Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-22 / 68. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1963. március 22. Kádár elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim !* Kedves Elvtársak! — Mindenekelőtt őszinte köszönetét mondok az országgyűlésnek a bizalomért, a kormány kinevezésének jóváhagyásáért, — kezdte beszédét Kádár János, A kormány összetételében bekövetkezett változásokról kijelenthetem, hogy a most felmentett elvtársak- kal politikailag mindvégig a legjobb egyetértésben dolgoztunk és felmentésüket kizárólag a munka gyakorlati követelményei indokolják. Újonnan kinevezett tagjainak munkássága elé e tekintetben is a legjobb várakozással tekintünk. Még egyszer megköszönve a kormány iránt kifejezett bizalmat, a Minisztertanács valameny- nyi tagja nevében biztosítani szeretném a tisztelt országgyűlést, hogy a munkával igyekszünk a bizalomra rászolgálni. A kormány elnöke ezután a kormány . álláspontjáról szólt néhány időszerű kérdésben. További munkánk megítélésében nagy jelentőségű az a tény — mondotta, hogy a február 24-i országgyűlési és tanácsválasztások népünk szilárd politikai egységét mutatták, a Hazafias Népfront jelöltjeit a választók egyöntetűen támogatták. A választási eredmények pontos értékelése, a további munka lehetőségeinek felmérése' szempontjából a döntő az, hogy a választók óriási többsége szilárd politikai öntudattal, teljes belső egyetértéssel támogatta a Hazafias Népfront célkitűzéseit és jelöltjeit. Elmondhatjuk, hogy az 1963. év -február 24-i országgyűlési és tanács-választások a párt, a Hazafias Népfront, a rendszer hatalmas politikai győzelmét hozták. Az a mély és szilárd bizalom,' amelyet népünk politikánk iránt a választás napján szavazatokban is kifejezésre juttatott, új erőt ad mindnyájunknak és új, még erősebb kötelezettség számunkra. Honfitársaink, akik február 24-én szavazatukkal támogatták a Hazafias Népfront jelöltjeit, bizonyosak lehetnek abban, hogy mind az országgyűlés. mind a kormány, mind a tanácsok megválasztott tagjai törekszenek arra, hogy méltók legyenek a bizalomra. Nagy munka vár az országgyűlésre és a tanácsokra Belpolitikai helyzetünket meghatározza, fejlődésünket megkönnyíti, hogy hazánkban már nincsenek kibékíthetetlenül ellentétes érdekű osztályok, hogy a közösség és az egyes ember érdeke egybeesik és, hogy a szocialista társadalom teljes felépítésének célkitűzésében a munkásosztály eszméje, a dolgozók forradalmi öntudata, hazaíisága és az egyes dolgozók anyagi érdekeltsége találkozik. Politikánk fő támasza a szocializmus zászlaját hordozó munkás- osztály, a parasztság az értelmiség, a dolgozó osztályoknak a szocialista társadalom felépítésére létesült szövetsége és célunk a párttagok és pártonkívüliek összefogása, a szocialista nemzeti egység megteremtése. A kormány belpolitikájában változatlanul a szocialista törvényesség megőrzésére és további megszilárdítására törekszik. Az állampolgárok egyenjogúságából kiindulva; a kormány feladatának tartja, hogy a mindenkire egyformán érvényes törvényeket a jövőben is tiszteletben tartsa és mindenkivel betartassa. A Magyar Népköztársaságban a szocialista társadalom építésével egyidejűleg annak menetében az osztályellentétek megoldódnak, nemzetiségi, faji, felekezeti megkülönböztetés és elnyomás nálunk már ismeretlen. Kádár János a továbbiakban az országgyűlés, a kormány és a tanácsok feladatairól szólott. Magának az országgyűlésnek a törvényalkotás terén nyilvánvalóan új feladatai is vannak a fejlődésnek egy olyan , új időszakában, amikor népünk a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik és államunk jellegében a proletariátus diktatúrájából az össznépi állam felé fejlődik. Törekedni kell a szocialista demokrácia további kibontakoztatására. Társadalmunk erőit, a dolgozó tömegeket mindjobban be kell vonni a hatalom gyakorlásába, az igazgatás és az ellenőrzés munkájába. melés 48—50 százalékos, a mező- gazdasági termelés 22—23 százalékos, a fogyasztási alap 22—23 százalékos, az egy főre jutó reál- jövedelem 16—17 százalékos növelését tűzi ki célul. Erősítenünk kell minden vonatkozásban a Magyar Népköztársaságot, emelnünk kell a magyar nép műveltségét, anyagi, kulturális és szociális ellátottságának színvonalát. Mindez gyakorlatilag az elmúlt évek politikai fő irányvonalának egyenes folytatását és továbbfejlesztését jelenti a fejlődés új követelményeinek megfelelően. Az állam és a Magyarországon működő egyházak viszonya normális, szerződésekben szabályozott és évről évre javuló. A tudományos és a vallásos világnézet természetesen ellentétes, de az állam biztosítja a szabad vallásgyakorlatot, az egyházak tudomásul veszik az állam törvényeit és ezért nem kell, hogy közöttünk politikai harc folyjék. A hívők és a nem hívők egyaránt a Magyar Népköztársaság állampolgárai. Közös érdekünk, hogy eltüntessük a kizsákmányoló, kapitalista társadalom utolsó maradványait is, és felépítsük a dolgozók szabad, szocialista társadalmát. Nyilvánvaló, hogy bátrabban lehet és kell alkalmazni és általánosítani választójogi rendszerünk fejlesztésénél, a képviselő- választásoknál is azokat a jó tapasztalatokat, amelyeket a tanácsi választásoknál az egyéni választói körzet és az egy helyre több személy jelöléséből nyertünk. Végül, ennek az országgyűlésnek foglalkoznia kell, a megváltozott társadalmi viszonyoknak megfelelően, alkotmányunk továbbfejlesztésével. Bár a feladatokat itt mindösz- sze csak jelezni lehet, nyilvánvaló, hogy nagy munka vár a most megválasztott országgyűlésre és tanácsokra. E munka vezetésére az imént választotta meg ország- gyűlésünk saját tisztikarát és a Népköztársaság Elnöki Tanácsát Engedjék meg, hogy a nagy és szép, és lelkesítő* feladatokra gondolva, a kormány nevében sikeres munkát kívánjak a képviselők, nek és tanácstagoknak, az ország- gyűlés újonnan megválasztott tisztikarának, az Elnöki Tanács tagjainak. A Minisztertanács elnöke ezután hangsúlyozta; a Magyar Népköztársaság kormányának programját és munkájának fő irányvonalát a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusának határozatai, a Hazafias Népfront program-nyilatkozatai adják meg. A szocializmus teljes felépítéséért kell dolgoznunk, tovább kell erősítenünk társadalmunk szocialista nemzeti egységét, — teljesítenünk és gazdasági céljainkkal összhangban túl kell teljesítenünk második ötéves tervünkét, amely a nemzeti jövedelem 36 százalékos, az ipari terA szocialista termelési viszonyok megszilárdítása és a termelő erők fejlesztése Folytatjuk harcunkat és dolgozunk azért, hogy a szocializmus teljes győzelmet arasson a termelési és társadalmi viszonyokban. Hazánkban a szocialista termelési viszonyok már a népgazdaság valamennyi ágazatában győztek. Most a szocialista termelési viszonyok megszilárdítása és a termelőerők nagyarányú fejlesztése van napirenden. Jelenleg verseny folyik világméretekben a kapitalista és a szocialista rendszer között. Tennivalóinkra világos eligazítást adott Lenin, amikor rámutatott, hogy az új, a szocialista társadalom véglegesen akkor győzte le a régit, a kapitalizmust, amikor megteremtette a munka magasabb termelékenységét, mint amilyen a régi rendszerben volt. Ezt a célt, az országra és a múltra értve, már elértük. De ez kevés. Arra kell törekednünk, hogy a termelés mind több területén, mielőbb elérjük és túlhaladjuk a munka magasabb termelékenységének megvalósításában a legfejlettebb kapitalista országok szintjét is. Nem kétséges, hogy magasabbrendű társadalmi rendszerünk és népünk felszabadult alkotó erői segítségével történelmileg nem nagy idő alatt elérhetjük, és el is érjük ezt a célunkat is. Senki se higgy-, azonban azt, hogy a munka magasabb termelékenységéért küzdve, társadalmunknak csak a gazdasági, az anyagi területen, a műszaki fejlesztés területén vannak feladatai. A szocializmus teljes győzelméért folytatott harcban elsőrendű és különleges fontossága van az ideológiai harcnak, amely maga is visszahat a társadalom anyagi alapjaira. Állhatatosan kell dolgoznunk azért, hogy a szocialista eszme, a marxista-leninista tudományos világnézet még jobban érvényesüljön cs teljes mélységig hatoljon a közoktatásban, a művészetek terén, a kultúrában. Ezt az ideológiai harcot a párt vezeti és irányítja. Megvan azonban e harcban az államnak is, közintézményeinknek is, a legkülönbözőbb társadalmi szervezeteinknek is a maguk feladata. Az ideológiai harc fő és legjobb fegyvere a szocialista eszme hirdetése, az érvelés, az érvekkel folyó meggyőző vita. Teljesen világosnak kell lenni, hogy a szocialista eszmét képviselő emberek ideológiai harca az eszme győzelméért, a hibás nézetek ellen és nem emberek ellen, hanem az emberekért folyik. Csak az ilyen értelemben felfogott ideológiai harc és marxista—leninista nevelés eredményezheti, hogy a szocializmus építésében velünk már politikailag egyetértő és velünk együtt dolgozó emberek gondolkodáséban meglévő téveszméket is leküzdhessük, úgy, hogy a fennálló politikai egyetértés cs szövetség közben ne lazuljon, ellenkezőleg, erősödjék. Még az ideológiai harcban is, abban, hogy a szocializmus győzedelmeskedjék az emberek gondolkodásában, erkölcsében, magatartásában, az ember legfontosabb társadalmi tevékenységében, a munkában. — óriási szerepe I van a példamutatásnak. Hatalmas segítséget nyújtanak e téren a pártnak, társadalmunknak az egészségesen növekvő szocialista brigádmozgalomba bekapcsolódott százezrek, a „szocialista módon élni, tanulni, dolgozni’’ jelszót követő és megvalósító öntudatos és példát mutató I felnőtt és fiatal dolgozók. A kormány gazdaságpolitikája A kormány gazdaságpolitikai mun kajáról szólva Kádár elvtárs kijelentette, hogy ez a gazdaságpolitika átfogóan a szocialista ipar, a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem fejlesztését szolgálja, azt, hogy a szocialista társadalom teljes felépítésének, a kommunizmus építésébe való átmenetnek gazdasági, műszaki feltételeit megteremtse. Változatlan az a gazdaságpolitikai elvünk — mondotta, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével, fejlesztésével. A közelmúlt hónapok gazdasági munkáját rendkívül megnehezítette a korán beköszöntött, szokatlanul kemény és hosszantartó tél és nehezíti ma is a gyors olvadás kövekeztében fellépett, a tetőpontján mintegy félmillió holdnyi területet elöntő belvíz és áradások. Az időjárás viszontagságait, a kemény hidegben jelentkező átmeneti szénhiányt, közlekedési nehézségeket, majd márciusban a víz rombolásait a dolgozók öntudatos helytállásának erejével alapjában leküzdöttük. Kádár elvtárs ezzel összefüggésben elismeréssel szólt sok százezernyi bányász, ipari munkás, közlekedési, vízügyi, közüzemi és kereskedelmi dolgozó, a legnehezebb helyekre mozgósított katonák munkásőrök és a lakosság példás helytállásáról. A termelésben bekövetkezett kiesést pótolni tudjuk Az 1963-as tervünk már eleve jelentős feladatokat határozott meg és erőfeszítést kívánt. Az előírt termelékenység és költségszint elérése már önmagában, az eddiginél jobb, összehangoltabb munkát feltételezett. Igen sok a tennivaló a beruházás, a műszaki fejlesztés, a minőség javítása területein. Mindezekhez ráadásként jöttek azok a nehézségek, amelyeket az időjárás okozott: A rendkívüli időjárási viszonyokból adódó nehézségek leküzdése, a termeléskiesés-pótlás képezik legközvetlenebb feladatainkat, mind az ipar, mind a mezőgazdaság, mind a közlekedés, a kereskedelem terén és más téren. Megfelelő intézkedésekre és intézkedési tervre van szükség az iparban, azon belül külön az olajtermelés. az építőanyagtermelés, a tüzelőanyag-termelés 1 területén, továbbá a szállítás terű. létén. A kormányvonalon szükséges rendelkezések jórészt elkészültek és kiadásra kerültek. Felhívjuk a gazdasági vezetőket és a dolgozókat, segítsenek ezek mielőbbi végrehajtásában. Ugyancsak felhívjuk ez alkalommal is az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek vezetőit, a magyar mezőgazdaság minden dolgozóját, hogy a késői kitavaszodás és az őszről elmaradt szántás miatt összetorlódott mező- gazdasági munkákat a rendelkezésre álló eszközök teljes kihasználásával, mielőbb és jó minőségben végezzék el. A termelésben bekövetkezett kiesést csaknem teljes egészében pótolni tudjuk, és pótolnunk is kell, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, egész népgazdaságunkban, ez év folyamán. Szilárd alapokon áll népgazdaságunk A gazdasági élet területén mutatkozó nehézségekről szólva azt is meg kell mondanom, hogy ezek a nehézségek átmenetiek, de állandóak és szilárdak azok az alapok, amelyeken népgazdaságunk nyugszik és fejlődik. Ennek alátámasztására néhány példát szeretnék felhozni: A szokatlanul zord időjárás, a fűtőanyag-hiány komoly nehézségeket okozott az iparban is, a közlekedésben is. a fűtés területén és másutt is. Azonban ennek a télnek a megítéléséhez hozzátartozik az is, hogy a külön, leges időjárási nehézségek ellenére a közellátás' és az életviszonyok hazánkban ezen a télen is kielégítőek voltak. Népgazdaságunk erejét bizonyítja, hogy bár ezen a télen, a múlt télhez viszonyítva, a lakosság 24 százalékkal több tüzelőt használt fel, 160 vagonnal több zsírt, 200 vagonnal több húst, 470 vagonnal több cukrot fogyasztott, népgazdasági tartalékainkból zökkenőmentes ellátást tudtunk biztosítani ezen a télen. A közüzemekkel szemben megnövekedett igényt — víz, gáz, villanyáram-szükségletet — is biztosították rendkívül nehéz viszonyok között és nagy erőfeszítéssel a közművek dolgozói. Az. olajtermelésben jelenleg meglevő I elmaradás nem az ott dolgozók hanyagsága miatt mutatkozik, hanem azért, mert a szénhiány miatt a gázfogyasztás nagyobb volt. Mi kértük az olajipar dolgozóit, hogy most adjanak kicsit több gázt és ők ezt megtették. Az idei télen 14 százalékkal több gáz fogyott az országban a háztartásokban, mint a múltban. Népgazdaságunk szilárdságát bizonyítja továbbá az 1962. évi terv teljesítése is. Ez év január— februárjában, bár az építőmunkásoknál fagyszünet miatt jelentős keresetkiesés volt, a munkásoknak és alkalmazottaknak kifizetett összes bér 7 százalékkal haladta meg az előző évi január—februári szintet. Ugyancsak jelentősen növekedett az idei mezőgazdasági zárszámadásokon a múlt évihez viszonyítva a termelőszövetkezeti tagoknak kifizetett részesedés összege is. Februárban a takarék- betétek összege túlhaladta a 10 milliárd forintot. A népgazdaság terén végzett munka javulását bizonyítja az 1963. éves terv időben és megfelelően történt jóváhagyása is. A kormány december 13-án jóváhagyta a tervet, ezt a minisztériumok általában december 31-ig lebontották vállalatokra. (Folytatás a 3. oldalon)
