Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-08 / 56. szám

8 TOLNA MEGYEI NÉPÜL« AÖ 1963. március 8. TOLNA MEGYEI 'Hé\xújdág. Péntek: . /!!el/ él) ej zéí és — Szóval ez a telefon rossz? vette szemügyre Buzogánx) Árpád, a telefonja­vítások mestere a készüléket, s mivel Korcsolyáné, a házi­asszony bevásárolni volt ép­pen. a férj, Korcsolya Attila válaszolt helyette, és a készü­lék helyett. A válasz Buzo­gány Árpádot némiképpen meglepte. Korcsolya Attila ugyanis a rövid és kategori­kus kérdésre így reagált: — Igen, de a szobaberende­zés jó, és kikérem magamnak, hogy például a rádióasztal ál­lapotát bírálja. Nemrég vet­tük, becsülettel helytáll, már érdemeket is szerzett, mert a rádió még egyetlen egyszer sem esett le róla. Az a kép se giccs ott a falon: eredeti és tökéletes műalkotás. A sző­nyeget pedig éppen eleget ta­postuk a télen és nem tűröm, hogy még maga is beletörölje a sáros cipőjét... Amíg Korcsblya beszélt, Buzogány megállapította, hogy a telefon süket, tehát valóban rossz. így szólt: — Ne haragudjon kérem, de nekem a szoba berendezé­sével nincs semmi bajom. Azt viszont már magam is megál­lapítottam, hogy ez a készü­lék nem jó. Célszerű lenne kicserélni — mondta Buzo­gány, mire Korcsolya felhör­dült: — Kicserélni? Visszautasí­tom. Mit képzel maga, hát csak addig jó magának egy telefonkészülék, ameddig mű­ködik, s amikor felmondja a szolgálatot, embertelenül és kíméletlenül félre akarja ál­lítani. Jó, rendben, tegyük fel, hogy a készülék valóban süket, de ne feledje el. hogy valamikor működött, hasznát vettük! Érti? Nem engedem bántani. Buzogány Árpád álmélkod- va tátotta el a száját. Ilyet még nem pipált, úgy vélte, itt neki nincs semmi dolga. Vet­te a kalapját, és már éppen távozni készült, amikor az aj­tóban összetalálkozott Kor- csolyánéval. Elmondta mi tör­tént, és hogy mi van. Korcso­lyáné Sopánkodni kezdett. — Szegény férjem, tudja, elég gyakran megbírálják, és megszokta a mellébeszélést. Amikor a múltkor kétnapos szakállát kifogásoltam, ma­gán kívül kiáltozta, hogy ba­jusza és haja viszont nincs. Ezért beszél most is mellé. — No, és mi lesz most asz- szonyom a készülékkel? — kérdezte Buzogány. — ügy marad — sóhajtott Korcsolyáné. — Maguk fizetnek rá — morogta a telefonszerelő és bevágta maga mögött az ajtót. Még szerencse, hogy az életben és az emberek között ilyen soha nem fordulhat elő. Összeállították a szovjet űrrepülési rekordok részletes adatait Moszkva, (MTI). Mint az APN j teljesítőképességét, a koordinációs hírügynökség közli, a Cskalov számítóközpont adatait, a Vosztok repülőklub sportbizottsága elké- űrhajók berendezési és szerkezeti szítette Popovics és Nyikolajev szovjet űrhajósok világrekordjai­nak részletes anyagát, amelyet március 11-én megküldenek a nemzetközi repülőszövetség (FAI) űrbizottságának párizsi ülésére. A részletes adatokat tartalmazó vaskos iratcsomót Vlagyimir Kokkinaki berepülőpilóta, a Szov­sajátságait, a repülések program­ját, az űrhajósok jelentéseit, több vázlatot, táblázatot és grafikont. Az aktákhoz igen. sok fényké­pet is mellékeltek. Ezek bemu­tatják a felbocsátás előkészítését, az űrrakéták rajtját, a repülést, a földet-érést, a Föld és a Hold képeit, az űrhajósok elhelyezke­jetunió kétszeres hőse, érdemes dését a Vosztok fülkéjében. Több sportmester mutatja be a FAI bizottsági ülésén. Az anyag tartalmazza az űr­hajók felbocsátásáról, repüléséről és leszállásáról, az űrhajósok személyéről szóló adatokat, a hordozórakéta hajtóműveinek felvételt maguk az űrhajósok ké­szítettek. A FAI sportbizottságára vár a feladat, hogy véglegesen jóvá­hagyja a szovjet űrrepülők által felállított távolsági és egyéb vi­lágrekordokat. <iiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimimiiii!!iiiimmiiiiimiiiiiiimimmmiim» Fejlődnek a szakmák Régi magyar csikós Mai magyar csikós (Fülöp György rajza) Egy jugoszláv falu nincs többé Újabb falvakat fenyeget a megsemmisülés veszélye Belgrád (MTI). Jugoszláviát az idén nem kímélték a természeti csapások. A Morava és más fo­lyók okozta árvizek után most újabb szerencsétlenség tartja iz­galomban az országot. A szerbiai Pirot-tól keletre — Ncnt zörög a haraszi... Bár észrevehetően enyhébbre fordult az idő. a tüzelő beszer­zése még gond. Még mindig sorbaállnak a TÜZÉP kapuja előtt, hogy sorszámhoz jussanak. Apropo, sorszám... Várunk türelmesen, ki félóra, ki másfél, ki kétóra hossza óta. Végre fél nyolc, megjelenik Pálfi Vili bácsi, kezében a megváltást jelentő blokktömeggel. — Csak hidasi brikett van... a blokkot senki nem ruházhatja át... visszaélést követtek el... fe­lelősségre vonják, akik.... A sor vége felé állunk, csak szófoszlány^ jutnak el hozzánk, a telepvezető hangját elnyomja a zajongó tömeg. — Mi az, mi történt? — nyúj­togatja előttem valaki a nyakát. — Nem hallotta? — mondja a szomszédja. — A minap voltak, akik eladták a blokkot. — Eladták, hogyan? — Megkapták a sorszámot, és mondván, hogy ők tojásszenet akartak vásárolni, nem hidasi brikettet, eladták. Húsz forintért. — Ne mondja? És volt, aki pénzt adott érte? — Na hallja... Biztos azt gon­dolta. aki megvette, hogy megér az neki húsz forintot, ha mégegy- szerannyi szenet kap sorbaállás nélkül. A végén mindegyik örült az üzletnek. — De ez nem más, mint közön, séges üzérkedés. Mint ahogyan eladják a Népstadionnál egy-egy érdekesebb nemzetközi meccsen a huszonriégyforintos jegyet ötve- nért. — Az bizony, üzérkedés, úgy, ahogy mondja. De folytatása is lesz. A rendőrség nyomoz az ügy­ben. BI. mint már hírt adtunk róla — egy hegyomlás Zavoj falunál eltorla­szolta a Viszocsica folyó medrét. Azóta a folyó völgyében öt négy­zetkilométer területű tó kelet­kezett, amelynek szintje már el­érte a 28 méter magasságot. A tó vízét a hegyomlás következ­tében lezúdult hatalmas föld­tömeg és kőtörmelék természetes gátja »őrzi«. Ez a gát azonban egyáltalán nem szilárd fal, ha­nem inkább laza töltésnek mond­ható, s ha az állandóan gyülemlő víztömeg áttöri ezt a gátat, akku­a Viszocsica-menti falvakat meg. semmisülés fenyegeti. Zavoj falu már nincs többé. Ez volt a tóvá szélesülő víz első áldozata. Most veszély fe­nyegeti Temszkát és még jó né' hány községet, sőt, ha az áradat megindul, még Nisnél is ka­tasztrofális helyzet állhat elő. A veszélyeztetelt területek la­kossága állandó rettegésben él és tömegesen menekül a környező hegyekbe. A hatóságok eddig összesen négyezer lakost telepí­tettek át. Késik a virágzás Milyen gyümölcstermésre számíthatunk az idén ? Normális időjárási viszonyok között február második felében virágzik, vagyis „kihányja” bar­káit a mogyoró, s március első hetében rózsaszín nászruhába öl­töznek a mandulafák. Az idén a naptári időszakhoz képest erős késésben van máris a természet: a bokrok, fák rügyei még téli mozdulatlanságban dermednek, a március elejei virágpompa he­lyett — jégvirág díszük az abla­kok üvegén. De vajon ez a késés, az egy-két héttel eltolódó virág­zás és a szokatlanul kemény tél késlelteti-e majd a termés kiala­kulását, érését, s lehet-e még jó gyümölcstermésünk az idén? A Földművelésügyi Minisztéri­um kertészeti főosztályán tájé­koztatásul közölték, hogy a ke­mény fagyok, — különösen a sík vidékeken — kárt okoztak a kaj­szi és az őszibarack-rügyekben, s valószínűleg más . gyümölcsfa-fé­lék rügyei is megsínylették a rendkívüli időjárást. Mivel azon­ban a csonthéjasoknál a virágok­nak csupán mintegy 20, az almás termésűeknél pedig 5 százaléká­ból lesz tényleges termés, a fa­gyás okozta, remélhetőleg nem nagy mértékű kieséseket, az esetleges jó időjárás bőven ki tudja még egyenlíteni. Tehát az eddigi .rügy károk a terméshoza­mokat közvetlenül alig, vagy egyáltalán nem befolyásolják. A virágzás későbbre tolódása egy­magában szintén nem meghatá­rozó jellegű: a kitavaszodást kö­vető időszak adja meg majd a választ. Lehetséges, hogy az idén később virágzó mandulafák, kaj­szi- és őszibarack, vagy cseresz­nyefák a szokott időre megérle­lik termésüket. Kidolgozzák a tavaszi fagy elleni védekezés leggazdaságosabb módszereit A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet az Országos Meteoroló­giai Intézet martonvásári agro­meteorológiai obszervatóriumával és az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem meteorológiai tanszéké­vel együttműködve kidolgozza a tavaszi fagyok elleni védekezés leggazdaságosabb módszereit. Az első kísérletekre 1962. májusá­Kilencven kisfilm, 104 híradó készül az idén a Budapest Filmstúdióban A Budapest Filmstúdió, amely játékfilm-részlegét a közelmúlt­ban visszaadta a Hunniának, az idén az eddiginél is fokozottabb mértékben a kisfilmek és híradó, filmek készítőinek - otthona lesz. Az év végéig mintegy 90 tudo­mányos, riport- és egyéb kis- filmet, valamint 104 híradót for­gatnak majd a stábok. Néhány érdekesség a programból: film készül a Hortobágyról. a Mátra földrajzi és néprajzi érdekessé­gekben gazdag tájairól, az ifjú­ság világnézeti nevelésének kér­déseiről, a növények éleiéről, a csillagászat egyes kérdéseiről, a tánc történetéről és a repülőgép­motorok fejlődéséről. E.zen kívül TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megye! Tanács lapja Főszerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17.' Telefon: Szerkesztőség • 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőkné* Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index-szám: 25 069. tovább folytatják a televízió-fil­mek tervszerű gyártását. Három­részes TV-filmet készítenek Illés Béla: Honfoglalás című regényé­ből. ban került sor, amikor a Kerté­szeti Kutató Intézet Érd-Elvíra- majori üzemegységében termény­szárításra készített hőlégfúvót al­kalmaztak a törpe őszibaracko­sok fagyvédelmére. Az idén ki­terjesztik ezeket a kísérleteket, s többféle hőlégfúvót, olajkályhát és öntözési módszert próbálnak ki a fagykárok elhárítására. Az ellenőrző területen a levegő hő­mérsékletének és nedvességtar­talmának alakulását 300 elektro­mos hőmérővel (termisztorral) mérik. A hőmérőktől 1600 mé­ter kábel vezet a sátrakban el­helyezett mérőközpontokba. A kí­sérletek célja megállapítani, hogy a külföldön igen elterjedt véde­kezési módszerek közül melyik bizonyul a legolcsóbbnak és a leghatékonyabbnak. m ^ m ■ » m m-mr-mrm m >m » «■ m w Eseménynaptár ii MÁRCIUS 8-o: NEMZETKÖZI NŐNAP. 1910-ben a koppenhágai nemzetközi nő­kongresszuson Clara Zetkin indítványára határozták el azt, hogy a nők első tö­megmegmozdulása emlékére ezt a napot minden évben megünneplik. Ezen a napon ugyanis 1908-ban New Yorkban 40 ezer varrónő lépett sztrájkba és tüntetett az utcákon, tiltakozásul az őket kizsákmá­nyoló un. „Izzasztó” rendszer ellen. A nők első szervezett megmozdulása siker** rel járt. * 105 évvel ezelőtt, 1858. március 8-án született RUGGIERO LEONCAVALLO olasz zeneszerző, akit a BAJAZZÓK (1892) című egyfelvonásos operájával a verizmus meg­alapítójának tekintünk. Ez a művészeti irányzat a kor hősöket ábrázoló művei helyett tárgyát a mindennapi életben ke­resi. Programját a híres Prológjában fejti ki, melynek szövegét is Leoncavallo írtai Egy darab életet óhajt tárni elétek Mert néki elve, hogy ember a művész S kell, hogy az emberi szíveknek írjon. A való az, mi ihleté. Most majd láttok szeretni. Mint künn az élet piacán szeretnek S látjátok a gyűlölet indulatját. Hallotok majd bús panaszt s vad dühnek ordítását* Cinikus gúnykacajt. És akkor, ti nézők, ne gondoljatok Csak a bohóc tarka mezére, Óh, gondoljatok lelkére inkább. Emberi lélek az, akár a tiétek. Ez a műben az eszme, Halljátok, érvényre mint jut..#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom