Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-20 / 66. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TOLF-A“MEGVt A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT T OL'NA ' M E G YE I. Bl ZO T TS Á G'A ÉS ' A MLG YEv-TÁNACS; -LA Aj A m A francia szén­bányászok tovább folytatják a sztrájkot (3. o.) Lesz-e elegendő építőanyag a magán­építkezők részére? (2. o.) Budapesti Vasas— Szekszárdi Dózsa 12:8 XIII. évfolyam, 66. szám. ARA 60 FILLER Szerda, 1963. március 20. (6. o.) « A Sió apad, a Megkezdődött az Sárvíz árad — utak helyreállítása Kedden a Sió egész vonalán apadás volt, ami igen örvendetes, hiszen a veszély csökkenését mu­tatja. A Sárvíz alsó szakasza azonban még tegnap is áradt. Délután 366 centi volt a mély­sége a délelőtti 358-cal szemben. Kedden is az erősen átázott töl­tés jelentette a fő veszélyt. Több helyen szivárgást tapasztaltak, Kölesden a Sárvíz töltésénél át­folyás volt. Karvastagságú ré­sen — valószínűleg egy féreg­lyuk helyén — ömlött a víz, s ha nem kerül sor gyors beavat­kozásra, tovább növekszik a rés és könnyen gátszakadás követ­kezik be. Hosszas munkával sike­rült megszüntetni az átfolyást. A megyében a veszély elmúltá­val fokozatosan csökkentik, vagy megszüntetik a készültséget. A Sió és Sál-víz alsó szakasza azon­ban még tovább védelmi mun­kálatokat igényel. A rendkívüli időjárás nagy za­vart okozott a Közúti Igazgató­ság munkaprogramjában. A me­A Duna magyar szakaszán apad a víz, csupán az osztrák és a csehszlovák részeken emelke­dett néhány centiméterrel a víz­állás. A Tisza alsó szakaszán ki­sebb árhullám vonul le. A hon­védség robbantásokkal, a víz­ügyi szervek pedig kis jégtörő- hajóval bontották a folyó felső gye útvonalai nagyon sok helyen megrongálódtak a fagyás, majd az átázás következtében. Amint kedden közölték, a megyében nincs olyan útvonal, ahol ne lenne komoly rongálódás. Éppen ezért a Közúti Igazgatóság most minden erővel a rongálódások kijavításán dolgozik. Ez hossza­dalmas munkát igényel, s a szá­mítások szerint csak április kö­zepére tudják befejezni. Jelen­leg 350-en dolgoznak a tél okozta károk helyreállításán. Szekszárdon a Rákóczi út egyik oldalát már sikerült kijavítani, a másik oldalt pedig most javít­ják. A 6-os úton Kakasdnál ron­gálódott meg legjobban az út Tolna megyében. Itt hozzáláttak a burkolat felfejtéséhez, hogy ki. szedhessék az alatta lévő, átned­vesedett réteget. Az Űzd és Sár- szentlőrinc közti útszakasz még mindig le van zárva. Erősen megrongálódtak a Gyönk-környé- ki útvonalak is, ahol ugyancsak megkezdődött a helyreállítás. szakaszán a Tisza-Nagyfalu mel­lett kialakult jégtorlaszt. A víz kedden délelőtt a hullámtéren át elfolyt a torlasz mellett és oldal­ról is feszegeti. A délutáni jelen­tések Szerint eddig már sikerült megbontani és útnak indítani az egész jéghalmazt. Az árterületre kilépett patakok és folyók felső szakaszain a. víz megkezdte visszavonulását, visz- szahúzódik a mederbe. Apad a belvíz is a mélyenfekvő és lapá- lyos területeken. A vízügyi igaz­gatóságok másodpercenként mint­egy 300 köbméter víz szivattyúzá­sával siettetik az apadást Szol­nok és Debrecen környékén egy nap alatt több mint 20 000 hold­ról, országosan pedig hétfő óta összesen 58 000 holdról vezették le a vizet. Az utóbbi három nap alatt így 577 000-ről 364 000 hold­ra csökkent a vízzel elárasztott terület. Az utóbbi napokban le­hullott csapadék még nem jelen­tett nehézséget a belvíz elvezeté­sében. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kedd esti jelentése Az Országos Vízügyi Főigazga­tóság kedd esti jelentése szerint a Tisza és a Sió középső szaka- .szángk kivételével általában min. denütt apad a patakok és a fo­lyók vize. Ez jelentősen segíti a védekezési munkálatokat a Zagy­va, a Rába, a Marcal, a Sió és a Sárvíz mentén. A Rába-Marcal közén megkezdődött a víz vissza­áramlása a mederbe. A Duna magyar szakaszán tovább apad a folyó, Budapestnél kedden dél­ben 505 centiméter volt a víz­állás. Újabb 5 800 holdról vonult le a víz A jugoszláv nemzetgyűlésben megkezdődött a szövetségi végrehajtó tanács múlt évi munkájáról szóló jelentés vitája Belgrád (MTI). A szövetségi végrehajtó tanács tagjai kedden tájékoztatták a gazdasági bizott­ságokban helyet foglaló képvise­lőket a jugoszláv gazdasági fejlő­désről és problémáiról. Borisz Krajger, a szövetségi végrehajtó tanács általános gaz­dasági bizottságának elnöke hang­súlyozta, hogy a jugoszláv nép­gazdaság évenkint átlag hét szá­zalékos növekedést mutat. Rá­mutatott, hogy bár a jugoszláv kivitel évről évre nő, ennek elle­nére az egy főre jutó kiviteli ér­ték tekintetében még meglehető­sen alacsony szinten van a többi országéhoz képest, összehasonlí­tásképpen felhívta a figyelmet, hogy míg az egy főre jutó kivitel értéke például Magyarországon 1960-ban 87 dollár volt, addig Jugoszláviában az egy lakosra ju­tó export 1962-ben 37 dollárt tett ki. A beruházási politikával kap­csolatban aláhúzta, hogy a leg­főbb szempont a beruházások rentabilitása, s követelte, hogy vonják felelősségre azokat, akik nem kifizetődő beruházásokat esz­közöltek. \ Az árpolitikáról szólva leszö­gezte, semmiképpen sem szabad megengedni, hogy ellenőrizetlen áremelkedés következzék be. A létfenntartási községekkel kapcsc'r.tban rámuír.to't. hogy ál­talában a mezőgazdasági termé­kek ára okoz problémát, mert az ipari termékek ára nagyjából szi­lárd, jóllehet, csak szigorú admi­nisztratív intézkedések és haté­kony társadalmi ellenőrzés foly­tán. A mezőgazdasági termény­piac az elégtelen termelés miatt, részben pedig a termelés fogya­tékos megszervezése miatt, igen nagy ingadozásoknak van kitéve. Az utóbbi hónapokban az élelmi­szerek ára kifejezetten emelkedő irányzatot mutat, a szokásos idényjellegű áremelkedéseknél nagyobb mértékben — hangsú­lyozta Borisz Krajger, majd fel­hívta a figyelmet, hogy a szövet­ségi végrehajtó tanács és szervei kellő intézkedéseket foganatosíta­nak az ellátás javítására és a me­zőgazdasági terménypiac jobb megszervezésére. Danilo Kekics iparügyi minisz­ter elmondotta, hogy az elmúlt, ötéves időszakban a jugoszláv ipar termelése 66 százalékkal nö­vekedett. Hangsúlyozta, hogy az 1962-es év második felében meg­élénkült a jugoszláv iparban az integrálódás folyamata. Szlavko Komar, mező- és erdő­gazdaságügyi miniszter közölte a képviselőkkel, hogy jelenleg 2 200 000 hektár földet művelnek meg közös termelés keretében. Ez — hangsúlyozta nyomatékosan — nem kielégítő. 1965-ig legalább hárommillió hektár földterületen kell meghonosítani a közös ter­melést. A nyugatnémet acélcső-embargó nem okoz gondot a szovjet iparnak Moszkva (MTI) Mint ismeretes, a bonni kor­mány a NATO állandó tanácsá­nak javaslatára megtiltotta a Szovjetunió által lekötött 200 000 tonna cső szállítását és ezzel rend­kívül kellemetlen helyzetbe hozta a csőkivitelt lebonyolító három nagy nyugatnémet céget. Moszkvában rámutatnak, hogy a cső-embargó nemcsak szerző- dés-szegést jelent, s így a nyugat, német cégek hitelét rontja, ha­nem gazdaságilag is hátrányos helyzetbe hozza a Német Szövet­ségi Köztársaságot, más tőkés ál­lamokkal, elsősorban Svédország­gal és Japánnal szemben. Az MTI már hírt adott róla, hogy a svéd külügyminisztérium félreérthetetlenül leszögezte: a svéd kormánynak esze ágában sincs megszüntetni a Szovjet­unióba irányuló acélcső-kivitelt. A Szovjetunió — amint ezt Moszkvában hangoztatják — nem tekinti pótolhatatlannak a NATO- embargó miatt kieső csőmennyi­séget. Az Adenauer-féle embargó éppen olyan hiábavaló és nevet­séges kísérlet a szovjet népgazda­ság gyors fejlődésének megakadá­lyozására, mint a Szovjetunió fennállásának 45 éve alatt sűrűn előfordult számtalan hasonló pró­bálkozás. Három újabb bombamerénylet TSyugat-ilerlinb e n Berlin (MTI). A nyugat-berlini lakosságot alig egy héttel a Ho- henzolerndamm-i robbanás után három újabb eset tartja izgalom­ban: 1. Vasárnap este a város egyik legelőkelőbb filmszínházát, a Kurfürstendammon lévő Cinema- Paris mozit kiürítette a rendőr­ség, mivel ismeretlen telefonáló azt közölte, hogy 22 órakor bom­ba fog lobbanni a moziban. A kö­zönség pánikszerűen menekült a filmszínházból, a rendőrség a pin­cétől a padlásig átkutatta a há­zat, de bombát nem talált. 2. Egymás után két bomba rob­bant viszont Nyugat-Berlin egyik legforgalmasabb SrBahn pályaud­j varán: a Zoonál, hétfőn este, né­hány perccel 18 óra előtt', tehát éppen a csúcsforgalmi időben. Szerencsére emberéletben nem esett kár. 3. Ugyancsak hétfőn, nem messze Nyugat-Berlin halárától, a Wansee nevű tó közelében, a Glienicke-i hidnál, éppen a nyu­gat-berlini vámellenőrzési pont­nál egy robbanóanyaggal teli cso­magot talált a rendőrség. A tet­tesek valószínűleg a Német De­mokratikus Köztársaság határvo­nala ellen akartak újabb merény­letet elkövetni, de nyilván meg­zavarták őket, ezért — nem tö­rődve azzal, hogy a bomba a nyugat-berlini vámosok életét ve­szélyezteti — hátrahagyták vesze­delmes csomagjukat. E sorozatos merényletek után tragikomikusán hat a nyugat­berlini rendőrség tehetetlensége — vagy inkább idézőjelbe tett „tehetetlensége”. Tény, hogy a nyomozás az Inturiszt szovjet uta­zási iroda ellen elkövetett me­rénylet, a hohenzollemdammi robbanás és a többi legújabb me­rénylet ügyében is holtpontra ju­tott, jóllehet, a nyugat-berlini la­kosság számos terrorista és pro­vokátor pontos nevét, lakáscímét és bűnlistáját is a rendőrség tu­domására hozta. A rendőrség azonban ezeket a feljelentéseket „kommunista zavaró akciónak” nevezte és futni engedi a valódi tetteseket. Ezek után a Német Demokra­tikus Köztársaság sajtója nyilvá­nosságra hozta e neveket, és bi­zonyítékokat, amelyek világosan mutatják, hogy a nyugat-berlini provokációk és merényletek hát­terében ott van a Gehlen-féle tit­kosszolgálat, a bonni úgynevezett össznémetügyi minisztérium, — és e szervek munkáját Globke ál­lamtitkár, a bonni kancellári hi­vatal főnöke koordinálja. Algéria a győzelem évfordulóját ünnepli Algír (ADN). Az algériai nép kedden ünnepli a francia gyar­matosítók fölött aratott győzelem évfordulóját. Délelőtt az egész or­szágban három órára szünetelt a munka és 12 órakor egy percre megállt a forgalom. A szabadság- harc áldozatainak sírját virág­csokrokkal és koszorúkkal díszí­tették fel. Ben Bella miniszterelnök éjfél­kor beszédben méltatta az évfor­duló jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy március 19-én az algériai függetlenségi harc egyik szakasza ért véget. Most, a harc további szakaszában az algériai népnek az a feladata, hogy megvalósítsa a gazdasági függetlenséget. Mint ismeretes, az algériai fegyverszünetet 1962. március 19- én, több mint hét és féléves harc után írták alá. Takarmány termesztési ankétot tartottak Szekszárdon A megyei pártbizottság és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya az Iregszemcsei Kísérleti Intézet és az Agrártudományi Egyesület meghívására Szekszár­don, a régi megyeháza nagytermé­ben 150 tsz-vezető gyűlt egybe kedden, hogy megbeszélje a me­gye takarmánytermesztésének helyzetét, fejlesztésének lehető­ségeit. Dr. Kurnik Ernő, az Iregszem­csei Kísérleti Intézet igazgatója tartott vitaindító előadást, amely után a résztvevők közül többen számoltak be munkájukról, a megoldásra váró feladatokról. Czapári László, az Állattenyész­tési Kutató Intézet kísérleti gaz­daságának vezetője a borsós nap­raforgó termesztésének jelentősé­géről, Pintér András, a tengelici Petőfi Tsz főagronómusa a bor- sóslucerna-termesztés tapaszta­latairól beszélt. Simon Ferenc, a bátaapáti és Ruzsics Tibor a mőcsényi tsz el­nöke a domboldalak rétjeinek és legelőinek javítását sürgette. Ver­mes Ferenc tudományos kutató pedig a rét- és legelőjavítás ta­pasztalatairól és lehetőségeiről számolt be. Gr. Győrffy Béla. a Martonvá- sári Kutató Intézet főmunkatár­sa a kukoricatermasztés problé­máiról szólva hangsúlyozta, hogy a_ hozamok növelésének ma is el­sősorban az időben és jó minőség­ben elvégzett növényápolás a legfőbb tartaléka. Felszólalt az ankéten Virág István elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára is. összefoglal­ta az elhangzottak tanulságait, s kiemelte, hogy a takarmány­termesztés korszerű módszereinek máx'mális kihasználása nélkül nem teremthető meg a közös és háztáji állatállomány részére a szükséges takarmén ^mennyiség. Balogh András

Next

/
Oldalképek
Tartalom