Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-03 / 101. szám

1983. mája* 3. fÖLfíA WEGYFT fftPŰJSAÖ Az iíjúság bizonyít 1 sifflontornyai vállalkozás — Segítség és összefogás Épülő otthon és otthonépítök Amikor először hallottam a Si­mon tornyai kiszesek vállalkozá­sáról, azonnal feljegyeztem jegy­zetfüzetembe, hogy erre majd vissza kell térni. Feljegyeztem, mert a terv szép volt, nemes cé­lokat foglalt magába és arra is kíváncsi voltam, hogy néhány fiatal lelkes kezdeményezése át­alakul-e. az egész község fiatal­ságát átfogó alkotó lendületté. A kérdésre mindjárt az elején megadható a válasz, amelyet leg­jobban az fejez ki, hogy a ter­vek ma már a megvalósulás út­ján vannak, napról napra köze­ledve a befejezéshez. A simontornyoi vállalkozás példa lehet igen sok község KJSZ- szervezete előtt, mert a példa ereje abban rejlik, hogy a Simon- tomyai Bőrgyár Kiszesei maguk fogtak munkához, hogy magukon segítsenek. Gk is, mint mindenütt másutt a fiatalok szórakozni vágynak és mivel ehhez az adottságok nin­csenek meg, illetve csak igen szűk keretek között adódnak Si- montomyán elhatározták, hogy maguk teremtik meg a feltétele­ket Elsősorban helyiségproblé­ma okozott gondot, amelynek megoldása lehetővé teszi, hogy egy helyen tömöri tsék a fiatalo­kat akár művelődésről, vagy szó­rakozásról legyen szó. Egy klub- helyiség biztosítja azt is, hogy a kocsma vonzásából kivonják azo­kat, akik a hatása alá kerültek. Így született meg az ötlet, hogy a bőrgyár tulajdonában lévő, alapjában véve kihasználatlan Kossuth-otthont a fiatalok ren­delkezésére bocsátják. A vállalat- vezetés még abban is a fiatalok segítségére sietett, hogy biztosí­totta az átépítéshez szükséges anyagokat. Nagyot változott azóta a Kos­suth-otthon belső képe. Csákány, feszítővas, lapát lett a leggyako­ribb vendég a házban, no meg azok a fiatalok, akik ezeket moz­gatták. Felszedték a korhadt pa­dozatot a nagyteremben, kihord- ták a szemetet az udvarról, si­mára egyengették a leendő sza­badtéri táncparkett helyét. Két új cserépkályhát építettek be a szakemberek segíségével, az egy­kori ruhatárt pedig hangulatos büfévé alakítják át. A nagyteremben már kész a beton alap, melyre ráragasszák a PVC burkolatot, de elkészültek a kerthelyiség bokszainak beton szegélyed is. Készül már a rejtett neonvilágítás és dolgoznak a gyár vasas fiataljai is. A büfé részére készítenek saját tervezésű, vas­vázas, bőrborítású székeket és asztalkákat. Érdemes a tervekbe bepillantani, mert azokat megvalósulásuk után még a vendéglátóipar is megiri­gyelheti. Öregt jele napja Cseresznyés-pusztán A paksi nőtanács és a cseresz­nyés-pusztai Rákóczi Tsz együtt rendezte meg az öregek napját az elmúlt vasárnap délután. A pusz­ta öregjei nagy örömmel készül­tek a tiszteletükre rendezett ün­nepségre. A puszta központjától távolabbra lakókat a tsz fogatai szállították az ünnepség színhe­lyére. Az öregeket a Rákóczi Terme­lőszövetkezet elnöke, Dóczi Ist­ván köszöntötte, majd Molnár Istvánná, a nőtanács járási tit­kára mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett az immár hagyo­mányossá vált öregek napja je­lentőségéről, amely a munkából kiöregedett emberek megbecsülé­sét fejezi ki. Az iskolások Arany Béláné pedagógus vezetésével műsorral kedveskedtek az ünne­peiteknek. A műsor után a termelőszövet­kezet és a nőtanács halászlével, süteménnyel és sörrel vendégelte meg az öregeket. A puszta két legidősebb lakóját, a kilencven éves Csapó Józsefnét és a nyolc­vanöt éves Toldi Ferencet egy- egy szépen feldíszített tortával ajándékozták meg az asszonyok. Az ünnepség résztvevői és az ün­nepeltek az esti órákig maradtak együtt, vidáman beszélgettek, nó- táztak, sőt a fiatalabbak táncra is perdültek. Alaposabb segítséget, több gyakorlati útmutatást igényelnek a tamási járás művelődési otthonai A megyei tanács művelődésügyi osztálya felmérést végzett tamási járás községeiben. A felmérés, amelybe bevonták a megye va­lamennyi függetlenített népműve­lőjét, a kulturális munkatervek teljesítésén, és azon kívül, hogy mennyiben szolgálja egv-egy köz­ség népművelési munkája a ter­melőszövetkezetek támogatását, kitért arra is, hogyan segítik a já­rási szervek a községi müvei ődési otthonokat. A húsz községben szerzett adatok mutatják, hogy a községi munkatervek nem csu­pán a művelődési otthon célkitű­zései, hanem elkészítésükben va­lamennyi szerv részt vett és egy- egy terv az egész község felada­tait tartalmazza. Ez már magá­ban hordozta annak a lehetősé­gét, hogy a kultúra terén előbbre lépjenek a járás községei. Több faluban többet markol­tak. mint amennyit az adottságok lehetővé tettek volna. Felsőnyé­ken például 33 ismeretterjesztő előadást terveztek az elmúlt év­ben. Természetesen nem tudták valamennyit megtartani. Kop- pánvszántón hét tanfolyamat akartak tartani. Ez is meghalad­ta erejüket, de a község szükség­leteit is. A néhány kirívó esettől eltekintve azonban a tervezés ál­talában jó volt. az elmúlt évben — állapították meg a felmérést végző népművelők. A tanácsok és művelődési ott­honok kapcsolata általában ja­vult. Ugyanúgy a termelőszövet­kezetek és a művelődési ottho­nok együttműködése is. Elsősor­ban Fürgédén mondható ez oél- dásnak. Vagy Iregszemcsén, ahol különösen a pártvezetőség fog­lalkozik sokat a népműveléssel. Hat párttag, illetve tagjelölt párt- megbízatásként kapta, hogy tevé­kenyen vegyenek részt a kulturá­lis munkában. Követendő példa más községek számára is. Ugyanakkor Gyönkről és Kcp- pányszántóról panasz érkezeti. Az előbbi helyen a községi tanács vezetői még a művelődési otthon rendezvényeire sem mennek el. A járási szervek ellenőrző és segítő munkájával kapcsolatban a felmérés megállapította, hogy a járási népművelési felügyelőtől és a járási művelődési láztól a jövőben több gyakorlati útmuta­tást, alapos segítségnyújtást kí­vánnak a községi művelődési ott­honok és népművelési ügyveze­tők a futó ellenőrzések és az ad­minisztratív intézkedések helyett. •'««. gy Szajki László Kisz-titkártól lehetett a részleteket megtudni és azt is ő mondta el, hogy az eddig elvégzett munkák mintegy 2500 társadalmi munkaórát tesz­nek ki. — A befejezésig még legalább ennyire lesz szükség, de bizonyo­sak vagyunk benne, hogy sikerül még májusban megrendezni az ünnepélyes átadást. A Kossuth-otthon előtt állunk, beszélgetünk azokról akik segí­tettek, akikre állandóan lehetett számítani. — Bakos Tibor a tervrajzok el­készítésében volt nagy segítsé­günkre, de állandó munkásunk Andráskó Béla. Pórteleki István, Fehér János, Csordás István .,. . És a nevekkel egymás után tel­nek be a jegyzetfüzet lapjai. Summázva, mintegy hatvan fiatal az akiket a lelkes építők közé lehet sorolni — Az építési munkák mellett másra Is jutott idő — folytatja Szajki László. — A nőnapi ün­nepségre két és félórás műsorral készültünk fel. Örömmel köny­veljük el, hogy sikerünk volt. A műsort Kisszékelvben és Ozorán is előadtuk, amelynek a bevéte­léből táncruháknak való anyagot vásároltunk. — Ezzel el akarjuk kerülni a kölcsönzéssel járó bonyodalmakat és költségeket. Igen szép segítsé­get kaptunk ezután a nőtanács kollektívájától, ahol az asszonyok másfél hét alatt, estéi két felál­dozva megvarrták a ruhákat tánccsoportunknak. Szilágyi Jó­zsef né, Pető Jánosné és még a többi tíz asszony segítsége igen sokat ér nekünk. A további beszélgetés már arról folyik közöttünk, hogy minek az otthona lesz az újjá varázsolt épület. Az említettek között természetesen ott van a táncmulatság, de nem mint egyedüli uralkodó, hanem mint kiegészítő a szakkörök, szel­lemi vetélkedők, rendezvényeit mellett. Monostori Miklós Négyezer hely, — de ötezer kellene Nemcsak a családoknak jelent segítséget az iskolák mellett mű­ködő napközi otthon. Hasznos ez a gyerekeknek is, hiszen itt vezetik rá őket arra. hogyan kell helyesen tanulni. Jól működő napközi otthon pedig a tanulmá­nyi idő alatt sikerrel szolgálja az iskolai nevelési elgondolást. A napközi otthonok működése fontos kérdésévé vált a megye oktatásügyének is. A napokban vizsgálták meg a napközi ottho­nok négyezer tanulót érintő mun­káját. A megye 50 általános is­kolájában 100 csoportban foglal­koznak a nevelők a napközisek­kel. Az idén 13 csoporttal bővült a napközi otthonos hálózat. Ez a fejlődés azonban még nem elégí­ti ki az igényeket, mert hiszen ezer jelentkezőt vissza kellett utasítani hely hiányában. Az ok­tatásügy további feladata marad a foglalkoztatási lehetőség bőví­tése. Vizsgálták a napközikben folyó nevelést, s a felmérés azt mutat­ja, hogy meg kell valósítani az iskolák és az otthonok jobb együttműködését, hogy ezek az egy célt szolgáló intézmények karöltve dolgozhassanak. Szüksé­gessé vált, hogy kiküszöböljék a napközik között fennálló szint- különbségeket. Ennek egyik fel­tétele az itteni nevelők tovább­képzése. Célszerű az olyan jól dolgozó napköziotthonok, mint a bonyhádi, szekszárdi, kurdi, vagy hőgyészi közösség — korszerű, helyes módszereit szélesebb kör­ben alkalmazni. Ezekben a kö­zösségekben napközis osztályokat is szerveztek, ami a nevelés ha­tékonyságát segíti, mert a ta­nulóközösség iskola után is együtt dolgozik. A továbbiakra feladatul szab­ták meg az otthonok kellő fel­szerelését. aktívabb ellenőrzését, ii á nyitását. Húszéves távlatok Több mint két és félszeresére emelkedik a szőlő- és gyümölcs- terület — Amikor 22.1 mázsát terem a búza holdanként átlagosan — Hatvanezer hold öntözéses terület. A mezőgazdasági szakemberek tervet dolgoztak ki a megye mezőgazdaságának húszéves fej­lesztésével kapcsolatosan. Az alapos felmérések eredményeként megállapították megyénk termé­szeti adottságai lehetővé teszik, hogy növeljük a szőlő- és gyü­mölcsterületek nagyságát. 1980-ra a kert és gyümölcsös területet 7697 holdról 19 500 hold­ra növeljük. Telepítésre legalkal­masabb a szekszárdi dombvidék és a paksi járás területének mintegy 30 százalékát kitevő ho­mokos talaj. Jelentősen nő az állatállomány. Több istállótrágya jut a földekre. Növekedik a műtrágya mennyi­sége is. Nagyobbak lesznek a ter­mésátlagok. A búza holdanként! termésátlaga 1960-ban 10.7 má­zsa volt, 1980-ra a terv szerint 22.7 mázsa lesz. Cukorrépából 132.02 mázsáról 259.09 mázsára, napraforgóból 7,49 mázsáról 13.06 zsarol 140 mázsára emelkedik a holdankénti átlagtermés. A gépállomány növekedésének ütemére! jellemző, hogy 1960-ban az egy traktorra jutó szántóterü­let 193.8 hold volt, 1980-ban pe­dig mindössze 77.5 hold lesz, Az állatállomány számszerű nö­velése mellett nagy gondot fordí­tanak a minőség javítására. 1980- ban a sertésállomány 75 száza­léka fehér hússertés. 25 százalé­ka pedig cornwal sertés lesz. A mangalica tenyésztését nagy­üzemi szinten nem folytatjuk. A tehenenkénti átlagos tejhozam 2289 literről 3338 literre emel­kedik. A belterjességet növeli az ön­tözött területek jelentős kiter­jesztése. Az öntözött terület 1317 holdról 60 000 holdra növekedik A távlati tervezés reális alapo­kon nyugszik. Rohamos fejlődé­sünk azonban előreláthatóan a tervezettnél magasabb eredmé­mázsára. paradicsomból 65 má- nyékét produkál az életben. cthúla injai'at tárolják a kurdi Uj Élet Tsz köz- arról beszélgettünk, milyen tér- lekkel. Úgy számitjuk. • hogy ká­éi ponti majorja évről-évre vei vannak a modern üvegház rácsonytól kezdődően fejes salá­újabb létesítményekkel hasznosítására. tát, majd retket szállítunk, több gyarapodik. Az országúiról néz- — Sajnos az idén lekéstünk a ezres tételben. A saláta és a re­ve. modern üzem benyomását primőráru üvegházi termeléséről tek februárban kifogy, s ahogy a kelti. A két évvel ezelőtt egy- A tsz későbben kapta meg a be- hajtató házban az ágyúsok ‘öt­emeletesre épített baromfinevelő- ruhdzást, mint ahogy ereaettierj re ráépítették a második e-mele- számítottuk — mondja a főker­tet. A. náddal körülkerített me- tész. — De azért nem tétlevked- legágyak mellé az idén egy 16 tünk — tette hozzá sietve. — blokkos, egyenként 96 méter Hatezer fej salátát termeltünk hosszúságú üvegház épült. Olyan üvegtető alatt. Vannak szép zöld- modern, és a távolról szemlélődő- ség- és virágpalánták. Amennyi­nek úgy tűnik, mintha egy mi- re nekünk szükségünk lesz, elpa­lántáljuk, a többit a környező fal­vakban értékesítjük. Palántáink niaiűr pályaudvar üvegcsarnokát látná maga előtt. A Budapesti Hőerőmű és Táv­fűtési Vállalat dolgozói patronál­ják c kurdi Uj Elet Termelőszö­vetkezetet. Az új létesítményt a patronáló üzem dolgozói építet­ték. Két holdnyi terület került üvegtető alá. A szaporító és a hajtató csarnokban 1970 folyómé­ter fűtőtest beszerelését végezték el. Május 2-án az utolsó simítá­sokkal is végeztek, s megtartot­ták a próbaüzemeltetést. Bei ütöt­ték a kazánokat és kipróbálták, nogy a kétmillió forintos beruhá­zással készült új létesítmény meg­felel-e a követelményeknek. A kazán jól működött, a fűtőbe­rendezés 30—32 Celsius fokos me­leget adott. A kurdi. Uj Elet Tsz szakkép­zett kertészt szerződtetett. A ker­tészei vezetőjével, Soós Istvánnal szabadulnak, korai paprikát, uborkát és paradicsomot ülte­tünk. Jövő év márciusában pap- rikát és uborkát, április végén, május elején pedig már paradi­csomot küldünk a piacra. Soós elvtárs tapasztalt kertész. — Eddig hol dolgozott? — Komlón kertészkedtem éve­ken keresztül. Ott van egy kis iránt elég nagy az érdeklődés — családi házam. Amikor a tsz ve- mondja. zetöi Kúrára hívtak, sokat gon­— Milyen haszonnal számol dolkodtam, elvállaljam-e a kerté Soós elvtárs. ha a szaporító és szét vezetését, vagy sem. Akkor hajtatóházat egész évben sikerül döntöttem csak. amikor meqlit- üzemeltetni? tam ezt a modern és nagyszerű — A csaknem 2 holdas alapte- létesítményt. — mondotta, rületű üvegház egész évi üzemel- Amilyen szűkszavú volt Soos tetése nagyszerű lehetőségeket és István a beszélgetés kezdetén, ■jo jövedelmet ígér. Az üvegtető annyira belemelegedett. amikora alatt egész évben termelhetünk de a jövedelmet elsősorban a pri­mőráru adja. — Előzetes számítások szerint hány év alatt lehet kigazdálkodni a 2 millió forintos beruházást? — Nem vagyok barátja a nagy szavaknak. A jóslás sem kenye­rem. de annyit mondhatok, •eről évre nagy értéket lehet kihozni a korai zöldségtermeléssel, amely kezdődik késő ősszel, a kevés napfényigényes salátával és re­tervekről volt szó. — Termelünk korai zöldségfé­léket. de virágkertészkedéssel is foglalkozunk. Úgy gondolom, az új létesítményt valóságos arany­bányává lehet tenni. Remél iák. egy év múlva már nemcsak a tervekről beszélhetünk, hanem a gyakorlatban bizonyíthatjuk he. mennyire kifizetődő a tsz-nek a? üvegházi kertészkedés — mondta búcsúzóul. P. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom