Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-22 / 68. szám
1963. március 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 (Folytatás a 2, oldalról) Népgazdaságunk szilárdságának bizonyítására végül még egy általános utalást szeretnék tenni. Az utóbbi években — erről többször szólottunk — sok nagy és nehéz népgazdasági feladatot kellett megoldania országunknak, népünknek. Végbement a mező- gazdaság szocialista átszervezése, ami jelentős beruházásokat kívánt: ugyanakkor a mezőgazdaságot egymás után két súlyos aszályos év sújtotta. Az iparban jelentős beruházásokat kellett eszközölnünk a termelőeszközök korszerűsítésére. Honvédelmünk felszerelését jelentős mértékben ugyancsak modernizálnunk kellett. Mindezeket a nagy feladatokat megoldotta népgazdaságunk úgy, hogy közben a dolgozók élet- színvonala tovább javult. Ugyanezen időszak alatt az ország jelentős nemzetközi fizetési kötelezettségeinek is eleget tett. Az ország közvéleménye előtt ismeretes, abból a gazdasági bénultságból és zűrzavarból, amelyet az ellenforradalmi felkelés 1956. őszén előidézett, az ellen- forradalom okozta, mintegy 22 milliárd forintnyi kár adta helyzetből a testvéri szocialista országok kormányainak és népeinek gazdasági segítségével jutottunk ki. A térítés nélkül nyújtott azonnali segítség mellett, jelentős értékű gazdasági segítséget, nyersanyagot, energiát és készárut kaptunk hosszúlejáratú hitelre a szocialista országoktól. Dolgozó népünk munkáját, helytállását, népgazdaságunk erejét és szilárdságát bizonyítja, hogy 1958-tól kezdve, az imént említett nagy gazdasági feladatok megoldása, s a dolgozók életkörülményeinek további javítása időszakában a baráti országokba irányuló szállítási kötelezettségeinknek, tőkés viszonylatban fizetési kötelezettségeinknek eleget tettünk. A baráti országoktól felvett hosszúlejáratú hitelek jelentős részét, mintegy 40 százalékát, másfél milliárd forint értékben már visszafizettük. Közben Jugoszláviával szemben a békeszer ződésben vállalt jóvátételi kötelezettségeinknek eleget tettünk, azt is kifizettük. Ilymódon a Magyar Népköztársaságnak, mint szolid, megbízható partnernek, növekedett a tekintélye ezekben az években, mind a baráti országok, mind a velünk kereskedelmi kapcsolatban álló tőkés érdekeltségek előtt. Reális, jó tervünk van Kádár János ezután rámutatott, hogy a gyakorlatban bevált gazdaságpolitikai elveink vannak, s reális, jó tervünk van. Az 1963-as terv jól szolgálja ötéves tervünk célkitűzéseit. A beterjesztett költségvetés egyensúlyban van, sőt valamelyest bevételi többlettel is számol. Közel 90 milliárd forintos végösszege összhangban van az 1963. évi tervben biztosított mintegy 58 és félmilliárdos beruházásra és felújításra szánt összeggel, fedezetet nyújt az éves terv jó megvalósításához, népünk életkörülményeinek, kulturális, egészségügyi színvonalának további javulásához, honvédségünk erősítéséhez. Kérjük, hogy az országgyűlés majd tárgyalja meg és támogassa ezt a költségvetési javaslatot a jelen ülésszakon. Kérjük gazdasági vezetőinket, dolgozó népünket, hogy odaadó munkával segítsék népgazdasági tervünk megvalósítását a szocialista társadalom építésére, a dolgozók életviszonyainak további megjavítására irányuló törekvéseinket. Népünk további alkotó munkájában nagy erőt jelent annak tudata, hogy fejlődésünk nemzetközi feltételei is biztosítva vannak. — hangsúlyozta a kormány elnöke. Mint mondotta, a külpolitikai helyzet a múlt év október—novemberi állapothoz viszonyítva némiképpen enyhült. A nemzetközi életben természetesen tovább folyik az imperializmus, az agresszió erői és a haladás erői között a küzdelem. Kormányunk külpolitikája ismert, és az nem változik. Ez a külpolitika népünk érdekeinek, vívmányainak, nemzeti függetlenségünk, szocialista rendszerünk védelmezéséből indul ki, azt követi, s ugyanakkor méltóak akarunk lenni a népünkre, szocialista országunkra háruló inter- nacionális kötelezettségeinkhez is. Külpolitikánk legfőbb törekvése a béke megőrzése Ennek megfelelően külpolitikánk legfőbb törekvése a béke megőrzése, az emberi haladás ügyének hű szolgálata. Mi valamennyi szocialista országgal együtt valljuk és követjük a békés egymás mellett élés elvét. Ez a politika legjobban megfelel saját népünk és egyben megfelel az emberiség érdekeinek, legjobban szolgálja a társadalmi haladás ügyét is világméretekben. Ebben a szellemben támogatjuk a Szovjetunió javaslatait. amelyek a népek biztonságát békéjét szolgálják: az atomfegyverkísérletek megszüntetésére, a nyugat-berlini kérdés és a német békeszerződés megoldására, az észak-atlanti szövetség és a varsói szerződés szervezetének országai közötti megnemtámadási szerződés megkötésére, az általános és teljes leszerelés kiharcolására irányulnhk. Külpolitikánk lényeges és változatlan vonása, hogy országunk a legszorosabb szövetségben és együttműködésben halad a Szovjetunióval, a varsói szerződés szervezetében egyesült országokkal, a szocialista világrendszer valamennyi országával, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom osztagaival. Változatlanul együtt haladunk külpolitikai lépéseinkben a haladásért küzdő, imperialista ellenes népekkel, országokkal, mindazokkal, akik a bé- j ke híveiként küzdenek az impe-j rializmus és az agresszió erői el- j len az egész világon, a földkerekség minden országában. Népünk bizakodva tekinthet a jövőbe, mert erőit idebent az országban a szocializmus építésére egyesítette és nemzetközileg a szocializmus és a béke szilárd, hatalmas és legyőzhetetlen erőire támaszkodik. Kádár elvtárs ezután így foly tatta: A Magyar Szocialista Munkáspárt, társadalmunk eszmei és politikai vezető ereje, VIII. kongresszusán elemezte társadalmunk helyzetét, és kimondta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését véghezvíve, befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását és népünk a szocialista társadalom felépítésének időszakába lépett. Történelmi mérföldkő ez népünk, nemzetünk fejlődésének útján. Ez a történelmi mérföldkő az elmúlt hat és fél év, s tovább tekintve a múltba, a felszabadulás óta eltelt 18 küzdelmes, ugyanakkor nagyszerű eredményekben gazdag esztendő harcának győzelmét jelzi. Tizennyolc évvel ezelőtt még a hitlercsatlós horthysta Magyarország létezett, a nemzeti megsemmisülés veszélye fenyegetett. Hat és fél évvel ezelőtt a nemzetközi reakció ujjongott, a népi haza ezer sebből vérzett. De népünk minden vihart kiállott, s a szocializmus zászlaja alatt minden nehézséget leküzdött. Ma él, j erős, és fejlődik a független, sza- i bad, demokratikus és szocialista Magyar Népköztársaság. (Taps.) Elmondhatjuk, hogy se idebent, se odakint a nagyvilágban nincs olyan erő, amely visszafordíthatná a történelem kerekét: visszavonhatatlanul győzött hazánkban a szocialista társadalmi rend. Népünk harcában megkapta és mindvégig élvezte a Szovjetunió, a többi szocialista ország és a nemzetközi munkásosztály támogatását. Belső fejlődésünkben a munkásosztályé és a munkás- osztály forradalmi pártjáé a történelmi érdem, hogy a második világháború poklából és a rabságból kivezette népünket a szabad és szocialista fejlődés széles és biztonságos útjára. Népünk a munkásosztály, a munkásosztály forradalmi pártjának vezetésével legyőzte valamennyi ellenségét, a tőkés, földesúri múlt, a reakció erőit, a hatalomért folytatott harcban, legyőzte a személyi kultusz torzításait, a párttól, a néptől elidegenedett, elszakadt dogmatikus megszállottakat, legyőzte a revizionista árulókat és az osztályellenséget, az ellenforradalmi felkelést. A 18 évvel ezelőtti romok helyén ma épülő, szépülő városok, falvak, egy épülő, szépülő ország van. A párt biztos kézzel vezet, a népi hatalom szilárd, az ország nemzetközi tekintélye növekszik. Mind e között talán a legfontosabb hogy egy nagy politikai tapasztalatokkal rendelkező, szocialista gondolkodásban megerősödött, összekovácsolódott nép tömörüli párt köré. olyan nép, amely erejében bízva munkálkodik a még szebb jövendőért. Nem utolsó vívmány az sem, hogy nálunk új, mindjobban erősödő közösségi szellem alakult ki és a régi születési, vagyoni és más örökölt előjogok helyett új értékrend alakult ki az emberek megítélésében. Az embereket ma mán nem származásuk vagy valamikori pártállásuk, régi nézeteik, vagy egykori előítéleteik alapján kell megítélni, hiszen megvál tozott, fejlődött az egész nép, fejlődött gondolkodása és az egyes emberek gondolkodása is. Ma az emberek megítélésében a népi demokratikus rendszerünkhöz való viszonyt, a munkában való helytállást vesszük alapul, hogy valaki akar-e, képes-e résztvesz-e a szocialista építés nagy munkájában, — ez a döntő, ez mindennél fontosabb. A szocialista társadalom alapjait lerakva, a szocialista társadalom teljes felépítésének időszakába lépve, áttekintve a küzdelmes éveket és azok tapasztalatait, figyelembe véve, hogy rendszerünk szilárd, népünk politikai egysége erős. úgy véljük, elrendezhetünk és el is kell rendeznünk néhány múltbeli kérdést. Hazánkban a szocialista törvényességet minden tekintetben és teljesen helyreállítottuk, ma rend. szerünk ellen büntetlenül senki sem léphet fel, szocialista törvényeinket senki sem sértheti meg büntetlenül, a hatalom oldaláról sem. A Magyar Népköztársaság határozott harcot folytatott eddig is a szociálisa vívmányok felforgatására törő, a közrendet fenyegető bűnösökkel szemben, s eltökélt szándéka, hogy a jövőben is könyörtelenül lesújt hasonló bűncselekmények elkövetőire. Ugyanakkor, emberiességtől áthatva, meg tud bocsátani azoknak, akik a rendszer, vagy a közrend ellen vétettek; s lehetőséget kíván adni számukra, hogy becsületes munkával a társadalomba újra beleilleszkedjenek. Széles körű közkegyelmi rendelet A kormány ezekből a meggondolásokból kiindulva javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak széles körű, közkegyelmi rendelet kibocsátására. A kegyelem kiterjed a közelmúlt esztendők különböző időszakában elkövetett cselekményekre. Kegyelmet kapnak bizonyos feltételek fennforgása esetén a háborús bűnösök, a személyi kultusz éveiben a hatalommal visszaélő törvénysértők, az ellen- forradalmi cselekményekben bűnösök, és olyanok, akik az elmúlt hat évben követtek el államellenes bűncselekményt. Kegyelmet nyernek azok is, akik az ország területét engedély nélkül hagyták el. Végül kiterjed a kegyelem a köztörvényi bűncselekményt elkövetett személyek különböző csoportjaira is. Amnesztiát javasoltunk továbbá a javító-nevelő munkára ítéltek és szabálysértéseket elkövetőkkel szemben is. Javasoltuk, hogy a régen, illetve kisebb cselekményekért büntetett emberek jelentős részénél töröljék a büntetett előéletet, és az azzal járó jogszabályok alól mentesüljenek. A kegyelem viszont nem terjed ki az államellenes cselekmények közül a kémkedést és hazaárulást, a köztörvényi esetek közül a gyilkosságot és gyújtogatást elkövetőkre. Nem terjed ki végül az általános közkegyelem a visszaeső bűnösökre. Ugyanakkor a kegyelmi rendelkezés lehetőséget nyújt arra, hogy az általános kegyelemből kizártak is kérhessenek és nyerhessenek kegyelmet, egyéni elbírálás alapján: A szigor és megbocsátás helyén való alkalmazása, állami, társadalmi rendünk feletti köteles őrködés késztetett bennünket arra, óvjunk mindenkit a közkegyelmi rendelet félreértésétől, s gondoljunk azokra is, akik esetleg javíthatatlanoknak bizonyulnának. Ennek megfelelően azok, akik most kegyelmet kapnak, de három éven belül új bűntettet követnek el, azonkívül, hogy új bűntettükért is felelősségre vonják őket, a kegyelmi rendelkezés is hatályát veszti és újból érvénybe lép velük szemben a korábbi cselekményükért kiszabott régebbi büntetés is. Az Elnöki .Tanács a kormány által benyújtott közkegyelmi rendeletet helyesléssel fogadta, támogatta. és törvényerőre emelte. A törvényerejű rendeletet kihirdetik, és április 4-ig, hazánk fel- szabadulásának napjáig végrehajtják. Ez a kegyelmi rendelkezés megítélésünk szerint időszerű és helyes. Következik rendszerünk erejéből, szocialista humanizmusából, emberiességéből. Helyes, hogy népünk, rendszerünk most, amikor a szocialista társadalom teljes felépítésének időszakába lép, lehetőséget ad azoknak is — akár itthon vannak, akár kisodródtak az ország határain túlra —, akik korábban vétettek ellene, hogy új életet kezdve, a múltat eltemetve, a becsület útjára térjenek. Találják meg helyüket társadalmunkban, a becsületes dolgozó milliók között. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves elvtársak! Az elmondottakban kívántam kormányunk álláspontját kifejteni, néhány kérdésben. Tettein ezt abban a meggyőződésben, hogy az országgyűlés, népünk helyesli, támogatja azt a politikát, amelyet a kormány maga is szol. gál. A kormány munkájában eddig is élvezte az országgyűlés, a tanácsok, a néptömegek támogatását. Kérjük a további munkájához is ezt a nélkülözhetetlen segítséget, Pártunk, kormányunk, népünk egységes és összeforrott — Ma egységes és összeforrott pártunk, kormányunk, népünk. Meggyőződésünk, hogy elveinkhez, politikánkhoz szilárdan ragaszkodva, egységünket még szorosabbra fűzve, keményen dolgozva, biztosan haladunk előre. Meggyőződésünk, hogy ezen az úton járva újabb és újabb sikereket érünk el, új győzelmeket aratunk a béke, a szocializmus, a dolgozó magyar nép, a haza javára. Ha a népi haza minden hű fia, leánya szilárd marad, ha ki-ki a maga hivatásában és helyén állhatatosan, képessége legjavát adva küzd, alkot, dolgozik, akkor milliók akaratából, — és nemsokára — teljessé válik a nagy mű: felépül a szocialista Magyar- ország. A magyar nép egyazon úton, egybeforrva halad a nagy szovjet néppel. így, s ezért visszavonhatatlanok vívmányaink, megdönthetetlenül szilárd, erős a Magyar Népköztársaság. így, s ezért tud maga a magyar nép is hozzájárulni ahhoz a legyőzhetetlen erőhöz, ami ma az egész világ békéjét őrzi, így tud a magyar nép maga is hozzájárulni ahhoz, hogy a béke és a szocializmus ügye győzedelmeskedjék az egész emberiség javára, az egész világon — mondotta befejezésül. Hivatalos A Népköztársaság Elnöki 'Tanácsa szerda délután tartott ülésén Czottner Sándort nehézipari miniszteri, Csergő Jánost kohó- és gépipari miniszteri és Kisházi Ödönt munkaügyi miniszteri tisztsége alól felmentette, dr. Horgos Gyulát kohó- és gépipari miniszterré, dr. Lévárdí Ferencet nehézipari miniszterré és Veres Józsefet munkaügyi miniszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács dr. Szénási Gézát a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészévé megválasztotta. Dr. Jáhner Bakos Mihályt a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztsége alól felmentette és dr. Szalay Józsefet a Legfelsőbb Bíeshiitétel róság elnökévé megválasztotta. Oczel Jánost, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöki tisztségétől felmentette és Varga Györgyöt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé megválasztotta. A megválasztott tisztségviselők csütörtökön délelőtt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt hivatali esküt tettek. Az ünnepélyes eskütételnél jelen volt Kádár János, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei és Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. Kádár János hosszantartó, nagy tapssal fogadott beszéde után Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a kormány beszámolóját. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy a kormány benyújtotta a Népköztársaság Elnöki Tanácsához az 1963. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot. Javasolta: napolják el az ülést március 25-én délelőtt 10 óráig, hogy az országgyűlés bizottságai a törvényjavaslatot megtárgyalhassák. A képviselők a javaslatot elfogadták. Az országgyűlés március 25-én az 1963. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját.
