg úgy, hogy valaki előadást tartana az adott ország természeti szépségeiről, kultúrájáról, látványosságairól és egyúttal elmondanák a szövetkezeti gazdáknak, hogy oda el lehet utazni... Szóval sokféle lehetőség kínálkozik és néhány év múlva nemcsak Aparhanton, Dombóváron, vagy Döb- röközön, hanem egyre több községben kerül majd előtérbe ez az egyébként örvendetes gond. SZEKULITY PÉTER A% éíetéri a csirázás kezdetén okozható a legnagyobb elváltozás sugárzással. Ennek alapján aztán sikerült kedvező eredményeket elérnünk. Megváltoztattuk a növény kromoszóma-számát, poliploido- kat állítottunk elő. ezek az egye- dek 20—30 százalékkal nagyobb hozamúak, mint a régiek. És ami a leglényegesebb e kísérlet eredményénél, a megváltoztatott kromoszóma-szám öröklődik, a? utódok is ezzel azonos kromo- szóma-számúak lesznek. E z az iregszemcsei örökléstani kísérlet és eredmény egyedülálló az egész világon, így aztán természetes, hogy igen nagy visszhangra talált. Az egyik német szaklap első oldalon méltatta. Az újfajta napraforgó voltaképpen már kész is. Egyelőre kevés szaporítóanyag áll rendelkezésre, de közeledik az idő amikor sor kerülhet a nagyüzemi termesztésre is. Mindez a sugárzással végzett kísérletek ered- rrán yeként. — Közismert a sugárzás baktérium- és gombaölő hatása, ami nagyszerűen felhasználható a2 élelmiszerek tartósításánál. Sugárzással vizsgáljuk a növények anyagcseréjét. Sugárzással pontosan kimutatható különféle anyagok jelenléte, keletkezése — magyarázza később a kutató. A kutató fiatal, életvidám Szenvedéllyel keresi fel minden hét végén a budai hegyeket, csa. ládjával együtt, hogy gyönyörködjön a természet pompájában. — Az a feladata a tudománynak, hogy minél több hasznos dolgot adjon az emberiségnek. A2 atomenergia felmérhetetlen lehetőségeket -rejt magában. Ismert a romboló hatása, az emberiség azonban élni akar, s nekünk az a feladatunk, hogy a békés fel- használás lehetőségeit kutassuk. Hogy miért-éppen ezt választottam? Erre nem lehet pontos feleletet adni. Izgalmasnak, érdekesnek találtam ezt a területet, s később egyre több fantáziát láttam benne. Amikor 1956-ban kutatni kezdtem, magam sem. hittem volna, hogy ennyi hasznos dologra felhasználható az atomenergia. Akkoriban* még csak néhány helyen folytattak ilyen kísérleteket. |y| a az ország minden részé* 1 ben kísérleteznek az atom. energia békés hasznosításával. A2 ilyen kísérleteket végző kutatók száma már nagy. Az egész világon növekszik a számuk és becsületük. Pozsár Béla, az iregszemcsei kutató újévi üdvözletei kapott az. egyik novoszibirszki kollégájától, de hasonló jókívánságokat tartalmazó levelet hozott részére a posta Kanadából és Japánból is. Személyesen soha nem látták egymást, nem barátok. csak éppen hallották az iregszemcsei kísérletek hírét, s köszöntötték a kutatót, aki ilyen nemes célokért fáradozik. Ő is keresi a hasonló kapcsolatokat. Levelezésben áll egy amerikai Nobel-díjas tudóssal, ak; világraszóló sikereket ért el az atomenergia békés felhasználásában. Pozsár Béla részt vesz majd a pécsi tudóskonferencián, amelyen az életről, a békés alkotómunkáról tanácskoznak majd. Amikor búcsút veszünk az intézettől, a rádióban éppen a déli híreket mondják. A második hí- a nyugati fegyverkezési hajsz "rtl szólt. B. F. Kisdobosokat, úttörőket, KISZ-tagokat avatnak Szekszárd város úttörőcsapatai a Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásának 17. évfordulója alkalmából, a gyermeknapon, május 26-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel ünnepélyes úttörő' szemlét és városi kisdobos, úttörő és KISZ-tag-avató ünnepséget tartanak. A mintegy 1500 pajtás díszei - gésére a Felszabadulás téren kerül sor. Avató beszédet mond Palkovics István, megyei munkás- őr-parancsnok. Ezután a kisdobosok ígérettételére, az úttörők és a KISZ-tagok fogadalomtételére kerül, sor. Majd avatószülők munkásőrök és kiszesek kötik fel a felavatottak nyakkendőjét. Ezenkívül „Kiváló úttörőmunká- ért” kitüntetéseket is adnak át. Az úttörőcsapatok elvonulása után a felavatottakat az iskolák szülői munkaközösségei megvendégelik. Megjelent a Jelenkor A Jelenkor májusi száma versanyagban gazdag. Somlyó Györgytől, Demény. Ottótól, Ténagy Sándortól, Hajnal Gábortól, Simor Andrástól közöl verseket. Rab Zsuzsa fordításában Voznye- szenszkij, a fiatal, máris neves I szovjet költő versei szerepelnek. ' Közük Rákosy Gergely, Bertha Bulcsu novelláját. Kassák Lajos , szól hozzá a vitarovatban a mai I zenei törekvésekhez, örsi Ferenc ; fv-szatíráját közlik, az „Epeios-ak- ció”-t. A májusi számot Martyn Ferenc, a közelmúltben kitüntetett festőművész rajzai, valamint Fery Antal grafikái illusztrálják.
