Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-21 / 92. szám
t fÖtNÄ HfEÖTEf ÍVEPÚJSA6 1963. IprJTts 2Í1 Már a tetőn dolgoznak Tizenegy termelőszövetkezeti magtárpadlásos istálló építését kezdte meg az őszi hónapokban a Tanácsi Építőipari Vállalat. Bár a hosszúra elnyúlt tél akadályozta a munkát, a vállalat dolgozói azon igyekeznek, hogy ennek ellenére az eredetileg megszabott határidőre felépítsék az istállókat. A tizenegy istálló közül a lcgelőrehaladottabb állapotban a paksi Ezüskalász Tsz-nél épülő, százkét férőhelyes, magtárpadlásos istálló van, itt már áll a tetőszerkezet is, a lécezést végzi a Kövesdi ácsbrigád. Míg a vállalat építkezéseinek túlnyomó részénél az eredeti határidő betartására törekszenek és ehhez is sok nehézséget kell leküzdeni, a paksi istállónál arra vállalkoztak az építők, hogy a szerződésben megszabott határidőnél, július S-énél egy hónappal korábban adják át rendeltetésének a közel itnásfél millió forintos költséggel épülő istállót. Aki látta Lenin elvtársat Szovjet asszonyok vették körül. Fiatalok voltak és vidámak. Az egyik tarka mintás ruhát viselő, szőke hajú asz- szony kérdezett először. *— Látta Lenint? — Láttam — válaszolta, majd gyorsan hozzátette. — Ez természetes dolog volt abban az időben. Lenin sokat járt a nép között. Aki Moszkvában élt, a forradalom utáni években, az mind látta. — Mikor találkozott vele? — vette át a kérdezösködést egy másik asszony. — A Komintern kongresszusán. Pártiskolás voltam, akkor. Kaptunk belépőjegyet a kongresz- szusra. Sosem felejtem el azokat a napokat, amit ott töltöttem. Éhesek voltunk, elnyúltak, fáradtak, de nagy lelkesedés lobogott bennünk. Lenin beszédében szenvedélyesen támadta a jobb és baloldali elhajlókat. Rövid csend következett, majd tovább fűzte a szót. — A május elsejei - felvonuláskor is láttam Lenint. Az emelvényen állt, nézte az elvo- nulókat. Amikor bennünket, magyar pártiskolásokat megpillantott, lekiáltott a tribünről: „Éljen!” Mi visszakiáltottunk: „Éljen Lenin elvtárs!" — Amikor Magyarországra hazajött, dolgozott a kommunista mozgalomban? — röppeni fel az újabb kérdés. — Ozorán és Tamásiban hoztunk létre kommunista sejteket. Igyekeztünk tömegbázisra is szert tenni. Nehezen ment. A csendőrség állandóan figyelt bennünket. Néhány tömeggyűlést azért rendeztünk. Egy véletlen folytán lebuktunk. Mayer elvtárssal Csehszlovákiába menekültem, Palkovics elvtárs segített a szökésben. Olyanok voltunk, mint az űzött vadak. Sokáig beszélgettek még. A klubszobában halk zene szólt. A poharakban vörösbor csillogott. Búcsúzáskor a szovjet asszonyok közül a legidősebb hatalmas képesalbiemot nyújtott óét az őszhajú veteránnak. Az albumon arany betűkkel ez állt: Lenin és a Pravda. Felnyitotta az első oldalt. A fehér lapra gyöngybetűkkel írták: Emlékül Kiss János elvtársnak, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom magyar származású harcosának. H. T. Újra megpróbáljak Alit csinál a tizenhét „lemaradt" cipőgyári brigád Tizenegy kollektíva nyerte el a Bonyhádi Cipőgyárban a „Szocialista brigád1' címet. A brigádok —i és a brigádtagok — megértről szóló oklevelet, most már az új, idei vállalásuk teljesítésén dolgoznak. A tizenegy brigád tagjai bizonyára sok érdekeset mondhatnának arról, hogyan küzdöttek a kitüntető címért, mit tesznek az idén annak érdekében, hogy egy év múlva az oklevelek, jelvények mellé a „Szocialista brigád” zászlót is megszerezzék. De most legyünk inkább azokra kíváncsiak, akik nem teljesítették a vállalásokat, nem nyerték el a „Szocialista brigád” címet. Ezek száma — mind a brigádok számát, mind az összlétszámúkat tekintve — magasabb, mint a szocialista brigádoké. — A múlt év elején — mondja Misetdts László elvtárs, a gyár szakszervezeti bizottságának termelési felelőse — huszonnyolc brigád kezdett versenyezni a „Szocialista brigád” cimért. Egy év múlva, az elbíráláskor tizenegy brigád bizonyult méltónak a cím viselésére, tizenhét tehát nem teljesítette vállalását. — Hány brigád máradt meg a 'tizenhét közül? — Természetesen mind a tizenhét. Néhánynál új brigádvezetőt kellett választani, mert a régi nem fogta össze eléggé a brigádot és a megfelelő vezetés hiánya miatt nem teljesítették az év elején tett vállalásokat, másutt a vállalások összeállításánál kellett komolyabb segítséget adni. Az idén tehát ismét huszonnyolc brigád versenyez a szocialista címért, reméljük, hogy magasabb lesz azoknak az aránya, alkik el is nyerik. Egyébként most van alakulóban egy új brigád is, mégpedig az áruforgalmi osztályon. A ,brigádok tagjai tehát nem vesztették el kedvüket a sikertelenség miatt. Tovább versenyeznek. De látogassuk meg őket munkahelyeiken. Mindre nem nagyon futja az időből, de néhány brigádveaetőt megkérdezhetünk. A szabászatban két brigád indult tavaly, de egyik sem teljesítette a feltételeket. Az egyiknek a vezetője egy fiatalasszony, Pál AntaUné. — Jól ment nálunk minden — mondja, miközben pár percre leállítja a gépét — még az elején megcsináltuk a beosztást, ki lesz a könyvtáros, a kultúrfele- lős, a társadalmi munka felelőse, meg a többi reszortot,. Azokat a vállalásokat, amelyek a tanulásra, művelődésre, munkafegyelemre, a szocialista életmód kialakítására vonatkoznak, teljesítettük is. Mind a kilencen részt veszünk az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomban. Dehát ez nem elég. A termelésben is helyt kell állni. Mi pedig nem teljesítettük az anyagfelhasználás javítására tett vállalásunkat. Ezért nem lettünk szocialista brigád. Persze, ez nem is ment könnyen, hiszen mind a kilencen új szakmunkások vagyunk, ahhoz pedig, hogy valaki jó szabász legyen, nagy tapasztalat, gyakorlat kell. — És az idén mit vállaltak? — Most már fél százalék anyagmegtakarítással megtoldottuk. Az első hónapok után úgy látszik, sikerülni fog a teljesítés, mert kaptunk segítséget is a tapasztaltabb szabászoktól, akik átadták munkamódszerüket, meg aztán állandóan figyelemmel kísérjük, ki hogyan áll az anyagfelhasználással. Szóval, most mégegyszer, teljes erőből nekirugaszkodunk, megpróbáljuk. Egy év múlva lesz szocialista brigád a szabászatban is. A tűzöde l-es szalagián két brigád indult tavaly a versenyben, de egyik sem lett szocialista brigád. Koszter Anna bukkoló a vezetője az egyiknek. — Nem volt különösebb baj nálunk— mondja — csak éppen nem volt brigádélet. Külön-külön mindenki szép eredményeket ért el a termelésben, most is kaptunk többen „Kiváló dolgozó” ok;eve- let, vagy jelvényt, csak elhanyagoltuk a művelődésre, közös szórakozásra tett vállalásokat. Az idén már minden másképp megy. Varga Győzőné a másik — tizenöt tagú — brigád vezetője. Ö is azt mondja, amit Koszter Anna, de hozzáteszi, hogy több segítséget várnának a régebb óta versenyző szocialista brigádoktól. A másik szalagon dolgozik egy szocialista brigád, de azok. még a brigádnaplójukat is eldugják, nehogy abból a többi brigádok tanuljanak. . — Majd az idén jobban vigyázunk a vállalások teljesítésére — veszi át a szót a szalag ..Mariska nénije”, Pál Istvánná művezető. Pedig eddig is sokat segített ez a két brigád. Ha valáhol baj van, valamelyik brigádtag hibás darabot ad ki a kezéből, nem hozzám, a mesterhez szaladnak, hanem a brigádvezetőhöz. Maguk között intézik el az ügyet, sőt a hibás darab kijavítását is. A KISZ-helyiség a következő „állomás46 Éppen brigádértekezletet tart az aljaüzem „József Attila” brigádja. Illés Ambrus brigádvezető arról beszél, hogy az idén jobban kell dolgozni, figyelemmel kísérni a vállalás minden pontját, hogy most — a tavalyi sikertelenség után — megszerezzék a kitüntető címet. Tavaly főként a selejttel volt baj, az idén ezt kell csökkenteni. A másik brigád — ők a tizenegy szocialista brigád közé tartoznak — az szb-irodában tartja az értekezletet. Röpködnek a számok a minőségről, leértékelésről, valamennyi azt tanúsítja, hogy Miklós Kálmán brigádja teljesítette eddig a vállalását. Sőt, egykét dolgot azon felül is. A Ság- vári Endre nevét viselő brigád komoly segítséget nyújt az olyan aljaüzemi brigádoknak, amelyek most nem nyerték el a szocialista címet. A múltkori brigádértekezletre meghívták Geri Ferencet, a Karikás Frigyes brigád új vezetőjét, a Ságvári brigád „jegyzője”, Reményik Rezső a brigádnapló vezetésében ad segítséget. A brigádok tóiát tovább versenyeznek. És ma már biztosra vehető, hogy egy év múlva nem tizenegy, hanem jóval több kollektíva kapja meg a kitüntető címet 3. 3. ....................................................... P ár héttel ezelőtt még túl sok volt a vízből (a megye egyes vidékein, mint a Kapos völgyében és a Sárvíz mentén még most is) de itt, a Szekszárdi Állami Gazdaság szőlőoltvány-iskolájában már mesterségesen kell növelni a talaj víztartalmát. Több, mint kétmillió oltvány készült el a téli hónapokban az üzemben, most végzik az oltványkészítő-részleg dolgozói az oltványok kiiskolázását. Állandóan gondoskodnak a talaj megfelelő víztartalmának fenntartásáról, hogy az oltványvesszők minél hamarabb meggyökeresedjenek és őszre telepítésre alkalmas, gyökeres kadarkaoltványokat kaphasson a gazdaság. Az öntözést esőztető berendezéssel végzik. Cserélje ki régi rádióját 1 MOST ED 55 T 422 T 422 G MISKOLC Hégi árr 1980,- 2 200, 3 600,- 3 700, (Jj ár s 1600,- I 800,- 3 000,- 3100,/ B «I árfeltételek Egyéb típusok árváltozásáról felvilágosítást a szaküzletekben ! (160)
