Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-20 / 66. szám

19G3. március 20. Tolna megyéi népűjsaö 3 A francia szénbányászok tovább folytatják a sztrájkot Képek a francia bányászsztrájkről Forbach, Lotharingia: A sztrájk hivatalos lejárta után sem vol­tak hajlandók a bányászok a munkát felvenni, noha pénzbírság! börtön, vagy elbocsátás veszélye fenyegeti őket. A képen: a ha­tóságok óvintézkedéseket foganatosítottak, rendőrök őrködtek a bányák bezárt kapui előtt. A francia bányászsztrájk alkalmával vasérc-bányászok vonulnak Párizs felé, hogy előterjesszék követeléseiket a kormánynak. A képen: A felvonuló bányászokat nagy tömeg éljenzi Párizs Pan­tin nevű elővárosában. (MTI Külföldi Képszolgálat) Újabb tanácskozások Kairóban Párizs, (MTI). A francia szén­bányászok és a kormány képvise­lői között szombat óta szünetel­nek a tárgyalások és a sztrájk valamennyi szénmedencében to­vább tart. A bányászok követeléseinek jogosultságát a kormány nem meri kétségbe vonni, a pénzügy- miniszter azonban azzal érvel, hogy az állami alkalmazottak bé­rének egyszázalékos emelése évi 370 millió frank többletkiadást jelent, ezért csak a szén, a vil­lanyáram ára, a vasúti díjszabá­sok felemelése esetén teljesíthe­tők a bányászok követelései. A kormány az infláció veszélyének felidézésével igyekszik a lakossá­got a sztrájkolok ellen hangolni. A szakszervezetek képviselői a Párizs (TASZSZ) A francia bá­nyászsztrájk 19. napján az UNR- párti Nation azt állítja, hogy a sztrájk miatt a pénzügyminiszter megkezdődött, s a részt vevő közép-amerikai államok — Pa­nama, Costa-Rica, Salvador, Guatemala, Honduras és Ni­caragua — elnökei Kuba-elleni akciót sürgettek Kennedytől, aki szintén részt vesz az érte­kezleten. Diplomáciai megfigyelők már a San Jose-i értekezlet meg­nyitása előtt utaltak arra, hogy előre megrendezett színjátékról van szó, hisz a kis közép-ame­rikai államok elnökei szinte »szembe kerültek« Kennedyvel, s az amerikai lapok és rádió- állomások már »ellentétekről« beszéltek, amelyek a közép- amerikai államok és Kennedy között keletkeztek. A hat közép-amerikai állam elnöke ugyanis azt követelte, hogy az Egyesült Államok járuljon hoz. zá egy Kuba ellen alkalmazan­dó »drasztikus akcióhoz«, mert meg kell akadályozni »a Ku­bából ellenük irányuló, eset­leges intervenciót«. Vélemé­nyük szerint a közép-amerikai köztársaságokban addig nem lehet szó a »szociális igazság« megteremtéséről, amíg Kubá­ban kommunista rendszer van. Az előre megrendezettséget — amire józan megfigyelők is­mételten rámutattak — mutatja az is, hogy Kennedy igyekezett »lecsillapítani« a háborgó elnö­köket, s üzenetet küldött hoz­zájuk, melyben kéri őket, hogy ne erőltessék a Kuba-elleni ak­ciókat, hanem helyezzék az értekezlet középpontjába a gaz­dasági kérdéseket, elsősorban a »szövetség a haladásért« el­nevezésű segélyprogramot. Fel­tűnő volt, hogy Kennedy San Jóséba való megérkezésekor mondott beszédében ismét a gazdasági kérdésekre hívta fel a figyelmet, s Kubáról csak burkoltan szólt. Ámde elképzel­hető-e, hogy a kis közép-ame­rikai államok saját akaratukat tudnák az Egyesült Államokra erőszakolni? Az amerikai po­litika egyre világosabb: Ken- nedyék azt a látszatot szeret­nék kelteni, hogy a San Jósé­ban Kuba ellen hozandó hatá­rozatokat a kis közép-amerikai államok sürgetik, s az Egyesült Államok »nem térhet ki« köve­telésük elől. Már a San José-i értekezlet megnyitásakor mondott beszé­dekre adott válaszában Ken­nedy is »közös frontot« sür­getett Kuba ellen, ami azt je­lenti, hogy az Egyesült Álla­fegyverkezési kiadások csökken­tését és a részvénytársaságok nyereségeinek fokozott megadóz­tatását követelik. A különböző szénbányavidéke- ken újabb tüntető felvonulásokra került sor. A Lorraine-i (lotharingiai) érc­bányák 19 000 dolgozója kedden a CGT és a CFTC javaslatára a március eleje óta tartó sztrájk felfüggesztése mellett döntött. A bányászok, a bányatulajdonosok és a kormány képviselői kerek- asztalkonferencián tárgyalják meg a bányák sorsát. A sztrájk első eredménye, hogy a bánya­igazgatóság visszavonta a felmon­dást és tárgyalásra kényszerült a bányászok főbb követeléseiről. kénytelen „új bevételi források” után nézni. A tervek szerint vagy a vasúti jegyek árát emelik fel, vagy az adókat fogják növelni. mok egységbe akarja tömörí­teni a szigetország ellen acsar­kodó valamennyi reakciós erőt. Ezt egyébként Kennedy nyíltan is elismerte, amikor ezeket mondotta: »Falat fogunk épí­teni Kuba körül. És ez a fal odaadó emberekből áll, akik elhatározták, hogy védelmezik szabadságukat és szuverenitá­sukat«. Ezek az odaadó emberek a San José-i értekezlet részt­vevői lennének... Washingtoni diplomáciai kö­rökben már az értekezlet meg­nyitása előtt utaltak arra, hogy San José-ban több propaganda­határozatot hoznak, ezek azon­ban nem jelentenek egyebet, mint az Egyesült Államok ré­széről már régebben elhatáro­zott tervek végrehajtásának szentesítését. San José-ban természetesen gazdasági kérdések is szóba ke­rülnek, azonban nem kétséges, hogy ezek is az Egyesült Álla­mok Kuba-ellenes politikájának szolgálatában állnak. Kennedy »a bimbózó közép-amerikai kö. zös piacról« beszélt az érte­kezlet első napján, s megígérte, hogy az Egyesült Államok hozzá fog járulni a termékek árának egységesítéséhez. A közép-amerikai elnököket azon­ban elsősorban az érdekli, hogy Kennedynek mennyit ér Kuba- elleni acsarkodásuk, hisz San José-ban nemcsak Kuba elleni akciókat sürgettek, hanem azonnal pénzt is kértek. A Kuba-elleni »közös front« azonban távolról sem olyan egyszerű, mint ahogy az Egye­sült Államok szeretné. Mert Kennedy jól tudja, hogy a hat kis állam elnökével semmiféle konkrét politikai, vagy katonai akciót nem tud végrehajtani, ha ezt az Amerikai Államok Szer. vezetőnek öt legnagyobb álla­ma, köztük Brazília és Mexikó ellenzi. Már pedig Kubitsek, volt Brazíliai elnök vizsgálata, amelyet az Amerikai Államok Szervezetének megbízásából végzett Kennedy segélyprogram, jával kapcsolatban, azt bizo­nyítja, hogy a latin-amerikai népek nem bíznak a program­ban, sőt, határozottan szem­be helyezkednek a »szövetség a haladásért« elnevezésű segély- programmal. Ez a tény pedig már önmagában is vitássá teszi a San José-i értekezlet hatá­rozatainak jelentőségét. Ily módon — mutat rá Baranov a TASZSZ tudósítója — a degaul- leista hatóságok egy csapásra két legyet akarnak ütni: a közvéle­ményt a sztrájkolok ellen han­golni és megfosztani értelmétől a sztrájkharcot a dolgozók sze­mében azt állítva, hogy hasztalan eszköz, mivel a munkabérek eme­lésével automatikusan növeked­nek az árak is. Az Humanité, az FKP lapja rámutat: a kormány be akarja bizonyítani, hogy a béremelés közvetlenül maga után vonja az árak emelkedését, s hogy mind­ezért az egész lakosságnak kell fizetnie. A kormány arra készül, hogy amit az egyik kezével meg­ad, azt a másikkal elvegye. A degaulleista hatóságoknak ahhoz, hogy növeljék a bányászok és a többi dolgozók munkabérét, a pénzt onnan kell elvenniük, ahol van, vagyis a gazdagoktól — ál­lapítja meg az Humanité és hoz­záteszi, hogy például az úgyneve­zett atomütőerő létrehozására fordított hatalmas összegeket is sokkal ésszerűbb célokra lehetne felhasználni. Hivatalosan meg­erősítették a szaharai francia atomkísérlet hírét Algír (AP, Reuter, AFP) Fran­ciaország hivatalosan közölte Al­gériával, hogy hétfőn a szaharai sivatagban földalatti nukleáris kí­sérletet végzett — közölte kedden az algériai kormány szóvivője. Az ismertetett kormányközle­mény hangoztatja: az a tény, hogy Algéria tiltakozása ellenére végrehajtották a tervezett nukleá­ris kísérletet, közvetlen támadást jelent Algéria függetlensége és szuverenitása ellen. Az algériai kormány rendkívül súlyosnak te­kinti az atomkísérlettel előállt helyzetet. Ezzel összefüggésben keddi minisztertanácsán döntése­ket hozott, amelyeket a nemzet- gyűlés szerda délutánra össze­hívott rendkívüli ülésszaka elé terjeszt. Az algériai kormány ve­zetői az ülésszakon fontos nyilat­kozatot tesznek — közölte a kor­mány szóvivője. Üzembe helyezték a második lengyel atomreaktort Varsó (MTI). A Varsó-környéki atomkutató központban úgyneve­zett technológiai üzembe helyez­ték a második lengyel atomreak­tort. A technológiai bejáratás után — néhány nap múlva — a reaktort urániummal töltik meg és megkezdi rendszeres munká­ját. Ez a reaktor a lengyel mérnö­kök és tudósok első ilyen jellegű, önálló műve. A grafitot és urá­niumot a Szovjetunió szállította, egyébként a reaktor valamennyi berendezését lengyel gyárak ál­lították elő. Nehru beszéde az indiai parlamentben Delhi (TASZSZ). Nehru mi­niszterelnök kedden az indiai parlamentben beszédet mondott. Megállapította, hogy a katonai tömbhöz való csatlakozás leírha- tatlanul nagy károkat okozna India szuverénitásának. Az indiai —kínai határkonfliktusról szólva Nehru hangsúlyozta. hogy e konfliktus rendezésében feltét­lenül békés módszereket kell al­kalmazni. A miniszterelnök bírálta a reak. ciót, amely megkísérli katonai tömbbe taszítani Indiát, Kairó (AFP, TASZSZ, Reuter). Szalah Bitar szíriai miniszterel­nök kedden különrepülőgéppel Kairóba érkezett, ahol jelentős megbeszéléseket készül folytatni Nasszer elnökkel. A miniszterelnököt elkísérte Luai Atasszi tábornok, a szíriai fegyveres erők főparancsnoka és Michel Aflak, a Baath párt fő­titkára. A szíriai államférfiakkal együtt utazott Szalah el Szadi iraki helyettes miniszterelnök. A szíriai küldöttség tagjai nyomban megérkezésük után fel­keresték Nasszer elnököt, hogy az EAK küldöttségével megtartsák első tanácskozásukat. Kairói hivatalos forrás a meg­beszéléseket rendkívül jelentős­nek minősíti, amelyek nagymér­tékben kihatnak majd a Kairó, Bagdad és Damaszkusz között tervezett államszövetségre. Hang­súlyozzák ugyanakkor, hogy Sza­lah el Szadi iraki helyettes mi­niszterelnök jelenléte arra mutat, hogy a tanácskozás nem csupán a volt szíriai—egyiptomi unió veze­tői között folytatandó párbeszéd, hanem a többi felszabadult arab országra is ki fog terjedni. Erre utal az a tény is, hogy Megid Farid, elnöki főtitkár Nasszer elnök különküldötte, ked­den repülőgéppel Algírba uta­zott, hogy Ben Bella miniszter- elnöknek átadja Nasszer szemé­lyes üzenetét. Úgy tudják, hogy a küldött az arab politikai ta­nácskozások szombaton befeje­ződött első fordulójáról szóló ok­mányokat vitte magával. Külföldi diplomaták a moszkvai Lumumba egyetemen Moszkva (TASZSZ) Indonéziai, kambodzsai, thaiföldi és észak­vietnami diplomaták kedden dél­előtt látogatást tettek a moszkvai Lumumba egyetemen. Az előadók és a diákok min­dent megtettek, hogy a vendégek minél átfogóbb, tárgyilagosabb képet alkothassanak maguknak az egyetem munkájáról. Az idén az egyetem előkészítő tanfolyamára, indonéziai, laoszi, kambodzsai, thaiföldi és észak­vietnami fiatalok újabb, megle­hetősen nagyszámú csoportját ve­szik fel — tájékoztatta a vendé­geket Pavel Jerzin prorektor. A diplomaták és az egyetemi hallgatók között élénk beszélge­tés alakult ki, ezen mintegy száz diók vett részt. — Örömmel közölhetjük ven­dégeinkkel — jelentette ki Ali Zajhur, indonéz diák — hogy a népek barátsága egyetemén nag szerű feltételeket teremtettek tanuláshoz. Az egyetem előad karát és szakfelszerelését a vili bármilyen más főiskolái me irigyelhetik. Mint jó szakemberi térünk majd haza, hogy haszn 6an szolgáljuk hazánkat. Krajbon Szarinn kambodzs diák felhívta a diplomaták figye ínét „a barátság és a kölcsön megértés nagyszerű légkörér amely az egyetemen lépten-ny- mon tapasztalható”. „Úgy érze magam itt, mintha csalódom ki rében lennék” — jelentette ki. A hallgatókhoz intézett szava ban Huy Kanthoul Kambodzí moszkvai nagykövete a köve kezőket. mondotta: „ma ism< meggyőződhettem arról, hogy népek barátsága egyetemet eg sorba lehet állítani a világ le] jobb egyetemeivel”. A francia kormány megpróbálja a sztrájkoló bányászok ellen hangolni a közvéleményt Á San José-i értekezlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom