Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-27 / 48. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. február 21­Három dühös tsz-tag IRÁNY Valóban nagyon mérgesek vol­tak. A szavak, amelyekkel a fe­lelőtlen fogatost és kísérőjét illet­ték, nem tűrnek nyomdafestéket. Ha a két szidalmazott ember közül valamelyik hirtelen előkerül bi­zonyos, hogy parázs vita alakul ki ott a helyszínen az újvárosi italbolt előtt álló kocsi mellett. A kocsdn ketrecek és a ketrecek­ben reszkető tollgombolyagban, legalább nyolcvan pecsenyecsibe. A két tsz-tag, Tóth István fo- gatos és kísérője Kutast Gyula, akikre a baromfit bízták, sehol. Az italbolt a szombat déltől kez­dődő szesztilalom miatt teljesen kiürült. A mi két emberünk is azzal távozott, hogy folytatják útjukat és meg sem állnak, Pa­lánkig, a Garay Tsz csibenevelő­jéig. Az érthetőség .kedvéért annyit: Szombaton a Garay Tsz a szek­szárdi háziasszonyokat idei neve­lésű pecsenyecsibével örvendez­tette meg. Számítva a fiatal ba­romfi kelendőségére, többet vit­tek a piacra, s ebből negyven pár megmaradt. E körül, az úgyneve­zett „visszáru” körül keletkezett a bonyodalom. A fogatos és kí­sérője megfeledkezett a köteles­ségről. A kocsit csibéstől a huza­tos utcába állították. Ök maguk pedig szőrén szálán eltűntek. Steiner Ferencné. a kertészeti l brigád tagja figyelt fel az utcán magára hagyott közös vagyonra. Egy ideig várt, s azután a kocsi­sok keresésére indult. Miután egyedül nem boldogult, a közel­ben lakó Németh Jánossal és Molnár Jánossal együtt jártak az eltűntek nyomában. Kutasi Gyula a borbélyüzletből került elő, frissen nyírva, borotválkozva. Tóth István kocsisról semmit sem tudott mondani. — A csibéket a lehető leggyor­sabban Palánkra kell szállítani. Van magukban érzés, kínozzák ezeket a csibéket. „ — Én nem tehetek róla, ne engem szidjon, elvégre nem én vagyok a kocsis — mentegetőzik Kutasi. — Akár maga, akár nem, a ko­csinak el kell indulnia, mégpe­dig azonnal. El tudná hajtani a lovakat — kérdezi Steinemé. — Már hogyne tudnám, értek én a lovakhoz, de csak akkor me­hetek, ha erre utasítást kapok. — írást adni nem tudok, de ha szóban is elég, hát vegye úgy, hogy én utasítottam, de most már késlekedés nélkül induljon. Mire Molnár János és Németh János délután 2 óra felé előkerül­tek a kocsi a reszkető csibékkel az épülő műszergyár felé koco­gott, Tóth István fogatos nélkül. P. M. Jllíioiráq Minden szürke volt. Az égbolt a hófellegektöl, a távoli háztető­kön a havat már bepiszkította a városi korom, köd szitált a leve­gőben, és a járdát, az úttestet megfeketedett, kupacokba lapá­tolt hótorlaszok szegélyezték. Kemény tél volt, az emberek már beleszoktak a hidegbe, a sok hóba, a járókelők fázós vonulata szívtelenségbe borította az utcát. Ök mentek egymás mellett, ed­dig ki sem tekintettek szerelmük szép mámorából, ök nem tartoz­tak ide, a szürke égbolt alá. — Csak mennek, nem néznek semmire. — mondta egy asszony. Teli volt csomagokkal, és a fiata­lok meglökték. Csodálkozón nyitották szemü­ket a világra. Felébresztették őket. Egymásra néztek, s aztán előre az útra, egyet gondoltak, a lány mondta ki: — Nézd, pedig sárga a telefon­fülke is, piros a salja annak a fiúnak ott... Mégis, szürke volt minden. Fájt nekik. Szegény többi ember... Észre sem veszik a színeket... A sarkon nagy csoportosulást fedeztek fel. A szürke kabátok közül ,élénk színek villogtak. Siet­tek oda. Mit nézhetnek az em­berek? — Csak tessék, tessék... Öt fo­rint csomója... Kitűnő, nem her­vad, garantált áru... — Virág... Rózsa! — örült meg a lány, s a fiú közben már apró után kotorászott. De ezek a színek túl élénkek. Mi ez? Mintha megcukrozták volna a szirmokat... Az árus foly­tatta a mondókáját; — Lemosható, tartós... A lány tovalépkedett, s csodál­kozott, mennyire fogytak a csok­rok a bádogpultról. (Bencze) A KOMMUNISTA VILÁGGAZDASÁG A szellemi erőket is egyesítjük a. A szocialista országok fejlődő gazdasági kapcsolatainak egyik igen fontos formája a műszaki és tudományos együttműködés. Ma a világméretű tudományos és tech­nikai forradalom időszakában különös jelentőségű, hogy a szo­cialista országok e tekintetben is összpontosíthatják erőiket, így el­kerülhető az, hogy a szocialista táborban a már megoldott tudo­mányos kérdéseket, valahol is újra »-kitalálják«. Az egyik szo­cialista ország tudományos ta­pasztalata sem titok a másik előtt, hanem a tábor közkincse, s a szorosabb együttműködés éppen ezért a gazdaságilag elmaradott országok gyors felzárkózásának a színvonalbeli különbségek ki­egyenlítődésének a legfőbb esz­köze. Kezdjük talán a műszaki doku­mentációk cseréjével. A szocia­lista országok díjtalanul átadják egymásnak -nagy kohászati kom­binátok, vegyiüzemek rajzait, gé­pek, berendezések és technológiák leírásait, szabadalmait. S a fel­használók a dokumentumok má­solási költségeit térítik meg csu­pán. A Szovjetunió 1956—61 kö­zött nyolcezer különböző komp­lett dokumentációt (körülbelül egymillió rajzzal) adott át a KGST-országoknak. és mintegy ötezret kapott tőlük. A műszaki dokumentációk értékes anyagát a szakemberek kölcsönös tanul­mányútjai révén gazdag szemé­lyes tapasztalatokkal egészítik ki. Csehszlovák tudósok kiszámítot­ták, hogy a szovjet tapasztalatok felhasználásával körülbelül 1,2 milliárd koronát takarított meg országuk a legutóbbi 'években. Hazánk is százmilliókra menő megtakarítást ért el a szovjet do­kumentumok felhasználásával a MÓRÁGYI mozaikok Vass Istvánná országgyűlési képviselő Mórágyra látogatott, ahol elbeszélgetett a községi ta­nács, a termelőszövetkezet vezető­ivel és dolgozóival. A találkozó résztvevői nagy érdeklődéssel hall­gatták Vass elvtársnő élménybe­számolóját, a baráti országokban Dunai Vasmű, a Tiszavidéki Vegyikombinát tervezésénél, az új, korszerű 50 megawattos hid- roigénhűtéses turbina, és más korszerű berendezés készítésénél. Vagy megemlíthetjük, hogy a KGST-országok ugyancsak ki­cserélik értékes mezőgazdasági növényeiket. A szovjet »Vir 42« és a »Vir 281«, valamint a mar- tonvásárott kikísérletezett hibrid- kukoricákat, amelyek 25—30 százalékkal növelik a termésátla- gokat, mindenütt termesztik. Egyre bővülnek a kutató—ter­vező-szerkesztő intézetek és nagyüzemek közötti kapcsolatok. Az 1960-as adatok szerint 330 szovjet intézet 405 népi demokra­tikus rokonintézménnyel állt köz­vetlen kapcsolatban. A népi de­mokratikus országok egymás kö­zötti tudományos kapcsolatai is szélesednek. Magyarország például 43 lengyei testvérintézménnyel működik együtt. S az együttmű­ködés felöleli a tudomány és technika minden ágát, és szinte valamennyi témáját, a káderkép­zést, stb. A sokoldalú tapasztalat- csere kiterjed a termelés szerve­zésében, irányító szerveiben és vezetésében szerzett tapasztala­tokra is. Az együttműködés különböző formái, így a tudományos és technikai együttműködés is, ál­landóan fejlődik, tökéletesedik. A jelenlegi időszak fő feladata, hogy a nemzetközi munkameg­osztás tökéletesedésével egyre in­kább megszűnjön a tudományos kutató- és szerkesztőmunkában is a párhuzamosság. A KGST tag­országaiban például a forgácsoló gépek párhuzamos gyártásának és szerkesztésének felszámolásával körülbelül ezer konstruktőr mun­kája takarítható meg. A termelés szakosítása ilymódon lehetőséget nyújt nagyobb számú kutató- és szerkesztőgárda összpontosításá­ra egy-egy területen. Ez lehetővé teszi, hogy hazánk a reá. profilí­rozott ágazatokban, például az alumíniumiparban, ne csak az élenjáró nemzetközi színvonalat érje el, hanem távlatokban, a technikai fejlődés új irányainak bátor úttörőjévé váljon. A hét köny A nemrégiben megalakult tu­dományos és műszaki munkákat koordináló állandó bizottság fel­adata éppen az, hogy a szakterü­leteken felszámolja a párhuzamos átfedéseket, másrészt, hogy a köl­csönös érdeklődésre számottartó témáknál a legszorosabb együtt­működést honosítsa meg. A táv­latokat tekintve nyilván aszerint csökken majd a komplett doku­mentáció kölcsönös cseréjének szerepe, ahogy egyre inkább si­kerül meggyorsítani a kutató- és szerkesztőmunka ésszerű, nem­zetközi méretű központosított ter­vezését. A tudományos együtt­működés új iránya a közös nem­zetközi kutató és szerkesztői in­tézetek létrehozása, a jelenlegi Moszkva melletti atomfizikai in­tézet mintájára. Ezek a tudományos, műszaki együttműködési tervek nagyszerű távlatokat jelentenek a KGST tagállamai számára. Példátlan módon meggyorsítják a műszaki haladást, a termelékenység eme­lését. S a Szovjetunió szerepe eb­ben a technikai fejlődésben ma különös jelentőségű. A Szovjet­unió, amely máris megelőzte a USA-t, és a legfejlettebb tőkés országokat, a tudós- és szak­emberképzésben, a tudomány- és technika legkorszerűbb ágaiban, közreműködésével biztosítja, hogy minden testvéri ország történel­mileg a legrövidebb idő alatt be­fussa azt az utat, amelyet a fej­lett és gazdag tőkés országok év­századokon át tettek meg. A kapitalista viszonyok között is volt rá példa, hogy egy-egy ország a technika legújabb vív­mányai alapján rendezte be gaz­daságát, de az óhatatlanul egyen­lőtlenségekre, belső viszályokra, sőt háborúkra vezetett. Á -szo­cialista országokban a tudomány és technika céltudatosan, terv­szerűen. elvtársias együttműkö­déssel fejlődik, s csökkenti a gaz­dasági színvonalbeli különbsége­ket, s elősegíti a gazdasági, poli­tikai és kulturális összeforrottsá- guk, testvéri egységük erősödését, KOVÁCS JÓZSEF újdonságai Két órával később. A RAM A PART! VÁRKAS tély&an HacN/ll fa- RADTAH AZ ÖLÉBE £JT/ AZ ÚJSÁGOT, * £l£TBEM MARAD. KÉT £MB£RUHK PEDIG LEBUKOTT most mit reá. yuNK f ráfiaknál. — A riportsorozatot Bornemissza László rajzai kísérik. Hugo Glaser: Az életért harcoltak. „xiusiesseg neműi nincs ca iici is lesz soha orvostudomány" mondja a bevezetőben a mű írójc Ez vonatkozik a hétköznapok or vosaira, akik félelem nélkül lép nek a fertőző betegek ágyához is s fokozottan vonatkozik azokr a hős orvosokra, akik veszélye önkísérletekkel áldoztak az orvos tudománynak. Glaser professzo — akit a magyar orvosok má jól ismernek — híres orvosi ön kísérleteiről számol be. fi rajiai uáMély VALENTYIN IVANOV tudományos—fantasztikus regénye nyomán írta CS. HOÜVÄTH TIBOR, rajzolta: SEBÖK IMRE Előzmények: A Rajna-parti várkastély ódon falai egy gigan­tikus sugárágyú kísérleti példányát rejtik magukban. Fel­találói a szörnyű fegyvert szovjet területen végzett rombo­lással készülnek kipróbálni. Podarjov akadémikus előkészü­leteket tesz a krasznosztavszki Különleges Rendeltetésű Erőmű védelmére, ezért ellenséges ügynökök az életére tör­nek. szerzett tapasztalatairól. A Rákóczi Termelőszövetkezet megtartotta zárszámadó közgyű­lését. Az elmúlt gazdasági évben a munkaegység értéke öt forint­tal emelkedett. Hagyományos, műsorral egybe­kötött farsangi bált rendezett a helyi KISZ-szervezet. * A nőtanács rendezésében féri: | napot tartottak a'községben. Et ■ bői az alkalomból minden ünne pelt egy szól szekfűt kapó t. Juhász Gyula: Anna örök. Egy csokorba nyújtja át a kiadó Juhász Gyula Anna-verseit, keletkezésük sorrendjében, hogy az olvasó képet kaphasson e kü­lönös szerelem fájó, szép emlék­ké való átalakulásáról. A kötetet Kispéter András állította össze, Száz Endre illusztrálta. Csák Gyula: Mélytengeri áramlás. A mű először az Űj írás folyó­iratban jelent meg, s nagy vitát váltott ki az irodalmi életben. A szerző szociográfiának tekinti munkáját, de az irás több, és fő­leg érdekesebb az átlagos szociog­ÁZ IhTÉZET LÉPCSŐHAZA FÜSTÖLGŐ ROMHALMAZ. A PROFESSZOR AZOK BAH... T

Next

/
Oldalképek
Tartalom