Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-12 / 35. szám

£z a férfi vagy háromezer kilométerre INNEN, KRASZNOSZTA1/S2K VAROSA KÖZELÉBEN FURKÉ- 21 AZ EGET. MAR MA'SODIK ESTE AZON TÖRI A FEJET. HOGY HITELE REJTÉLYES FÉNYFORRÁS VILA'GÍTJA MEG - 0~T ÉS KÖRNYEZETET. NEM SZABAD RÁJÖNNIE! Bk. EZÉRT MOST AZ »L « SUGA'R HELYEIT j AZ »M« SUGARAT IRÁNYÍTOM RÁ... H'AGGER UJJA A MÁSODIK NYO­MÓGOMBRA NEHEZEDIK... fofNV VTFr.TFT fíFPŰJSAÖ 1963. február i2. Hz órák doktora Mi a panasz? — Pontatlan, késik, nem meg­bízható... dúlt, jelesre vizsgázott az ipari- tanuló-iskolában és még az év őszén beiratkozott a dolgozók — Bizony, egy kicsit elhasz- gimnáziumába. Idén érettségi­nálódott a belső szerkezet, de zik, minden jel arra mutat, majd segítünk rajta. A hajszálvékony rúgok moz­dulatlanok, a parányi alkatré­szek az üveglapon hevernek. Schalli Anna a nagyító hasz­nálata nélkül hajol föléjük, s míg a „vizsgálat” tart, semmi­ről sem vesz tudomást, ami kő- tanítanom, csak azután jelent- rülötte történik. S lehet az a kezhetek a főiskolára. XVIII. századból való óra, vagy Ennek megvalósulásáról ál- a legmodernebb, élvezettel kezd modozik. miközben javítja az javításához, és addig nem nyug- órákat. Tervezget és számvetést ! 1. S70LZSE\Y1CI\ hogy most is kitűnőre. Kedvenc tantárgyai a matematika és a fizika, ezekre akarja szakosítani magát. — Már megérdeklődtem, ho­gyan boldogulhatok. Egy évig képesítés nélküli tanítóként kell szik, míg ketyegésével nem elé- készít. Mert hisz továbbképzése gedétt. ' anyagi veszteséggel jár. Atlag­— Kitűnő mestere a szakmá- keresete most ezerötszáz, olykor nak, mégis elkívánkozik közű- ezerhétszáz forint. A tanítási lünk — mondja róla Ezer Fe- gyakorlóévek alatt nem kap töb- renc, aki a csoportvezető tiszt- bet, mint kilencszáz, vagy eset- ségél tölti be a Tolnai Fémipari leg ezer forintot. Mégis azt vall- Ktsz órásrészlegénél. ja, megéri. — Talán elégedetlen, hogy el- — Vgy érzem, ott a helyem, kívánkozik? oda kell jutnom, ha ez áldoza­— Inkább nyugtukul,* OMÖ- tokba kerül is. Pedig szeretem mekkori vágyát akarja megva- a szakmámat is, de életcélomul lósítani — szól ismét Feri bá- a pedagógiai pályát választom esi. — mondja azzal a határozott­.4 húszéves lány mérés' es' sággal, amelyet az évek óta szép álmot dédelget. Tanítani tartó fontolgatás érlelt meg akar, iskolában, gyerekeket. S benne. hogy közben mégis szakmát ta- Az órák doktora, a kiváló .nult?. ... szakmunkáslány az ősszel műii­— így alakult a sorsom. Az kőpadját a katedrával cseréli általános iskola elvégzése után fel. S hogy jó pedagógus lesz apám . kenyérkeresetre szánt, belőle, arra töretlen akarata. Nem vádolom érte,, túsz szak- szorgalma, és nem utolsó sor­mát kaptam a kezembe, ter- ban áldozatvállalása a biztosi­veimről mégsem mondtam . le. Tizenhat éves korában szaba­ték. RÄCZ MÁRIA Fordította: Peters Magda, Hetényi Pál, Dosek Lajos, Murányi Bea. XXXII. Egyesek el akarják rejteni az dett fel ma a munkahelyen és oszlop mélyén amit hoztak, de eszébe sem jutott bevinni a Oszlopunk elérte az utcát, a szomszédaik rájuk mordulnak: táborba, gépgyáriak meg eltűntek a lakó- — Miattad a többitől is elve- Nem akarta bevinni, de most, negyed mögött. De folyik a ver- szik! Dobd oda rendje-módja hogy már idehozta, nagy vétek seny, anélkül, hogy látnák egy- szerint! . lenne elhajítani! Hiszen megéle­mást. Ki a fogoly fő ellensége? A sítheti késecskének akár cipész Oszlopunk itt. az utca közepén másik fogoly. He-ej. ha nem módra, akár a szabók módján! jól kitaposott útra ér. Oldalt az marnák egymást!... Ha be akarta volna vinni, azt őröknek sem kell annyit bukdá- — Indulj! — kiáltja az őrpa- is jól meggondolta volna, hogyan csolniok. Itt aztán meg kell előz- rancsnokhelyeltes. dugja el. De most már csak két nünk őket! S megindul a nép a kapu felé. sor volt előtte, s az első ötös sor A gépgyáriakat azért is meg öl út vezet a kapuhoz. Egy máris kilépett és odamenl a mo­kell előznünk, mert őket az őr- órája minden munkahelyről özön- tozáshoz. szoba előtt jóval tovább motoz- lőtt rajtuk a nép. Ha ez utak Szélnél sebesebben kellett dön­zák. Attól fogva, hogy a lágerben mentén házsorokat építenének, teni: vagy elbújik az utolsó ötös késelni kezdtek, a parancsnok- akkor az. örszoba és a motozó sor mögé és észrevétlenül a hóra ságnak az a véleménye, hogy a helyén lenne a város főtere. S dobja, (ahol később megtalálják, gépgyárban csináljak a késeket, ahogy most minden oldalról özön- de nem fogják tudni, kié) vagy onnan csempészik be a lágerbe, lik a bevonuló nép, ugyanígy pedig beviszi! Éppen ezért a lágerbejáratnál a zajlana le az ünnepi felvonulás. Ezért a fémdarabért tíz napi gépgyári csoportot alaposabban A smasszerok már az őrszobán egyeszárkát adhatnak, ha késnek megmotozzák. Késő ősszel, ami- melegedtek. Most kijönnek, el- minősítik. kor a föld már hideg volt, rájuk állják az utat. De a cipészkés kereset, kenyér! nijakodtak: — Buslátokat kigombolni! Pu- Sajnálta eldobni. — Csizmát le, gépgyáriak! Kéz- fajkákat kigombolni! Becsúsztatta a vattakeszlyőjé­be a csizmát! A smasszerok széttárják a kar- be. így motozzák őket, mezítláb! jukat, hogy végigmotozzák, oldal- Már az utolsó ötös sort rendel- Most meg — fagy ide, fagy ba paskolják az embereket, Ugv, ték motozásra, oda — kiszúrnak közülük néha- ahogy reggel is tették. Hárman maradtak sereghajtA­nyat: Most nem szörnyű kigombolni, nak a teljes fényben: Szenyka, — Vesd csak le a jobb válen- haza megyünk. Suhov és a legény a 32-esből, kit! Te meg a balt! így mondja itt mindenki: aki a moldvai után futott. Lehúzza a válenkit a zek, s fél- ..haza". Mivel hárman voltak, s öt őr lábon ugrálva megfordítja, kap- Más otthonról napközben meg- állott velük szemben, alkalom cáját kirázza: lásd. nincs benne emlékezni sincs idő. nyílt ügyeskedni _ kiválasztani k és! Az oszlop elejét már megmo- melyikhez menjen a két jobboi­Suhov hallott róla, — nem tozták. amikor Súhov Cézárhoz dali közül Suhov nem a piros­tudja, igaz-e vagy sem — hogy lépett és így szólt: arcú fiatait, hanem az őszbnjú­a gépgyáriak még a nyáron két — Cézár Markovics! A kaputól szú öreget választotta. Az öreg röplabda-oszlopot hoztak a láger- tüstént a csomagkiadóba futok és persze tapasztalt volt és könnyen be. s azokban az oszlopokban rej- ‘sorbaállok. megtalálta volna, ha akarja, de tették el a késeket. Mindegyik- Cézár összeragadt, fekete, . de mivel öreg volt. bizonyára torkig ben tíz-tíz hosszú kést. Olykor alul most bederesedett bajszával volt már a szoígálattal. még ma is találnak kést itt-ott Súhov felé fordult: n i . ,_ . , _ aiihov most mindkét kesZtvu­a lágerben. — Minek sorbaalhu, Ivan Gye- ié( késeset és nz üresei lehúz így futólépésben elhagyták az nyiszovics? Hátha nem is leszL ’ kezébe fosta toz üres új klubot, a lakónegyedet, a fa- csomag? ‘ ’ ( “\es megmunkálót és befordultak a — No és? Mit vesztek vele. ha kézé he ,-eiie m'iiizw'Vni5 ^ lágerkapuhoz vezető egyenesbe. sorbaállok! Tíz percig várok, ha teljesen kinyitotta'' a — Hú-ú-ú! - zúgja az oszlop, nem jön — megyek és is a ba- Äc t ' • ■ Mert ez az útkereszteződés volt rakkba. ; S ™yait a cél! A gépgyáriak, ott jobbra, Magában azt gondolta Suhov: volt’ilyen szolgálatkész a° moto^ százötven méterrel lemaradtak. ha nem Cézár, hat talán jön £ m™? ml» »I, .. No. most már nyugodtan men- valaki más. akinek el lehet adni 1t i‘ h0oV teliesen l'szt ín ^tt^-'tt tek. Mindenki örül az oszlopban, a helyet a sorban. tatnr hogy teljesen tisztán all itt Olyan öröm ez, mint a nvulé: Látnivaló Cézár vá^vódntt a i 6 ' a es a parancs­lám, a béka még tőlem is fél! csomag után. gY^ a SZOra odalepett az oszbajuszoshoz. Nos. itt a láger. Most is olyan _ n0 j ó, Ivan Gyenyiszovics, Az őszbajúszú őr megtapogatta VALENTYIN IVANOV tudományos—fantasztikus regénye nyomán írta CS. HORVÁTH TIBOR, rajzolta: SEBÖK IMRE mint reggel volt. amikor kivonul- szaladj“ foglalj sort ’ Tíz “ percet pul’ov °[dalál és hátát, benyúlt a tak: sötétség, fények a zónában, várj többet ne. terdzsebbe - semmi, megnyom­a hosszú kerítés íölött. Kivált- n .. . ... , . , . kodta a pu faika és a buslát szár« képpen sűrűn égnek a reflekto- / ,v0ze e ne ’ is a moto- nyait, szintén semmi, és már be­“rak az őrszoba előtt. Olyan az Z^°Z Suhovnak ma nincs mit fejezőül, biztonság kedvéért meg­égsz tér, ahol motoznak, mintha ““ÍT $ motozok elöl. bátrán szorította Suhov előrenyújtott napfényben füreglne. S*t POfSav,. g0m^° ta ^ztyűjét is - az üresei. De még nem értek az őrszobá- . Jnv»alr! heAz őr a kesztyűt fogta meg, de hoz. . tolta a ponyvadarabbol fabrikált mintha Suhov bensejébe markolt — Állj! — kiált az őrparancs- ' ■ volna. Még egy ilyen markolás a nokhelyettes. S géppisztolyát át- tíar ma semmi tilalmasat nem másik kesztyűn — és bevágják az adva katonájának, közvetlenül az tadott magánál, nyolc esztendei egyesbe napi 300 grammra, me- .Oszlop mellé fut (géppisztollyal óvatossaga a vérébe ivódott. leg étel csak a harmadik napon. Jnem szabad közel menniök). — Becsúsztatta hát a kezet a nad- Rögtön elképzelte, hogy ott le­Előzményck: Nyikolaj Szirgejevics Sztyepanov mérnök, a Különleges Energetikai Intézet tudományos munkatársa Krasznosztavszk vidékén tölti szabadságát. Egy este rejté­lyes jelenségre figyel fel. Ismeretlen eredetű fényforrást pillant meg a Hold felszínén. Két nappal később váratlanul rosszul lesz és elveszti eszméletét. Innen, a jobbszélről, mindenki rafia térdén lévő zsebbe, meg- gyengülne, kiéhezne és nehezen Ijdobja jobbra a fát, akinél van! győződni, hogy csakugyan üres1, tudna visszatérni abba a szívós. $ A zek-ek nyíltan vitték a fát, arnir>f azt nagyon jól tudta. se nem éhes, se nem jóllakott $az őrparancsnokttol.vettes jól látja De volt ott egy fémlapocska, állapotba, amelyben most van. Jhogv kinél van. Repül az első, a egy fűrészpenge-darab! Késnek ^második köteg, a harmadik ... való, amit takarékosságból sze- (Folytatjuk) $ £Z A INNEN, S ÁZ ANGOL TUDÓS FELUGRIK A HELYÉ­RŐL. ELŐBB SZÓHOZ SEM JUT A FEL- HABORODASTOL. AZTA'N... r

Next

/
Oldalképek
Tartalom