Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-12 / 35. szám

ISS,'s. február 12. TOLNA WTOYF! NTTT.TSAG s A filmnek r VÉGE J az A bátaapáti Arany­kalász Tsz Tagságá­nak elmúlt évi szor­galmas munkájáról négyrészes kis film készült. A filmet — amely végigkíséri a tsz-tagok hétköznap­jait kora tavasztól a zárszámadásig. — a televízió készítette. A zárszámadási közgyűlés hivatalos része befejeződött, a tsz-tagok azonban to­vábbra is együtt ma­radtai:. A program szerint visszaperget­ték a filmen az el— múlt év eseményeit, amit maguk mögött hagytak. Látjuk a tsz-tagok erőfeszítéseit. A sze­met gttönyörködtetö. festői vidéken nehéz elvenni a földtől az életet, a terményt. A meredek hegyoldalak szántása. művelés? kétszeres erőkifejtést követel az embertől és a géptől. Ahova géppel kockázatos volt felmenni, ott fo­gatokkal dolgoztak. És milyen nehezen. élet megy tovább Nem egyszer istráng szakadt, de a terme­lés nem állhatott meg. „Időben elvégezni a munkát, és időben betakarítani a tér-, menyi". Szállóigévé, vált ez a mondat. De nem maradt ige. Tar­talma tettekben feje­ződött ki. Az asszo­nyok minden munká­ban ott voltak, meg­mutatták. hogy a domboldalakon is le­het kukoricát termel­ni. A fogatosok nem vitatkoztak. amikor arról volt szó. hogy le kell szállniák a ..bakról”, és aratni kell. mégpedig kézi kaszával. Pereg a film. Isme­rős tájak, és ismerős arcok elevenednek meg. A közönség jót derül saját szereplése láttán. Látni a fil­men, ahogy a tsz-ve- setöség intézkedik és vitatkozik a jobb mun ka szervezésről. És milyen megkapó, ahogy a pedagógusok a fiatalokkal foglal­koznak. A fiatalság ma már megtalálja Icereseti lehetőségét a I tsz-ben. Az idén ki­osztott 37.61 forint munkaegység-része se- dessel és a jó munka után kiosztott 46 000 forint prémiummal 1 meg lehelnek eléged­ve azok. akik dolgoz-' tak. A film befejező ré- j sze a szombat dél­utáni zárszámadási közgyűlésen készült. A vezetőség beszámo­lója hű képet adott az évi munkáról. Befejeződött egy ?v munkája a bátaapáti Aranykalász Tsz-ben. Ezt az evet a film is megörökítette. Szö­vegkönyvét az élet ír­ta. rendezői, szerep­lői a munkáshétköz­napok emberei, a ma- [ guk örömével, gond­jaival. A filmnek vé­ge. de az élet tovább megy. A szombaton J megtartott zárszám-1 adási közgyűlés lezá­rója volt egy eredmé­nyes évnek és meg­nyitója a további fej­lődésnek. Pozsonyi Ignácné Tanácskoznak a bemutató üzemek vezetői (Tudósítónktól.) Ma Szekszárdon a bemutató üzemek vezetői és a járási taná­csok agropropagandistái egészna­pos tanácskozási tartanak. Érté­kelik a bemutató üzemek tavalyi munkáját és elkészítik az idei lervef. A tanácskozáson részt vesz a Földművelésügyi Minisz­térium képviseletében Nobel Imre es Kozma György, a Mezőgazda- sági Kiállítási Iroda főmunka- ,társa. Az első próbatétel A párttitkár taggyűlés után megkérdezte a 'hazafelé induló emberektől. — Ki tudja Kocsis Józsel miért hiányzott a taggyűlésről? Salamon István bácsi, a takar- mányos csoport vezetője panasz­kodni kezdett. Az emberek, akik hazaindultak megálltak néhány percre. — Már három nap óta betegj Nagyon hiányzik közülünk. Ö volt a legjobb takarmányos. A hó mindent betemetett. Holnap va­sárnap. Eddig még senki nem vál­lalkozott, hogy a helyére álljon. Mi lesz velünk? A Meteorológia vihayt jósol! Az öreg végigjártatta tekintetét az embereken, végül is a titkár arcán állapodott meg. A titkár legszívesebben saját maga vállalkozott volna a vasár­napi munkára. De hirtelen eszé­be jutott gyermeke, akit meg akar látogatni a kórházban. Le­szegte a fejét. — Hétfőn talán már tudunk szerezni embert. Az Illés Péter ajánlkozott. Vasárnap ő sem ér rá. Templomos ember. Még soha­sem hiányzott a nagymiséről. Hosszú csend fogadta a szava­kat. Néhányan megindultak az ajtó felé. S akkor váratlanul megszólalt a sarokból egy hang. — Hány órakor kell indulni, István bátyám? . Az öreghitetlenkedve fordult, a hang irányába. —. A technikus elvtárs kijön velünk? De hisz maga kertészeti szakember. Kiss Ferenc odalépei az öreg­hez. Vállára telle a kezét. — Ne törődjön vele. Egy napot kibírok, ha szokatlan lesz. akkor is. Ezen az estén kezdődött a tizen­kilenc éves kertészeti technikus. Kiss Feri és a hatvankét éves takarmányos brigadéros. Salamon Pista bácsi barátsága. Kemény hideg volt. Egész éjszaka hóvihar tombolt. A munka nehéz volt. A palántákhoz szokott Kiss Feriről a hideg ellenére is dőlt a verej­ték. Munka után az öreg meghívta egy-két pohár forralt, borra a fiatalembert. Salamon bácsi negy­venötben lépett a pártba. Ferit két hónappal, a nevezetes vasár­nap előtt vették fel tagjelöltnek. A negyedik pohár forralt bor után Pista bácsinak megeredi a nyelve. — Megmondom úgy ahogy van — kezdte. — először bizalmatlan voltam véled szemben. ■ Az öltöz­ködésed, a modorod, még a moz­gásod is elüt a' környékbeliektől. A vezetőségi ülésén felvételed ellen szóltam. Arra akartam ráven ni a többiekét, hogy várjunk még a felvételeddel.. Ne siessük el a dolgot. Egy évi ismeretség még semmi. De a többiek nem hallgat­lak rám. A szemináriumon méh lettem ültél, jól feleltél. Ezt elis­mertem. Abban viszont kételked­tem,'hogy az életben is ilyen jól megállnád rriajdi a helyedha kel­lene. A mai nap azt kaptuk tőled, amit nem vártam. A szí- j vembe fogadtalak. Nem féltelek. J Kommunista, lész; belőled. H. T. I A szekszárdi sajtpincében kezelni (a polcokról levenni, megtörölgetni. megfordítani) és ez nemcsak sok munkát jelentett, hanem az érlelési veszteség is magas volt. most az üzemekből beérkező sajtot forró paraffinba lékkai szemben mindössze másfél százalék. A Pannóniával már több a munka. Itt még nem tudtak vál­toztatni a technológián. Két hó­napig tart, míg a tamási üzem­ben gyártott Pannónia sajtból ■forgalomba hozható, érett sajt lesz. ..Születése' utáni első hetet a sajt Tamásiban tölti, ott köze­lik. Azután hozzák Szekszárdra. Itt kétnaponként kell kézbe venni, a felső részéi száraz, az oldalát és alját sós-vizes ruhával meg- törölni, majd fordítva, hogv az alsó része kerüljön most felülre, visszarakni a polcra-. Paraffin „ruhát" kap a most érkezett Trappista, hogy ennek védel­me alatt egy hónap alatt megérlelődjön. Az ..öltő/.tetőkt'.; Engel­hardt Istvánná és Karácsonyi Katalin. Az érlelés alatt, küiönféle .bioló- giai és vegyi folyatna tok' mennek végbe a sajtban. Ezek eredménye­képpen történik meg a lyukkép­ződé« és kapja meg á sajt a jellegzetes ízét is. Az érett sajtot azután bizottság vizsgálja meg, a Tejtermékek Ellenőrző Állömá- sának technikusának és a válla­lat szakembereinek részvételével megtartják a sajtbírálaiftt. rahol eldöntik, exportraj^ beíf,ölxl,i fo­Boroshordók sorakoztak itt va­lamikor. ma sajttal tele polcok töltik meg a Kadarka utcai pin­ce ágait. Régen volt így tele a pince, mint most: Huszonkét va­gon Trappista és Pannónia sajt érlelődik az egyenletesen 16—1,7 fokos hőmérsékletű, páratelt le­vegőjű pincében. Tavaly ilyenkor­aiig volt itt sajt. az. a kevés tej, ami beérkezett a megye tejüze­meibe. fogvasztásra kelleti, nagy­iészét Budapestre vitték. nem jutót! belőle sajtgvártásra. Ma már sokkal töob tejel ad az iparnak a mezőgazdaság, azért van tele a szekszárdi sajtérlelö üzem pincéje. Minden nap jönnek" archer-" autók, még ezekben a kemény téli napokban sem maradt el egyetlen szállítmány ' sem. A szekszárdi üzemből, meg Dombó várról és Kölesdről hordják a Trappistát, Tamásiból a Pannóni­át. A másfél kilós, félkemény Trappistából napi öt-hatezer, a közel félmázsás, malomkő formá­jú Pannóniából harminchat dá- dab érkezik az üzembe, hogy egy-- illetve kéthónapos érlelés után ismét útrakeljen Budapest­re. Szegedre, vagy. éppen vala­melyik külföldi országba. A Trappistával viszonylag kevés a munka. Jónéhánv évvel ezelőtt Páuovícs István és Lázár János is l'a nnonia-sa.it keze­lő. De ha export szállítás van. az o dolguk a rakodás is. Mo*d éppen az utolsó doboz Trap­pistát (ilyen nyolc- őldálú hasal) ál a-' kü dobozokba cso­magolják a Trap­pistát) rakják fel a teherautóra. A vasútállomásra vi­szik a sajtot. Az idén ez a nyolca­dik vagon, amit export-sajttal in­dítottak útnak. Szőts István Pannonia-sajtkezelőnek már nehezebb a dolga, emel­getni és íöt-öigetni a negyvenkilos sajtokat. Ezért is végzik férfiak ezt a munkát az üzemben. született itt egy .jelentős, újítás (azóta már elterjedt az egész or­szágban) a sajtérlelés techno ló g’ájánák módosítására. Míg az előtt a Trappistát naponta kellett mártják és a paraffinnal bevont sajt úgy érlelődik egy hónapig, hng.v közben hozzá sem kell nyúl­ni. Kevesebb a munka vele és a veszteség is a korábbi 4—6 száza­g vasutasra 1 alkalmas-'é á sa>$t$ vagy. pedig ömlesztett Rajtot kell készíteni belőle. A bírálat ered­ménye fontos minőségi mutatója a sajtüzemek tevékenységének^ minél több az exportra alkalmas sajt, és minél kevesebb az „öm- lesztésre ítélt" Trappista, vagy Pannonja, annál jobb munkát vé­geztek a vállalat sajtüzemei. A Tolna megyei Tejipari Válla­lat sajtüzemei jó munkát végez­tek eddig. Ma már a szekszárdi sajtérlelő üzemből kikerülő kész­árunak mintegy 80—85 Százaléka kerül exportra, Az idén például hetvenhét vagon sajt exportálá­sát tervezik (ebből három vagon a Trappista és tizennégy ka'Pannon nia). De-jut. a Tolna megyei-sajt­ból belföldi üzletekbe is: A fővá­rosba csaknem naponta küldő­nek egy-egy.teherautóval.i.S/. ;ed- ,re pedig hetenkint megy egy szál­lítmány. A múlt héten négy és fél vagon sajtot indíto'i;ú'nak az üzemből, kettőt kür'ü lf. kel­és lél vagoryi.vit pedig BuűVo.-'st- ro. Szegedre, illetve a megye te­rületére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom