Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-26 / 71. szám
9 1963. március 26. ffOLtfA MEGYEI NEPÜJSAÖ 3 Ez 1963. évi költségvetés az országgyűlés előtt A tárgyalások meghiúsulása után a francia bányászok folytatják sztrájkjukat (Folytatás a 2. oldalról) alakultak kedvezőtlenül — társadalmi, politikai viszonyaink ez idő alatt is számottevően fejlődtek. A Hazafias Népfront választási sikere és a választások politikai légköre azt tanúsítja, hogy népünk nagy többsége magáévá teszi legfőbb politikai céljainkat, s helyeslik gazdaságpolitikánkat is. — Bizakodásunknak gazdasági indítéka az, hogy gazdaságpolitikánk az elmúlt években helyesnek bizonyult. Az állami költség- vetés előirányzatai további lépést jelentenek második ötéves tervünk megvalósításának útján. Gazdaságunk alapjai szilárdak, gazdaságpolitikánk mentes a kanyaroktól, terveinkből régen száműztük a vakmerőséget, éppúgy, mint az opportunista mindenbe belenyugvást. — A gazdasági fejlődésnek, szó. cialista típusú országokban, természetes velejárója, hogy a rendszere, sen emelkedő nemzeti jövedelmből nő a lakosság fogyasztása, bővül a vállalatok és szövetkezetek pénzalapja, s növekednek az állami befektetések és az állami szolgáltatások. — Pénzügyi politikánk realitása szempontjából helyes és ésszerű, hogy a nemzeti jövedelem tervezett 11—12 milliárd forintos növekedése mellett az állami költségvetés 6,9 milliárd forinttal emelkedik. A költségvetési tartalék képzése elegendő biztonságot nyújt arra az esetre is, ha esetleg a nemzeti jövedelem és ennek nyomán az állami bevételek elmaradnának a tervezettől. Az a helyes tervezés, amely ezzel is számol hiszen, — mint köztudott —, a nemzeti jövedelem nem tervezhető abszolút biztonsággal kedvezőtlen esetben — főleg az időjárás hatásaként — évente 2—3 százalékos kiesés lehetséges. Eredményes, jó munkával, átlagos időjárás esetén, elérhetjük, hogy még az év második felében a költségvetési tartalékot is felhasználhassuk dolgozó népünk javára. Nyers Rezső a továbbiakban rámutatott, hogy az előirányzatok a tavalyinál lényegesen kisebb összeget biztosítanak a népgazdasági összkészletek növelésére. Mint mondta, ez fontos és üdvözlendő elgondolás, hiszen ^ köz, ismert, hogy az utóbbi két évben a vállalatok készletei túlságosan megnövekedtek, sok helyen felesleges anyagok, alkatrészek, fél- készáruk, sőt készáruk is felhalmozódtak. Ezek nagyrészét hasznosítani lehet és kell is, hiszen ha népgazdaságunk készletállományát csupán egy százalékkal csökkentjük, már ezzel is milliárdos nagyságrendű ösz- szeget takaríthatunk meg. A költségvetési összegek fel- használásáról, elosztásáról szólva Nyers Rezső hangoztatta, hogy a legnagyobb összeggel a beruházások — azok között is zömmel a termelő jellegű beruházások —* szerepelnek az előirányzatok között. Sok szociális és kulturális létesítmény is tető alá kerül, s jelentős összeg jut a magánlakásépítésekre fordított állami hitelek fedezésére. A beruházások után legnagyobb összeggel a szociális és kulturális ellátásra előirányzott kiadások emelkednek, s ezen belül nagyobb mértékben nőnek a szociális kiadások. — Pozitív tényként könyvelhetjük el — folytatta —, hogy a munkabéreken felül az állami központi pénzalapból is 600 millió forinttal növeljük a lakossá« közvetlen jövedelmét, nyugdíj, családi pótlék, ösztöndíj és egyéb juttatás formájában. Ilymódon a költségvetési összkiadások 10 százaléka, csaknem 9 milliárd forint, közvetlenül pénzben egészíti ki a lakosság jövedelmét. — Egyet kell érteni a honvédelmi kiadások növelésével, annak ellenére, hogy a béke hívei vagyunk, a békés egymásmellet! élés és a leszerelés gondolatát támogatjuk. A korszerű honvédelem megszervezése nem csekély anyagi terhet ró népgazdaságunkra, de ezt vállalnunk kell, mert népköztársaságunk nem maradhat védtelen a szocialista országokat nyíltan fenyegető, háborúra spekuláló körökkel szemben. Nyers Rezső részletesen foglalkozott a tudományos kutatások támogatásával, majd hangoztatta, hogy a költségvetés elfogadásával még nem érezhetjük népgazdaságunk zsebében sem a tervezett nemzeti jövedelmet, sem az állami bevételeket. Nyers Rezső a továbbiakban hangsúlyozta: javítani kell a vállalatok ösztönzését a gazdaságosabb, olcsóbb termelésre. Tovább kell ösztönözni és segíteni az iparvállalatokat a szocialista nemzetközi munka- megosztás fokozására, a nemzetközi szintű specializálódás figyelembevételére. Ez létkérdés számunkra már most is. de még inkább az lesz a jövőben. Olyan árukat kell tehát termelnünk, amelyek a szocialista, vagy a kapitalista piacon keresettek, s amelyeknek eladási árában megtérül a befektetett összmunka. — A mezőgazdaságban célunk változatlanul az, hogy szocialista alapokon mielőbb korszerű, magas termelékenységű mezőgazdaságot teremtsünk. A költségvetésben előirányzott összegek bizonyítják, milyen jelentős erőfeszítéseket tesz államunk e cél mielőbbi valóra váltásáért. A költségvetésből például a tavalyinál 42 százalékkal több hosszú- és középlejáratú hitelt nyújtunk a termelőszövetkezeteknek, zömmel beruházásokra. A szövetkezetek saját erejükből is jelentős összegeket ruháznak be. Mindezek eredményeként a mezőgazdasági beruházások aránya az idén az összes bcGuatemala. (Reuter). A Reuter hírszolgálati iroda hivatalos kormányközleményre hivatkozva jelenti, hogy Guatemala észak-keleti részében a kormánycsapatok megütköztek a partizánokkal. Ezen a vidéken — mint már többször beszámoltunk róla — különösen élénk a hazafiak partizántevékenysége. A kormányközlemény szerint a helyzet rendkívül feszült, a telefon- és a távíróösszeköttetés megszakadt. A Reuter arról is tájékoztat, ruházások 22 százalékát teszik ki. Nyers Rezső hangoztatta: rendkívül fontos, hogy ésszerűen és jól gazdálkodjunk a takarmánynyal, mert ezen a téren sok a kihasználatlan lehetőség. — A beterjesztett költségvetési előirányzat helyes törekvéseket, szolid módszereket tükröz. Készítői mentesek voltaic a túlzásoktól is, a lazaságoktól is, nem „tervezték be” sem az optimizmust, sem a pesszimizmust, éppen ezért mindannyian optimisták lehetünk a végrehajtást, a célok elérését illetően. — Ezért a költségvetést a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom — fejezte be hozzászólását nagy taps közben Nyers Rezső. Szünet után Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. A költségvetési vitában ezután Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bács-Kiskun megye képviselője szólalt fel. A következő felszólaló Gács Miklós, Borsod megyei képviselő volt, majd dr. Noszkay Aurél az egészségügyi tárca előirányzatához szólt hozzá. Gosztonyi János Vas megyei képviselő után ebédszünet következett, majd Pólyák Jánosnak, az országgyűlés alel- nökének elnökletével folytatódott a vita. Dr. Sályi István Borsod megyei képviselő volt az első felszólaló, utána Galló Ernő, majd Várkonyi Imre, az Actio Catholl- ca országos igazgatója szólalt fel. Vaskó Mihály Borsod megyei képviselő, majd Z. Nagy Ferenc Szolnok megyei képviselő szólalt fel. Klaukó Mátyás Békés megyei, dr. Petri Gábor Csongrád megyei, Kollár József budapesti, Csorvési Sándor Szabolcs-Szatmár megyei. Varga József né Zala megyei, majd Inokai János Fejér megyei képviselő volt a következő felszólaló. Valamennyi képviselő a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadta. Ezután a képviselők elhatározták, hogy március 26-án, kedden folytatják a törvényjavaslat vitáját. hogy a vidéki incidensekkel egy- időben a fővárosban olyan hírek terjedtek el, hogy a hadsereg államcsíny végrehajtására készül. A városban egyébként — mint a Reuter híradásából kiderül — a hadsereg kezdeményezésére tüntetés zajlott le. A tüntetők követelték Arevalo volt elnök letartóztatását, és újabb jelölésének megakadályozását. Arevalo 1945-től 1951-ig volt Guatemala elnöke. Jelenleg Mexikóban tartózkodik, ahonnan a jövő hétre várják vissza. Párizs (Reuter, AFP) vasárnap délelőtt és délután két ízben találkoztak 240 000 sztrájkoló francia bányász, illetve a kormány képviselői. Este a tárgyalásokat felfüggesztették, anélkül, hogy a következő megbeszélés időpontját kitűzték volna. A jelentések szerint a legkeményebb vita a béremelés mértékéről folyt. Az egyik szakszervezeti vezető kijelentette: „még távol vagyunk olyan ésszerű javaslatoktól, amelyek nyomán fontolóra lehetne venni a sztrájk befejezését. A szakszervezetek teljes egységben a kormányt teszik felelőssé a megbeszélések kudarcáért. A kormány nem csupán visszautasította a bányászok 11 százaWashington (TASZSZ). Kennedy amerikai elnök chicagói beszédében az Egyesült Államok legsúlyosabb problémájával, a munkanélküliséggel foglalkozott. Kijelentette: — Ha nem tudjuk növelni az ország gazdasági fejlődésének ütemét, akkor a munkanélküliség szintje még gazdasági visszaesések nélkül is eléri a hét százalékot. — Munkához kell juttatni azokat az embereket, akik tömegével tódulnak a munkapiacra — mondotta az elnök. Ha nem szűnik meg ez az áramlás, akkor 10 éven belül az ország krónikus nehézségekkel és gazdasági visszaesésekkel, a munkanélküliség növekedésével, a bűnözés problémáival és ingatag munkaviszonyokkal nézhet szembe. A munkanélküliség okaival foglékos béremelését, de még azt is megtagadta, hogy az általa kiküldött bizottság a „bölcsek tanácsa’’ jelentésében ajánlott 8 százalékos emelést azonnal megadja. A hírügynökségek jelentése szerint a tárnák dolgozói eltökélten folytatják a harcot. Lens környékén, a nagy ószak-francia- országi bányavidéken a munkások hangoztatják: „Küldötteink jól tették, hogy nem engedtek: tudják, hogy mögöttük állunk. Huszonnégy napi sztrájk után lehetetlen úgy felvenni a munkát, hogy nem kapjuk meg az azonnali 8 százalékos béremelést. A Reuter jelentése szerint a tárgyalások kudarca előreláthatólag éreztetni fogja hatását az állami ipar más ágazataiban is. lalkozva az Egyesült Államok elnöke utalt arra, hogy csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Csupán a legutóbbi két évben — mondotta — több mint félmillió ember hagyta ott a mezőgazdaságot. Kennedy másik okként a fiatalok munkalehetőségeivel kapcsolatos nehézségeket nevezte meg. A munkanélküli probléma súlyosbodásának harmadik okát Kennedy a termelés automatizálásában látja. Az elnök elismerte, hogy az Egyesült Államokban továbbra is megkülönböztetést alkalmaznak a négerekkel szemben. A négerek — hangoztatta — azt látják, hogy sokkal nehezebb munkát találniok, mint fehér konkurren- seiknek. Véget ért a 107 napos New York-i nyomdász-sztrájk New York, (MTI). Véget ért a New York-i nyomdászok leghosz- szabb és legtöbbe került sztrájkja, azóta, hogy 1730-ban megjelent a város első napilapja — jelenti az AP. A december 8-án kezdődött sztrájk 107. napján a New York-i nyomdász-szakszervezet tagjai úgy szavaztak, hogy elfogadják Megkezdték a Dunaföldvári A hosszúra elhúzódó téli időjárás miatt a szokásosnál két héttel később, hétfőn megkezdték a2 áztatást a Dunaföldvári Kendergyárban. Igaz, hogy „programon kívül” már „áztattak" két héttel ezelőtt is. Ugyanis a gyár szomszédságában lévő halastó annyira megduzzadt, a hogy viz áttörte a gátat és a gyár kendertároló területének egy részén keresztül vonult le a víz a Dunába, a% áztatást Kendergyárban mintegy száz mázsa kórót eláztatva. Ezt a kórót kellett kisátorozni, hogy megszáradjon. De a valódi áztatási idény most kezdődik. Mint Varga János elvtárs, a gyár vezetője elmondta, eddig egyetlen esztendőben sem volt olyan magas az áztatási terv, mint az idén, a szezon végéig hatvanezer mázsa kenderkórót kell leáztatni. A megnövekedett feladatoknak azonban eleget tudnak tenni a gyár áztatósai, ugyanis a múlt év végéig valamennyi áztatómedencéhez felszerelték a le- vegő-befúvó berendezést. A leve- góbefúvásos áztatást az elmúlt években kísérletezték ki a dunaföldvári gyárban és tavaly már négy medencében áztattak ezzel a módszerrel. Az intenzív levegőáramlás, az áztatóvíz telítése levegővel elősegíti az ott élő mikroorganizmusok gyorsabb, fejlődését, szaporodását, aminek következtében a rost anyagok feltárása gyorsabban megy végbe. Az áztatási idő így lerövidül a korábbi 10—11 napról 7—8 napra. A medencék átalakításával tehát lényegében megnövelték az áz- tató-kapacitáít. Két nagyteljesítményű korr "'•elszór szolgáltatja állandóan a levegőt az áztató-me- dencékhez. a lapkiadók hosszas alkudozás után tett ajánlatát, a heti 13 dolláros béremelést. A sztrájk befejezésének hírére a New York-i lapkiadók vasárnap este adatokat közöltek, amelyek szerint a laptulajdonosok több mint 101 millió dollár profittól estek el. Fegyveres összecsapás Guatemalában kormánycsapatok és partizánok között Kennedy a munkanélküliségről, az Egyesült Államok krónikus betegségéről
