Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-08 / 32. szám
fILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA M U N K Á S P AR'T TOLNA MEGYEI Bi ZOTTSÁ G A ÉS : A . M E-G Y E i TANÁCS;'LAßT A.. XIII. évfolyam, 32. szám. ÄRA 60 FILLÉR Péntek, 1963. február 8. szakember (4. o.) Csoda történt-e Madocsán ? (5. A műkorcsolyái <8. . o.) :solyázó EB : _J „Ez a szerződés a nemzetközi feszültség fokozását, a béke aláaknázását szolgálja A szovjet kormány jegyzéke a „francia—német együttműködési szerződés” aláírásával kapcsolatban Moszkva (TASZSZ). Gromiko szovjét külügyminiszter, kormánya nevében külön-külön jegyzéket nyújtott át a moszkvai francia és nyugatnémet nagykövetnek, azzal kapcsolatban, hogy nemrégiben aláírták a »francia—német együtt, működési szerződést«. A jegyzékek megállapítják: »nem a béke, hanem a háború szerződését írták alá«. »A francia —német együttműködési szerződés, faltörő kos, amely az európai béke amúgy sem szilárd alapú épülete ellen irányul«. A szovjet jegyzékekben leszögezik: Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság vezető személyiségei azt akarják, hogy Európa két. katonai tábor állapotában éljen, és e táborokból egymás ellen irányuló harci rakéták nézzenek farkasszemet. Ilyen körülmények között a Szovjetunió szövetségeseivel, a szocialista tábor országaival egyetemben »kénytelen. lesz levonni a megfejelő következtetéseket , és további intézkedéseket tenni védelmi képességének növelésére«. A szóbanforgó szerződés — állapítják meg a szovjet jegyzékek — formába önti Franciaország és Nyugat-Németország szoros katonai és politikai szövetségét, előirányozza. hogy a két fél minden fontos külpolitikai kérdésben, köztük a kelet—nyugati kapcsolatok kérdésében összeegyezteti álláspontját, széles körű együttműködést létesít egymással katonai térem F.z a szerződés a nemzetközi feszültség fokozását, a népek békéjének és biztonságának aláaknázását szolgálja, elsősorban Európában. Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság szerződése közös stratégia és taktika kidől gozását irányozza elő, „hogy közelebb hozzák egymáshoz a két ország hadászati alapelveit.” A Német Szövetségi Köztársaság hadászati alapelvei értelmében a nyugatnémet állam, amely aránylag nem nagy területű és közvetlenül a szocialista országokkal határos, háború esetén csak úgy kerülheti el a megsemmisülést, ha a tömegpusztító fegyverek valamennyi fajtájának fel- használásával villámgyors hadműveleteket indít. „A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni a figyelmei, arra, hogy ez az alaptétel még tisztán katonai szempontból is teljesen tarthatatlan és kalandor jellegű. E tétel alkalmazása azt jelenti, hogy nem riadnak vissza egy termonukleáris háború kirobbantásától sem. Ez pedig csak egy eredménnyel járhat: az atomháború kohójában az ég el, aki azt meggyújtja” — hangsúlyozzák a jegyzékek. A NATO-államok fővárosaiban különösen nagy figyelmet keltett az a körülmény, hogy a szerződés hallgat a nukleáris fegyverkezést illetően a Német Szövetségi Köztársaságra vonatkozó korlátozásokról. Ezzel kapcsolatban „a szovjet kormány szükségesnek tartja, ki jelenteni,; hogy ha a Bundeswehr számára hozzáférhetővé tennék a nukleáris fegyvereket, tekintet nélkül arra. milyen formában történik ez meg, — márpedig Nyugaton jelenleg erőteljesen fontolgatják éppen e forma kérdését —, ez rendkívül komoly mértékben kiélezné az európai helyzetet. Bármilyen úton- módon jutnának is a nukleáris fegyverek a nyugatnémet hadsereg kezébe — akár közvetve, akár közvetlenül —, a Szovjetunió e körülményt úgy fogná fel, hogy életbevágó nemzeti érdekeit közvetlen veszély fenyegeti és kénytelen lenne haladéktalanul megtenni az ilyen helyzet követelte szükséges intézkedéseket.” Mint a francia kormányhoz intézett szovjet jegyzék rámutat, a francia—nyugatnémet katonai és politikai szerződést szinte annak a nagy győzelemnek a 20. évfordulója küszöbén írták alá, amelyet a Volga mellett arattak Hitler hadserege fölött. E győzelem eredményeként kezdett pirkadni Franciaország fölött a felszabadulás hajnala. Ebből a szempontból a szerződés aláírása csak azt domborítja ki, hogy „a francia kormány a világ szeme láttára szakít azokkal az eszményekkel, amelyek a Hitler-ellenes koalíció népeit a közös ellenség elleni harcban lelkesítették” „A francia kormány alkura lépett a nyugat-németországi re- vansvágyó erőkkel és előkészületeket tesz arra, hogy a. francia hadsereg együtt meneteljen a Bundeswehrrel, ha a nyugatnémet militaristák agresszív hadászati tantétele testet ölt a csata- mezőn.” „A francia—nyugatnémet szerződésben visszatükröződik, hogy Franciaország támogatja Bonn agIsmét elnapolták De Gaulle merénylőinek perét Párizs (MTI). A rendkívüli ka. tonai törvényszék csütörtökön február 11-re, hétfőre napolta el a De Gaulle elleni merénylet tárgyalását. Az újabb halasztásra az szolgáltatott okot, hogy a bíróság Isoroi ügyvédet eltiltotta a védelemtől. és utódjának tanulmányoznia kell a per anyagát. A kizárt ügyvéd fellebbezését a bíróság nem fogadta el azzal, az indokolással, hogy »döntései ellen nincsen jogorvoslat«. resszív törekvéseit. Hogyan lehetne másként magyarázni azt. hogy külön rendelkezést iktattak be a szerződésbe arra vonatkozólag, hogy annak hatálya kiterjed Nyugat-Berlinre is. jóllehet, a fennálló szövetségesközi egyezményekből világosan kitűnik, hogy Nyugat-Németországnak nincs semmiféle joga Nyugat- Berlinre." ..Ha a francia kormány valóban a barátság hídját akarná felépíteni a francia és a német nép között, akkor a két német állam létezésének tényéből . kiindulva egyesítenie kellene erőfeszítéseit a Szovjetunió és olyan más országok kormányaival, amelyek- arra törekszenek, hogy a német béke- szerződés megkötésével és a nyugat-berlini helyzet e szerződés alapján történő rendezésével véglegesen lezárják a második világháború fejezetét.” A Német Szövetségi Köztársaság kormányához intézett szovjet jegyzék többek között rámutat arra,' hogy a bonni kormány a valóság tényeivel és a béke érdekeivel ellenkező politikát követve, egész Németország nevében próbál beszélni, holott a Német Szövetségi Köztársaság mellett van egy másik szuverén német állam is, a Német Demokratikus Köztársaság, valamint Nyugat-Berlin, amely ténylegesen külön politikai egységet alkot. Az NSZK kortnánvához intézett jegyzék a továbbiakban hangoztatja: „a szovjet kormány már többször figyelmeztette a szövetségi kormányt arra, milyen végzetes veszélyt idéz országára mikor arra törekszik, hogy a Bundeswehr nukleáris rakétafegyvert kapjon. Nem nehéz elképzelni, hogy ha termonukleáris háborúra kerülne a sor, akkor a nukleáris rakétafegyverek hatalmas és összpontosított csapásai zúdulnának Nyugat-Németországra. A harmadik világháborút Nyugat- Németország nem élné túl. A Német Szövetségi Köztársaság jövőjét a békés munka, az ekék és a gépek teremtik meg. Más lehetőség arra, hogy a mai német nemzedék megmaradjon és újabb német nemzedékek élhessenek — nincs”. A jegyzék megállapítja, hogy „szánt-szándékkal provokációs jellegű” a francia—nyugatnémet szerződésnek az a cikkelye, amely a szerződés hatályát Nyugat-Berlinre is kiterjeszti. Ez a kísérlet „nemzetközi jogi szempontból semmiképpen sem bírhat érvénynyel.” A jegyzékben a szovjet kormány kifejezi reményét, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya „további lépéseinek meghatározásakor számításba veszi, milyen következményekkel járhatnak e lépések a Német Szövetségi Köztársaságra, elsősorban ennek biztonságára nézve, és gondot fordít arra, hogy ne történjék valami jóvátehetetlen.; A költségvetés tervezete, az árvíz- védelem és a tüzelőellátás a Minisztertanács előtt A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A pénzügyminiszter előterjesztette az 1963. évi állami költségvetést tartalmazó törvény- javaslat tervezetét, a kormány felhatalmazta, hogy az ország- gyűlés elé terjessze. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője jelentést tett a különleges időjárási viszonyok folytán várható árvíz- és belvíz- védekezésre eddig történt előkészületekről. A kormány a jelentést megvitatta és határozatokat hozott az ár- és belvízvédelmi biztonság növelésére, a védekezés szervezettségének továbbfejlesztésére. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a kormánynak a rendkívüli téli időjárás folytán szükségessé vált intézkedések végrehajtásáról. Bejelentette, hogy a tüzelőanyag-ellátási nehézségek ismeretében sok helyen a bányászok kezdeményezték, hogy ebben a hónapban még egy vasárnap háromműszákos termelést szervezzenek üzemükben. I ügyeket tárgyalt. A kormány üdvözölte ezeket a kezdeményezéseket és úgy határozott, hogy február 17-én, vasárnap is. szervezzék meg a termelést a szénbányászatban. A kormány köszönetét és elismerését fejezte ki mindazoknak — elsősorban a bányászoknak —, akik hősies erőfeszítéssel fáradoznak azon. hogy a kemény tél következtében előállott nehézségeket az ország leküzdhesse. Az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az egészség- ügyi felvilágosítás továbbfejlesztéséről. A határozat alapján társadalmi szervezetek és állami szervek képviselőiből megalakul az Egészségügyi Felvilágosítás Társadalmi Tanácsa, amelynek feladata az egészségügyi felvilágosítás országos irányelveinek kidolgozása, a különböző szervek ezirányú munkájának összehangolása. A Tanács az egészségűéi miniszter tanácsadó szerveként működik majd. A Minisztertanács ezután folyó Előkészületek az árvizes belvízvédekezésre Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének az árvíz és belvízvédekezésre való felkészülésről szóló jelentése ismerteti, hogy a korán beállott és tartósan hideg időjárás következtében a Duna Vaskapu feletti szakaszán mintegy 1000 kilométer hosszúságban összefüggő jégtakaró alakult ki. A Duna alpesi vízgyűjtő területét a sokévi átlagot jelentősen meghaladó hóréteg borítja. Az ország alföldi területeit 20—30 centiméteres hóréteg takarja, a hegyvidékeken pedig a hó vastagsága helyenként az egy métert is megközelíti. A talaj 15—80 centiméter mélyen átfagyott Amennyiben az időjárás kedvezőtlenül alakulna, esővel együtt jelentkező gyors olvadás esetén elsősorban a Dunán jeges árvíz, az alföldi területeken belvízelöntés, a kisebb vízfolyások völgyeiben pedig áradás következhetik be. A jelentés beszámol arról, hogy az árvízvédelmi töltések megerősítésére, a jég zavartalan levonulását elősegítő folyamszabályozási és mederkotrási munkákra az állam 1956 óta közel 200 millió forint beruházást fordított. Több zátonyos, gázlós szakaszon a mederviszonyokat lényegesen megjavították. Eddig hat jégtörőhajót építettek, hogy az olvadás megindulása után a jég levonulását meggyorsítsák. Mindez jelentősen hozzájárul az ár- vízvédelmi biztonság fokozásához, ám az elvégzett nagy munkák ellenére — a több évtizedes elmaradás folytán és különösképpen a rendkívül csapadékos és kemény tél következtében — a dunamenti védővonalak egyes szakaszain még nem teljesen kielégítő az árvízvédelmi biztonság. A szomszédos államokkal kétoldali egyezmények alapján mű- idsödAi toijüüiB aásaaki bizottságokban kidolgozták az árvízvédekezés esetére szükséges szervezett együttműködés szabályait. A csehszlovák és a jugoszláv vízügyi szervekkel egyeztetett intézkedési tervet dolgozóiak ki. A vízügyi igazgatóságok készenlétbe helyezték árvízvédelmi felszerelésükét, anyagaikat és nagykapacitású, korszerű gépparkjukat — állapítja meg a jelentés. Az árvízvédekezés műszaki és államigazgatási feladatainak összehangolása érdekében az árvíz- és belvízvédekezésre alakult területi bizottságokat tájékoztatták feladataikról. A területi bizottságok a védekezésre való felkészülésre megfelelő határozatokat hoztak. A honvédség műszaki alakulatai felkészültek a jégtorlaszok robbantására. Szükség esetén a robbanó töltetek elhelyezésére és a védekezés céljaira helikopterek, repülőgépek is rendelkezésre állnak. Belvízelöntések esetén levezetésük meggyorsítására — a fel- szabadulás előtti szivattyú teljesítményeknek több mint kétszeresét kitevő — összteljesítményű szivattyútelepek üzemkész állapotban vannak. A vízeresztést szabályozó zsilipek jégtől való mentesítése és a főcsatornákon a hófúvás előidézte íefolyási akadályok eltávolítása . folyamatban van. Szükséges, hogy a vízlevezető csatornákat, árkokat és az átereszeket mindenütt időben és gondosan megtisztítsák a lefolyást gátló akadályoktól. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének jelentése végül megállapítja, hogy az árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatban jelentős feladatok hárulnak a tanácsokra, és — veszély, esetén — a lakosságra i&