Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-08 / 56. szám

1963. március 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 VITATKOZZUNK: Hz idei kukoricatermés érdekében ..AZ IDEI KUKORICATER­MÉS ÉRDEKÉBEN” című Bátki Sándor vitaindító cikkéhez né­hány gondolattal kívánok hozzá­járulni. A cikk időszerűsége és fontos­sága, amit bevezetőjében hangoz­tatott, nem szorul különös alá­támasztásra. Lényege, hogy az 1962. évi viszonylag nagy kuko­ricatermés betakarítása szerve­zési és üzemi okokból megkésett. A tél korai beállta a szár betaka­rítását, s a területek megszántá- sát is gátolta, ami komoly intéz­kedések megtételére kötelez ép­pen, az idei nagy kukoricatermés, elérése érdekében. Intézkedéseink és tennivalóink között elsőnek szerepel: eldönteni mi történjék a lábon álló kukori­caszárral. Erre három, négy vál­tozat adódik. Első, levágni kézierővel, össze­gyűjteni, összetépni és almozásra felhasználni. Az eljárás sok elő­nye mellett nehézkes a kivitele­zés. Sok kézi és fogatos erőt köt le, amiben ezen időszakban amúgyis szűkiben van a tsz. Má­sodik: levágni, összegyűjteni és eltüzelni. Ahol nincsen alom- hiány, ez a módszer látszik leg­célszerűbbnek, mert csak kézi­erőt igényel s gyorsan el lehet végezni. Harmadik: a gépi letaka- rítás Orkán silótöltő géppel, eset­leg aratókombájnnal. Az össze­tépett szárt pótkocsival össze­gyűjteni avagy a területen szét­szórva alászántani. Sok előnye mellett hátránya, hogy ezt a munkát csak később lehet meg­kezdeni, amikor a gépek nyomai már nem okoznak kárt a talaj szerkezetében, ezenkívül' aránylag sok erőgépet köt le. Negyedik el­járás a lábon álló kukoricaszár le- szántása. Ezt az eljárást azonban ne alkalmazzunk egyrészt a talaj­ra gyakorolt sok káros hatása, másrészt a későbbi egyéb vetés, a növényápolás, a betakarítási munkálatokra gyakorolt káros hatásai miatt, amelyek amúgyis közismertek mindannyiunk előtt. Második problémakör a tavaszi szántás mikénti és mikori elvég­zése. Miután a szántási munka a mezőgazdasági termelés eredmé­nyességének egyik legalapvetőbb művelete, sokféle talajváltozaton, időjárási viszonyok és talajálla­pot között történik, végrehajtása körül sokféle nézet alakult ki. Megnehezíti még az a körül­mény, hogy bár szakirodalmunk bőven rendelkezik jelzőkkel arra vonatkozóan hogyan és miként kell elvégezni általában, de azt kell mondanom, hogy ennek el­döntéséhez bizonyos érzék is szükséges. Jelszavunk legyen in­kább egy nappal későbben, mint egy órával előbb. A tavasszal vi­zesen kenőbarázdásan szántott talajt termőképessé tenni — ha csak az időjárás nem válik ked­vezővé — szinte lehetetlen. Min­denesetre, ha talajaink olyan nedvesség! állapotban vannak, hogy a barázdaszelet omlik — ez különböző fekvés, talajtípusok­tól függ — azonnal hozzá kell fogni a talaj munkához és a le­hető legrövidebb időn belül el kell végezni. A MEGSZANTOTT talaj felszíni elmunkálásáról — akár fogas, simító, esetleg könnyű hengerrel — azonnal gondoskod­ni kell egyrészt a felszín el­aprózódása másrészt a kiszáradás meggátlása miatt. Ha azonban mégis arra kényszerülünk, hogy a kukoricaszárat le kell szántani, gondoskodnunk kell arról, hogy a vptést, a növényápolást, majd a betakarítási munkálatokat ne ne­hezítse meg. Érdemes vizsgálat tárgyává tenni még azt is, hogy jó kultúr állapotban lévő, jó szerkezetű mélyen szántott tala­jokat dixtiller — tárcsa vagy kul- tivátorral nem lehet-e jobb mi­nőségben előkészíteni. Vélemé­nyem szerint különösen a dixtil­ler jöhet számításba. Miután a tavaszi szántásnál már maga a művelet sok nedves­ség veszteséget okoz és éppen a talajban előidézett hézagtérfogat növekedés miatt a nedvesség és levegő aránya kedvezőtlenné vá­lik. Különösen, ha a tavaszi csa­padékok' elmaradnak, a gyűrűs­henger alkalmazása tanácsos, ha azt a talaj nedvességi állapota megengedi. Tanácsos a gyűrűs­henger után könnyű fogast von­tatni, hogy a talajfelszín vékony rétegét meglazítsuk. Ezzel elejét vehetjük' 'egy esetlege® tavaszi záporeső cserépeztető hatásának. Harmadik gondolatkör volt a tápanyag-biztosítás. Nélkülöz­hetetlen a nitrogén adagolása, akár tépve, akár lábon állva szántjuk le a kukoricaszárt. Min­den esetben az üzem, a tsz veze- ........................................................... ■■■■ t őségének kell eldöntenie, hogy a rendelkezésre álló amúgyis ke­vés nitrogénműtrágyát, milyen növények alá kívánja felhasznál­ni. A kukorica kétségtelen a nit­rogén-éhes növények csoportjába tartozik. Viszont az is igaz, hogy fejlődésének legaktívabb szaka­szában a talajban lévő nitrogén feltárása is épp a kedvező nedves­ség! és hőmérsékleti viszonyok miatt a legaktívabb. Az adagolás módja ismét a talajtípustól, a műtrágya mennyiségétől és attól függ, hogy a fejlődés, mely sza­kaszára kívánjuk biztosítani. Jó vízgazdálkodási talajra a fejlő­dés későbbi szakaszára, vetés előtt laza, vizet áteresztő talajok­nál pedig jól bevált az első ka­pálás előtti, illetve utáni sor mű­trágyázás. A mi csapadék-viszo­nyaink között az első mód látszik célravezetőbbnek. A műtrágya adagokra receptet adni nem le­het, ezekre a szakirodalomban ta­lálunk igen sok adatot. Szuperszéléktív (Simazin, Hun- gazin) szerek használatánál a ta­vaszi szántás esetén még gondo­sabb előkészítést kell eszközölni. Az ilyen területeken a szántási munkát és .utómunkát a legop­timálisabb időben szabad elvé­gezni. A szer kipermetezése után gondoskodjunk, hogy fogassal s talajba dolgozzuk. Ez esetben a hatása valamivel később jelent­kezik, de éppen a tavaszi szántás miatt az évelő gyomok is később jelentkeznek, az egy éves gyo­mok pedig abban a rétegben kel­nek, ahol a szer hatása várható A NAGY KUKORICATERMÉS elérésének alapja kétségtelen az őszi mélyszántás, de ez csak egyik tényező. A vetés ideje, mi­nősége. a vetőmag, minősége, a kukorica fajtája, a növényápolás optimális időben való elvégzései optimális tőszámmal való gazdál­kodás helyes végrehajtása ellen­súlyozhatja a tavaszi szántás ká­ros hatását. Hozzászólásomban nem tértem ki a talajtani és növénytáplálko- zástani elméletekre. A vitaindító cikkben kérdésként felmerült problémára próbáltam néhány szerény tanácsot adni, abból a célból, hogy a nagy kukorica- termés lehetősége még a kezünk, ben van, csak élni kell vele. , Maul János, a Paksi Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetője rfTTTTTTTT mii Országútmenti beszélgetés Ha munkaidő alatt bárki is keresné Abel Lajost, a DE- DÁSZ Hőgyészi Üzem­vezetőségénél, így igazítanák útba: valahol az Országút mentén található, Mucsi, Murga, Dúzs, vagy talán Ka- laznó környékén. Hőgyésztől harminc kilométerre bukkan­tunk mi is rá, az egyik vaskos villanyoszlopról mászott ép­pen lefelé. — Milyen idő van odafenn? — Kívánni sem lehet job­bat, kedvem szottyant még a napozáshoz is — mondja., s ahogy földet ér a lába, felénk fordítja pirospozsgás arcát. — Ugye, szép színem van már? — Szép, szép — bizonygat- . juk — csakhogy ez nem a nap erejétől, inkább a még csípős széltől. — Mi tagadás, nincs nagy melegem, kora reggel indul­tam útnak, méghozzá motor­ral, mert igen-igen sürgős az utam. És éppen csak a felé­nél tartok. — Meddig még? — Hátra van még vagy harminc kilométer, végigjá­rom a körzetet. Ha nincs is hibajelzés, úgyr dukál, hogy a villanyszerelő rendszeresen járja a vonalak mentét, DÉ- DÁSZ-nyelven ezt megelőző karbántatt&snák nevezik. S ha esik, ha fúj, menni kell, a rádiót, a háztartási gépeket működtető energia nélkül fél órára sem szeretnek maradni az emberek, még a községek­ben sem. Két lakott' terület \ között ritkán találkozik emberekkel, nem adódik alkalom a beszél­getésre. Most aztán szívesen veszi, hogy szót válthat, a kérdésekre sem várva, mesél magáról. —■ Tizedik éve járom ezt a környéket, ez idő alatt sokan feltették a kérdést: nem unod még? Hm... megúnni... Nem mondom, esetleg kényelme­sebb lehet egy gyárban, a gé­pek és a villamossági beren­dezések körül matatni, de hát nem jobb ez így, a szabad­ban, akár a madár? Megfo­gadtam én már tíz évvel ez­előtt, az első munkanapon, hogy ha csak rajtam múlik, nem megyek innen sehová. Pedig nem a legkedvezőbb körülmények között kezdte. Legkisebb gyerek lévén a csa­ládban, nem a kedve szerint választhatott. Tanulni akart, idős szülei azonban nem tud­ták támogatni. így lett belőle segédmunkás, majd a megfe­lelő gyakorlati munka és a vizsga után villanyszerelő szakmunkás. — Hogy mennyire megérte a sok fáradozás, most értéke­lem csak igazán. Hétszáz fo­rinttal több a fizetésem, s ha még a készenléti pótlékot is figyelembe veszem, kerese­tem havonként megközelíti a kétezer forintot. — Egyszóval, elégedett? — Igen, azaz mégsem tel­jesen... Hosszan késik a ta­vasz, már zölden, virágókkal teli szeretném látni a határt. — Csak a virágok kedvé­ért? — Igen, igen, így, többes­számban. A tavasz legszebb hónapjára terveztük az eskü­vőt. Mert most már bátran nekivághatok a családalapí­tásnak. Ezek után mit tehet az em­ber, ha még oly csípős is a szél az országút mentén, kesz­tyűt húz és melegen gratulál a boldogsághoz, (j ^4/úefc 1 "Tjclú aizEmíogató A szekszárdi cipőbolt kirakatába ügyes kezek almafát va­rázsoltak, majdnem valódi, szép és ötletes, csalogatja a tavaszt. A tegnap reggeli újság utolsó oldalán a hirdetés felkiáltójellel közölte, hogy itt a tavasz. A meteorológia napos időt jelent. A valódi tavasz a jelek szerint tehát beköszön. Ennek azonban nem a meteorológia, és nem a műalmafa, még csak nem is a felkiáltójel a legcsalhatatlanabb jele, egészen más. A szekszár­di Garay-téren tegnap reggel néhány asszonytárs kalapban sie­tett a munkahelyére. Ezekkel a kalapokkal küldte be hozzánk a tavasz a névjegyét. A szén, a fa dölyfös, és megközelíthetetlen uralma, úgy látszik, mégiscsak végei ér. sz. p. — A dunaszentgyörgyi Ezüst­kalász Tsz öt nőtagját hívta meg a nőnapi ünnepségre a szövetke­zetei patronáló. Kelenföldi Tej­ipari Vállalat. A tsz azokat az asszonyokat küldte ' el, akik ta­valy a legtöbb munkaegységet szerezték. A dunaszentgyörgyi tsz asszonyküldöttségének összesen 1280 munkaegysége volt az el­múlt évben. — Megjelent a Tolna megyei Mezőgazdasági Szemle legújabb száma, amely többek között Ver­mes Ferenc mérnök írását is közli a gyepes területek téli, tavaszi ápolásáról. Dr. Kováts Jenő me­gyei főállatorvos „Mit kell tudni az állatforgalmi szavatosságról?” címen írt a Szemlébe cikket. — A megye állami gazdaságai­ban folynak a termelési tanács­kozások. Március végéig vala­mennyi állami gazdaságban is­mertetik a dolgozókkal a tervet és a versenyek feltételeit. — A megyében 21 termelőszö­vetkezeti akadémia működött a télen. A többnyire tíz előadásból' álló. sorozatokat csaknem kétezer szövetkezeti gazda hallgatta meg. — Gyermekek a hazáért cím­mel rendeznek előadást március 10-én a bonyhádi II. számú álta­lános iskola tanulói a bonyhádi járási művelődési házban. — Ellopta munkatársnője pu­lóverjét a Bonyhádi Cipőgyár öl­tözőjéből Maros Antalné, Ä bíró­ság 3 hónapi felfüggesztett bör­tönbüntetésre ítélte. — Az Ember és a munka című képzőművészeti kiállítást Szek- szárd és Bonyhád után Dombóvá­rait is bemutatják, ahol vasár­naptól tekinthetik meg a szép gyűjteményt a képzőművészet dombóvári barátai. , — 1500 kilométer villamosvasút Koreában. A vasútvonalak vil­lamosítása során a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban 1967 végére 1500 kilométert tesz ki a villamosított vasútvonalak hosszúsága. — A Televízió műsora: ,9.35: TV-hiradó. (Ism.) 9.50: Telesport. (Ism.) 10.05: Kaukázus. Szovjet kisfilm. 10.30: Esős vasárnap. Magyar film. (Ism.) 14 éven felüli nézőinknek. 12.05: A jövő hét műsora. Hírek. A Szekszárdi Cipész Ktsz cipőipari felsőrész-készítés­ben jártas cipőipari technikust keres felvételre. (132) Folytatódik az enyhülés Várható időjárás péntek estig; az enyhülés folytatódik. Kisebb felhőátvonulások, legfeljebb né­hány helyen futó eső. Megélén­külő délnyugati, nyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 8—12 fok között. Ezen a tavaszon is a leg­ízlésesebb, legdivatosabb ruhákat méretes szalonjaink készítik. Divatos kabátok, divatos ruhák, divatos öltönyök Gondoskodjon időben ta­vaszi ruháinak kiegészítésé­ről. Szekszárdi Szabó Ktsz, méretes szalonjaiban, Szekszárd, Széchenyi u. 3. Tel.: 25—01. Tolna, Árpád u. 7. (01) Felújított gördiilocsBpáByah Gyártja: Maglódi Gépgyár és Öntöde, Maglód. Rendelhető és vásárolható korlátlan mennyiségben budapesti csapágyüzletünk­ben, V., Alkotmány u. 18., az új ár 50 %-áért. (3) .A p r ó h i r d e t é a e k.... Az apróhirdetés díja, szavanként hétköznap 1,— Ft, vasárnap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vastagon sze­dett szó két szónak számit. Kölesden, Dózsa György u. 131, sz. 3 szobás, összkom­fortos családi ház eladó. Érdeklődni: Nedves János­nál, Kölesden. (59) Kőműveseket, építőipari se­gédmunkásokat, azonnalra felveszünk. Munkásszállás van. Tanácsi igazolás szük­séges. Budapest, V.-ker., Bástya u. 35. Fővárosi 4-es Építőipari Vállalat. (32) 15 000 kilométert futott Trabant Combi eladó. Si­mon Istvánná, Dunaszent- györgy. (40) Adminisztratív munkában is jár­tas lakatos részlegvezetőt továbbá építőipari segédmunkásokat felvesz a Paksi Építőipari Ktsz. (53) Mindazoknak, akik Baiie József drága halottunk le metésén részt vettek é: részvétnyilvánításaikkal fáj dalmunkat enyhíteni igye keztek, ezúton mond köszö netet a gyászoló család, (56J 7000-ret futott 125-ös szür- ketankos Csepel eladp. Tolna, Bocskay 10. (48) Trabant Limousine és fel­újított Panni 2500 Ft ért eladó. Jakab, Tolna. (35)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom