Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-26 / 71. szám

2

TOLNi MEGYTi NßPÜJSAS

1963. március 23;

Äz 1983. évi költségvetés ez országgyűlés előtt

(Folytatás az 1. oldalról)

— Folytatják a Pécsi Erőmű bővítését, a Dunamenti Hőerőmű, a Dunai Vasmű hideghengerművének, a Tiszavidéki Vegyikombinát műtrágyagyárának és a Békéscsabai Konzervgyárnak építését, a Budapesti Harisnyagyár korszerűsítését. Az elmúlt napokban helyezték üzembe a Dunai Cement- és M'észmű első kemence-egységét.

Ezután a miniszter a beruházási eszközök összpontosításának fontosságáról beszélt.

— Nyilvánvaló, hogy ha valahol nagy szerepe van a központi irányításnak, úgy ez a beruházások területe, mert ■ ez legszorosabban összefügg a jövőnkkel. A szétaprózás helyett az időbeli egymás után sorolás a helyes módszer.

— A beruházások előkészítése

sok tekintetben javult. Fejlődött a tervszerűség, egyre több helyen fordul elő költségmegtakarítás. Mégis'" nem égyszer találkozunk — gazdaságossági, telepítési, s egyéb szempontból — elő nem

készített, kellően nem tisztázott programokkal. így a megvalósítás során derül ki, hogy a beruházás többe kerül, rosszabb eredményt hoz, mint ahogy azt a tervezés periódusában pártfogói állították.

_— A nagyarányú módosítások főként az előkészítés során elkövetett hibákra vezethetők vissza, amelynek nagy részét körültekintőbb munkával elkerülhették volna.

— A nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelem követelményeit szem előtt kell tartani a beruházásoknál is. A szociálisa együttrpű ködás, a termelés fejlesztésének koordinálása óriási tartalékokat rejt magában. Meg vagyunk győződve arról, — hangoztatta a miniszter —, hogy a KGST keretében még az eddiginél is gyorsabb előrehaladást lehet elérni.

A kialakítandó közös tervező szerv legfontosabb feladata:

koordinálni a beruházási, fejlesztési terveket, ami lehetőséget nyújt a szocialista országok gazdaságának gyorsabb fejlesztésére.

4,8 milliárd forint

a mezőgazdaság fejlesztésére

Ezután Tímár Mátyás így folytatta:

— A költségvetés számos tétele szorosan kapcsolódik termelő- szövetkezeteink gazdálkodásához.

A mezőgazdaságnak nyújtott állami támogatás fő formája 1963. évben is a hosszú- és középlejáratú hitel:

erre a költségvetésben 4,8 milliárd forintot irányoztunk elő, 1,4 milliárd forinttal többet az 1968. évinél.

— E keretek lehetővé teszik, hogy a szarvasmarha-férőhelyek A miniszter ezután az 1963. száma 38 000-rel, a borjú-férő*- -évT" költségvetés közületi kiadáhelyek száma 14 300-zal, a sertés- férőhejyek száma csaknem százezerrel ‘növekedjék. * -l~"

— A növénytermesztésben a legnagyobb erőkifejtést a szőlő- és gyúmölestelepítési előirányzatok teljesítése követeli meg. 1963. évben a második ötéves tervben előirányzott program egyharma- tiát kell végrehajtani. Az ez évi telepítéseket zömmel Szabolcs, Bács és Pest megyék homokos területein kell elvégezni.

— A második ötéves terv C50 000 hold öntözését írja elő és ebből az év végére 500 000 hold öntözése valósul meg. 132 000 holdon talaj javításit végzünk.

— A mezőgazdasági géppark és különösen a termelőszövetkezetek gépállományának a fejlesztésére a költségvetés mintegy 1,3 milliard forintot fordít. Az év során 3600 új traktort kapnak a szövetkezetek. Emellett tovább fo. lyik a használt erő- és munkagépek átadása is. Ez a folyamat magával hozza a gépjavító hálózat kiépítését. A gépállomások fontos feladata a még hiányosan, vagy egyáltalán nem gépesített gazdaságok munkájának segítése.

— A fejlesztés egyik legfontosabb tennivalója: felhozni a gazdaságilag még nem eléggé szilárd szövetkezeteket a jól dolgozókszín- vonalára. Erre a célra a beruházáson a gépesítésen, ár- és díj- kedvezményeken túl, — a költség- vetés az elmúlt évhez hasonlóan — 520 millió forint támogatást irányoz elő. Ezzel államunk lehetőséget ad e szövetkezeteknek, hogy a szükséges termelési intézkedések megvalósításával együtt, a közös munkában részt vevő tagság részére, megfelelő, legfeljebb a járási átlag 80 százalékáig terjedő jövedelemszintet tudjanak biztosítani és ösztönzésre pénzelőleget adjanak.

A pénzügyi támogatás folyósításának előfeltétele a jó

szakmai vezetés és a helyi adottságoknak megfelelő termelési — szervezési intézkedések kidolgozása és végrehajtásuk biztosítása.

— A tervezési és szervezési munka irányításában a járási és megyei tanácsaink és mezőgazda- sági osztályaik tevékenysége korántsem áll a megfelelő szinten: sok esetben a „mindenhova valamit” elv vezeti őket, pedig ez

nem vezet eredményre. A szakemberek kihelyezésénél jellemző például, hogy a jól működő szövetkezetekben nem egyszer két- három embert is fizetnek, ugyanakkor egyes gyenge termelőszövetkezetekben egyáltalán nincs szakember. így nem sokra megyünk az erre a óéira rendelkezésre bocsátott mintegy 150 millióval.

1963-ban felső- és középfokú mezőgazdasági szakképzésre 262 millió forintot fordítunk. Több mint 1000 hallgatót vesznek fel egyetemeink, és a nappali tagozatokon 750 mezőgazdasági mérnök és állatorvos kap diplomat. Tizenkilenc felsőfokú technikumban képeznek agronómusokat. Örvendetes a szövetkezeti tagok fokozott tanulnivágyása;

jellemző, hogy mintegy 20 000 szövetkezeti tag vesz részt — levelező formában — a középes felsőfokú képzésben.

— A mezőgazdasági termelés fejlesztése szempontjából fontos feladat, hogy tovább javítsuk az anyagi érdekeltség hatásfokát. E tekintetben jelentős a szarvasmarha-tenyésztés továbbfejlesztésére a közelmúltban hozott határozat. A tej felvásárlási árának emelése, valamint a leellett üszők után nyújtható 400Q forintos állami támogatás, javítja a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségét a közösben és a háztáji gazdaságokban.

— Termelőszövetkezeti gazdálkodásunk további megszilárdításában is fontos szerepe van a számvitel, nyilvántartás nagyobb megbecsülésének. Sokhelyütt e téren még bőven akad kívánnivaló.

Növekszenek az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások

közvilágításra, ingatlanok tatarozására, orvos- és pedagógus, lakás, építésére szánt összegek .emelkednek.

A megnövekedett előirányzatok növelik a felelősséget az anyagi eszközök felhasználása tekintetében, az új tanácsok és végrehajtó bizottságok számára.

— Az egészségügyi, szociális, kulturális kiadásokon kívül a költségvetés számos más tétele is szoros kapcsolatban van a lakosság bevételeivel és kiadásaival. Az 1963-as előirányzatokban a lakosság adói további csökkenő tendenciát mutatnak. Adórendszerünkben a stabilitást, a szocialista törvényesség érvényesítését tartjuk szem előtt, ugyanakkor fokozatosan felszámoljuk az időszerűtlen maradványokat, így ez évben megreformáltuk a már több mint 15 éve változatlan házadó-rendszert, amely sok idő. szerűtlen vonást tartalmazott.

A házadó-reform a lakosságot körülbelül 70—80 milliós teher alól mentesíti, és hozzájárulhat. hogy a tulajdonosok nagyobb gondot fordítsanak a házak tatarozására. Emellett valószínű, hogy a kedvezőbb adózási feltételek eredményeképpen több lakrészt adnak majd bérbe.

— A költségvetés a tervvei összhangban egyéb életszínvonalemelő intézkedések fedezetét is biztosította. A január 1-ével végrehajtott árrendezés, és egyéb intézkedések alapján érintett árucikkek forgalma január—februárban jelentősen emelkedett. Például a motorkerékpárok forgalma az elmúlt év hasonló időszakához képest megkétszerező- ; dött.

— Az év elején felemeltük az alacsony összegű özvegyi nyugdíjakat. A nők helyzetének további könnyítése érdekében a fizetett szülési szabadság ideje 20 hétre nőtt, és lehetővé vált, hogy az anyák gyermekük 3 éves koráig fizetésnélküli szabadságot vegyenek igénybe. További életsairól beszélt. Az előző évhez képest az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások 8,4 százalékkal. az igazgatási, rend- és jogbiztonsági kiadások 3,7 százalékkal nőnek. Honvédelmi kiadásaink növekedése 1,6 milliárd forint.

Tímár Mátyás, az egészségügyi költségvetésről szólva elmondotta, hogy az év során a kórházi ágyak száma meghaladja a 75 ezret.

Ez igen jelentős előrehaladás, ha figyelembe vesszük, hogy a II. ötéves terv 1965 végéig összesen 78 ezerre irányozta elő a kórházi ágyak számát.

— Kórházaink ma háromszor annyi beteget látnak ej, mint az 1938-as évben. Ebben közrejátszik az is, hogy a korszerű gyógymódok alkalmazásával csökkent az ápolás időtartama.

— Az oktatás valamennyi

szintjén nő a tanulólétszám. Az általános iskolákban a beiratkozottak száma majdnem eléri az 1,5 milliót, a középiskolákban, valamint a szakmunkás-képző Intézetekben az általános iskolát végzettek mintegy 80 százaléka tanulhat tovább, ami nagy eredmény. Gyors ütemben nő a felső- oktatási intézmények hallgatóinak száma, s a nappali tagozaton meghaladja a 44 ezer főt. Gyors ütemben növekednek a tudományos kutatás fejlesztését szolgáló összegek is. f

Lakásépítési programunk 1963- ban 50 700 lakás felépítését irányozza elő. Ebből 2,7 milliárd forint értékben 20 700 lakás állami kivitelezésben. 30 000 pedig 1,3 milliárd forintos állami támogatással magánerőből létesül, hosszúlejáratú hitellel.

— Az említett ijegészségügyv

szociális, kulturális és komimmá-, lis feladatok nagy része a tanácsok közvetlen irányítása alatt valósul meg. '\ 'y ■ >'

— A tanácsi költségvetés és községfejlesztési alap előirányzatai nagyobb lehetőséget nyújtanak a falusi lakosság életkörülményeinek javítására is. Elsősorban a belterületi utak jobbá tételére, színvonal-növelő intézkedésekre a

tervezett nemzeti jövedelem és a költségvetési bevételek megvalósulásának arányában kerülhet sor.

— Nemzetközi pénzügyi kapcsolataink is kiegyensúlyozottak. Célunk, hogy külkereskedelmünket továbbfejlesszük, elsősorban a szocialista, továbbá a nemrég függetlenné vált, de a tőkés országokkal is. A fejlődő országoknak szerény, de hatékony segítséget nyújtunk 1963-ban is, hasonlóan az előző évhez. A szocialista országok bővülő együttműködését szolgálja a létrehozandó közös bank és ennek keretében a sokoldalú elszámolások rendszere.

Továbbiakban a pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy — 1963. évi gazdálkodásunk nem a legkedvezőbb körülmények között indult. Az elmúlt évi ismétlődő aszály után a szokatlanul erős tél újabb nehézségeket okozott. A rendkívüli hidegek és havazások, majd újabban az ár- és belvíz miatt a termelésben sok a kiesés és a többletköltség. Elsősorban a nehézipari ágak és az építőipar károsodott az időjárás miatt. A mezőgazdaságban főleg az őszi munkák elmaradása és a tavaszi munkák késői indulása jelent problémákat.

A rendkívüli intézkedések egész sorára volt szükség a közlekedésben.

— Mindent összevetve a többletköltségek és károk 600 millió forint körüli összegre tehetők. És mindez még nem tartalmazza az ár- és belvizekkel kapcsolatos további károkat, az utak, töltések, épületek helyreállításának költségeit, ami óvatos becslések szerint is 300—400 millió. A károk helyreállítására a költségvetés tartalmaz bizonyos előirányzatokat.

— Bár az időjárás számos területen a feladatok módosítására kényszeríti a gazdasági vezetést, mégis az elmúlt hónapok megváltozott körülményei miatt tervünket és költségvetésünket nem módosítjuk. Ezt. az álláspontot indokolja, hogy

a legtöbb helyen megvan a

lehetőség a termeléskiesés

pótlására, a többletráfordítások ellensúlyozására. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy a vállalatok exportszállítási kötelezettségeiknek eleget tegyenek.

Végül hangsúlyozta:

— Terveink, költségvetésünk jó végrehajtásának alapvető követelménye a termelés mennyiségi célkitűzései mellett a termelés szervezettségével összefüggő feladatok megoldása. A szervezettebb gazdálkodás a munkaerővel, az anyaggal, a készletekkel, a gazdaságosság fokozott szem előtt tartása, a minőség, a korszerűség javítása, a beruházási keretekkel való ésszerűbb gazdálkodás, a gyengébb gazdasági egységek problémáinak gondos elemzése, feltárása, és a hiányosságok kijavítására szolgáló intézkedési tervek kidolgozása, az anyagi ösztönzés hatékonyabb alkalmazása, a szigorú takarékosság, az általános és pénzügyi ellenőrzés kellő gyakorlása: ezek a követelmények szükségesek terveink végrehajtásához.

A miniszter beszédét e szavakkal fejezte be:

— Pártunk politikája, a tömegek bizalma elősegíti e feladatok megoldását. E bizalom növeli a vezetők felelősségét minden szinten és növeli a követelményeket a vezetők munkájával szemben.

A színvonal emelése fejlődésünk gyorsításának objektív követelményévé vált. A két világrendszer közötti gazdasági versenyben csak úgy törhetünk előre, ha mind hatékonyabban aknázzuk ki nemzetközi viszonylatban és az országon belül is a tervszerű gazdálkodás adta lehetőségeket.

— Hisszük, hogy az 1963. évi

népgazdasági terv és a költség- vetés végrehajtásával újabb lépést teszünk előre második ötéves tervünk valóra váltásában, a VIII. kongresszus által népünk elé tűzött feladatok megoldásában. t

— Kérem az országgyűlést, hogy. a • forradalmi munkás—paraszt kormány 1963. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatát fogadja el.

Erdei Ferenc felszólalása

A pénzügyminiszter után dr. Erdei Ferenc, a terv- és költség- vetési bizottság előadója emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: az 1963. évi költségvetésről benyújtott törvényjavaslat feletti vitában, az országgyűlés hét bizottságában 44 képviselő vett részt. Mind a költségvetési előirányzatokat, mind a költségvetés alapjául szolgáló népgazdasági terveket, mind pedig azokat a gazdaságpolitikai törekvéseket, amelyeket a költségvetés végrehajtására vonatkozóan a pénzügyminiszter kifejtett, a bizottságok egyértelműen helyeslik.

— A képviselők sok olyan fontos feladatot is felvetettek a vitában, amelyekre a költségvetés végrehajtása során nagy figyelmet kell fordítani. Ilyen feladat többek között a beruházások koncentrálása. a műszaki fejlesztés különféle fel-tétéieinék javítása, az anyagi érdekeltség fokozása, s a különféle fejlesztési intézkedések szorosabb összehangolása. A bizottsági ülések tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a minisztériumok és az Országos Tervhivatal vezetői ezekkel a feladatokkal kapcsolatban már foNyers Rezső

Ezután Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja szólalt fel.

— Kemény tél van mögöttünk, a hideg és hó okozta nehézségek miatt ma is sok a gondunk, ráadásul a tavasz is késlekedik —

lyamatban lévő tervezésről, intézkedések előkészítéséről, vagy megtett intézkedésekről tudnak beszámolni.

Erdei Ferenc részletesen foglalkozott a költségvetés mezőgazdasági előirányzataival.

— A költségvetés számai szembetűnően mutatják, hogy a mezőgazdaság részesedése az előirányzatokban és a beruházási keretekben az elmúlt évekhez képest jelentősen növekedett. Nem is olyan régen még elsősorban az volt az igény, hogy jusson több anyagi eszköz a mező- gazdasági termelés részére. Most pedig az a kérdés került előtérbe: hogyan lehet a leggazdaságosabban, a leghatékonyabban felhasználni a rendelkezésre álló anyagi és műszaki forrásokat. így például jól meg kell néznünk hol kamatoztathatjuk a legjobban az öntözési beruházásokat, hol használhatjuk fel a leghatásosabban a rendelkezésre álló műtrágyát.

Dr. Erdei Ferenc javaslatára a képviselők elhatározták, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytatják le.

felszólalása

kezdte beszédét. — Mégis reménységgel, bizakodással nézhetünk a következő hónapok elé. Bizakodásunkat arra alapozzuk, hogy

az elmúlt hónapokban csupán

a természeti körülmények

(Folytatás a 3. oldalon)