Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-27 / 48. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. február 21Három dühös tsz-tag IRÁNY Valóban nagyon mérgesek voltak. A szavak, amelyekkel a felelőtlen fogatost és kísérőjét illették, nem tűrnek nyomdafestéket. Ha a két szidalmazott ember közül valamelyik hirtelen előkerül bizonyos, hogy parázs vita alakul ki ott a helyszínen az újvárosi italbolt előtt álló kocsi mellett. A kocsdn ketrecek és a ketrecekben reszkető tollgombolyagban, legalább nyolcvan pecsenyecsibe. A két tsz-tag, Tóth István fo- gatos és kísérője Kutast Gyula, akikre a baromfit bízták, sehol. Az italbolt a szombat déltől kezdődő szesztilalom miatt teljesen kiürült. A mi két emberünk is azzal távozott, hogy folytatják útjukat és meg sem állnak, Palánkig, a Garay Tsz csibenevelőjéig. Az érthetőség .kedvéért annyit: Szombaton a Garay Tsz a szekszárdi háziasszonyokat idei nevelésű pecsenyecsibével örvendeztette meg. Számítva a fiatal baromfi kelendőségére, többet vittek a piacra, s ebből negyven pár megmaradt. E körül, az úgynevezett „visszáru” körül keletkezett a bonyodalom. A fogatos és kísérője megfeledkezett a kötelességről. A kocsit csibéstől a huzatos utcába állították. Ök maguk pedig szőrén szálán eltűntek. Steiner Ferencné. a kertészeti l brigád tagja figyelt fel az utcán magára hagyott közös vagyonra. Egy ideig várt, s azután a kocsisok keresésére indult. Miután egyedül nem boldogult, a közelben lakó Németh Jánossal és Molnár Jánossal együtt jártak az eltűntek nyomában. Kutasi Gyula a borbélyüzletből került elő, frissen nyírva, borotválkozva. Tóth István kocsisról semmit sem tudott mondani. — A csibéket a lehető leggyorsabban Palánkra kell szállítani. Van magukban érzés, kínozzák ezeket a csibéket. „ — Én nem tehetek róla, ne engem szidjon, elvégre nem én vagyok a kocsis — mentegetőzik Kutasi. — Akár maga, akár nem, a kocsinak el kell indulnia, mégpedig azonnal. El tudná hajtani a lovakat — kérdezi Steinemé. — Már hogyne tudnám, értek én a lovakhoz, de csak akkor mehetek, ha erre utasítást kapok. — írást adni nem tudok, de ha szóban is elég, hát vegye úgy, hogy én utasítottam, de most már késlekedés nélkül induljon. Mire Molnár János és Németh János délután 2 óra felé előkerültek a kocsi a reszkető csibékkel az épülő műszergyár felé kocogott, Tóth István fogatos nélkül. P. M. Jllíioiráq Minden szürke volt. Az égbolt a hófellegektöl, a távoli háztetőkön a havat már bepiszkította a városi korom, köd szitált a levegőben, és a járdát, az úttestet megfeketedett, kupacokba lapátolt hótorlaszok szegélyezték. Kemény tél volt, az emberek már beleszoktak a hidegbe, a sok hóba, a járókelők fázós vonulata szívtelenségbe borította az utcát. Ök mentek egymás mellett, eddig ki sem tekintettek szerelmük szép mámorából, ök nem tartoztak ide, a szürke égbolt alá. — Csak mennek, nem néznek semmire. — mondta egy asszony. Teli volt csomagokkal, és a fiatalok meglökték. Csodálkozón nyitották szemüket a világra. Felébresztették őket. Egymásra néztek, s aztán előre az útra, egyet gondoltak, a lány mondta ki: — Nézd, pedig sárga a telefonfülke is, piros a salja annak a fiúnak ott... Mégis, szürke volt minden. Fájt nekik. Szegény többi ember... Észre sem veszik a színeket... A sarkon nagy csoportosulást fedeztek fel. A szürke kabátok közül ,élénk színek villogtak. Siettek oda. Mit nézhetnek az emberek? — Csak tessék, tessék... Öt forint csomója... Kitűnő, nem hervad, garantált áru... — Virág... Rózsa! — örült meg a lány, s a fiú közben már apró után kotorászott. De ezek a színek túl élénkek. Mi ez? Mintha megcukrozták volna a szirmokat... Az árus folytatta a mondókáját; — Lemosható, tartós... A lány tovalépkedett, s csodálkozott, mennyire fogytak a csokrok a bádogpultról. (Bencze) A KOMMUNISTA VILÁGGAZDASÁG A szellemi erőket is egyesítjük a. A szocialista országok fejlődő gazdasági kapcsolatainak egyik igen fontos formája a műszaki és tudományos együttműködés. Ma a világméretű tudományos és technikai forradalom időszakában különös jelentőségű, hogy a szocialista országok e tekintetben is összpontosíthatják erőiket, így elkerülhető az, hogy a szocialista táborban a már megoldott tudományos kérdéseket, valahol is újra »-kitalálják«. Az egyik szocialista ország tudományos tapasztalata sem titok a másik előtt, hanem a tábor közkincse, s a szorosabb együttműködés éppen ezért a gazdaságilag elmaradott országok gyors felzárkózásának a színvonalbeli különbségek kiegyenlítődésének a legfőbb eszköze. Kezdjük talán a műszaki dokumentációk cseréjével. A szocialista országok díjtalanul átadják egymásnak -nagy kohászati kombinátok, vegyiüzemek rajzait, gépek, berendezések és technológiák leírásait, szabadalmait. S a felhasználók a dokumentumok másolási költségeit térítik meg csupán. A Szovjetunió 1956—61 között nyolcezer különböző komplett dokumentációt (körülbelül egymillió rajzzal) adott át a KGST-országoknak. és mintegy ötezret kapott tőlük. A műszaki dokumentációk értékes anyagát a szakemberek kölcsönös tanulmányútjai révén gazdag személyes tapasztalatokkal egészítik ki. Csehszlovák tudósok kiszámították, hogy a szovjet tapasztalatok felhasználásával körülbelül 1,2 milliárd koronát takarított meg országuk a legutóbbi 'években. Hazánk is százmilliókra menő megtakarítást ért el a szovjet dokumentumok felhasználásával a MÓRÁGYI mozaikok Vass Istvánná országgyűlési képviselő Mórágyra látogatott, ahol elbeszélgetett a községi tanács, a termelőszövetkezet vezetőivel és dolgozóival. A találkozó résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták Vass elvtársnő élménybeszámolóját, a baráti országokban Dunai Vasmű, a Tiszavidéki Vegyikombinát tervezésénél, az új, korszerű 50 megawattos hid- roigénhűtéses turbina, és más korszerű berendezés készítésénél. Vagy megemlíthetjük, hogy a KGST-országok ugyancsak kicserélik értékes mezőgazdasági növényeiket. A szovjet »Vir 42« és a »Vir 281«, valamint a mar- tonvásárott kikísérletezett hibrid- kukoricákat, amelyek 25—30 százalékkal növelik a termésátla- gokat, mindenütt termesztik. Egyre bővülnek a kutató—tervező-szerkesztő intézetek és nagyüzemek közötti kapcsolatok. Az 1960-as adatok szerint 330 szovjet intézet 405 népi demokratikus rokonintézménnyel állt közvetlen kapcsolatban. A népi demokratikus országok egymás közötti tudományos kapcsolatai is szélesednek. Magyarország például 43 lengyei testvérintézménnyel működik együtt. S az együttműködés felöleli a tudomány és technika minden ágát, és szinte valamennyi témáját, a káderképzést, stb. A sokoldalú tapasztalat- csere kiterjed a termelés szervezésében, irányító szerveiben és vezetésében szerzett tapasztalatokra is. Az együttműködés különböző formái, így a tudományos és technikai együttműködés is, állandóan fejlődik, tökéletesedik. A jelenlegi időszak fő feladata, hogy a nemzetközi munkamegosztás tökéletesedésével egyre inkább megszűnjön a tudományos kutató- és szerkesztőmunkában is a párhuzamosság. A KGST tagországaiban például a forgácsoló gépek párhuzamos gyártásának és szerkesztésének felszámolásával körülbelül ezer konstruktőr munkája takarítható meg. A termelés szakosítása ilymódon lehetőséget nyújt nagyobb számú kutató- és szerkesztőgárda összpontosítására egy-egy területen. Ez lehetővé teszi, hogy hazánk a reá. profilírozott ágazatokban, például az alumíniumiparban, ne csak az élenjáró nemzetközi színvonalat érje el, hanem távlatokban, a technikai fejlődés új irányainak bátor úttörőjévé váljon. A hét köny A nemrégiben megalakult tudományos és műszaki munkákat koordináló állandó bizottság feladata éppen az, hogy a szakterületeken felszámolja a párhuzamos átfedéseket, másrészt, hogy a kölcsönös érdeklődésre számottartó témáknál a legszorosabb együttműködést honosítsa meg. A távlatokat tekintve nyilván aszerint csökken majd a komplett dokumentáció kölcsönös cseréjének szerepe, ahogy egyre inkább sikerül meggyorsítani a kutató- és szerkesztőmunka ésszerű, nemzetközi méretű központosított tervezését. A tudományos együttműködés új iránya a közös nemzetközi kutató és szerkesztői intézetek létrehozása, a jelenlegi Moszkva melletti atomfizikai intézet mintájára. Ezek a tudományos, műszaki együttműködési tervek nagyszerű távlatokat jelentenek a KGST tagállamai számára. Példátlan módon meggyorsítják a műszaki haladást, a termelékenység emelését. S a Szovjetunió szerepe ebben a technikai fejlődésben ma különös jelentőségű. A Szovjetunió, amely máris megelőzte a USA-t, és a legfejlettebb tőkés országokat, a tudós- és szakemberképzésben, a tudomány- és technika legkorszerűbb ágaiban, közreműködésével biztosítja, hogy minden testvéri ország történelmileg a legrövidebb idő alatt befussa azt az utat, amelyet a fejlett és gazdag tőkés országok évszázadokon át tettek meg. A kapitalista viszonyok között is volt rá példa, hogy egy-egy ország a technika legújabb vívmányai alapján rendezte be gazdaságát, de az óhatatlanul egyenlőtlenségekre, belső viszályokra, sőt háborúkra vezetett. Á -szocialista országokban a tudomány és technika céltudatosan, tervszerűen. elvtársias együttműködéssel fejlődik, s csökkenti a gazdasági színvonalbeli különbségeket, s elősegíti a gazdasági, politikai és kulturális összeforrottsá- guk, testvéri egységük erősödését, KOVÁCS JÓZSEF újdonságai Két órával később. A RAM A PART! VÁRKAS tély&an HacN/ll fa- RADTAH AZ ÖLÉBE £JT/ AZ ÚJSÁGOT, * £l£TBEM MARAD. KÉT £MB£RUHK PEDIG LEBUKOTT most mit reá. yuNK f ráfiaknál. — A riportsorozatot Bornemissza László rajzai kísérik. Hugo Glaser: Az életért harcoltak. „xiusiesseg neműi nincs ca iici is lesz soha orvostudomány" mondja a bevezetőben a mű írójc Ez vonatkozik a hétköznapok or vosaira, akik félelem nélkül lép nek a fertőző betegek ágyához is s fokozottan vonatkozik azokr a hős orvosokra, akik veszélye önkísérletekkel áldoztak az orvos tudománynak. Glaser professzo — akit a magyar orvosok má jól ismernek — híres orvosi ön kísérleteiről számol be. fi rajiai uáMély VALENTYIN IVANOV tudományos—fantasztikus regénye nyomán írta CS. HOÜVÄTH TIBOR, rajzolta: SEBÖK IMRE Előzmények: A Rajna-parti várkastély ódon falai egy gigantikus sugárágyú kísérleti példányát rejtik magukban. Feltalálói a szörnyű fegyvert szovjet területen végzett rombolással készülnek kipróbálni. Podarjov akadémikus előkészületeket tesz a krasznosztavszki Különleges Rendeltetésű Erőmű védelmére, ezért ellenséges ügynökök az életére törnek. szerzett tapasztalatairól. A Rákóczi Termelőszövetkezet megtartotta zárszámadó közgyűlését. Az elmúlt gazdasági évben a munkaegység értéke öt forinttal emelkedett. Hagyományos, műsorral egybekötött farsangi bált rendezett a helyi KISZ-szervezet. * A nőtanács rendezésében féri: | napot tartottak a'községben. Et ■ bői az alkalomból minden ünne pelt egy szól szekfűt kapó t. Juhász Gyula: Anna örök. Egy csokorba nyújtja át a kiadó Juhász Gyula Anna-verseit, keletkezésük sorrendjében, hogy az olvasó képet kaphasson e különös szerelem fájó, szép emlékké való átalakulásáról. A kötetet Kispéter András állította össze, Száz Endre illusztrálta. Csák Gyula: Mélytengeri áramlás. A mű először az Űj írás folyóiratban jelent meg, s nagy vitát váltott ki az irodalmi életben. A szerző szociográfiának tekinti munkáját, de az irás több, és főleg érdekesebb az átlagos szociogÁZ IhTÉZET LÉPCSŐHAZA FÜSTÖLGŐ ROMHALMAZ. A PROFESSZOR AZOK BAH... T