Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-24 / 94. szám
Sorol a zöldborsó, kikelt az újburgonya (3. o.) Pedagógusok, szülők az új tantervről kelt A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP/A XIII. évfolyam, 94. szám. Ara 60 FILLÉR Szerda, 1963. április 24. (5. o.) Giccsüzem a művelődési otthon udvarán (8. o.) ilődési | _J A gyarmati fiatalokat ünnepeljük Megy esze rte ma tartják KISZ- szervezeteink a megemlékezéseket. Az egész világ ifjúsága a gyarmati fiatalokra gondol ezen a napon. Ázsia, Afrika, Amerika több száz millió fiataljára emlékezünk. Szivünk együtt dobban az ö szívükkel. örömük nekünk is öröm, bánatuk nekünk is bánat. Utolsó napjait éli az imperializmus gyarmati rendszere. De ezek az utolsó napok sok vért, könnyet, áldozatot kívánnak. A gyarmatok ifjúsága nem riad vissza az áldozatoktól sem. Harcával kiérdemli az egész világ haladó erőinek elismerését. A harc a politikai szabadságért, a függetlenségért, a nagyobb darab kenyérért folyik. Kibírhatatlan nyomor fojtogatja a gyarmati és félgyarmati sorban tengődőket. A hivatalos statisztika szerint Ecuadorban egy négytagú család napi jövedelme kisebb annál a költségnél, amelyet a hadsereg egy ló eltartására fordít naponként. A gyönyörű világvárosokkal és az egyre- izmosodó iparral büszkélkedő Latin Ame ika 170 millió lakosából 86 millió analfabéta. A gyarmati fiatalok széles tömegei felismerték, hogy a világ haladó erőinek támogatásával érhetnek csak el eredményeket, a haladáshoz való hűség legfőbb biztosítéka a politikai, gazdasági felszabadulásnak. . A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség minden támogatást megad a gyarmati fiataloknak. Szudánban például a DÍVSZ segítségével építenek iskolákat. A libanoni, jordániai fiatalok egészségügyi cikkeket, az algériaiak ruhát és orvosságot kaptak a világszövetségtől. Hazánk fiataljai iskolai és sportfelszereléseket küldtek számos afrikai és ázsiai ország ifjúsági szervezete részére. Országunkban és a baráti szocialista államokban több száz elmaradott ország fiatalja tanul. Csak egyedül a Lomonoszov egyetemen 70 különböző ország, több mint ezer fiatalja ismerkedik a tudományokkal. Az 1955-ös bandungi értekezleten határozták el, hogy a mai napon ünnepük meg világszerte a gyarmati ifjúság napját. Az azóta eltelt nyolc esztendő óriási1 eredményeket hozott. Minden év új győzelmekkel lepte meg a világot. Miközben az elért eredményeket ünnepeljük, nem feledkezhetünk meg azokról, akik a gyarmattartók kínzókamráiban szenvednek, akiket sivár börtönök vasi-ácsai tartanak rabságban. Kegyelettel hajtjuk meg zászlóinkat azok emléke előtt, akik a legdrágábbat, életüket áldozták a gyarmati felszabadító harcban. Hisszük, hogy eljön az idő, amikor a világ valamennyi országának ifjúsága független, szabad hazában dolgozhat és tanulhat. (W Minden állam külpolitikájának a béke megőrzése érdekeiből kell kiindulnia Hruscsov válaszai /. Pietra, az 11 Giorno című olasz lap igazgatójának kérdéseire Moszkva (TASZSZ). Moszkvában nyilvánosságra hozták azokat a válaszokat, amelyeket N. Hruscsov adott I Pietra, az II űiomo című olasz lap igazgatója kérdéseire. Az első kérdésre Hruscsov hangsúlyozta: A Karib-tengor térségében keletkezett válság felszámolása valóban nagy reményeket ébresztett az emberiségben atc- kintetben, hogy a nemzetközi kapcsolatokban fordulat- következik be és a súlyos robbanási veszélyt magában rejtő „hidegháborúról” rá lehet térni a vitás nemzetközi problémák tárgyalások útján történő rendezésének politikájára. Sajnos, nem váltak valóra eziek a remények. ön azt mondja, hogy a közvéleményt nyugtalanítják a meg nem oldott problémák rendezésénél mutatkozó nehézségek. Ezzel egyet kell érteni. De természetesen nem a „vezetők útjában támadt nehézségekről” hangoztatott híresztelésekről van szó, ahogyan ön felteszi a kérdést, hanem arról, hogy az Egyesült Államokban olyan erők működnek, amelyek a régi erőpolitikát folytatják. Mintegy ki akarják tapasztalni ..ellenálló képességünket”, nyomást akarnak gyakorolni ránk. és erővel akarják kikényszeríteni a Nyugatra előnyös döntéseket. Nyíltan meg kell mondani, hogy az ilyen irányvonal nem vezethet a feszültség csökkenéséhez és a nemzetközi helyzet megjavításához. Hiszen éppen ennek a politikának a megnyilvánulása az amerikai „veszettek” ama féktelen hadjárata, amelyet a szuverén Kubai Köztársaság 'ifién indítót-' tak. s az a támogatás, amelyben 1 az Egyesült Államok bizonyos 1 körei a karib-tengeri banditiz- must és kalózkodást részesítik. azon, hogy fennmaradjon a nemzetközi feszültség tűzfészke Európában. Ezek tehát azok a nehézségek, amelyek a nemzetközi problémák megoldásának útjában állnak. ön e nehézségek eltávolításának reális perspektívái felől érdeklődik. Ilyen perspektívák vannak. Nevezetesen: tárgyalások útján rendezni a legfontosabb kérdéseket, amelyek megoldásától a fennálló feszültség megszüntetése függ. Mi a földön élünk, ahol két társadalmi — gazdasági rendszer áll fenn és nem térhetünk ki a vitás problémák rendezésének bonyolult, de szükséges feladata elől, I ha meg akarjuk óvni a békét. Nincs középút a háború és a béke között A NATO-országok politikája a fegyverkezés fokozására irányul Vagy itt van a másik kérdés, a leszerelés. Ha nyíltan beszélünk, akkor ki, kell jelenteni, hogy az Egyesült Államok és NATÖ-beli szövetségeseinek fő erőfeszítései nem az általános és teljes leszerelésre vonatkozó megállapodás aláírására, hanem a fegyverkezési hajsza további fokozására és a NATO agresszív nukleáris erőinek megteremtésére irányulnak. Még az olyan kérdésben is, mint a nukleáris fegyverkísérletek betiltása, az Egyesült Államok és Anglia kormánya mindent megtesz, hogy akadályozza a tárgyalások eredményes kimenetelét A másik fél azt hangoztatta, hogy nem lehet aláírni szerződést, mert ha nem történik megállapodás a helyszíni ellenőrzés minimális számában, akkor nem lehet az amerikai szenátust a szerződés ratifikálására bírni. A kérdés eldöntésének meggyorsítása végett elhatároztuk, hogy előzékenységet tanúsítunk az Egyesült Államok álláspontja iránt és hozzájárultunk az évenkénti két- három ellenőrzéshez. Ezt kizárólag abból a célból tettük, hogy a szerződés megvalósítása végett kiküszöböljük a fennálló vélemény- különbségeket. Amint beleegyeztünk a két- három ellenőrzésbe, az- Egyesült Államok nyomban előállt követelésével az évi 8—10 ellenőrzésről, bár az Egyesült Államok felelős képviselői a szovjet képviselőkkel folytatott beszélgetéseik során korábban azt mondották, hogy évi 2—4 ellenőrzésbe beleegyeznének. Tehát amint mi egy lé péssel közeledtünk az Egyesült Államok álláspontjához, ők lényegében nyomban elutasították azt, amit saját maguk javasoltak. Genfben most az amerikai képviselők hét ellenőrzésről beszélnek és ezt nagy engedményükként tüntetik fel. De milyen engedményről lehet szó, amikor ez lényegében az Egyesült Államok régi javaslata és tulajdonképpen visszalépés? Ezért felvetődhet bennünk a kérdés: ne térjünk-e vissza, ahogyan az Egyesült Államok is tette, a korábbi álláspontra, és vonjuk vissza az évi két-három ellenőrzésbe való beleegyezésünket, amennyiben szilárdan hisszük, hogy a nemzeti eszközök elegendőek minden nukleáris kísérlet észlelésére. Vajon nem jellemző-e az Egyesült Államok és Anglia álláspontjára áz a tény, hogy az Egyesült Államok kormánya az ENSZ- közgyűlésnek a nukleáris kísérletek 1963. január 1-től történő beszüntetéséről szóló határozata ellenére folytatja ezeket a kísérleteket. Folytatja a kísérleteket az Egyesült Államok NATO-szö- vetségese, Franciaország is. Ha a „Kennedy-vonal”, amelyről ön beszél, ebben határozható meg, akkor őszintén be kell vallanom, hogy ez a vonal nem enyhíti, hanem fokozza a nemzetközi feszültséget. Következtetésemet igazolja az a helyzet is, amely a német béke- szerződés megkötésének kérdésében alakult ki. Hiszen itt is az Egyesült Államok és Anglia kormánya gátolja valójában a kérdés megoldását, és mesterkedik Tárgyalni azonban — kétoldalú folyamatot jelent. A tárgyalások számára a kiinduló pont a földünkön jelenleg kialakult erőviszony. Ezt egyszer s mindenkorra meg kall jegyezniük nyugati tárgyaló partnereinknek is. amikor a német békeszerződés, a leszerelés problémájához és más megoldatlan kérdéshez közelítenek. Európa központjából a német békeszerződés megkötése és nyugatberüni helyzet ennek megfelelő rendezése nélkül nem távolíthatjuk el a feszültséget. Az európai nyugalom nélkül pedig nem lesz nyugalom a világon. Ellenkezőleg, a béke megszilárdítása Európában, beleértve a NATO- országok és a varsói szerződés tagállami közötti megnemtámadási szerződést, lehetővé tenné a megegyezést az általános békével kapcsolatos más alapvető kérdésekben. — mint mindenekelőtt a leszerelésben. Ebben az esetben az emberiségnek a tartós békébe vetett bizalma nem maradna puszta remény. Hiszen napjainkban, a szörnyű erejű háborús pusztító eszközök birtokában, nincs középút a háború és a béke között; a kérdés így vetődik fel: vagy keressük azt a kölcsönösen elfogadható megoldást és a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének olyan irányát, amely a béke igazi megszilárdulásához vezet, vagy pedig engedjük mind jobban kiéleződni a nemzetközi feszültséget, ami viszont végső soron nukleáris világháborúba torkollik. Ettől a választástól függ a népek jövője. Külpolitikánk — a béke poütikája, és mi. szovjet emberek, nem sajnáljuk a munkát és a fáradságot, ama nagy cél elérésére, hogy megszabadítsuk az emberiséget egy termonukleáris háború szörnyűségeitől. N. Sz. Hruscsov egy más kérdésre válaszolva hangsúlyozta: Minden állam külpolitikájának, sokkal inkább mint bármikor, a béke megőrzésének és megszilárdításának érdekeiből kell kiindulnia. A szovjet kormány nemcsak több ízben hangoztatta annak szükségességét, hogy az ilyen politika sikeres megvalósítása céljából ki kell alakítani a bizalom nemzetközi légkörét, hanem gyakorlati intézkedéseket is tett és a jövőben is tesz. A Szovjetunió Kommunista Pártja, ugyanúgy mint minden egyes kommunista párt teljes egészében a nép érdekedből indul ki. Éppen ezért a kommunista pártok a békéért folyó hatalmas harc élvonalában haladnak. Az SZKP és az összes testvérpárt mindent megtesz a béke biztosítása érdekében Ismeretes, hogy az SZKP és a szovjet kormány kezdeményezésére napirendre tűzték az általános és teljes leszerelés kérdését, mint a szilárd béke biztosítása radikális útjának kérdését. A Szovjetunió következetesen harcol a német kérdés megoldásáért, kezdeményezője több más olyan nagyjelentőségű javaslatnak amely a nemzetközi feszültség csökkentését és a háború elhárítását célozza. Mint ahogyan Önök is láthatják, a Szovjetunió Kommunista i Pártja és az összes testvérpárt. minden tőle telhetőt megtesz a tartós béke biztosítására. Nem lehet elmondani azonban ezt a kapitalista országok, az Egyesült Államok és a NATO- beli szövetségesei kormányairól* amelyek továbbra is a „cél szentesíti az eszközt” elv, alapján a „kettős erkölcs” értelmében tevékenykednek. Szavakban például a nemzetközi biztonság érdekében fáradoznak, de szövetségeseik kikötőibe Polaris rakétákkal felszerelt (Folytatás a 3. oldalon)
