Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-20 / 66. szám
2 1SG3. március 20. TOT NA MEGYEI NÉPÚJSÁG Lesz-e elegendő építőanyag a magánépítkezők részére? Megyeszerte százak és százak kezdenek hozzá lakás építéséhez, vagy a régi felújításához, korszerűsítéséhez, Ez örvendetes jelenség. Lesz-e elég építőanyag a magánépítkezők részére? Ez a kérdés sok embert foglalkoztat, ezért mi is érdeklődtünk az illetékeseknél. Salamon János, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának előadója arról tájékoztatott bennünket, hogy a kereskedelem rendelkezésére álló építőanyag a tavasszal 20 százalékkal több lesz, mint amennyi a múlt év hasonló időszakában volt. Téglából például 32 millió darabot hoznak forgalomba. Ez körül, belül 2000 kislakás építéséhez elegendő. Természetesen ez nem az egész évj mennyiség. A második félévben újabb ellátmányt kap a megye. Korábban különösen cementtől volt hiány.« Ebből 8900 tonnát hoznak forgalomba a megye területén. Ez is 20 százalékkal több a tavalyinál. Az építők rendelkezésére áll több, mint hárommillió tetőcserép, nagymennyiségű pala. A tetőszerkezetek — amelyek rendelkezésre állnak —, elsősorban betonelemek. Ez bevált, a kezdeti idegenkedés után egyre jobban megkedveli a lakosság. Az igényeket előreláthatóan teljesen ki tudják majd elégíteni. Fűrészáruból kevesebbet hoznak forgalomba, mint amennyi igény mutatkozik. Sajnos, az ország helyzete egyelőre nem teszi lehetővé, hogy több kerüljön forgalomba. A betonelemekkel nem pótolható munkákhoz azonban rendelkezésre áll a fűrészáru. Sok asztalosáru van a TÜZÉP- lelepeken: ajtó. ablak különféle méretekben s változatokban kapható. Ugyanakkor a kisebb asztaloskészítményekből, mint például fürdőszoba-ablak, vagy kamraajtó, már nem ilyen jó az ellátás. Szerencsére a hiányzó áruk házilag, a magánasztalosok segítségével könnyen pótolhatók. Az elmúlt évekhez képest számottevő változás az is, hogy az építkezési időszak kezdetén nemcsak tervek, kiutalások vannak, hanem az építkezésekhez szükséges kellékek meg is vásárolhatók. Tégla, cement, tetőcserép például már az előző hetekben is nagy mennyiségben állt rendelkezésre a TÜZÉP-telépeken. Lehetett válogatni a tetőszerkezeti anyagokból is. A cementellátás helyzete azért nagyon örvendetes, mert az előző években gyakran csak hónapos várakozás után lehetett hozzájutni. A mészellátás terén jelen pillanatban bizonyos problémák mutatkoznak. A tavaszi időszakra igényelt és visszaigazolt meny- nyiség ugyan jóval több a tavaly értékesített mennyiségnél. A rendkívüli tél azonban komoly zavarokat okozott az iparban, leállt a munka, s most az ellátással kisebb zavarok vannak. Minisztériumi rendelkezés érkezett a megyébe is. amely szerint egyelőre nem szabad nagyobb tételeket kiadni a tárolt készletből, hanem azt a növény- védelemhez kell tartalékolni. Köztudomású, hogy a permetezéshez sok mészre van szükség, márpedig Tolna megyében, különösen Szekszárd, Dunaföldvár és Paks vidékén, jelentős szőlőskertek és gyümölcsösök vannak, így ezt a vidéket különösen érinti a mészprobléma. A megyében mindent megtesznek annak: érdekében, hogy a növényvédelemhez legyen elegendő mész — még az építkezések rovására is. Később természetesen javulás várható a mészellátás terén is. B. F. Munkavédelmi ankét az AKÖV-nél \ Már a földeken dolgoznak a kurdi Új Élet Termelőszövetkezet kertészeti brigádjának tagjai Száz holdon kertészkedik az idén a kurdi Uj Élet Termelő- szövetkezet. Ekkora területhez nagyon sok palántát kell nevelni, s a hosszú tél eléggé hátravetette őket a munkában. Amint csak lehetett, azonnal megkezdték a munkát, húsz-harmincnegyven asszony dolgozik naponta, készítik a melegágyakat. SzUi Annus brigádja trágyával rakja be az ágyakat és átrostált komposztföldet tereget a trágyarétegre. Az idén megjelenik az első magyar kertészeti lexikon A kertészeti szakemberek, főiskolai kertész-hallgatók és a virágkedvelő nagyközönség mind nagyobb érdeklődése önálló kertészeti lexikon összeállítását tette szükségessé. A Mezőgazdasági Könyvkiadó tájékoztatása, szerint a készülő lexikon címszogyűjtését 1959. őszén kezdték meg. A munkában a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanárai, kutatói intézetek munkatársai és a legkiválóbb gyakorlati szakemberek — mintegy háromszázan vettek részt. 25 000 címszót gyűjtöttek össze, amelyek az alaptudományokon — biológia, botanika, kémia, meteorológia stb. — a kertészet minden ágát- felölelik. Az érdekes, minden igényt kielégítő kertészeti lexikont kétezer ábrával, rajzzal teszik szemléletessé, és csaknem hetven színes képpel illusztrálják. A lexikon megjelenése ez év őszén várható. imiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiii Létüket as élet írja elő Vannak, akik szapulják, s azt mondják: még szakmai szempontból is csak felszínesen ad valamit és valójában semmi köze sincs a gyakorlathoz. Mások viszont határozottan állítják, hogy több okból hasznos a termelőszövetkezeti és a munkásakadémiák szervezése. Az indokokat körülbelül így csoportosítják: sok ember számára teszik lehetővé, hogy így, félig kötött, félig pedig szabad tematika alapján megismerkedjenek egy sor olyan kérdéssel, ami hovatovább elengedhetetlen követelményként lép elő. Aztán egy-egy akadémiai előadássorozat kedvet teremthet a további tanuláshoz. Talán ebben az utóbbi dologban van a legtöbb, s mondhatni: kifejezi az ismeretterjesztés ilyen formájának tartalmi lényegét. Eredményessége és fontossága elsősorban azzal mérhető, nyújt-e megfelelő segítséget ahhoz, hogy az emberek valamilyen, a korábbiaktól különböző igényességgel lépjenek fel munkájuk és műveltségük minőségének fokozását illetően. S itt mindjárt egy példát. Ozorán tavaly meglehetős nehézségek árán életre hívták az akadémiát. Több, kevesebb sikerrel le is zajlott az előadássorozat. A legnagyobb sikert azonban az' jelenti, hogy az idén a tavalyi hallgatók nagyobb hányada már szakmunkásképző tanfolyamra jár. Két évig tanul egy speciális mezőgazdasági szakmát, aztán 100 órás bentlakásos Studium végén megkapja a szakmunkásbizonyítványt. Kinek jelent ez hasznot?. Alig lehet különválasztani, hogy a mezőgazdasági üzemeknek, .vagy pedig a tanfolyamot elvégf zőnek. Aki kitanulja mondjuk az állattenyésztést, megismerkedik annak fontosabb kérdéseivel, könnyebben, ésszerűbben és jövedelmezőbben is tud dolgozni. Ugyanakkor a jövedelmében is jelent ez bizonyos változást. A megyében az idén 24 termelőszövetkezeti, 18 munkás és 2 szövetkezeti akadémia működik. Néhány helyről, így például Diós- berényből, Mözsről, Majosról, Du- naszentgyörgyről, Páliéról, Zá- vodról igen jó híreket hallottunk. Feltétlenül arra mutatnak a tapasztalatok, hogy az akadémiák hasznosak azok számára, akikben kialakult egy bizonyos fokú igény a szakműveltség megszerzése iránt, de hosszabb tartalmú, állandó jellegű iskolára még nem iratkoztak be. Sokat segíthetnek akkor, ha az akadémiák programját a helyi igényeknek és a helyi szükségleteknek megfelelően állítják össze. Több szükség van ugyanis egy gyümölcstermelő helyen arra, hogy az emberek ennek a szakmának legyenek ismerői, mint arra, hogy különösebben specializálják magukat a növénytermesztésre. Az ideális persze az lenne, ha ezek az akadémiák általánosabb, sokoldalúbb képzést adnának. Könnyelműség lenne azonban megkívánni, hogy polihisztorokat bocsássanak ki időszakos tanfolyamokról, amikor ilyenre a szervezettebb iskolák sem képesek a szakmák specializáltsága miatt. A cél: olyan alapműveltség megteremtése, amelyik már szinte önmagától kívánja, hogy az akadémiák hamarosan végző hallgatói szakmunkásképző tanfolyamokra iratkozzanak be. sz. i. Az üzemi balesetek megelőzése érdekében az utóbbi években igen sokat tettek a szekszárdi 11-es AKÖV-nél. Az üzemi balesetek száma jelentősen csökken, és a dolgozók is mind nagyobb számban vesznek részt az olyan jellegű megmozdulásokon, amikor a munka biztonságosabbá tételéről tanácskoznak, kísérleteznek, vagy intézkednek. Legközelebb március 30-án lesz munkavédelmi ankét a vállalat rendezésében. Közel száz dolgozó részvételével — brigádokból egy-egy fő — tanácskoznak az üzemi balesetek megelőzéséről. Az egésznapos tanácskozáson neves szakemberek tartanak előadásokat, a munkavédelemmel kapcsolatos jogi kérdésekről, közlekedési balesetek tanulságairól. A tanácskozáson részletesen tárgyalják az üzemi balesetek két csoportjában előfordult esetek tanulságait, így a közlekedési és a műhelyi baleseteket. Az AKÖV munkavédelmi an- kétja a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában lesz. Marosi József az ablakkereteket javítja, kicseréli a törött üveglapokat. összesen kétezer keretet javít meg, ebből ezerrel hollandi ágyakat, ezerrel melegágyakat fednek be. Petterman György háza tája Szelek simogatják a sarat. Szikkad a föld. Napsugarak játszadoznak a tócsák vízében. Petteman György lehajol, belemarkol a talajba. — Ragad még — mondja, s egy kisebb parcellára mutat, — nézze csak, milyen szépen „sorol” a fokhagyma. Ha minden jól megy, még ezen a héten kiültetjük a dughagymát. — Van, aki már a határban dolgozik a puszta lakói közül? — Nincs. Furkó-puszta tulajdonképpen állattenyésztési telepe a szövetkezetnek. Itt mindenki állattenyésztő. Tyúkfarm, sertéstelep, szarvasmarhák. Egyik istálló, a másikat éri. Ha a határba indulunk, a háztájiba megyünk. Az állattenyésztőnek ez jelenti a határt. Megáll. Kissé hunyorít szemével a naptól. — Hallottam, hogy sok helyen elhanyagolták a háztájit. Én nem értem, hogy lehet ez? Hogy teheti ezt parasztember? Nálunk más a helyzet. Hozzánk egy-két helyről eljöhetnének tanulni. — Miért? ,— Tudja mit adott nekem a háztáji? — most megemeli a hangját, mint a védő ügyvéd, amikor lázba jön tárgyalás közben. — Az 1600 ölön harmincöt mázsa csöves kukoricát termeltem, 10 mázsa burgorftát, s a köztes veteményekből hét füzér paprikát készítettünk méteres zsinóron, zöldségből annyi termett, hogy még piacra is vitt az asszony. Egy zsák babunk is termett, továbbá egy kocsi répa és rengeteg tök. Két-három liter vetésre váró tökmag van most is a kamrában. — Mi a titka ennek a bőséges termésnek? — Elsősorban is az istállótrágya Vastagon trágyáztunk tavaly, s az idén is azt csináljuk. Ahogy a talaj szikkad, vasárnap a fogatokat ráállítjuk a háztáji föld trágyázására. A házakból minden trágyát kihordunk a földre. — Háztáji állatokat is tart? — A feleségem tavaly leszerződött ezer tojást és negyven baromfit. Eladjunk hét sonkasüldőt és egy 270 kilós anyakocát. A puszta felé vesszük az irányt. Takaros, tiszta ház fogad bennünket. A konyháiban, ahová belépünk gáztűzhely, a szobából rádiózene árad. Pettermannó szélesarcú, őszülő hajú, barátságos asszony. Most tőle kérdezek. — Az idén tovább fejleszti a baromfiállományt? —: Egy kicsit nehéz lesz. Nemrég nősült a fiam. Neki adtunk negyven tyúkot, három gácsért és egy anyakocát négy malaccal. — Mi van a kotlósok alatt? — Ötven kacsa tojást ültettem az idén. És agitálom az uramat, hogy húsz libát is keltessünk. Természetesen emellett párszáz csirke is kikel, ha minden jól megy. A puszta lehetőségeit ki kell használni, ha már itt él az ember lánya, nem igaz? — Ki szerződte a legtöbb tojást a pusztán dolgozó asszonyok közül? — Bajnok Istvánná. Kétezer tojást szerződött. Petterman György útravaló- ként még megjegyzi: — Mi megtanultuk a nagy igazságot: az várhat sokat, aki sokat is ad. H. T.
