Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-24 / 94. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1063. április 24. Megkezdődött a tv-relé kísérleti adása Tán egy hét óta esténként világosság gyűl a Kálvária tetején emelt kis épületben. Megkezdte kísérleti adásait a televízió-reléállomás. Nagyon sok szekszárdi tv-tulajdonos kapcsolja készülékét a hetes csatornára, figyeli, milyen képet ad. Bizony, a kép minősége még nem veszi fel a versenyt a budapesti, a kabhegyi, a szentesi adóéval, s a hang is gyakran recseg. De hát ez csak a kezdet kezdete. Ha valaki venne magának fáradságot, és felsétálna a Kálváriára, csodálkozna, milyen egyszerű kis antenna bocsátja ki a képet, mindössze 15 watt teljesítménnyel. — Nagyon sok munkánk lesz még — mondja Horváth György mérnök, a relét létrehozó kollektíva egyik tagja —, amire rendszeressé válhat az adás. Be kell szereznünk például egy ellenőrző vevőt, a kimenő kép minőségének ellenőrzésére, mert jelenleg nem tudjuk, milyen a kisugárzott kép. Most van készülőben két vevőantenna, a Kabhegy, illetve Szentes felé, hogy mindig a legjobb minőségű adást vehessék át. Gyakran cseng a telefon, a tv-tulajdonosok maguk is közlik észrevételeiket a kísérleti adásról. A múlt héten Decsről is jelentkeztek, hogy elég jól sikerült fogni a szekszárdi adást. Tizenkét helyen mutatják be a Századunk irodalmát Mint arról annak idején hírt adtunk, a Megyei Könyvtár és a Megyei Tanács népművelési csoportja Századunk irodalma címmel vándorkiállítást rendez a megyében a XX. századi világ és magyar irodalom legkiemelkedőbb szerzőinek java munkájából. A végleges program szerint a lényképes tárlatot május 16—22- ig mutatják be Szekszárdon. A szekszárdi megnyitót követően még tizenegy helység műveI lődési otthonában viszik közönség ' elé az érdekes anyagot. A terv szerint májusban még Decsen, júniusban Bátaszéken, Faddon, Tolnán, Bonyhádon mutatják be a tárlat anyagát, júliusban Dombóvár, Tamási, Gyönk.Paks, Duna- földvár közönsége augusztus elején pedig a tengeliciek láthatják majd az érdekes összeállítást. A kiállítás ideje alatt irodalomtörténeti tárgyú filmeket is bemutatnak. Az elfekvő készletek keletkezésének okairól, a készletgazdálkodás időszerű kérdéseiről nyilatkozik Pap József‘ a Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatóságának föcsoportvezetöje Az utóbbi években mind nagyobb gondot okoz gazdálkodásunkban az elfekvő, felesleges, úgynevezett immobil készletek keletkezése és ezeknek a készleteknek a növekedése. Sok szó esik arról, hogyan lehetne megakadályozni az immobil készletek keletkezését, hogyan lehetne megjavítani a készletgazdálkodást. Az immobil készletek felhalmozódása megyénk üzemeiben is probléma. Feleslegesen köt le anyagi és pénzügyi eszközöket, kánokat okoz a vállalatoknak és a népgazdaságnak. Pap József, a Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatóságának főcsoportvezetője nyilatkozott lapunknak az elfekvő készletek keletkezésének okairól, a készletgazdálkodás időszerű kérdéseiről. Megyénk ipari üzemeiben hol és milyen nagyságú felesleges készletek találhatók? Egyes üzemekben sajnos nagy méreteket ölt az elfekvő készletek felhalmozódása. A Bonyhádi Cipőgyárban 190 000 forint értékű alapanyagot, kellékanyagot, fogyóeszközt és készárut, a Paksi Konzervgyárban 2 717 000 forint értékű göngyöleget, segéd- és egyéb anyagot és fogyóeszközt, a Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál 1 538 000 forint értékű anyagkészletet, a Szekszárdi Faipari Vállalatnál 473 000 forint értékű anyag- készletet, 115 000 forint értékben befejezetlen termelést: szerződés nélküli gyártást, bútoralkatrészt és 156 000 forint értékű, szállítási szerződés nélkül gyártott vállfát, a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál 130 000 forint, minőségileg kifogásolt tűszelepet tartunk nyilván, felesleges, elfekvő készletként. Melyek a felesleges készletek keletkezésének, növekedésének okai? Milyen tényezők befolyásolják a készletgazdálkodást? A szükségtelen és káros készletemelkedés okai többek között a következők lehetnek: Nem kötik meg időben a vállalatok a szállítási szerződéseket; helytelen anyaggazdálkodást folytatnak: az anyagrendelés rendszere nincs összhangban a tervjóváhagyás időpontjával; továbbá ok lehet a termelési programváltozás, a tervmódosítás, a nem mindig szükségletre való termelés. Ezek az okok a termelés és a készlet- gazdálkodás összhangját megbontják, norma feletti felesleges készletek keletkezésére vezetnek, gátolják a vállalatokat a helyes gazdálkodásban. Véleményem szerint a vállalatok egy része nem ismeri még fel a helyes készletgazdálkodás jelentőségét Nem fordítanak elég gondot a felesleges készletek felhalmozódásával kapcsolatos okok felderítésére, elemzésére és megszüntetésére. A műszaki vezetés többnyire a túl biztonságos anyagellátásra törekszik. Nincs meg a szükséges együttműködés a műszakiak és a pénzügyiek között, a szükségletek megállapításában és a rendelések feladása előtt, a pénzügyi fedezet biztosítása tekintetében. Az anyagosztályon általában csak a beszerzésről gondoskodnak, de nem foglalkoznak az anyaggazdálkodás kérdéseivel, a felesleges készletek rendszeres feltárásával. így fordulhat elő, hogy utólag, az anyag beérkezése után derül ki, hogy egyes anyagféleségekben felesleg mutatkozik. Komoly hibaként merül fel, hogy a termelési program, vagy a gyártmányösszetétel változásakor nem mérik fel azonnal a feleslegessé váló készleteket. Nem gondoskodnak ezeknek a készleteknek átadásáról, értékesítéséről. A már megrendelt, de időközben szükségtelenné vált anyagok stornirozására is csak elvétve kerül sor. A szállító vállalatok is hozzájárulhatnak a felesleges készletek keletkezéséhez. A szállítási szerződésben foglalt joguknál fogva gyakran teljesítenek előszállításokat, az ütemezés ellenére is egy tételben, lökésszerűen szállítanak. \ . Á Sok vállalatnak a tervidőszakot megelőzően 90—120, sőt 180 nappal korábban kell anyagrendelést eszközölnie akkor, amikor a termelési program még nem ismerés. Tehát nem minden esetben a vállalatokat kell elmarasztalnunk a felesleges készletek keletkezésében. Tudna mondán; Pap elvtárs példát arra, hogy a vállalaton kívül álló okok vezettek felesleges készletek keletkezésére? Igen. Például a Paksi Konzervgyárat sem lehet teljes mértékben hibáztatni felesleges készleteinek keletkezésében. A kereskedelem igényeinek változása folytán ugyanis az előirányzott 20 vagon paradicsomlé helyett csak négy vagonnal gyártott az elmúlt esztendőben. Az almabort üvegek helyett hordókban értékesítették, a vendéglátóipar igényeinek megfelelően. A sárgabarack-, őszibarack-itókát a kereskedelem kívánságára a tervezettnél kisebb üvegekbe töltötték. így a korábban beszerzett paradicsomos, almaboros és gyümölcslés üvegek jelentős része feleslegessé vált, Másik példa: A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat a már említett felesleges készleteinek keletkezésében ugyancsak részben hibás. Az időközben megváltozott gyártástechnológia játszott nagy szerepet felesleges készleteinek keletkezésében. Mit tesz a Magyar Nemzeti Bank az immobil készletek feltárása, csökkentése és felszámo. lása érdekében? A felesleges készletek feltárásra a bank előadói, revizorai 'helyszíni vizsgálatokat tartanak A bank által feltárt készleteket büntetőkamattal hitelezzük meg, előfordulhat, hogy meg is vonjuk a pénzügyi fedezet biztosítását. A vállalatoknak természetesen lehetőségük van úgynevezett önkéntes készletfeltárásra is. ebben az esetben kedvezményes kamatozású hitelt kaphatnak az általuk feltárt, felesleges készletekre. A norma feletti készletek keletkezését igyekszünk már a negyedéves gazdálkodási tervek tárgyalásakor megakadályozni. Jtz üreg isten foewtjeiwől A KÉT EMBER valószínű ebédelni indult. Delre járt az idő, az iskolások is az utolsó simításokat végezték a mórágyi iskola tenyérnyi kertecskéjében. Aztán néhány perc még és vállukon ásóval, kerti szerszámokkal, hangos köszöntések közben soroltak el mellettünk. Az én két emberem bólogatott, közben a szemükkel messze, a domboldalon vadásztak látnivaló után. A lankákon szilvafák virágoztak. — Az öreg isten kertjei jó termést kínálnak — szólalt meg egyszerre, nem ckekgly iróniával a magasabbik. — Minden esztendőben kerül rajtuk néhány szem, de ki szedi le, ki sem, nehéz lenne pontosan megállapítani.... — Akad annak gazdája — vélekedik az alacsonyabb, keskeny- arcú másik. — Mert mindenre van kéz, zsák is. Szemünkbe sütött a szokatlanul erősfényű áprilisi nap, arráb húzódtunk, az árnyékos oldalra. A falu fölött magasodó másik dombra néztem, s ők szótlanságba merülve követték a tekintetemet, a vedlett, kopott présházak mögé, fel a dombtetőre. — Na, látja — szólalt meg rágyújtás. közben az alacsonyabb — valamikor ott is pvt! a" on termett a föld. Fenn a tetőn éppolyan élet volt, mint a síkvidéken. Búza, árpa, kukorica, egyszóval minden megélt ott. Most legelő ... — Nagyüzemi művelésre alkalmatlan — vitatkozik a másik — oda csak fejen, vagy háton lehet felhordani a trágyát. Azt meg senki nem vállalja, mert másként gazdálkodunk, mint hajdan... — Nem is volt az embernek való — vetem közbe. — Pusztuljon inkább az egész? — hangzik a keserű kérdés. Magyarázni kezdenek. —- Nézze, előbb, kihalt a szőlő, most meg halódnak a fák is. Még néhány, év, s áz erózió a maradék termőtalajt is legyalulja ezekről a dombokról. Akkor pedig nehezebben szelídítjük meg az elvadult földet. És persze lesz egy csomó kár is, amit a kiesés okoz. — Nincs nálunk a földnek becsülete — állapítja meg türelmetlenül az alacsonyabb. — Birka járja a domboldalakat, pedig lehetne azokat egyébre is hasznosítani. EZEK AZ EMBEREK itt élnek a faluban. Ismerik minden rögét, 'á mórágyi földeknek szinte valamennyi. parcelláját. Emberemlékezet óta gyümölcs, szőlő borította a lejtőket. Most mezőgazdaságilag nehezen művelhető területnek látszanak, géppel mozogni szinte lehetetlen. A rajtuk lévő szórvány-gyümölcsösökkel jóformán eenkisem törődik, s méltán nevezik ezeket az öreg isten kertjének. Azon túl, hogy a határt járó emberek élés idején leleszakítanak a fákról egy-egy gyümölcsöt, vajmi keveset törődnek vele. Többek szerint 450 holdra tehető az a terület, ami így egy kicsit a saját szabadjára maradt az utóbbi években Mórágy határában. Pedig a helybeliek nem dúskálnak a termőföldben, a termelőszövetkezet is rengeteg bajjal kínlódik. Alacsony a jövedelem, nehezen jutnak kettőről a háromra. Pedig a lehetőség itt is adott. Egy része ott áll a kihasználatlan domboldalakon. — Még az ötvenes években hozzáláttunk tenni valamit — kezdi magyarázni a két ember. — Volt egy szakcsoportunk, meg körülbelül 300 held földünk. Barackligetet telepítettünk, de ez valami gyönyörű. Az idén már biztos jól fog teremni. Ez lenne tehát a mórágyi dombok jövőjének az útja? —- Ez és a haszonfa — vágják rá egyszerre. — Mindkettő jól hozna a konyhára, s a befektetés előbb utóbb megtérülne. ‘ilyenkor nagy gondot fordítunk fannak vizsgálatára, hogy a vállalatok szállítási szerződéseden ► alapuló, a szükségletek kielégítésére irányuló termelést folytassanak. Szerződés nélküli gyár- SZAMOLJUNK EGY KICSIT$tásra nem n>"Utunk hitelt. Úgy, ahogy a parasztember szó-j A felesleges készletek leépíté- kott búzában. Mondjuk a mai el-ísére az érdekelt vállalattól inhagyott, — Palásti István cipészjtézkedési tervet kérünk, amely- szerint — parlagosított földekében fel kell tüntetni a felelős minden holdja teremjen csak 12{személyeket és a határidőket. Az mázsa búza értéket. Állami alap-* intézkedési tervet be kell mu- áron véve már ez is 2640 forin-f tatni előzőleg a felettes ható- tot jelent, s ha csak a körülbelüliJságnak is, láttamozás és bírálat 450 hold elhagyott területtel szá-#céljából. mólunk már fölözi az egymilliót,! ' ... ,, _ ,. , az az összeg, ami egyszerűen kl-í ,Az érvényben lévő finanSZÍro- marad a mórágyiak pénztárából.♦za?1, normát meghaladó készletek Vegyük azonban úgy, hogy ‘ azt mar emlicsak évek múltán, készpénz. ^ 7“ kamatpolitikái eszkoszont az efelett érzett aggodalom-Tz^^e^ 1S elomozdítjuk. A bún- nak ellene szól: e pillanatban*1!101“"1?4 csökkenti a nyereseg- alig valamit, vagy egyáltalánjr^szese<4es "térteket, semmit nem hoznak ezek a terü-J A felügyeleti hatóságokkal ól- letek. A kérdés joggal vetődikidandó kapcsolatot tartunk a he- fel így: minek van több haszna,Slyes készletgazdálkodás mega kihasználatlanul pusztuló isten-^teremtése, megfelelő intázkedé- kerteknek. vagy pedig annak, hogv|Sek foganatosítása céljából. Tö- hozzákezdenek a hasznosításához?*rekvéseink. amelyek a felesleges AZ A PÉLDA, amit az ötvenegikészletek keletkezésének megaka- években szolgáltatott a gyümölcs-*dólyozására, a felhalmozódott termelést kezdeményező szak-Jimmobil készletek felszámolá- csoport jó lenne kiindulásnak.*sára irányulnak, eddig is hoz- Alnpgondolataikát, terveiket át Mák eredményeket. Reméljük, a lehetne dolgozni a nagyüzemi Jjövőben még hatásosabban já- gazdálkodás körülményeire. így írulhatunk hozzá a helyes készlet- amellett, hogy nőne a mórágyiak ^gazdálkodás megteremtéséhez — jövedelme, a mostaninál jelentő-f fejezte be nyilatkozatát Pap Jó- sebb mértékben enyhíthetnék az?zsef, a Magyar Nemzeti Bank állami piac gondjait is. <(>Tolna megyei Igazgatóságának főSzolnoki István * csoportvezetője. t
