Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-27 / 48. szám

1963. február 2%

TOLNA JEGYEI NÉPÚJSÁG

5

Európában a második volt

Ahol az óvóbácsik tanultak — Kossuth Lajos az egyesület tagjai között — Hiányzó tábla

Iflprn asztalok 5Zék^rokban

rengeteg játékszer. Pufók kisgyermekek majszolják az uzsonnát. Sándor Zoltánná, a tolnai II. számú óvoda vezetője mutogatja a berendezést. Kiderül, hogy a gyermekeknek „fodrász ktsz-ük” van. A „ktsz” felszerelését a szülők készítették társadalmi munkával. A játék fejmosó, szárító, a fogasokon függő fehér köpenyek, a férfi és női részleg kellékei fodrászüzletre emlékeztetnek. A gyermekek nemrég látogatást tettek a helyi fodrász ktsz- ben, hogy tapasztalatokat szerezzenek. A „fodrászrészleg’' mellett van barkácsolóasztal i6. ahol a fúrás, faragás alapjaival ismerkednek a kicsinyek.

Egy régi óvoda emlékei után kutatva jutottam el ide. Sándor Zoltánná elsárgult fényképet mutat. A kép ötvenöt évvel ezelőtt készült, Schnabl Ferencné hagyta rá az óvodára, Lencsi néni harminc évig dolgozott itt, mint dada, s a csoportképen mindösz- sze ötéves volt. Ez az óvoda is régi, de nem az, amelyiket én keresek.

Hogy a legrégibb óvoda hiteles dokumentumaihoz hozzájuthassak, dr. Tóth Károlynétól kell ér- |

deklődnöm. Nemrég elvégezte a felsőfokú óvónőképzőt. Államvizsga dolgozatában a tolnai óvoda és óvóképző történetéről írt.

Az ő segítségével láthatom meg végül is magát az ütött-kopott épületet, amely a selyemgyár szomszédságában, a Duna-parton áll, s csak nagyon kevesen ismerik történetét.

1 <1 mull szazad elején

„Kisdedóvó Intézeteket Magyar- országban Terjesztő Egyesület”. Az egyik alapító Kossuth Lajos volt.

1837-ben megnyílt Magyar- országon az első óvóképző Tolnán. A óvóképző mellett az akkori idők legmodernebb óvodája működött. Érdekes megjegyezni, hogy Európában, Franciaországon kívül csak Magyarországon volt óvóképző.

Hat évig működött Tolnán az óvóképző, 1843-ban áthelyezték Budapestre. Hatvanöt óvóbácsit képeztek ki ez idő alatt.

Az intézet igazgatója Varga István, sok praktikus újítást vezetett be. A francia óvodákban padkaszerű ládákon ültek a gyer- I mekek. Varga, apró, erős székeket

Újra közlekedik több, korábban megszüntetett személyszállító vonat

Mint a MÁV szekszárdi állomásfőnöke közölte szerkesztőségünkkel, a rendkívüli időjárás következtében a múlt hónapban szükségessé vált korlátozó intézkedéseket fokozatosan megszüntetik. A teherfuvarozásra vonatkozó mindennemű korlátozás már kedden megszűnt, tehát a vállalatok, intézmények ma már korlátozás nélkül elfuvaroztathatják mindazon áruikat, amelyeket a többhetes korlátozás alatt nem tudtak elszállíttatni. A személy- forgalomban március 1-én, tehát holnapután következik be a korlátozások részleges megszüntetése.

Március 1-én 0 órától kezdve ismét rendszeresen közlekedik az 1511-es és az 1512-es személyvonat A vonat Bajáról indul 13,27kor, Szekszárdról 15,02-kor, Budapest Déli pályaudvarra érkezik 19,34-kor, illetve Sárbogárdról (csatlakozása a Budapestről 7,25- kor induló pécsi személyvonattal) indul 9.33-kor, Szekszárdról 11,19-kor. Bajára ’ érkezik 12,31- kor.

Újra közlekedik a Budapest— pécsi 1915-ös és 1914-es személy- vonat, Budapestről indul 14,10- kor, Dombóvárra érkezik 17,56- kor, Pécsre 19,45-kor. Pécsről indul 8,30-kor, Dombóvárról 10,35- kor, Budapest Déli pályaudvarra érkezik 14,16-kor.

Pécs és Bátaszék között a 6440- es és 6449-es vonat közlekedik újra. Bátaszékről indul 22.57-kor, Pécsre érkezik 1.11-kor. Vissza indul 3,50-kor, Bátaszékre érkezik 6,04-kor.

készíttetett számukra. A gyermekeket minden nap másként ültették, hogy térszemléletük sokoldat lúan fejlődjék. A gyermekek számára a világon első ízben vezették be a kötelező tornagyakorlatokat.

Varga István 1843-ban megjelent könyve: „Terv a kisdedóvó intézetek terjesztése iránt a két magyar h'azában" felvilágosult gondolkodásra vall. Varga István, amellett, hogy egy sereg gyermeklélektannal kapcsolatos felfedezést tesz, síkraszáll annak érdekében, hogy a kisdedóvók fe- lekezeten kívüliek legyenek.

1 lfalolfas egyház

a tolnai óvóképző szelleme ellen. Szemére vetette az ..alaki ima” hiányát. Az akkori haladó erők, a reformkor képviselői viszont minden támogatást megadtak Varga Istvánnak és társainak.

A Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület kezében lévő óvodák függetlenek voltak az egyházaktól, elsősorban is a legnagyobb veszélyt jelentő katolikus egyháztól és a Habsburg dinasztia államától. A reformkor szellemének megfelelően az oktatás nagy súlyt helyezett a „szép magyar nyelv kiművelésére”.

A szülők nem idegenkedtek az óvodától. A visszamaradt iratok szerint 80—90 gyermek járt rendszeresen a kisdedóvóba. írásos bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy Domsics Anna volt az első dajka Tolnán az óvodában. 1848 után vetődött csak fel a gondolat, hogy óvó bácsik mellett óvó néniket is kellene képezni.

Az épületben gyakran megfordult a hajadó gondolkodású Brunswick Teréz is. a magyarországi , kisdedóvók létesítésének egyik 1 eglel k es e b Ó v h í Ve. akinek Beethoven a Fisz-dur szonátát ajánlotta, s akiről Romain Rolland azt írta: „Volt benne valami heroikus láng, amely őt Beethoven rokonává avatta '.

Miközben a vedlett, elhanyagolt épületet nézegettem, felvetődött bennem a kérdés: Miért nem hirdeti tábla, hogy ezen a helyen létesült Európa második óvóképzője?

H. T.

A legidősebb és a legfiatalabb

Látogatás két bonyhádi tanácstagnál

Bonyhádon vagyunk. Az ünnepnap — a választás napja — elmúlt, most a dolgos hétköznapok következnek. Itt is, mint mindenütt a megyében és az országban határozott igent mondtak arra a programra, melyet a Hazafias Népfront pártunk VIII. kongresz- szusának határozatai alapján hirdetett meg. Érthető, ha most az újonnan választott tanácstagok felé fordul a figyelem.

Ezért kerestünk fel mi is a nagy napot követő reggel két tanácstagot, Erb Józsi bácsit, és Rédai Illést. Korban majd egy fél évszázad választja el őket egymástól. A névjegyzékből kiderül, hogy az előbbi születési éve 1896, az utóbbié 1942. Munkájukban, módszerükben azonban nagyon hasonlóak: mindketten lelkes hívei az újnak, tevőlegesen segítik a boldogabb jövő kibontakozását.

Míg a Béke-telep sok-sok, szebbnél-szebb háza között keresgélem Erb József házát emlékezem: egy évtizede sincs, amikor erre jártam. Akkor még majdnem egyedül állt Józsi bácsi háza a tengernyi kukoricaíöld között.

— Ma talán 150 háznál is több

van itt — mondja. Akkor még egyedül voltam itt tanácstag, most már öten vagyunk. De már nem a telep növekedéséért kell munkálkodni, hanem rendjének fejlesztéséért.

Nagy örömmel meséli, hog.v nemsokára boltot is kap ez a községrész, az épület már meg is van hozzá. Vannak azonban még más problémák is. Brb bácsi a jelölő gyűlésen is elmondotta hogy a közös összefogás segíthet a problémák mielőbbi megoldásában.

— Úgy válasszanak meg — Ismétli az akkor mondottakat — ha újra hajlandók segíteni, ha kell társadalmi munkával is. hiszen az államtól sem várhatunk mindent. — És jelölték és megválasztották. s egyúttal arra is igent mondtak, hogy segítenek a járdaépítésben az árkok kitakarításában és a Béke-tér parkosításában.

— Akadt egy vetélytársam. tegnap láttam a televízióban — mondja a másik tanácstag Rédai Illés. — Arra utal. hogy ő is először választ életében és egyúttal jelölték Is, illetve meg is választották.

Mint a járási tanács építés és közlekedési csoport vezetője az ifjúsági lakásépítési mozgalom egyik fő szervezője. Szervező, segítő munkája nyomán 10 lakást már az ősszel átadtak, tizenkettőn májusban foglalhatják el az új családi fészket, s a további építkezésre már most van huszonöt jelentkező. Most már bizonyára nem kel! egy évtized, hogv itt is legalább olyan település fejlődjön ki mint a Béke-telepen.

De addig? Igen, addig lesz dolga Rédai Illésnek. — Nagy megtiszteltetés ért, tudom — mondja —. de igyekszem is megfelelni a követelményeknek.

Nem lesz könnyű, hiszen az új rész mögött van egy pincesor- is. ahol különösen a villanyhiány a probléma. — Megoldódik ám ez is — mondja. — Meg is indokoltam miért. Amint az új telep terjeszkedik úgy oldódik meg a régi ■ területrész problémája is. Ebben megnyugodtak.

A niegnövekedett feladatoknak megfelelően saját képzéséről sem j feledkezik el. Egyetemre szeretne menni, s ez.ért iratkozott be az előkészítőre.

Sz. E. i

Világjáró Tolna megyeiek

Egy-egy betegséggel gyarapodtunk

„Sok urunk nem «olt rest, se kába, birtokát óvni ellenünk s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk."

(József Attila; Hozóm.)

— Az adósság, az vitt engem külföldre — kezdi vándorlásainak sorolását Hőgyészen Mink. Ferenc bácsi. Álma volt egy kis ház, amelyben meghúzhatja magát, s öreg korára is fedél marad a feje felett. A kezdéshez még csak volt ereje, s kölcsönnel sikerült. De amikor a részleteket kellett fizetni, akkor kezdődött a munkanélküliség. — Én pedig 1925-ben ott álltam 30 millió korona adóssággal — mondja — egy fillér nélkül.

— Valamerre munka után kellett nézni. Az egyik barátom tudott szerezni Törökországból hívólevelet, hát nekivágtam. Nem is lett volna ott semmi baj, a fogamhoz vertem minden garast, sikerült p ház adósságát kifizetni. 1927-ben a feleségemet is kihozattam. Gondoltam a nagy meleg, a sok víz tönkretette gyomromat, a hazai koszt majd csak helyrehozza.

— Nem hozta helyre, sőt más baj is akadt. Megbélyegeztek, mert a Franciaországban lévő magyar kommunisták lapját, a Párizsi Munkást olvastuk. A magyar konzulátuson addig verték a vasat, hogy 1928. őszén kiutasítottak. Haza nem jöhettem, itthon börtön várt volna. így aztán, amikor felraktak bennünket a vonatra, ki Argentínába, én Uruguayba vettem az irányt.

— Isztambulba érve, míg a hajó indult, mint valami bűnözőket börtönbe zárva tartottak bennünket. Mondhatom nem a legkellemesebb érzés volt. Csak akkor sóhajtottunk fel megkönnyebbülten, amikor a hajó elhagyta a kikötői.

A következő és egy időre végleges állomás: Montevideo. — I

Jó pár napig csak sétálgattunk; Odamentünk minden építkezéshez, mert kőművesek voltunk, s a jelszót már jól megtanultuk: tud-e munkát adni? Azoknak volt különösen nehéz, akik azt hitték, hogy itt a faágakról is dollár hull. Hát nem hullt.

— Azért is alakítottuk meg a munkásegyletet, hogy érdekeinket képviseljük hivatalos formában is valahogy. Nem is volt baj addig, míg valaki el nem árulta, hogy engem kiutasítottak Törökországból. Akkor aztán se vége, se hossza nem volt a rendőrségi látogatásoknak. A munkásegylet is lassan elhalt

— Eleinte úgy képzeltem, hogy hát kőműves vagyok, s a drága lakás helyett majd csak összeverek egy kis házikót. De nem jutott másra, csak kint a város végén egy hullámlemez kalyiba összetákolására. Az amúgyis meleg éghajlat alatt a bádog valósággal sütött. Az elfogyasztott sok-sok víz pedig a gyomromat tette végleg tönkre. A feleségem is a gyomrára panaszkodott.

— Ehhez járult még, hogy amiért Törökországban annyit küszködtem, a kis házamat, itthon 1939-ben elárverezték. Ott sem volt semmi, itthon sem. Azután jött a háborús idő. Nagyon meg- éreztük. Ekkor már betegen csali az volt a vágyunk: haza, haza mindenáron Elkezdtünk gyűjtögetni. spórolni, még keményebben, mint azelőtt.

1949-ben jöttünk haza. ugyanúgy semmi nélkül, mint ahogy elmentünk. Csak egy-egy betegséggel gyarapodtunk, mely szegény feleségemet néhány év után el is ragadta mellőlem.

így mesélt a hetvenharom éves, itthon .kigyógyított nyugdíjas kőműves, az álmok hazájáról, a szükségről, mely a hazától távol, messzire ragadta a megszorult, szegény embereket.

fi—c>

Esetem a mesével

Népszerű képes hetilapunknak — mivel az már címében is a nőkhöz szól, — feleségem hűséges olvasója. Az én feladatom csak az egyik oldal elolvasására, korlátozódik, már évek óta: Felolvasni a meséket a gyerekeknek. Már nem sokáig, mivel a nagyobbik fiam elsőosztályos. Ma még azonban csak a rö- videbb mesékre futja olvasás-tudományából.

A minap aztán megjártam: Meseolvasás közben hazugságon fogtak a fiaim.

Már a közepén jártunk a mesének, amikor megszólalt a kisebbik:

— Apu. nem jól mondod.

— Aztán miért?

— Mert itt a képen más van. Nézzed csak, a féllábú koldus ment a gazdag emberhez.

Ránézek a képre, és valóban, igaza van a gyereknek. Egy „szabályos" koldus állít be a még „szabályosabb” ‘ gazdag emberhez.

De a könnyebb érthetőség kedvéért lássunk néhány jelenetet a „Ki jár túl a másik eszén?’’ című imeséből;

Szereplők: Szegény ember, gazdag ember, féllábú koldus.

Első jelenet: Színhely a búcsú, sátrakkal, a sátrak között, tolongó falusiakkal. Az út mellett kéregét a féllábú koldus. Arra jön a gazdag ember, úgy tesz, mintha észre se venné a koldust. A szegény ember azonban megszánja, elökotor a zsebéből tíz krajcárt és odaadja.

Akik látják az esetet, megjegyzéseket tesznek a gazdag emberre, erre b kér húsz krajcárt kölcsön a szegény embertől és feltűnően, hogy mindenki lássa, a koldusnak adja.

A következő jelenetekben már nincs szerep a koldusnak, csak a szegény és a gazdag embernek. A szegény ember elmegy a pénzéért a gazdaghoz, aki é-ppen pecsenyével megrakott asztalnál ül. előtte nagy kancsó vörösbor, nyaka köré bogozva fehér szalvéta.

így történik a do log az írott mesében És a képen?

Terített asztal, szalvéta, kancsó vörösbor. Ahogy a szö- aeg mondja. A láto

gató azonban nem a szegény ember, hanem a féllábú, man- kós koldus.

Azonnal rádöbbentem: Itt valami szörnyű tévedés történt. Vagy inkább felületesség? A rajzoló lusta volt végig olvasni a mesét, úgy készítette el az illusztrációt. Beleolvasott az elejen: Innét a féllábú koldus. Beleolvasott a közepén: Innét a gazdag ember, a terített asztal, szalvéta. vörösbor. Néhány vonás, kész a rajz.

Ez még talán érthető. menthető. Sok volt a dolga a rajzolónak. De a szerkesztő se olvasta végig?

És hogy magyarázzam mindezt meg egy öt. meg egy hatéves gyereknek? Ha ragaszkodom az igazsághoz. oda a mundér becsületé, el fogják tagadni, hogy az apjuk újságíró. Inkább maradtam a „hazugságban". át- költöttem a mesét, a rajznak megfelelően. Most már csak attól félek, hogy a nagyobbik gyerek egyszer majd mégiscsak végigolvassa a mesét. Már most töröm a lejem az újabb magyarázaton.

fJ)