Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-24 / 70. szám

VILÄC PR0TST4fi.tSf. EG¥FSÜL.TETEK! TOLNA MEÖYEI A‘MA-GYÁR-•SZO.ClALrSTA MUNKÁSPÁRT TOLNA ME G Y El ■ BT 7 Of T S A Gi A' LS ’A ME G Y E I ■ TA N AG$ ;L A PJ A XIII. évfolyam, 70. szám. ÁRA 70 FILLÉR Vasárnap, 1063. március 24. F: Miénk a gyár <2. o.) Európa ismét fázik (3. o.) Irodalmi melléklet (5.—6. o.) Sikeres premier Bátaszéken (10. o.) FI SZEMLE Ma reggel a tamási járásban felgördülnek a függönyök. A szel­lemi vetélkedők és a társastánc résztvevőinek színrelépésével megkezdődik a Mátai Antal Kul­turális Szemle idei ünnepségsoro­zata, hogy a tömegkulturális ínunka irányítói, az öntevékeny művészeti munkások majd csak júniusban, a megyéi bemutatók után pihenjenek meg egy időre. A közönség a körzeti bemutató­kon bizonyára tetszéssel fogadja majd a színpadra lépő szereplő­ket. A felcsattanó taps, a pozitív bírálat a produkciót jutalmazza és közvetve azt a munkát, ener­giát és időt, amit a felkészülés időszakában a bemutatott műsor­számok kidolgozására fordítottak A nagyobb részt ez a több hóna­pos, céltudatos felkészülés teszi ki. Az a tevékenység, amit a pro­dukciók csiszolására, a szerepek tanulására fordítottak. Évről évre hírt adtunk és be­számoltunk a szemle eseményei­ről. Lelkes fiatalok, és idősebb emberek munkáját méltattuk minder} alkalommal. S nem is méltáílámü, mert a tavalyi szem­lékén 'is tapasztaltuk, hogy a szín­vonal élmozdult a korábbi hely­zetről, s felfelé ível, Kibővült a szemlék repertoárja, kiszorultak belőle a népszínművek nívóján álló, úgynevezett alkotások, s mind jobban helyet kaptak a be­mutatók és vetélkedők program­jában a ma életét, a mi életün­ket tükröző művészeti termékek. Erősödtek és járatosabbak lettek ugyanakkor a szemlék szereplői is. Évek fáradozásainak terméke ért be náluk, s a szavalat már nem csak üres deklamáció, ha- liem érzésgazdag, mint a mű. S az sem mellékes, hogy a szemlén egyre nagyobb -helyet kapnak azok az alkotások, amelyek hí­ven fejezik ki a társadalmunkban végbement óriási változásokat. Ugyanakkor szinte minden be­mutatón tapasztaltuk, hogy a bé­ke iránti vágy mindennapi em­beri problémává vált közöttünk. Nem kis jelentőségű az a kez­deményezés sem, amit a szemlé­ken nemzedékünk esztétikai ne- velésa érdekében indított el a Mátai Antal Kulturális Szemle idei programja. Korántsem mind­egy ugyanis, hogy a változó, fej­lődő világban miként alakul a művészet befogadása iránt az íz­lés. S az idei műsor azt is hiva­tott elősegíteni, hogy egyre töb­ben és egyre könnyebben tudja­nak eligazodni a különböző áram­latok és hatások között. Arról, mennyi ember áldozza fel szabad idejét a szemlék kör­zeti, járási bemutatói és a me­gyei döntők során, nem készítet­tünk külön számvetést. Azt azon­ban így is%elmondhatjuk: az ér­deklődés fokozódik, nő azoknak a száma, akik részt kérnek a munkából. De azok tábora is so­kasodik, akik mint nézők vesz­nek részt a szemlén. De ezzel együtt növekszik az igényük a szép szó iránt is. Ez a jószándék és a tehetség mellett még na­gyobb erőfeszítésekre készteti a ma kezdődő szemle résztvevőit, az öntevékeny művészet igaz ba­rátait. Kosos nyilatkozatot adtak ki a francia és a Német Kommunista Párt képviselőinek tanácskozásáról Berlin (TASZSZ). A Francia Kommunista Párt és' a Német Kommunista Párt képviselői ta­nácskozásának befejzése után ki­adott közös nyilatkozat hangsú­lyozza: minden dolgozónak és de­mokratikus erőnek együttesen harcolnia kell Adenauer és De Gaulle veszedelmes paktuma el­len, a békén, demokrácián és tár­sadalmi haladáson alapuló jö­vőért. A francia és a nyugatnémet kommunisták fokozott erővel tö­rekszenek a legszélesebb akció­egységre, hogy ilymódon meghiú­sítsák a béke ellen irányuló ösz- szeesküvést. Adenauer és De Gaulle szerző­dése minden vonatkozásban, — katonailag, politikailag, társadal­milag egyaránt — népeink lét­érdekei ellen irányul — hangsú­lyozza á nyilatkozat. — Árhábo­rú szövetsége ez a béke ellen, a reakció szövetsége a haladás el­len. a monopóliumok szövetsége a népek ellen. De Gaulle és Adenauer azt ál­lítja, hogy szerződésük előmoz­dítja népeink megbékélését és ba­rátságát. Ez szemenszedett hazug­ság. A német és a francia nép barátsága nem alapulhat a fegy­verkezési hajszán, a monopóliu­mok és a militaristák szövetsé­gén, az európai szocialista orszá­gok ellen irányuló katonai szö­vetségen. A két párt, a. Jsözös nyilatko­zatban megállapítja, hogy az eu­rópai béke megteremtéséhez szükség van a német békeszerző­dés megkötésére, Nyugat-Berlin demilitarizált, szabad várossá változtatására, a két német állam és a jelenlegi német határok elis-* mérésére. A NATO és a varsói szerződés közötti megnemtáma­dási szerződés előmozdítaná a bé­ke megszilárdulását. A nyilatkozatban a felek kife­jezik azt a meggyőződésüket, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság az európai béke és biz­tonság fontos tényezője és az NDK javaslatai a vitás kérdések békés úton való megoldását cé­lozzák. Rz országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése Az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottsága szombaton tartotta alakuló ülését. Az ülésen a terv- és költségve­tési bizottság elnökévé Friss Ist­vánt, titkárává dr. Dabrónaki Gyulát választották meg. A bizottságot dr. Tímár Má­tyás pénzügyminiszter tájékoztat­ta az 1963. évi állami költségvetés tervezetéről. A vitában felszólalt Bondor József, dr. Dabrónaki Gyula, dr. Erdei Ferenc, Friss István, Inokai János, dr. Pesta László, dr. Pongrácz Kálmán. A bizottság a költségvetés ter­vezetét elfogadta és az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlja. Szovjet államférfiak üdvözlő táviratai Moszkva (TASZSZ). Kádár János elvtársnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás— paraszt kormány elnökének, Budapest. Kedves Kádár Elvtárs! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és saját magam nevében szívélyesen üdvözlöm Önt abból az alka­lomból, hogy újra megválasz­tották a magyar forradalmi mun­kás—paraszt kormány elnökének felelősségteljes tisztségére. Az Ün megválasztása erre a tisztségre, ismét bizonyítja azt az óriási bizalmat, amelyet Magyar- ország dolgozói táplálnak kormá­nyuk, a Magyar Szocialista Mun­káspárt és e párt Központi Bi­zottsága iránt, amelyeknek élén Ön áll. A szovjet dolgozókat nagy megelégedéssel tölti el, hogy a Magyar Népköztársaság Ön által vezetett kormánya állandóan nagy figyelemmel, minden vonalon fejleszti és erősíti országaink ba­rátságát, amelynek életereje jól kiállta az idők próbáját, s nagy gondot fordít a nagy szocialista közösséghez tartozó országok ere­jének és hatalmának gyarapítá­sára. Szívből kívánok Önnek. Ká­dár elvtárs, és a Magyar Nép- köztársaság kormánya valameny- nyi tagjának jó egészséget és si­kereket munkájukban. Felhasználom az alkalmat, hogy a testvéri magyar népnek újabb eredményeket kívánjak a teljes szocialista társadalom felépítésé­ben, a világ tartós békéjének biztpsításáért folytatott együttes harcunkban. . N. Sz. Hruscsov, az SZKP Közponi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Moszkva, Kreml. 1963. március 22. t*' .t j * Dobi Istvánná, á Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Elnökének, Budapest. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége és ^gját magam névé- ben őszinte jokívánataimat fe-; , . jezem ki Önnek, kedves Dobi szombati számában terjedelmes A Pravda cikke az ázsiai és afrikai népek 3. szolidaritási értekezletéről Moszkva, (TASZSZ). A Pravda elvtárs, azzal kapcsolatban, hogy újra megválasztották a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Elnökének magas tisztségére. Kí#ánok Önnek jó egészséget, és sikeres tevékenységet a ma­gyar nép .javára, a szocializmus érdekében és a béke fenntartá­sa érdekében, L. Brezsnyev. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. Moszkva, Kreml. 1963. március 22. # Szívélyes hangú táviratot kül­dött Gromiko szovjet külügy­miniszter is Péter Jánosnak, kül­cikk jelent meg, amely kifejti, milyen eredményekkel járt az ázsiai és afrikai népeknél: a tan- ganyikai Moshiban nemrég meg­tartott 3. szolidaritási értekezlete. A cikkírók — Mirzo Turnusz- 2adé, az ázsiai és afrikai orszá­gok szovjet szolidaritási bizottsá­gának elnöke és L. Makszudov, az ázsiai és afrikai népek szoli­daritási szervezetében működő szovjet megbízott. — rámutatnak arra, hogy az állami szuvereni­tás kivívásával nem ért véget a fiatal államok nemzeti felszaba­dulásának folyamata, ezeknek az államoknak az imperializmus, ré­széről kiinduló támadások köze­ügyminiszterré történt újrav álasz- | pette meg kell erősíteniük politl- tása alkalmából. • kai függetlenségüket, meg kell Ellentét Bonn és London között a cső-embargo ügyében Bonn. a többi NATO-partnerre is szeretné ráerőszakolni az embargóval elkövetett . „gazdasági öncsonkítást“ Bonn (MTI). A Bonn által el­rendelt cső-embargo ügye to­vábbra is élénken foglalkoztatja a nyugatnémet közvéleményt, külö nős tekintettel arra, hogy kül­földről egyre több olyan hír ér­kezik, amely szerint angol, svéd, sőt "japán cégek készülődnek ar­ra, hogy a Bonn által szerződés­szegésre kénvszerített nyugatné­met vállalatok helyébe lépjenek és ők szállítsanak acélcsöveket a Szovjetuniónak. Az ügyben egyébként nyílt el­lentét támadt Bonn és London között. A bonni körrhány szó­vivője azt hangoztatta: Bonn a NATOrn belül mindent' el fog követni annak megakadályozásá­ra, hogy más NATO-államok meg­szegjék az ezzel kapcsolatos NATO-határozatot. • Több nyugatnémet kommentá­tor most. hangsúlyozza: egyre in­kább világossá válik, hogy a bon­ni’ kormány meg akarta téveszte- hi saját közvéleményét, csak azért, hogy a „NATO mintadiák” szerepét játszhassa. A kormány úgy akárta feltüntetni a dolgot, hogy az embargó-rendelet kö­telező erejű NATO-határozaton alapszik, ezzel szemben most ki­derül, hogy csűpán a tagállamok­hoz intézett ajánlásról van szó. Voltaképpen tehát arról van szó — ’ hangoztatják politikai megfigyelők körében- —, hogy Bonn á NATO-ban maga vállal­kozott „gazdasági öncsonkításra”, és most szeretné kierőszakolni azt-, hogy mások is kövessék ezt - a cseppet sem vonzó példát. szüntetniük a külföldi gazdasági befolyást, fejleszteniük kell nem­zetgazdaságukat és kultúrájukat. A továbbiakban a cikkírók részletesen fejtegetik, hogyan nyilvánult meg a fenti feladatok teljesítésére irányuló törekvés _a szolidaritási értekezleten elhang­zott felszólalásokban, s az érte­kezlet határozataiban. Hangsú­lyozzák, hogy a felszólalásqk java részén vörös fonálként hú­zódott végig az a gondolat, hogy a népek nemzeti felszabadító mozgalma szervesen összefügg a világ békéjéért folyó harccal., — A békés együttélés ered­ményeként — folytatja a cikk — állandóan változnak az erőviszo­nyok a szocializmus javára, az imperializmus hátrányára. A bé­kés együttélés kedvező helyzetet teremt a nemzeti felszabadító mozgalom győzelmes fejlődéséhez. A jelenleg szuverén ázsiai és af­rikai országok túlnyomó többsége békeidőben vívta ki függetlensé­gét. A cikkírók a továbbiakban hangsúlyozzák: A szolidaritási értekezleten megmosolyogták és elutasították azt a kitalálást, hogy az általános és teljes leszerelés a harcoló népek lefegyverzését jelenti, határozottan visszaverte!: minden, olyan kísérletet, amely­nek célja az afro-ázsiai szolida­ritási mozgalom szembeállítása volt a többi demokratikus moz­galmakkal és erőkkel. befejezésül leszü­A cikkírók gezik: — A nemzeti felszabadító moz­galom fejlődik és erősödik. Az osztály-erőviszonyokban a világ küzdőterén a szocializmus javára- történő alapvető eltolódások biz­tosítják a népek nemzeti felsza­badító harcának győzelmét: bár­milyen formában folyjék a fel­szabadító harc. a Szovjetunió mindig, minden vonalon haté­kony segítséget és támogatási nyújt a szabadságszerelő. népek­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom