Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-20 / 66. szám
19G3. március 20. Tolna megyéi népűjsaö 3 A francia szénbányászok tovább folytatják a sztrájkot Képek a francia bányászsztrájkről Forbach, Lotharingia: A sztrájk hivatalos lejárta után sem voltak hajlandók a bányászok a munkát felvenni, noha pénzbírság! börtön, vagy elbocsátás veszélye fenyegeti őket. A képen: a hatóságok óvintézkedéseket foganatosítottak, rendőrök őrködtek a bányák bezárt kapui előtt. A francia bányászsztrájk alkalmával vasérc-bányászok vonulnak Párizs felé, hogy előterjesszék követeléseiket a kormánynak. A képen: A felvonuló bányászokat nagy tömeg éljenzi Párizs Pantin nevű elővárosában. (MTI Külföldi Képszolgálat) Újabb tanácskozások Kairóban Párizs, (MTI). A francia szénbányászok és a kormány képviselői között szombat óta szünetelnek a tárgyalások és a sztrájk valamennyi szénmedencében tovább tart. A bányászok követeléseinek jogosultságát a kormány nem meri kétségbe vonni, a pénzügy- miniszter azonban azzal érvel, hogy az állami alkalmazottak bérének egyszázalékos emelése évi 370 millió frank többletkiadást jelent, ezért csak a szén, a villanyáram ára, a vasúti díjszabások felemelése esetén teljesíthetők a bányászok követelései. A kormány az infláció veszélyének felidézésével igyekszik a lakosságot a sztrájkolok ellen hangolni. A szakszervezetek képviselői a Párizs (TASZSZ) A francia bányászsztrájk 19. napján az UNR- párti Nation azt állítja, hogy a sztrájk miatt a pénzügyminiszter megkezdődött, s a részt vevő közép-amerikai államok — Panama, Costa-Rica, Salvador, Guatemala, Honduras és Nicaragua — elnökei Kuba-elleni akciót sürgettek Kennedytől, aki szintén részt vesz az értekezleten. Diplomáciai megfigyelők már a San Jose-i értekezlet megnyitása előtt utaltak arra, hogy előre megrendezett színjátékról van szó, hisz a kis közép-amerikai államok elnökei szinte »szembe kerültek« Kennedyvel, s az amerikai lapok és rádió- állomások már »ellentétekről« beszéltek, amelyek a közép- amerikai államok és Kennedy között keletkeztek. A hat közép-amerikai állam elnöke ugyanis azt követelte, hogy az Egyesült Államok járuljon hoz. zá egy Kuba ellen alkalmazandó »drasztikus akcióhoz«, mert meg kell akadályozni »a Kubából ellenük irányuló, esetleges intervenciót«. Véleményük szerint a közép-amerikai köztársaságokban addig nem lehet szó a »szociális igazság« megteremtéséről, amíg Kubában kommunista rendszer van. Az előre megrendezettséget — amire józan megfigyelők ismételten rámutattak — mutatja az is, hogy Kennedy igyekezett »lecsillapítani« a háborgó elnököket, s üzenetet küldött hozzájuk, melyben kéri őket, hogy ne erőltessék a Kuba-elleni akciókat, hanem helyezzék az értekezlet középpontjába a gazdasági kérdéseket, elsősorban a »szövetség a haladásért« elnevezésű segélyprogramot. Feltűnő volt, hogy Kennedy San Jóséba való megérkezésekor mondott beszédében ismét a gazdasági kérdésekre hívta fel a figyelmet, s Kubáról csak burkoltan szólt. Ámde elképzelhető-e, hogy a kis közép-amerikai államok saját akaratukat tudnák az Egyesült Államokra erőszakolni? Az amerikai politika egyre világosabb: Ken- nedyék azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy a San Jóséban Kuba ellen hozandó határozatokat a kis közép-amerikai államok sürgetik, s az Egyesült Államok »nem térhet ki« követelésük elől. Már a San José-i értekezlet megnyitásakor mondott beszédekre adott válaszában Kennedy is »közös frontot« sürgetett Kuba ellen, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Állafegyverkezési kiadások csökkentését és a részvénytársaságok nyereségeinek fokozott megadóztatását követelik. A különböző szénbányavidéke- ken újabb tüntető felvonulásokra került sor. A Lorraine-i (lotharingiai) ércbányák 19 000 dolgozója kedden a CGT és a CFTC javaslatára a március eleje óta tartó sztrájk felfüggesztése mellett döntött. A bányászok, a bányatulajdonosok és a kormány képviselői kerek- asztalkonferencián tárgyalják meg a bányák sorsát. A sztrájk első eredménye, hogy a bányaigazgatóság visszavonta a felmondást és tárgyalásra kényszerült a bányászok főbb követeléseiről. kénytelen „új bevételi források” után nézni. A tervek szerint vagy a vasúti jegyek árát emelik fel, vagy az adókat fogják növelni. mok egységbe akarja tömöríteni a szigetország ellen acsarkodó valamennyi reakciós erőt. Ezt egyébként Kennedy nyíltan is elismerte, amikor ezeket mondotta: »Falat fogunk építeni Kuba körül. És ez a fal odaadó emberekből áll, akik elhatározták, hogy védelmezik szabadságukat és szuverenitásukat«. Ezek az odaadó emberek a San José-i értekezlet résztvevői lennének... Washingtoni diplomáciai körökben már az értekezlet megnyitása előtt utaltak arra, hogy San José-ban több propagandahatározatot hoznak, ezek azonban nem jelentenek egyebet, mint az Egyesült Államok részéről már régebben elhatározott tervek végrehajtásának szentesítését. San José-ban természetesen gazdasági kérdések is szóba kerülnek, azonban nem kétséges, hogy ezek is az Egyesült Államok Kuba-ellenes politikájának szolgálatában állnak. Kennedy »a bimbózó közép-amerikai kö. zös piacról« beszélt az értekezlet első napján, s megígérte, hogy az Egyesült Államok hozzá fog járulni a termékek árának egységesítéséhez. A közép-amerikai elnököket azonban elsősorban az érdekli, hogy Kennedynek mennyit ér Kuba- elleni acsarkodásuk, hisz San José-ban nemcsak Kuba elleni akciókat sürgettek, hanem azonnal pénzt is kértek. A Kuba-elleni »közös front« azonban távolról sem olyan egyszerű, mint ahogy az Egyesült Államok szeretné. Mert Kennedy jól tudja, hogy a hat kis állam elnökével semmiféle konkrét politikai, vagy katonai akciót nem tud végrehajtani, ha ezt az Amerikai Államok Szer. vezetőnek öt legnagyobb állama, köztük Brazília és Mexikó ellenzi. Már pedig Kubitsek, volt Brazíliai elnök vizsgálata, amelyet az Amerikai Államok Szervezetének megbízásából végzett Kennedy segélyprogram, jával kapcsolatban, azt bizonyítja, hogy a latin-amerikai népek nem bíznak a programban, sőt, határozottan szembe helyezkednek a »szövetség a haladásért« elnevezésű segély- programmal. Ez a tény pedig már önmagában is vitássá teszi a San José-i értekezlet határozatainak jelentőségét. Ily módon — mutat rá Baranov a TASZSZ tudósítója — a degaul- leista hatóságok egy csapásra két legyet akarnak ütni: a közvéleményt a sztrájkolok ellen hangolni és megfosztani értelmétől a sztrájkharcot a dolgozók szemében azt állítva, hogy hasztalan eszköz, mivel a munkabérek emelésével automatikusan növekednek az árak is. Az Humanité, az FKP lapja rámutat: a kormány be akarja bizonyítani, hogy a béremelés közvetlenül maga után vonja az árak emelkedését, s hogy mindezért az egész lakosságnak kell fizetnie. A kormány arra készül, hogy amit az egyik kezével megad, azt a másikkal elvegye. A degaulleista hatóságoknak ahhoz, hogy növeljék a bányászok és a többi dolgozók munkabérét, a pénzt onnan kell elvenniük, ahol van, vagyis a gazdagoktól — állapítja meg az Humanité és hozzáteszi, hogy például az úgynevezett atomütőerő létrehozására fordított hatalmas összegeket is sokkal ésszerűbb célokra lehetne felhasználni. Hivatalosan megerősítették a szaharai francia atomkísérlet hírét Algír (AP, Reuter, AFP) Franciaország hivatalosan közölte Algériával, hogy hétfőn a szaharai sivatagban földalatti nukleáris kísérletet végzett — közölte kedden az algériai kormány szóvivője. Az ismertetett kormányközlemény hangoztatja: az a tény, hogy Algéria tiltakozása ellenére végrehajtották a tervezett nukleáris kísérletet, közvetlen támadást jelent Algéria függetlensége és szuverenitása ellen. Az algériai kormány rendkívül súlyosnak tekinti az atomkísérlettel előállt helyzetet. Ezzel összefüggésben keddi minisztertanácsán döntéseket hozott, amelyeket a nemzet- gyűlés szerda délutánra összehívott rendkívüli ülésszaka elé terjeszt. Az algériai kormány vezetői az ülésszakon fontos nyilatkozatot tesznek — közölte a kormány szóvivője. Üzembe helyezték a második lengyel atomreaktort Varsó (MTI). A Varsó-környéki atomkutató központban úgynevezett technológiai üzembe helyezték a második lengyel atomreaktort. A technológiai bejáratás után — néhány nap múlva — a reaktort urániummal töltik meg és megkezdi rendszeres munkáját. Ez a reaktor a lengyel mérnökök és tudósok első ilyen jellegű, önálló műve. A grafitot és urániumot a Szovjetunió szállította, egyébként a reaktor valamennyi berendezését lengyel gyárak állították elő. Nehru beszéde az indiai parlamentben Delhi (TASZSZ). Nehru miniszterelnök kedden az indiai parlamentben beszédet mondott. Megállapította, hogy a katonai tömbhöz való csatlakozás leírha- tatlanul nagy károkat okozna India szuverénitásának. Az indiai —kínai határkonfliktusról szólva Nehru hangsúlyozta. hogy e konfliktus rendezésében feltétlenül békés módszereket kell alkalmazni. A miniszterelnök bírálta a reak. ciót, amely megkísérli katonai tömbbe taszítani Indiát, Kairó (AFP, TASZSZ, Reuter). Szalah Bitar szíriai miniszterelnök kedden különrepülőgéppel Kairóba érkezett, ahol jelentős megbeszéléseket készül folytatni Nasszer elnökkel. A miniszterelnököt elkísérte Luai Atasszi tábornok, a szíriai fegyveres erők főparancsnoka és Michel Aflak, a Baath párt főtitkára. A szíriai államférfiakkal együtt utazott Szalah el Szadi iraki helyettes miniszterelnök. A szíriai küldöttség tagjai nyomban megérkezésük után felkeresték Nasszer elnököt, hogy az EAK küldöttségével megtartsák első tanácskozásukat. Kairói hivatalos forrás a megbeszéléseket rendkívül jelentősnek minősíti, amelyek nagymértékben kihatnak majd a Kairó, Bagdad és Damaszkusz között tervezett államszövetségre. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy Szalah el Szadi iraki helyettes miniszterelnök jelenléte arra mutat, hogy a tanácskozás nem csupán a volt szíriai—egyiptomi unió vezetői között folytatandó párbeszéd, hanem a többi felszabadult arab országra is ki fog terjedni. Erre utal az a tény is, hogy Megid Farid, elnöki főtitkár Nasszer elnök különküldötte, kedden repülőgéppel Algírba utazott, hogy Ben Bella miniszter- elnöknek átadja Nasszer személyes üzenetét. Úgy tudják, hogy a küldött az arab politikai tanácskozások szombaton befejeződött első fordulójáról szóló okmányokat vitte magával. Külföldi diplomaták a moszkvai Lumumba egyetemen Moszkva (TASZSZ) Indonéziai, kambodzsai, thaiföldi és északvietnami diplomaták kedden délelőtt látogatást tettek a moszkvai Lumumba egyetemen. Az előadók és a diákok mindent megtettek, hogy a vendégek minél átfogóbb, tárgyilagosabb képet alkothassanak maguknak az egyetem munkájáról. Az idén az egyetem előkészítő tanfolyamára, indonéziai, laoszi, kambodzsai, thaiföldi és északvietnami fiatalok újabb, meglehetősen nagyszámú csoportját veszik fel — tájékoztatta a vendégeket Pavel Jerzin prorektor. A diplomaták és az egyetemi hallgatók között élénk beszélgetés alakult ki, ezen mintegy száz diók vett részt. — Örömmel közölhetjük vendégeinkkel — jelentette ki Ali Zajhur, indonéz diák — hogy a népek barátsága egyetemén nag szerű feltételeket teremtettek tanuláshoz. Az egyetem előad karát és szakfelszerelését a vili bármilyen más főiskolái me irigyelhetik. Mint jó szakemberi térünk majd haza, hogy haszn 6an szolgáljuk hazánkat. Krajbon Szarinn kambodzs diák felhívta a diplomaták figye ínét „a barátság és a kölcsön megértés nagyszerű légkörér amely az egyetemen lépten-ny- mon tapasztalható”. „Úgy érze magam itt, mintha csalódom ki rében lennék” — jelentette ki. A hallgatókhoz intézett szava ban Huy Kanthoul Kambodzí moszkvai nagykövete a köve kezőket. mondotta: „ma ism< meggyőződhettem arról, hogy népek barátsága egyetemet eg sorba lehet állítani a világ le] jobb egyetemeivel”. A francia kormány megpróbálja a sztrájkoló bányászok ellen hangolni a közvéleményt Á San José-i értekezlet