Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

1963. április 2f.

főt»* wEGYia süpürexe

Századunk legegyszerűbb és legnagyobb embere

1870. április 22-én sxületett Vlagyimir íljies Lenin

A tiszteletnél csak csodálatunk lehet nagyobb, amikor megidézzük Lenin gazdag, páratlan nagyszerűségű életét. Szinte elképzelhetetlen színvonalon egyesítette magában a zseniális tudós, a lánglelkű forradalmár, a gyakorlati politikus és a modern ember soha el nem halványuló eszményképét. Aki őt személyesen ismerte, nem tudott szabadulni varázsától, aki műveiből ismerkedik meg vele — legyen ellenség, vagy barát — meghajtja fejét tanításának cáfolhatatlan igazsága előtt.

H. G. Wells, angol író 1920-ban beszélt Leninnel és így emlékezik vissza rá a harmincas évek közepén írt „önéletrajz” című könyvében: „Fő benyomásom az volt akkor, hogy termetre kis ember, másrészt főleg szellemi élénksége és célkitűzéseinek egyszerűsége hatott rám. Most. .. ahogy felelevenítem, más ismert személyiségek mellé állítom az ő alakját — akik szintén döntő fontosságú pozíciókban voltak — most kezdek csak rájönni, hogy milyen kiemelkedő és fontos alakja ő a történelemnek. Vonakodom elismerni a történelem „Nagy Ember” felfogását, de ha arról van szó, hogy kik a legnagyobb emberek a világ folyása óta, azt el kell ismernem, hogy Lenin legalábbis a legnagyobbak közé tartozik ... Erjesztő hatása még jóval a halála után is tartott. Még ma is tart és erősebben, mint valaha..

Wells nem volt marxista, nem Volt szocialista, s így írt Leninről. Azt pedig, hogy „erjesztő hatása még ma is tart és erősebben, mint valaha” jól értette meg Wells, azonban mi értjük meg igazán. Lenin olyan örökséget hagyott ránk, amely örökség tanításaiban elevenen él, s amelyet most emel legméltóbb rangjára a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista világrendszer, a kommunizmust építő Szovjetunió.

Lenin nem a múlté, Lenin a máé és a jövőjé. A modern időké

Lenin és az általa továbbfejlesztett és gyakorlattá tett marxizmus szellemében alakul át, születik újjá a világ.' Lenin szellemében tisztul meg a kommunista világmozgalom a személyi kultusz ballasztjától, a dogmatizmustól, a betűrágástól és" minden visszahúzó erőtől, hogy rövid idő alatt megsokszorozódott energiával vezesse a világot a kommunizmus csúcsai felé.

A hibák bátor feltárása, a világ elé terjesztése is Lenin szellemében történt, aki élete végén, mintegy örökségként a következőket írta: „Az szükséges, hogy társadalmi rendszerünk legjobbjai — még pedig: először az élenjáró munkások, másodszor a valóban felvilágosult elemek, akikért kezeskedni lehet, hogy nem hisznek a puszta szónak és egyetlen szót sem ejtenek ki lelkiismeretükkel ellentétben — ne riadjanak vissza sem attól, hogy bármilyen nehézséget, vagy hibát beismerjenek, sem pedig attól, hogy minden eszközzel harcoljanak a komolyan maguk elé tűzött cél eléréséért.”

Nemcsak azért, mert a párt alapítója volt, nemcsak azért, mert az első kommunista párt vezetője volt, hanem elsősorban azért olvad össze Lenin neve a kommunista világmozgalommal, mert ennek a mozgalomnak ma is élő, eleven részese, irányítója, így értette Majakovszkij is, amikor megénekelte: „A pártot és Lenint, mint ikerpárt — / történelem-anyánk egyformán kedveli / Azt mondjuk: Lenin — azt értjük: a párt / azt mondjuk: a párt, azt értjük Lenin. /”

Kortársai írják róla visszaemlékezéseikben: Nagyságánál csak egyszerűsége, szerénysége volt hatalmasabb. Sokat kell tanulnunk tőle: munkamódszert, forradalmi hitet, emberszeretetet és tanulmányoznunk kell egyedülálló jellemvonásait, mert Lenin marad a kommunista ember örök eszményképe.

Gyenis János

De Gaulle televíziós beszéde csalódást keltett Franciaországban

Párizs (MTI). De Gaulle péntek esti televízióbeszéde csalódást váltott ki Franciaországban. Az elmúlt öt esztendő szomorú tapasztalatai ellenére a francia közvélemény egy része azt várta, hogy a nagy .bányászsztrájk után a köztársasági elnök nem marad érzéketlen a rohamos áremelkedés és az alacsony munkabérek miatt elégedetlen dolgozók követelései iránt. De Gaulle eloszlatta ezeket az illúziókat. Beszéde ismét megmutatta, hogy nagyhatalmi terveit előbbrevalónak tekinti a francia dolgozók érdekeinél.

De Gaulle a gazdasági és szociális helyzetről, a francia külpolitikáról, és mindenekelőtt a fegyverkezésről beszélt Beszédének lényege a következőkben foglalható össze: Franciaország a nagy gazdasági fejlődés időszakát éli. Az életszínvonal állandóan javul. Franciaország azonban csak akkor töltheti be az őt megillető nagyhatalmi szerepet, ha a legkorszerűbb fegyverekkel rendelkezik, az atomfegyverkezés pedig sokba kerül. A franciák tehát nem élhetnek könnyedén, mérsé- kelniök kell igényeiket. A francia sajtó — a kormányt támogató lapok kivételével — visszautasítja De Gaulle politikájának ezt a nem új, de eddig ilyen világosan meg nem fogalmazott alapelvét.

Az Humanité az elnök beszédét kommentálva rámutat, hogy De Gaulle bámulatos könnyedséggel

hamisítja meg- a.-statisztika számszerű adatait. Azzal 'igyekszik magyarázni a bérek-- lemaradását, hogy egyes dolgozók bére túlságosan megnőtt, holott a munkások azért elégedetlenek, mert az árak sokkal, gyorsahban emelkednek, mint a bérek. ,

De Gaulle utolsó eszményként azt állítja a franciák elé — .írja-a Cőmbat —, hogy kórunk leghatalmasabb fegyverével rendelkezik! A politikai tisztesség azt követelné, hogy legális formában a dolgozók maguk nyilatkozhassanak, hajlandók-e ezért lemondani a jó életről.

De Gaulle a maga nagyhatalmi ambícióinak és a hallatlanul költséges atomfegyverkezésnek az indoklására ismét a „szovjet veszélyt” emlegette. Egyetlen szóval sem célzott a leszerelés lehetőségére. Ezzel szemben hangsúlyozta, hogy Franciaország hű marad a NATO-hoz és szükség esetén még az Egyesült Államokat is kész „megvédeni”.

A francia elnök beszéde ennek ellenére aligha nyugtathatta meg a nyugati szövetségeseket. De Gaulle mit sem változtatott álláspontján, sem Franciaország önálló atomfegyverkezésének kérdésében, sem a nyugateurópai szövetséggel kapcsolatos tervein. Az „Európai Unió”-hoz Anglia csak akkor csatlakozhat, ha megszabadul azoktól az államoktól, amelyek ma visszatartják Európától.

Elutazott hazánkból Zamercev vezérőrnagy

I. T. Zamercev vezérőrnagy, Budapest első szovjet városparancsnoka, aki vendégként két hetet töltött hazánkban, szombaton reggel elutazott Magyarországról. Itt tartózkodása során felkeresett több fővárosi és vidéki intézményt, meglátogatott katonai alakulatokat, részt vett számos baráti találkozón.

A szovjet vendég búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, Kovács Imre vezérőrnagy, Gábor István, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Egri Gyula, a Magyar Testnevelési és Sporttanács elnöke, Székely Miklós, a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkára, továbbá más tömegszervezetek képviselői.

Közvetlen légijárat Moszkva— Új Delhi között

TU—114-es lökhajtásos utasszállító repülőgép bonyolítja le a forgalmat a Moszkva—Uj Delhi közötti közvetlen légijáraton. A képen: érdeklődő indiaiak veszik körül a hatalmas szovjet gépet az Uj-Delhi-i repülőtéren.

(MTI Külföldi Képszolgálat)

Eredményesek voltak a magyar és jugoszláv szövetkezeti vezetők

tárgyalásai

Április 12—20 között, a SZÖVOSZ-igazgatóság vendégeként, jugoszláv szövetkezeti delegáció tartózkodott hazánkban. A küldöttség Vojin Popovity, a Jugoszláv Szövetkezetek Központi Szövetsége elnökének vezetésével tanulmányozta a magyar szövetkezetek tevékenységét és tárgyalásokat folytatott a két ország szövetkezeteit kölcsönösen érintő kérdésekről.

Szombaton, a delegáció magyarországi tartózkodásának utolsó napján a jugoszláv vendégek a SZÓ VOSZ székházában találkoztak a Szövetkezetek Országos Szövetsége vezető munkatársaival és beszámoltak a tapasztalataikról.

Vojin Popovity, a jugoszláv delegáció vezetője ez alkalommal hangsúlyozta, hogy a két ország szövetkezetei közötti együttműködés biztos alapjának tekintik azt a rendkívül szívélyes és baráti fogadtatást, amelyet magyar- országi tartózkodásuk idején szerte az országban tapasztaltak. Elismeréssel szólott a 'földműves- szövetkezetek felvásárló és. értéHegycsuszamlás

Badacsonyban

A napokban földrengés-szerű jelenség riasztotta meg a Bada- csony-környéki fálvak lakóit. Ba- dacsonytörmedic község fölött, a kőbányában hégycsuszámlás történt. A sok téli csapadék miatt leomlott és. 300' métert csúszott körülbelül egymillió ' köbméternyi meddőföld. A hatalmas,' köves földtömeg maga alá temetett egy kisebb cserje-erdőt, a szőlőterületben azonban nem tett kárt. A szakemberek vizsgálatai szerint további csuszamlás veszélye nem fenyeget.

Régészeti kutatások előzik meg az új építkezéseket

A korábbi években gyakran előfordult, hogy a beruházó vállalatoknak az előkerült régészeti leletek miatt a megkezdett építkezést abba kellett hagyni, s csak a tervek módosítása után folytathatták a munkát.

Az ilyen utólagos költségek megtakarítására kormányrendelei született, amely előírja: az országosan tervezett valamennyi nagyobb építkezés megindítása előtt értesíteni kell a Magyar Nemzeti Múzeum adattárát, hogy elvégezhessék a megelőző régészeti kutatásokat.

kesítő tevékenységéről. A falvak ellátása, mint mondotta, nemcsak jó, de kulturált is. A szaküzletek, a korszerű felszerelésű önkiszolgáló és önkiválasztó boltok nemzetközi viszonylatban is megállják a helyüket.

Mezőgazdasági termelőszövetkezetekben tett látogatásának tapasztalatait összegezve hangsúlyozta, hogy meglepte ezeknek a mindössze néhány évvel ezelőtt alakult közös gazdaságoknak a rendkívül gyors fejlődése.

A két ország Szövetkezeti vezetői baráti légkörben lezajlott tárgyalásaik során teljesen egyetértettek abban, hogy mind társadalmi és gazdasági, mind pedig kereskedelmi téren széles körű lehetőségek vannak a magyar és

Csütörtökön hirdették ki a halálos ítéletet, s szombaton reggel Franco fasiszta rendszere kiqltotta a Spanyol Kommunista Párt rendíthetetlen harcosának életét. A hírt előbb Amindino Rodrigez Armada, Grimau védőügyvédje közölte az újságírókkal, majd nem sokkal később a spanyol kormány hivatalos, szűkszavú jelentést adott ki a madridi Carabanchel börtön udvarán végrehajtott kivégzésről.

Huszonnégy éve, hogy az ösz- szefogott nemzetközi reakció leverte a spanyol forradalmat, s szabad utat nyitott a fasiszta diktatúrának. Franco jól tudta, hogy a néptömegek ellenállásával kell számolnia, mert a spanyol nép soha nem felejtette el legjobbjait, akik a szabadságért, a nép jólétéért küzdöttek a polgárháború éveiben. Ez kényszerítette emigrációba a spanyol írók, művészek, tudósok, politikusok ezreit, s a fasiszta diktatúrával való szembenállás új és új harcra készteti a spanyol népet, amely — mint az elmúlt évek példája mutatta — szoros egységbe tömörül Franco rendszere ellen. Kommunisták és demokraták, minden társadalmi osztály képviselői tömörültek egységbe, hogy megdöntsék a fasizmus utolsó európai fellegvárát. Ennek a hősi küzdelemnek volt kiemelkedő harcosa Julian Grimau, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, ezt a harcot folytatják a spanyol kommunisták és demokraták, vállalva minden üljugoszláv szövetkezetek kapcsolatainak elmélyítésére. A közös érdekeket szolgáló együttműködés' kiszélesítése érdekében határozat- született többek között a magyar és jugoszláv szakemberek cseré-, jére, szövetkezeti objektumok és műszaki dokumentációk, vetőmag, oltvány, facsemete, stb. minták cseréjére, a már meglévő árucsereforgalom bővítési lehetőségeinek megvizsgálására. A Ju-. goszláv Szövetkezetek Központi. Szövetsége támogatja a SZÖVOSZ felvételi kérelmét a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségébe és a továbbiakban is harcol az ellen a diszkriminációs politika ellen, amelyet a nemzetközi szövét- ség egyes országokkal szemben még ma is folytat.

döztetést, börtönt, rendőri terrort, elnyomatást.

De el lehet-e n ámítani a szabadság hangját, meg lehet-e törni a szabadságért küzdők erejét? Grimau életét áldozta a spanyol nép szabadságáért, s ez az áldozat, amelynél ember többet nem adhat, nem volt hiábavaló. Grimau megmentése érdekében megmozdult a világ lelkiismerete, államférfiak, politikusok, tudósok, művészek emelték fel tiltakozó szavukat, tömegszervezetek, intézmények tiltakoztak az emberiesség, a humanizmus nevében a spanyol kormánynál. A spanyol fasizmus azonban ezúttal sem tagadta meg önmagát: a nemzetközi demokratikus közvélemény tiltakozása süket fülekre talált Madridban, s a kommunista mártírok névsora egy nagy ember, egy kiváló harcos nevével szaporodott.

A világ fokozott éberséggel figyeli évek óta a spanyolországi eseményeket. Legutóbb az asturiai bányászok sztrájkja hívta fel a figyelmet a spanyol munkásosztály elviselhetetlen nyomorára. Most Julian Grimau kivégzése nemcsak fasiszta gyilkosait leplezi le, hanem ismét, bizonyság arra, hogy Franco több mint két évtizedes terrorja sem tudta megtörni a szabadságért harcoló erőket, amelyeknek harcát csak erősíti a nemzetközi közvélemény szolidaritása. Egy hős harcos el- • esett, de a spanyol nép tovább folytatja harcát, s Julian Gri-, mau helyébe száz és száz másik, harcos áll.

Julián Grimau Garda halálára