Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-20 / 66. szám

2 1SG3. március 20. TOT NA MEGYEI NÉPÚJSÁG Lesz-e elegendő építőanyag a magánépítkezők részére? Megyeszerte százak és százak kezdenek hozzá lakás építéséhez, vagy a régi felújításához, kor­szerűsítéséhez, Ez örvendetes je­lenség. Lesz-e elég építőanyag a magánépítkezők részére? Ez a kérdés sok embert foglalkoztat, ezért mi is érdeklődtünk az ille­tékeseknél. Salamon János, a Megyei Ta­nács kereskedelmi osztályának előadója arról tájékoztatott ben­nünket, hogy a kereskedelem rendelkezésére álló építőanyag a tavasszal 20 százalékkal több lesz, mint amennyi a múlt év hasonló időszakában volt. Téglából például 32 millió dara­bot hoznak forgalomba. Ez körül, belül 2000 kislakás építéséhez elegendő. Természetesen ez nem az egész évj mennyiség. A má­sodik félévben újabb ellátmányt kap a megye. Korábban különösen cement­től volt hiány.« Ebből 8900 tonnát hoznak forga­lomba a megye területén. Ez is 20 százalékkal több a tavalyinál. Az építők rendel­kezésére áll több, mint három­millió tetőcserép, nagymennyi­ségű pala. A tetőszerkezetek — amelyek rendelkezésre állnak —, elsősor­ban betonelemek. Ez bevált, a kezdeti idegenkedés után egyre jobban megkedveli a lakosság. Az igényeket előreláthatóan tel­jesen ki tudják majd elégíteni. Fűrészáruból kevesebbet hoznak forgalomba, mint amennyi igény mutatkozik. Sajnos, az ország helyzete egyelőre nem teszi lehe­tővé, hogy több kerüljön forga­lomba. A betonelemekkel nem pótolható munkákhoz azonban rendelkezésre áll a fűrészáru. Sok asztalosáru van a TÜZÉP- lelepeken: ajtó. ablak különféle méretekben s változatokban kap­ható. Ugyanakkor a kisebb asz­taloskészítményekből, mint pél­dául fürdőszoba-ablak, vagy kamraajtó, már nem ilyen jó az ellátás. Szerencsére a hiányzó áruk házilag, a magánasztalosok segítségével könnyen pótolhatók. Az elmúlt évekhez képest számottevő változás az is, hogy az építkezési időszak kezdetén nemcsak tervek, kiutalások van­nak, hanem az építkezésekhez szükséges kellékek meg is vá­sárolhatók. Tégla, cement, tető­cserép például már az előző he­tekben is nagy mennyiségben állt rendelkezésre a TÜZÉP-telépeken. Lehetett válogatni a tetőszerke­zeti anyagokból is. A cement­ellátás helyzete azért nagyon ör­vendetes, mert az előző években gyakran csak hónapos várakozás után lehetett hozzájutni. A mészellátás terén jelen pil­lanatban bizonyos problémák mutatkoznak. A tavaszi időszak­ra igényelt és visszaigazolt meny- nyiség ugyan jóval több a tavaly értékesített mennyiségnél. A rendkívüli tél azonban ko­moly zavarokat okozott az iparban, leállt a munka, s most az ellátással kisebb za­varok vannak. Minisztériumi rendelkezés érke­zett a megyébe is. amely sze­rint egyelőre nem szabad na­gyobb tételeket kiadni a tárolt készletből, hanem azt a növény- védelemhez kell tartalékolni. Köz­tudomású, hogy a permetezéshez sok mészre van szükség, már­pedig Tolna megyében, különö­sen Szekszárd, Dunaföldvár és Paks vidékén, jelentős szőlős­kertek és gyümölcsösök vannak, így ezt a vidéket különösen érinti a mészprobléma. A megyében mindent megtesznek annak: érde­kében, hogy a növényvédelemhez legyen elegendő mész — még az építkezések rovására is. Később természetesen javulás várható a mészellátás terén is. B. F. Munkavédelmi ankét az AKÖV-nél \ Már a földeken dolgoznak a kurdi Új Élet Termelőszövetkezet kertészeti brigádjának tagjai Száz holdon kertészkedik az idén a kurdi Uj Élet Termelő- szövetkezet. Ekkora területhez nagyon sok palántát kell nevel­ni, s a hosszú tél eléggé hátra­vetette őket a munkában. Amint csak lehetett, azonnal megkezd­ték a munkát, húsz-harminc­negyven asszony dolgozik napon­ta, készítik a melegágyakat. SzUi Annus brigádja trágyával rakja be az ágyakat és átrostált komposztföldet tereget a trágyarétegre. Az idén megjelenik az első magyar kertészeti lexikon A kertészeti szakemberek, fő­iskolai kertész-hallgatók és a virágkedvelő nagyközönség mind nagyobb érdeklődése önálló ker­tészeti lexikon összeállítását tet­te szükségessé. A Mezőgazdasági Könyvkiadó tájékoztatása, szerint a készülő lexikon címszogyűjtését 1959. őszén kezdték meg. A mun­kában a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanárai, kutatói intéze­tek munkatársai és a legkiválóbb gyakorlati szakemberek — mint­egy háromszázan vettek részt. 25 000 címszót gyűjtöttek össze, amelyek az alaptudományokon — biológia, botanika, kémia, me­teorológia stb. — a kertészet minden ágát- felölelik. Az érde­kes, minden igényt kielégítő ker­tészeti lexikont kétezer ábrával, rajzzal teszik szemléletessé, és csaknem hetven színes képpel illusztrálják. A lexikon megjele­nése ez év őszén várható. imiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiii Létüket as élet írja elő Vannak, akik szapulják, s azt mondják: még szakmai szempont­ból is csak felszínesen ad valamit és valójában semmi köze sincs a gyakorlathoz. Mások viszont ha­tározottan állítják, hogy több ok­ból hasznos a termelőszövetkezeti és a munkásakadémiák szervezé­se. Az indokokat körülbelül így csoportosítják: sok ember számá­ra teszik lehetővé, hogy így, félig kötött, félig pedig szabad temati­ka alapján megismerkedjenek egy sor olyan kérdéssel, ami hovato­vább elengedhetetlen követel­ményként lép elő. Aztán egy-egy akadémiai előadássorozat kedvet teremthet a további tanuláshoz. Talán ebben az utóbbi dolog­ban van a legtöbb, s mondhatni: kifejezi az ismeretterjesztés ilyen formájának tartalmi lényegét. Eredményessége és fontossága el­sősorban azzal mérhető, nyújt-e megfelelő segítséget ahhoz, hogy az emberek valamilyen, a koráb­biaktól különböző igényességgel lépjenek fel munkájuk és mű­veltségük minőségének fokozását illetően. S itt mindjárt egy pél­dát. Ozorán tavaly meglehetős nehézségek árán életre hívták az akadémiát. Több, kevesebb siker­rel le is zajlott az előadássorozat. A legnagyobb sikert azonban az' jelenti, hogy az idén a tavalyi hallgatók nagyobb hányada már szakmunkásképző tanfolyamra jár. Két évig tanul egy speciális mezőgazdasági szakmát, aztán 100 órás bentlakásos Studium végén megkapja a szakmunkásbizonyít­ványt. Kinek jelent ez hasznot?. Alig lehet különválasztani, hogy a mezőgazdasági üzemeknek, .vagy pedig a tanfolyamot elvégf zőnek. Aki kitanulja mondjuk az állattenyésztést, megismerkedik annak fontosabb kérdéseivel, könnyebben, ésszerűbben és jö­vedelmezőbben is tud dolgozni. Ugyanakkor a jövedelmében is jelent ez bizonyos változást. A megyében az idén 24 terme­lőszövetkezeti, 18 munkás és 2 szövetkezeti akadémia működik. Néhány helyről, így például Diós- berényből, Mözsről, Majosról, Du- naszentgyörgyről, Páliéról, Zá- vodról igen jó híreket hallottunk. Feltétlenül arra mutatnak a ta­pasztalatok, hogy az akadémiák hasznosak azok számára, akikben kialakult egy bizonyos fokú igény a szakműveltség megszerzése iránt, de hosszabb tartalmú, ál­landó jellegű iskolára még nem iratkoztak be. Sokat segíthetnek akkor, ha az akadémiák program­ját a helyi igényeknek és a helyi szükségleteknek megfelelően ál­lítják össze. Több szükség van ugyanis egy gyümölcstermelő he­lyen arra, hogy az emberek en­nek a szakmának legyenek is­merői, mint arra, hogy különö­sebben specializálják magukat a növénytermesztésre. Az ideális persze az lenne, ha ezek az akadémiák általánosabb, sokoldalúbb képzést adnának. Könnyelműség lenne azonban megkívánni, hogy polihisztorokat bocsássanak ki időszakos tanfo­lyamokról, amikor ilyenre a szer­vezettebb iskolák sem képesek a szakmák specializáltsága miatt. A cél: olyan alapműveltség megte­remtése, amelyik már szinte ön­magától kívánja, hogy az aka­démiák hamarosan végző hallga­tói szakmunkásképző tanfolya­mokra iratkozzanak be. sz. i. Az üzemi balesetek megelőzése érdekében az utóbbi években igen sokat tettek a szekszárdi 11-es AKÖV-nél. Az üzemi balesetek száma jelentősen csökken, és a dolgozók is mind nagyobb szám­ban vesznek részt az olyan jelle­gű megmozdulásokon, amikor a munka biztonságosabbá tételéről tanácskoznak, kísérleteznek, vagy intézkednek. Legközelebb már­cius 30-án lesz munkavédelmi an­két a vállalat rendezésében. Kö­zel száz dolgozó részvételével — brigádokból egy-egy fő — tanács­koznak az üzemi balesetek meg­előzéséről. Az egésznapos tanács­kozáson neves szakemberek tar­tanak előadásokat, a munkavéde­lemmel kapcsolatos jogi kérdé­sekről, közlekedési balesetek ta­nulságairól. A tanácskozáson részletesen tárgyalják az üzemi balesetek két csoportjában elő­fordult esetek tanulságait, így a közlekedési és a műhelyi balese­teket. Az AKÖV munkavédelmi an- kétja a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában lesz. Marosi József az ablakkereteket javítja, kicseréli a törött üveg­lapokat. összesen kétezer keretet javít meg, ebből ezerrel hollan­di ágyakat, ezerrel melegágyakat fednek be. Petterman György háza tája Szelek simogatják a sarat. Szikkad a föld. Napsugarak ját­szadoznak a tócsák vízében. Petteman György lehajol, bele­markol a talajba. — Ragad még — mondja, s egy kisebb parcellára mutat, — nézze csak, milyen szépen „sorol” a fokhagyma. Ha minden jól megy, még ezen a héten kiültet­jük a dughagymát. — Van, aki már a határban dol­gozik a puszta lakói közül? — Nincs. Furkó-puszta tulaj­donképpen állattenyésztési telepe a szövetkezetnek. Itt mindenki állattenyésztő. Tyúkfarm, sertés­telep, szarvasmarhák. Egyik is­tálló, a másikat éri. Ha a határ­ba indulunk, a háztájiba me­gyünk. Az állattenyésztőnek ez jelenti a határt. Megáll. Kissé hunyorít szemé­vel a naptól. — Hallottam, hogy sok helyen elhanyagolták a háztájit. Én nem értem, hogy lehet ez? Hogy te­heti ezt parasztember? Nálunk más a helyzet. Hozzánk egy-két helyről eljöhetnének tanulni. — Miért? ,— Tudja mit adott nekem a háztáji? — most megemeli a hangját, mint a védő ügyvéd, amikor lázba jön tárgyalás köz­ben. — Az 1600 ölön harmincöt mázsa csöves kukoricát termel­tem, 10 mázsa burgorftát, s a köztes veteményekből hét füzér paprikát készítettünk méteres zsinóron, zöldségből annyi ter­mett, hogy még piacra is vitt az asszony. Egy zsák babunk is ter­mett, továbbá egy kocsi répa és rengeteg tök. Két-három liter ve­tésre váró tökmag van most is a kamrában. — Mi a titka ennek a bőséges termésnek? — Elsősorban is az istállótrágya Vastagon trágyáztunk tavaly, s az idén is azt csináljuk. Ahogy a talaj szikkad, vasárnap a foga­tokat ráállítjuk a háztáji föld trágyázására. A házakból min­den trágyát kihordunk a föld­re. — Háztáji állatokat is tart? — A feleségem tavaly leszerző­dött ezer tojást és negyven ba­romfit. Eladjunk hét sonkasül­dőt és egy 270 kilós anyakocát. A puszta felé vesszük az irányt. Takaros, tiszta ház fogad ben­nünket. A konyháiban, ahová belépünk gáztűzhely, a szobából rádiózene árad. Pettermannó szélesarcú, őszülő hajú, barátságos asszony. Most tőle kérdezek. — Az idén tovább fejleszti a baromfiállományt? —: Egy kicsit nehéz lesz. Nem­rég nősült a fiam. Neki adtunk negyven tyúkot, három gácsért és egy anyakocát négy malaccal. — Mi van a kotlósok alatt? — Ötven kacsa tojást ültettem az idén. És agitálom az uramat, hogy húsz libát is keltessünk. Természetesen emellett párszáz csirke is kikel, ha minden jól megy. A puszta lehetőségeit ki kell használni, ha már itt él az ember lánya, nem igaz? — Ki szerződte a legtöbb tojást a pusztán dolgozó asszonyok kö­zül? — Bajnok Istvánná. Kétezer tojást szerződött. Petterman György útravaló- ként még megjegyzi: — Mi megtanultuk a nagy igaz­ságot: az várhat sokat, aki sokat is ad. H. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom