Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-19 / 115. szám
«TOLNÁ MEGYEI NÉPÜJSAŐ 1963. mája« 19. Miért kell öt—hat hetet várni a tisztításokra? A lakosság kérdez, a Patyolat igazgatója válaszol A panaszosok egymást érik, mindennaposak a Patyolatnál, felkeresték szerkesztőségünket is. Kérdésük mindig ugyanaz: miért kell öt-hat hetet várni a tisztított, vagy a festett ruhákra? Miért? — kérdeztük meg mi is a Patyolat Kelmefestő és Vegytisztító Vállalat igazgatóját, Gön- döcs Ferencnét. — A választ talán néhány adat ismertetésével kezdeném. Március elején jóformán munka nélkül tengődtünk, s csak a tartósabb meleg idő beköszöntésével kerültek elő a tisztítandó ruhák a szekrényből. Áprilisig már minden átyevőhelyünk, s minden raktárunk megtelt. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva idén 6 százalékkal termeltünk többet. Számoljuk, hogy körülbelül mit is jelent ez a hat százalék. Ha az öltöny-tisztításokat vesszük alapul, akkor ez a 6 százalék kilencszáz tisztított öltönynek felel meg. Tehát ennyivel több munkát végeztek, mint amit tervük előirányzott. Jó munkájukat figyelembevéve még inkább érthetetlen a vállalási idők eltolódása. Elég csak egyszer körüljárni a vállalat munkahelyeit, hogy az ember meggyőződjön, milyen lehetetlen állapotok között végzik napi munkájukat az ott dolgozók. Minden munkahelyük zsúfolt, s bizony a megfelelő tárolóhelyek hiányában gyakran előfordul, hogy a később vitt ruhák hamarabb kerülnek tisztításra, vagy festésire. Az érkezési sorrendet egyszerűen képtelenek betaftani. Nehéz helyzetüket csak tetőzte a. Pápai' Vegyi Gépgyár hanyagsága. Tavaly decemberben vásároltak tőlük égy vasalögépet, melyet alig tíz napig tudtak használni, felmondta a szolgálatot. Többszöri sürgető kérésükre csak május elején vitték el — a legnagyobb munka közepette — a pápaiak javításra a gépet. — Legalább tíz-tizenöt százalékos kiesést jelent ez naponta. Vegytisztító részlegünk még bírná a többletmunkát, a vasalógép hiánya azonban a lassúbb ütemre késztetett bennünket. Ez az, ami ellen nem tehetünk semmit, legalább is mi — mondja az igazgatónő. Ennek a problémának megoldásához valóban kevés a vállalat ereje, kinőtték magukat a meglévő épületből, a lakosság igénye pedig megnégyszereződött a megyében. Mi az, amit mégis tehetnek, hogy valamit enyhítsenek a bosszúságokon? — Amire eddig még soha nem volt szükség, a vegytisztító részleget két műszakban üzemeltetjük, a fehérnemű-részleget pedig háromban. A vasalónők túlórát is vállalnak, hogy valamit enyhítsenek helyzetünkön. Persze ez sem mehet a végtelenségig — vélekedik Göndöcs Fe- rencné. így igaz, hisz az emberi erőfeszítésnek is van határa. A Patyolat dolgozói megtették, amit tehettek. Ezt igazolja tervük 6 százalékos túlteljesítése. A lakosság azonban elégedetlen és tegyük hozzá jogosan. Az igények megnőttek, s a szolgáltatások meggyorsítását sürgetik. Mit lehet tenni? Mondják, hogy új telephelyet kap a Patyolat. Ennek eredménye azonban csak évek múltán jelentkezik. Ha nem is végleges, de megoldást jelentene, ha a vállalat mielőbb megkapná a javítás alatt lévő vasalógépet a Pápai Vegyi Gépgyártól. S talán ebben segíthetne a Városi Tanács is, hisz egyik vállalatáról és a f lakossági szolgáltatásról yan szó! | 61. Wiesbach először tanácstalanul vállat vont, s azt javasolta, vigyék el onnan az iratokat, helyezzék el őket máshol, az eddiginél is nagyobb körültekintéssel. Upitz azt felelte erre, hogy ez lehetetlen. Megmagyarázta Wies- bachnak: a szóbanforgó archívumok anyaga túlságosan tetemes mennyiségű ahhoz, hogy titokban lehessen lebonyolítani az átszállítást, egy új helyre. Ha pedig nem lehet biztosítani a teljes konspirációt, akkor nincs értelme az egész műveletnek. Azonkívül az ország anyagi eszközei a legvégsőkig lecsökkentek. KönyALEKSZANDR NASZIBOV; EJTEKHELY a<z xíibán Fordította: Szathmári Gábor zási időt kért. Néhány nap múl- kellően el tudjuk-e hitetni az Va ismét megjelent a Gruppen- orosz felderítőkkel, hogy az ira- führer szobájában, s előadta a tok nem ott vannak, ahol ők sej- tervét. Az elgondolás lényege ab- tik, hanem egy másik helyen, ból állt, hogy félre kell vezetni az mondjuk Ostburgban. nyen meglehet, hogy egyszerűen keii^őktt^rányftem^I^ ^xlát “ 06 hogyan érhetjük ezt el? nincs erő és eszköz arra, hogy állíthatnak az oroszoknak, elfog- . *7.. RoPPa^t nehezen, de eiérhatják és megsemmisíthetik őket. betjuk... ■ Wiesbach elgondol- Az archívumok pedig biztonság- kozva fejezte be a gondolatot: ban maradnak. Az Abwehr két Lehetséges, hogy két három em- legyet üthetne így egy csapásra. “ert ke^ áldoznunk. Upitz szótlanul hallgatta Wiesbach szavait. Nem látszott rajta, hogy helyesli, vagy elutasítja a felvázolt gondolatot. A hegesztő folytatta: — Minden attól függ majd, ilyen rövid idő alatt felépítsenek valahol egy másik hasonló rejtekhelyét. — Hol van ez a rejtekhely? — kérdezte Wiesbach. — Upitz kitért a válasz elől. — Szóval nem Ostburgban. ugye? — Nem, nem Ostburgban, — felelte Upitz. Wiesbach egy kevés gondolkoBz idén ismét megrendezik a Pécsi Nyári Szabadegyetem előadásait A TIT Baranya megyei Szervezete az idén nyáron is megrendezi a már hagyományossá vált, az elmúlt évékben nagy sikert aratott Nyári Szabadegyetemét. Egyetemi és főiskolai tanárok, valamint a legjobb szakemberek előadásaiból ismerhetik meg a hallgatók Pécs és Baranya történetét, földrajzát, irodalmát, művészeti- és tudományos életét, a technika helyi alkotásait. Egész napos autóbuszkirándulások keretében ismerhetik meg a hallgatók a megye történelmi emlékeit, Szigetvárt, Siklós várát, Pécsváradot, a mohácsi csatatéri ásatásokat. ”Az érdeklődők bejárhatják a Mecsek vadregényes tájait, az abaligeti cseppkőbarlangot, a harkányi és sikondai gyógy-, fürdőt, Komló szocialista várost. Szakszerű vezetés mellett szerezhetnek . ismereteket a. .2000 „éves Pécs híres műemlékeiről és adottak az egyéni szórakozás lehetőségei is. A Szabadegyetemre iskolai végzettségre való tekintet nélkül bárki jelentkezhet. A mérsékelt részvételi díj 1100 forint. A hallgatók a Tanárképző Főiskola modem kollégiumában nyernek elhelyezést, és ellátást. A részvételi díj magában foglalja nemcsak a szállás és ellátás, hanem az előadások, kirándulások, városnézések költségeit is. Július 28-tól augusztus 10-ig terjedő időben megrendezendő Nyári Szabad- egyetemre július elsejéig lehet jelentkezni. S részletesen kifejtette a tervét. Ki kell választani egy olyan ügynököt, akinek a hűségéhez nem fér kétség, s át kell küldeni az oroszokhoz. Az ügynök ott megjátssza, hogy lebukik, a kihallgatáson pedig úgy tesz, mintha töredelmesen megbánna és beismerne mindent. Elmondja azt is: tud arról, hogy Ostburg közelében egy titkos rejtekhely van. amelyben nagyfontosságú dokumentumokat őriznek. Az ügynöknek akkor minden részletében az igazi rejtekhelyei kell leírnia: az elhelyezést, a belső berendezését, az iratok becsomagolásának pontos módját. De azért szükséges, hogy az oroszok, ha máris van valamelyes információjuk a rejtekhelyről, ne kételkedjenek a vallomásban, elhiggyék a bűnbánást. Ebben az esetben ők minden kétséget kizáróan átváltanak Ostburgra. Ott pedig már várni fogják őket... — Nem jó — szólalt meg Upitz. — Teljesen megbízható és hűséges, önfeláldozó ügynökeink nincsenek. — De... (Folytatjuk) lregszemcsén is jól dolgoznak a cigányok Itt a mák, hol a mák, sehol sincs mák Egyszer volt, hol nem, volt, hetedhét országon .is túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr, valahol Tolna megyében gazdálkodott, helyesebben még ma is gazdálkodik eg\j Harmatgyer ■ ge nevű mezőgazdasági termelőszövetkezet. Történt egyszer, úgy évnek eleje táján, hogy eme termelőszövetkezet erős elhatározásba fogott: rátér a javulás útjára. A javulás útja egyben szakemberek szerint a belter jesebb gazdálkodás útja, ezért a Harmatgyenge Tsz elhatározta, mákot vet egyik kies fekvésű földjén. A máktermelés nem is oly egyszerű, erre szerződést szokás kötni, már csak a-éit is, hogy vetőmaghoz jusson a mezőgazdasági nagyüzem, mivel hogy megfelelő minőségű és mennyiségű vetőmaggal nem igen rendelkezik. Jól értvén a vezetőség a szerződések kötéséhez, meg is cselekedte azt, annak rendje és módja szerint egy anú Illetékes Vállalattal. Eme nagytekintélyű Illetékes Vállaló1, szerződéses kötelezetts '- gének eleget tévén, a rendes időben, megfelelő mennyiségben és minőségbe'r szállítá a mák- »étómagot. Történt vala, hogy ebben az időszakban a Harmatgyenge nein mezőgazdasági termelőszövetkezetben még igen csak cseppfolyós állapotban volt megtalálható a szocialista tudat, így aztán midőn a megfelelő mennyiségű és minőségi mákvetőmag belekerült a szövetkezeti nagyüzem erre a célra kijelölt raktárába, nem került valami biztonságos helyre. Eme gyanúsítást, hogy a közösségnek tulajdona, még a lakatokkal zárt raktárakban sem örvendhetett megfelelő biztonságnak, bizonyítja az az egyszerű tény is, hogy a megfelelő meny- nyiségű és minőségű mákvetőmag a raktárból eltűnt. Vagy lába kélt, és megszökött, vagy — ezt a rossz nyelvek mondják — ellopatott ismeretlen tettesek által. Hát ez bizony nagy szégyen, időszámításunk után, éppen abban az esztendőben, amikor a megszilárdulás útjára tért eme Harmatgyenge szövetkezeti gazdaság. A vezetőség lehajtott fővel járt napokon keresztül, és restellte a dolgot. Mígnem egyszer az egyik vezető fejéből szikra pattant a külvilágra, s a bús fő fel- emelkedett. Ehe, megvan a megoldás! Másnapon vetőgép döcögött ki a kies földre, ahová a mákot vetni szándékozták. A vetőgép rendre, módra végigjárt a földön, úgy, mint hogyha mákot vetne. Az emberek ezen egyszerű tényt bizakodva vették tudomásul, s a megszilárdulás egyik jelét látták benne. Csak az úgynevezett farosok mosolyogtak, kik beleláttak a vetőgép belsejébe, s azt üresnek találták. De mosolygott az az ismeretlen valaki is, kinek a megfelelő meny- nyiségű és minőségű mákvetőmag birtokába került, és abból az estebédre főzött tésztákat ízesítette. Múltak napok, múltak hetek, langyos tavaszi esők is áztatták a földet, de a mák csak nem kélt ki. Az emberek gyanakodtak: nincs itt valami rendjén. Csak kevés ember volt tudatában annak, hogy mák nem kélhet ama földön, ahová mákot nem is vetettek. A vezetőség azonban nem csüggedt el a kudarcon, hisz előre jól tudta, hogy miért volt szükség az üres vetőgép szorgos járatására... Tehát miután nem kélt a mák, írást vitt a posta a Járásnak Tanácsához, hogy nem kél a Harmatgyenge Tsz mákja. Az írás óvatosan megjegyezte azt is: rossz volt a vetőmag, azért nem kélt. Kérnek tehát engedélyt a kiszántásra. A Járásnak Tanácsa óvatos lévén, az engedély kiadását nem siette el. Sőt, javaslatot intézett Megyének Tanácsához, hogy Illetékes Hatósága vizsgálja meg a helyszínen a kérdést. Az Illetékes Hatóság kiküldöttei meg is jelentek a máknak kijelölt kies földdarabkán. Nagyítóval vizsgálták a földet, elemezték, megvitatták a látottakat, tapasztaltakat és nem tudtak mire gondolni, mert se jó, se rossz mákszemet nem találtak a földben. Csóválták a fejüket az Illetékes Hatóság kiküldöttjei, mert ilyen még nem fordult elő a szakmájukban. A tsz-vezetők meg drukkoltak. mert féltek, hogy végül is bajokba keverednek, pedig volt amikor azt hitték, hogy kijátsszák a világot: szerződés-kötelezettségüket sem kell teljesíteni, sőt a vetőmag árát sem kifizetni, de még a jó híren sem eshet semmiféle csorba. Nem így történt. Az élet rejtélyes volt, van és lesz. Nem tudni honnan, kitől, de végül is az Illetékes Hatóság kiküldöttei megtudták pontos és biztos forrásból az egész turpisságot. A mesének vége, illetve még nincs egészen vége, mert a gonoszok meglakolnak, az igazak jutalma pedig nem marad el a földön.-is -OS Valamikor régen azt mondták, hogy kutyából nem lesz szalonna, hogy a cigányok soha nem fognak megtanulni becsületesen dolgozni. Ezt az állítást az Iregszemcsei Állami gazdaságban is megcáfolják a tények. Tavaly és az idén is időszakos munkáshiánnyal küzdött a gazdaság. Varga Lajos, a gazdaság oktatási felelőse volt a kezdeményező és 80—90 cigányt szerződtetett 6—7 hónapi munkára. Először idegenkedtek tőle a vezetők is, de a fizikai munkások is. Később megszokták őket, mert nagyrészük becsületesen dolgozik. Igaz, nagy türelmet igényel a munkára való nevelésük, de szorgalmasan részt vesznek a lucernagyűjtésben, a kapálásokban. Néhányuknál még nehezen megy a kapálás, de nagy az igyekezet bennük, hegy megtanulják. Dicséret illeti Kovács Mihály növénytermesztő brigádvezetőt, akinek a vezetésével dolgoznak és Sárközi Sándor kerületvezetőt is, aki segíti őket. így történt, hogy ma már gazdaságunkban a cigánykérdést szívügynek tekinti mindenki, s ennek jó eredményeit is tapasztaljuk. Horváth Sándor levelező Új tnoiori vegyek? Nem irigylem a szekszárdi motorbolt eladóit. És sajnálom is, mert igen gyakran őket okolják a joggal türelmetlen vásárlók, pedig nem, is bennük van a hiba. Mióta Kaposvárról kapják az alkatrészt, állandóan seregnyi hiánycikk szerepel az e célra rendszeresített könyvben. A boltban dolgozók elmondották, hogy bizonyos alkatrészekből már két éve múlott, hogy utoljára kaptak. Pedig megrendelik rendszerint, de soha nem szállítják le. A motoralkatrészt kereső vevők pedig üres kézzel távoznak a boltból... Miután a boltban látogatást tettünk és ott tapasztalatainkat csak megerősítették, szükségesnek tartottuk a Népbolt Központ áruforgalmi osztályával is közölni ezeket. Itt nagyon furcsa, rövid választ kaptunk, még majdnem megsértődtek; hogy merünk kérdezni olyat, hogy miért nincs alkatrész a szakboltban? Az áruforgalmi osztály egyik dolgozója csak egyre az4 hajtogatta: „rendeltünk, nem kaptunk, mit tehetünk?...” Azt hisszük, annál többet tehetnének, mint amit velünk közöltek. Mert higgyék el, — ha telefonon történt beszélgetésünk allicl- mái>al nem is értették meg ennek jelentőségét — a vásárló a szakboltban keresi a cikket, azt nem érdekli, hogy ki hibás, a gyártó cég-e, vagy a nagykereskedelmi vállalat. A vásárlónak áru kell. akkor is, ha beszerzése gondot is okoz a Népbolt áruforgalmi osztályának, eladóinak. Mert ne kívánja senki azt, hogy három forintos alkatrészt csak úgy vásárolhassunk, ha motorral együtt vesszük meg. mert tartalék- alkatrészt — három, négyforintos csavarokat — a Népbolt árudájában nem lehet vásárolni.- P) ~
