Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-27 / 72. szám
19G3. március 27. WLNÄ MEGYEI NEPÜJSAÖ 3 Nincs megegyezés a francia bányász-sztrájkban Párizs (Reuter) A hírügynökségek jelentései szerint egyelőre nincs kilátás arra, hogy a március 1-én kezdődött francia bányász-sztrájk még márciusban véget ér. Peyrefitte tájékoztatási miniszter hétfő este újabb televíziós beszédben próbálta „megdolgozni” a sztrájkotokat. Lényegében csak a korábbi ajánlatokat és érveket ismételte. Felszólította a bányászokat „ne idézzenek elő gazdasági káoszt az országban”. Ugyanakkor kijelentette, hogy a kormány október 1-én hajlandó 8 százalékos béremelést adni a bányászoknak, jövő év április 1- én pedig 12,5 százalékos emelést. A bányászok, mint ismeretes, azonnali 11 százalékos béremelést követelnek, de hajlandók tárgyalni az úgynevezett „Bölcsek tanácsa” jelentésének alapján, amely 8 százalékos emelést ajánl. Pompidou miniszterelnök ismét fontolóra veszi a „Bölcsek tanácsa” javaslatait A vasutasak „gördülő sztrájkokat” jelentettek be szerdára. Minden váltásban két óra hcez- szat áll majd a forgalom, ami előreláthatóan ismét teljes káoszt hoz a vasúti közlekedésben. A vasutasoknak ez lesz a negyedik sztrájkja március folyamán. Sukarno elnök indonéz kitüntetést nyújtott át Malinovszkij marsallnak Djakarta (TASZSZ) Sukamo indonéz köztársasági elnök kedden ünnepélyes keretek között átnyújtotta a látogatáson ott tartózkodó Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszternek az indonéz köztársasági érdemrend második fokozatát. Az ünnepségen jelen voltak a kormány tagjai, élükön Djuanda főminiszterrel, Nasution tábornok és az indonéz hadsereg különböző fegyvernemeinek parancsnokai, a politikai pártok képviselők A kitüntetés átnyújtásakor mondott beszédében Sukamo elnök kijelentette, hogy Malinovszkij marsall meghívásával erősíteni kívánta a Szovjetunió és Indonézia között fennálló kapcsolatokat. Malinovszkij nagy mértékben elősegítette e kapcsolatok fejlődését. Malinovszkij marsall válaszában kifejezte meggyőződését, hogy látogatása tovább erősíti a megbonthatatlan szovjet—indonéz barátságot. Az ünnepség után Sukamo elnök ebédet adott Malinovszkij tiszteletére. Kiéleződtek az angol—amerikai ellentétek a csővezetékek ügyében London (MTI). Kiéleződtek az ellentétek az Egyesült Államok és Anglia között, egy angol cég által a Szovjetuniónak szállítandó olaj csővezetékek miatt. Washington harci kedvét a bonni kormány fűti, amelyet viszont négy hatalmas Ruhr-vidéki acélvállalat lovai. E vállalatok bcsz- szúért lihegnek, mert a nagy acélcső-szállítást, amelytől Washington elütötte őket, egy angol cég, a South-Durham nevű vas- és acélipari vállalat fogja megkapni. A washingtoni nyugatnémet nagykövet az amerikai külügyminisztériumban közölte Ball külügyminiszter-helyettesnél: a bonni kormány súlyosan aggódik amiatt, hogy egy angol cég vállalja azt az ügyletet, amelyről nyugatnémet vállalatok lemondtak. A nyugatnémet nagykövet azt a követelést hangoztatta: gyakoroljon az amerikai kormány erős nyomást az összes NATO- tagra, hogy »tartsák be az acélcsövek szállítását tiltó NATO- tanácsi határozatot«. Ball külügyminiszter-helyettes ezután magához kérette a washingtoni angol nagykövetet és közölte vele, hogy: 1. Az Egyesült Államok az olajcsővezetékeket stratégiai árunak tartja, mert »megkönnyíti a Szovjetunió számára olcsó olaj gyors szállítását kelet- európai szövetségeseinek. 2. Az amerikai kormány, amelynek sikerült Nyugat-Német- országot, Olaszországot és Japánt lebeszélnie ilyen csövek eladásáról, most rendkívül kínos helyzetbe kerülne, ha angol cég kötné meg ezt az üzletet. Az angol nagykövet válaszában hangsúlyozta: szó sem lehet arról, hogy Anglia eltiltsa a csövek szállítását, mert: 1. Az angol kormánynak erre nincs törvényes felhatalmazása, és nem hajlandó ilyen felhatalmazást kérni a parlamenttől. 2. A NATO-tanács határozata csupán »ajánlotta« a tagállamoknak, hogy ne szállítsanak csöveket a Szovjetuniónak, de Anglia képviselője a tanács ülésén kijelentette, hogy országa nem tartja magára nézve kötelezőnek a határozatot. 3. Az acélcsövek nem tekinthetők katonai, vagy stratégiai áruknak. A Times washingtoni tudósítója szerint Anglia közzé akarja tétetni a NATO-tanács szóban- forgó titkos határozatát, amelyből világosan kitűnik, hogy a határozatnak nincs kötelező ereje. A közzétételhez viszont az összes tagállam beleegyezése szükséges. Az Egyesült Államok szeretné, ha az acélcsöveket a stratégiai tilalmi lajstromra helyeznék, de erre jelenleg nincs kilátás. „Zöld jelzést“ kaptak a szovjet megrendelésre acélcsöveket gyártó angol vállalatok Washington, (Reuter). Hétfőn az amerikai külügyminisztériumba kérették Ormsby-Gore angol nagykövetet. Előzőleg Ball külügyminiszter-helyettes Knappstein bonni nagykövettel tárgyalt. A nyugatnémet diplomata a hírek szerint keserűen panaszkodott amiatt, hogy míg Bonn tilalma megfosztja a nyugatnémet nagy- vállalatokat a Szovjetunió által megrendelt acélcsövek szállításának nyereségétől, addig Anglia Változatlanul zöld fényt mutat saját nagyiparosainak. A panasznap azonban szemlátomást nem i hozott sok eredményt, mert az angol nagykövet az amerikai külügyminiszter-helyettessel folytatott megbeszélésén is közölte: Anglia állja szavát és nem tiltja meg, hogy angol vállalatok olaj- szállításra alkalmas, nagy átmérőjű acélcsöveket szállítsanak a Szovjetuniónak, miután — ellentétben a NATO „ajánlásával” — ezt az iparcikket nem tekinti stratégiai jellegűnek. — Mint tudják, nézeteink ebben a kérdésben eltérnek — jelentette ki mosolyogva Ormsby- Gore az újságtudósítóknak. Bumedien algériai hadügyminiszter nyilatkozata Kairóban Kairó (AP) Bumedien ezredes algériai hadügyminiszter sajtó- nyilatkozatot tett Kairóban. Kijelentette, hogy a vezetése alatt álló algériai küldöttség azért utazott Egyiptomba, mert az arab világ legújabb eseményei többé- kevésbé Algériát is érintik, s ezeket az eseményeket közelről is meg akarják vizsgálni, hogy Algéria, mint az arab világ szerves része, szántén kifejezhesse véleményét „Ami az arab egység kérdésével kapcsolatos álláspontunkat illeti — mondotta úgy gondoljuk, hogy annak szilárd, erős és egészséges alapokon kell nyugodnia Az arab nép nem akar újabb visszaesést, újabb hanyatlást elszenvedni”. A miniszter elmondotta, hogy kormányának üzenetét viszi Bagdadba, Damaszkuszba és Sza- naaba, ahol általános jellegű megbeszéléseket kívánnak folytatni. Bumedien a sajtóértekezleten említést tett az eviani egyezmények katonai záradékainak módosítására vonatkozó algériai követelésekről is. Kijelentette, hogy Algéria „komoly intézkedéseket” fog tenni ezen a téren, de közelebbi részleteket nem volt hajlandó közölni ezekről az intézkedésekről. Nasszer a hétfői nap folyamán két ízben is tárgyalt az algériai küldöttséggel, majd este díszvacsorát adott tiszteletükre. A szovjet — amerikai tárgyalások újabb szakasza kezdődött el kedden este, amikor a washingtoni külügyminisztériumbam Anaíolij Dobrinyin washingtoni nagykövet és Dean Rusk külügyminiszter hosszabb szünet után első ízben ült össze, hogy eszmecserét folytasson a nyugat-berlini kérdésről. A puhatolózó tárgyalásokat a Szovjetunió kezdeményezte, s világszerte nagy érdeklődéssel figyelik az újabb tárgyalások sikerét, mert a nyugat-berlini kérdés megoldásával a nemzet- köri élet egyik veszélyes gócát lehetne felszámolni. Közismert, hogy a Szovjetunió hosszú ideje szanxw kezdeményező lépést tett a természetellenes nyugat-berlini helyzet rendezésére, hisz a „frontvárost” a nyugati hatalmak a Szovjetunió és a szocialista országok elleni kém- és diver- ziós központtá alakították. Nyu- gat-Berlin a NATO előretolt bástyájává vált, s ez a rendellenes tény súlyos veszélyt rejt magában Európa és az egész világ békéjére és biztonságára A Szovjetunió roppant türelmet tanúsított a nyugat-berlini kérdéssel kapcsolatban, amint azonban Hruscsov ismételten hangsúlyozta, a türelemnek is van határa, s ha a nyugati hatalmak továbbra is elzárkóznak minden ésszerű rendezés elől, a Szovjetunió, azokkal az országokkal, amelyek erre hajlandók, megköti a békeszerződést. Az a tény, hogy a puhatolózó megbeszélések egyáltalán megindulhattak, bizonyos reményt jelent önmagában is a rendellenes helyzet normalizálására, bár az eddigi tárgyalások kevés eredményt hoztak. A megbeszéléseik újabb szakasza fogja megmutatni, hogy az Egyesült Államok valóban komolyan veszi-e a washingtoni tárgyalásokat, s hajlandónak mutatkorik-e egy olyan rendezésre, amely biztosítja Nyugat-Berlin szabadságát, s ezzel együtt felszámolja az Európa szívében keletkezett veszélyes gócot. Jellemző, hogy miként reagál a német sajtó a kedden kezdődött washingtoni tárgyalásokra. Csaknem valamennyi nyugatnémet lap vezércikkben" foglalkozik a tárgyalások új rafelvételével, de valamennyi lap kommentárjára jellemző, amit a Stuttgarter Zeitung így fogalmaz meg: „A megbeszélések folytatásának nincs semmiféle látható alapja”. A lapok hűen tükrözik azt a nyugtalanságot, ami a hivatalos bonni köröket mindig elfogja, valahányszor szovjet—amerikai megbeszélések kezdődnek. A bonni revansisták egészen más célokat tűztek maguk elé, mint a vitás kérdések békés rendezése, hisz mindenfajta rendezés gátat szabhatna hódító terveiknek, s megakadályozhatná a bonni álmok netovábbjának, az atomfegyverek megkaparintá- sána'k lehetőségét. A Bonner Rudschau nyíltan beismeri, hogy Bonn minden szovjet—amerikai megbeszélés előtt nyugtalankodik, s így folytatja: „Senki sem tételezi fel az amerikaiakról, hogy tudatosan feladnák a nyugatnémet érdekeket, de felvetődik a kérdés, vajon nem fog-e olyan megoldás kialakulni, amelyet az amerikaiak realisztikusnak tekintenének, de amely nyugatnémet vélemény szerint túlságosan messzire menne”. Közismert a szovjet külpolitikáról, hogy mindig a népek érdekeinek tiszteletben tartásából indul ki, s ezt célozza a nyugat-berlini helyzet rendezése is. Bonn azonban épp ettől fél, s ha már a tárgyalásokat megakadályozni nem tudta, most megpróbálja hátbatámad- ni. A Die Welt ezért ír a puhatolózó megbeszélések „veszélyes voltáról”, mert „a témakör spirálszerűen gyorsan kiterjedhet és a berlini problémáról átugorhat a német kérdésre, sőt talán előretör a leszerelés területére is”. Mindehhez nem kell kommentár: Bonn, mint már annyiszor. önmagát leplezi le, amikor kétségbeesetten hadakozik minden olyan lépés ellen, amely a nemzetközi helyzet rendezésére, a békés megoldásokra irányul. A szovjet —amerikai űrprogram első eredménye A Szovjetunió bekapcsolódik az amerikai Tyros műholdak megfigyelésébe Moszkva, (TASZSZ). Alig egy hete, hogy Hugh Dryden, az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal helyettes igazgatója és Anatolij Blagonravov szovjet akadémikus Rómában bejelentette a közös szovjet—amerikai űrprogramról kötött megállapodást. Ezt az egyezményt élénken kommentálják Moszkvában és hangoztatják, hogy igen jó kezdetnek kell tekinteni, amely egy eléggé korlátozott, de nagyon fontos területen megteremti e két szuperhatalom együttműködését. Moszkvában közölték, hogy a Szovjetunió a legközelebbi jövőben bekapcsolódik a Tyros amerikai meteorológiai műholdak által szolgáltatott adatok vételébe és feldolgozásába, és valamivel később a sokkal korszerűbb Nymbus mesterséges holdakat is követni fogják a szovjet földi megfigyelőállomások antennái. Ismeretes, hogy a Tyros 120— 130 kiló súlyú kis mesterséges hold. Eddig hat Tyrost bocsátottak fel és az amerikai űrkutatásban példátlan módon, valameny- nyi programszerűen rá is tért pályájára. A hat szputnyik 700 kilométer magasságban nagyjából kör alakú pályán kering, körülbelül 100 évig, de mivel a rádióberendezések működését mindössze három hónapig tudták biztosítani, már csak kettő küld jelzéseket a Földre. A Tyrosok a felhőtakaróról készült televízió-fel vételeket (fordulónként 32 felvétel) továbbítják a Földre, továbbá a bolygó hősugárzását mérik. Az ezekre vonatkozó jelzéseket a Földön magnetofonszalagra rögzítik. Természetesen a Tyros még egyáltalában nem tökéletes, hiszen nincs lehetőség a berendezés stabilizálására, és ezért a televírió-felvevőgépek nem mindig a Föld felhőtakarója felé fordulnak. Ebből sok »üresjárat« adódik, sok információ veszendőbe megy, A Nymbus-holdakat már hely- 7.etszabályozó berendezésekkel is felszerelik. Ennek a típusnak kidolgozásával azonban nincs minden rendben és az első Nymbus felbocsátása 1964—1965 előtt nem várható. Mivel a Tyros adatainak vételét csak azok az állomások tudják ellátni, amelyek fölött a mesterséges hold éppen elhalad, a nyert adatoknak jelenleg csupán kis részét lehet felhasználni. Amikor azonban a Szovjetunió bekapcsolódik a megfigyelések vételébe és feldolgozásába, a nagyszámú és korszerűen felszerelt szovjet meteorológiai állomások — Marinyin szovjet tudományos szemleíró kifejezésével élve — szinte új életet lehelnek az egész Tyros-programba. Ez az együttműködés mindkét fél számára egyaránt hasznos lesz. A már elfogadott program másik része a televíziós közvetítő műholdakra vonatkozik. Még az idén felbocsátják az Echo—2. nevű amerikai televíziós műholdat, amely műanyag- és alumi- níumlemez-rétegekből áll. A felbocsátáskor a 127 kilogramm súlyú gömböt mindössze egy méter átmérőjű tartályba helyezik el, mihelyt azonban pályájára ér. a golyó gázzal telítődik és több mint negyven méter átmérőjű, a Földről szabadszemmel is látható hatalmas gömbbé változik. Az amerikai szakemberek itt is érdekeltek abban, hogy a legkorszerűbben berendezett szovjet állomások részt vegyenek kísérleteikben, hiszen az Echo 2. nem állandó és rendszeres műsor továbbítására, hanem egyelőre csupán kísérleti célokra alkalmas. Májusban új szovjet—amerikai tárgyalások kezdődnek, amelyeknek célja már egy kölcsönösen egyeztetett felbocsátási program kidolgozása lesz. Közös tervek szerint bocsátanak majd fel olyan mesterséges holdakat, amelyek a Föld mágneses mezejének mérését tökéletesítik. Moszkvában rámutatnak, hogy a múlt héten született megegyezés jó alapot teremt a további tárgyalásokra, az együttműködés fokozására.
