Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-27 / 48. szám

1963. február 2% TOLNA JEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Európában a második volt Ahol az óvóbácsik tanultak — Kossuth Lajos az egyesület tagjai között — Hiányzó tábla Iflprn asztalok 5Zék^rokban rengeteg játékszer. Pufók kis­gyermekek majszolják az uzson­nát. Sándor Zoltánná, a tolnai II. számú óvoda vezetője mutogatja a berendezést. Kiderül, hogy a gyermekeknek „fodrász ktsz-ük” van. A „ktsz” felszerelését a szü­lők készítették társadalmi mun­kával. A játék fejmosó, szárító, a fogasokon függő fehér köpe­nyek, a férfi és női részleg kel­lékei fodrászüzletre emlékeztet­nek. A gyermekek nemrég láto­gatást tettek a helyi fodrász ktsz- ben, hogy tapasztalatokat szerez­zenek. A „fodrászrészleg’' mel­lett van barkácsolóasztal i6. ahol a fúrás, faragás alapjaival ismer­kednek a kicsinyek. Egy régi óvoda emlékei után kutatva jutottam el ide. Sándor Zoltánná elsárgult fényképet mu­tat. A kép ötvenöt évvel ezelőtt készült, Schnabl Ferencné hagy­ta rá az óvodára, Lencsi néni harminc évig dolgozott itt, mint dada, s a csoportképen mindösz- sze ötéves volt. Ez az óvoda is régi, de nem az, amelyiket én ke­resek. Hogy a legrégibb óvoda hiteles dokumentumaihoz hozzájuthas­sak, dr. Tóth Károlynétól kell ér- | deklődnöm. Nemrég elvégezte a felsőfokú óvónőképzőt. Állam­vizsga dolgozatában a tolnai óvo­da és óvóképző történetéről írt. Az ő segítségével láthatom meg végül is magát az ütött-kopott épületet, amely a selyemgyár szomszédságában, a Duna-parton áll, s csak nagyon kevesen isme­rik történetét. 1 <1 mull szazad elején „Kisdedóvó Intézeteket Magyar- országban Terjesztő Egyesület”. Az egyik alapító Kossuth Lajos volt. 1837-ben megnyílt Magyar- országon az első óvóképző Tol­nán. A óvóképző mellett az ak­kori idők legmodernebb óvodája működött. Érdekes megjegyezni, hogy Európában, Franciaországon kívül csak Magyarországon volt óvóképző. Hat évig működött Tolnán az óvóképző, 1843-ban áthelyezték Budapestre. Hatvanöt óvóbácsit képeztek ki ez idő alatt. Az intézet igazgatója Varga István, sok praktikus újítást ve­zetett be. A francia óvodákban padkaszerű ládákon ültek a gyer- I mekek. Varga, apró, erős székeket Újra közlekedik több, korábban megszüntetett személyszállító vonat Mint a MÁV szekszárdi állo­másfőnöke közölte szerkesztősé­günkkel, a rendkívüli időjárás következtében a múlt hónapban szükségessé vált korlátozó intéz­kedéseket fokozatosan megszün­tetik. A teherfuvarozásra vonat­kozó mindennemű korlátozás már kedden megszűnt, tehát a vállalatok, intézmények ma már korlátozás nélkül elfuvaroztathat­ják mindazon áruikat, amelyeket a többhetes korlátozás alatt nem tudtak elszállíttatni. A személy- forgalomban március 1-én, tehát holnapután következik be a kor­látozások részleges megszünteté­se. Március 1-én 0 órától kezdve ismét rendszeresen közlekedik az 1511-es és az 1512-es személyvo­nat A vonat Bajáról indul 13,27­kor, Szekszárdról 15,02-kor, Bu­dapest Déli pályaudvarra érkezik 19,34-kor, illetve Sárbogárdról (csatlakozása a Budapestről 7,25- kor induló pécsi személyvonat­tal) indul 9.33-kor, Szekszárdról 11,19-kor. Bajára ’ érkezik 12,31- kor. Újra közlekedik a Budapest— pécsi 1915-ös és 1914-es személy- vonat, Budapestről indul 14,10- kor, Dombóvárra érkezik 17,56- kor, Pécsre 19,45-kor. Pécsről in­dul 8,30-kor, Dombóvárról 10,35- kor, Budapest Déli pályaudvarra érkezik 14,16-kor. Pécs és Bátaszék között a 6440- es és 6449-es vonat közlekedik újra. Bátaszékről indul 22.57-kor, Pécsre érkezik 1.11-kor. Vissza indul 3,50-kor, Bátaszékre érke­zik 6,04-kor. készíttetett számukra. A gyerme­keket minden nap másként ültet­ték, hogy térszemléletük sokoldat lúan fejlődjék. A gyermekek szá­mára a világon első ízben vezet­ték be a kötelező tornagyakorla­tokat. Varga István 1843-ban megje­lent könyve: „Terv a kisdedóvó intézetek terjesztése iránt a két magyar h'azában" felvilágosult gondolkodásra vall. Varga István, amellett, hogy egy sereg gyer­meklélektannal kapcsolatos felfe­dezést tesz, síkraszáll annak ér­dekében, hogy a kisdedóvók fe- lekezeten kívüliek legyenek. 1 lfalolfas egyház a tolnai óvóképző szelleme ellen. Szemére vetette az ..alaki ima” hiányát. Az akkori haladó erők, a reformkor képviselői viszont minden támogatást megadtak Varga Istvánnak és társainak. A Kisdedóvó Intézeteket Ma­gyarországban Terjesztő Egyesü­let kezében lévő óvodák függet­lenek voltak az egyházaktól, el­sősorban is a legnagyobb veszélyt jelentő katolikus egyháztól és a Habsburg dinasztia államától. A reformkor szellemének megfele­lően az oktatás nagy súlyt helye­zett a „szép magyar nyelv kimű­velésére”. A szülők nem idegenkedtek az óvodától. A visszamaradt iratok szerint 80—90 gyermek járt rend­szeresen a kisdedóvóba. írásos bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy Domsics An­na volt az első dajka Tolnán az óvodában. 1848 után vetődött csak fel a gondolat, hogy óvó bá­csik mellett óvó néniket is kel­lene képezni. Az épületben gyakran megfor­dult a hajadó gondolkodású Brunswick Teréz is. a magyaror­szági , kisdedóvók létesítésének egyik 1 eglel k es e b Ó v h í Ve. akinek Beethoven a Fisz-dur szonátát ajánlotta, s akiről Romain Rol­land azt írta: „Volt benne valami heroikus láng, amely őt Beetho­ven rokonává avatta '. Miközben a vedlett, elhanya­golt épületet nézegettem, felve­tődött bennem a kérdés: Miért nem hirdeti tábla, hogy ezen a helyen létesült Európa második óvóképzője? H. T. A legidősebb és a legfiatalabb Látogatás két bonyhádi tanácstagnál Bonyhádon vagyunk. Az ünnep­nap — a választás napja — elmúlt, most a dolgos hétköznapok kö­vetkeznek. Itt is, mint mindenütt a megyében és az országban ha­tározott igent mondtak arra a programra, melyet a Hazafias Népfront pártunk VIII. kongresz- szusának határozatai alapján hir­detett meg. Érthető, ha most az újonnan választott tanácstagok felé fordul a figyelem. Ezért kerestünk fel mi is a nagy napot követő reggel két tanács­tagot, Erb Józsi bácsit, és Rédai Illést. Korban majd egy fél év­század választja el őket egymás­tól. A névjegyzékből kiderül, hogy az előbbi születési éve 1896, az utóbbié 1942. Munkájukban, módszerükben azonban nagyon hasonlóak: mindketten lelkes hívei az újnak, tevőlegesen segítik a boldogabb jövő kibontakozását. Míg a Béke-telep sok-sok, szebbnél-szebb háza között ke­resgélem Erb József házát emlé­kezem: egy évtizede sincs, amikor erre jártam. Akkor még majd­nem egyedül állt Józsi bácsi háza a tengernyi kukoricaíöld között. — Ma talán 150 háznál is több van itt — mondja. Akkor még egyedül voltam itt tanácstag, most már öten vagyunk. De már nem a telep növekedéséért kell mun­kálkodni, hanem rendjének fej­lesztéséért. Nagy örömmel meséli, hog.v nemsokára boltot is kap ez a községrész, az épület már meg is van hozzá. Vannak azonban még más problémák is. Brb bácsi a jelölő gyűlésen is elmondotta hogy a közös összefogás segíthet a problémák mielőbbi megoldá­sában. — Úgy válasszanak meg — Ismétli az akkor mondottakat — ha újra hajlandók segíteni, ha kell társadalmi munkával is. hi­szen az államtól sem várhatunk mindent. — És jelölték és meg­választották. s egyúttal arra is igent mondtak, hogy segítenek a járdaépítésben az árkok kitaka­rításában és a Béke-tér parkosí­tásában. — Akadt egy vetélytársam. tegnap láttam a televízióban — mondja a másik tanácstag Rédai Illés. — Arra utal. hogy ő is elő­ször választ életében és egyúttal jelölték Is, illetve meg is válasz­tották. Mint a járási tanács építés és közlekedési csoport vezetője az ifjúsági lakásépítési mozgalom egyik fő szervezője. Szervező, se­gítő munkája nyomán 10 lakást már az ősszel átadtak, tizenket­tőn májusban foglalhatják el az új családi fészket, s a további építkezésre már most van hu­szonöt jelentkező. Most már bizo­nyára nem kel! egy évtized, hogv itt is legalább olyan település fejlődjön ki mint a Béke-telepen. De addig? Igen, addig lesz dol­ga Rédai Illésnek. — Nagy meg­tiszteltetés ért, tudom — mond­ja —. de igyekszem is megfelelni a követelményeknek. Nem lesz könnyű, hiszen az új rész mögött van egy pincesor- is. ahol különösen a villanyhiány a probléma. — Megoldódik ám ez is — mondja. — Meg is indo­koltam miért. Amint az új telep terjeszkedik úgy oldódik meg a régi ■ területrész problémája is. Ebben megnyugodtak. A niegnövekedett feladatoknak megfelelően saját képzéséről sem j feledkezik el. Egyetemre szeret­ne menni, s ez.ért iratkozott be az előkészítőre. Sz. E. i Világjáró Tolna megyeiek Egy-egy betegséggel gyarapodtunk „Sok urunk nem «olt rest, se kába, birtokát óvni ellenünk s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk." (József Attila; Hozóm.) — Az adósság, az vitt engem külföldre — kezdi vándorlásainak sorolását Hőgyészen Mink. Fe­renc bácsi. Álma volt egy kis ház, amelyben meghúzhatja ma­gát, s öreg korára is fedél marad a feje felett. A kezdéshez még csak volt ereje, s kölcsönnel si­került. De amikor a részleteket kellett fizetni, akkor kezdődött a munkanélküliség. — Én pedig 1925-ben ott álltam 30 millió ko­rona adóssággal — mondja — egy fillér nélkül. — Valamerre munka után kel­lett nézni. Az egyik barátom tu­dott szerezni Törökországból hívólevelet, hát nekivágtam. Nem is lett volna ott semmi baj, a fogamhoz vertem minden garast, sikerült p ház adósságát kifizetni. 1927-ben a feleségemet is ki­hozattam. Gondoltam a nagy me­leg, a sok víz tönkretette gyom­romat, a hazai koszt majd csak helyrehozza. — Nem hozta helyre, sőt más baj is akadt. Megbélyegeztek, mert a Franciaországban lévő magyar kommunisták lapját, a Párizsi Munkást olvastuk. A magyar konzulátuson addig ver­ték a vasat, hogy 1928. őszén ki­utasítottak. Haza nem jöhettem, itthon börtön várt volna. így az­tán, amikor felraktak bennünket a vonatra, ki Argentínába, én Uruguayba vettem az irányt. — Isztambulba érve, míg a hajó indult, mint valami bűnözőket börtönbe zárva tartottak bennün­ket. Mondhatom nem a legkelle­mesebb érzés volt. Csak akkor sóhajtottunk fel megkönnyebbül­ten, amikor a hajó elhagyta a kikötői. A következő és egy időre vég­leges állomás: Montevideo. — I Jó pár napig csak sétálgattunk; Odamentünk minden építkezés­hez, mert kőművesek voltunk, s a jelszót már jól megtanultuk: tud-e munkát adni? Azoknak volt különösen nehéz, akik azt hitték, hogy itt a faágakról is dollár hull. Hát nem hullt. — Azért is alakítottuk meg a munkásegyletet, hogy érdekeinket képviseljük hivatalos formában is valahogy. Nem is volt baj addig, míg valaki el nem árulta, hogy engem kiutasítottak Török­országból. Akkor aztán se vége, se hossza nem volt a rendőrségi látogatásoknak. A munkásegylet is lassan elhalt — Eleinte úgy képzeltem, hogy hát kőműves vagyok, s a drága lakás helyett majd csak össze­verek egy kis házikót. De nem jutott másra, csak kint a város végén egy hullámlemez kalyiba összetákolására. Az amúgyis me­leg éghajlat alatt a bádog való­sággal sütött. Az elfogyasztott sok-sok víz pedig a gyomromat tette végleg tönkre. A feleségem is a gyomrára panaszkodott. — Ehhez járult még, hogy amiért Törökországban annyit küszködtem, a kis házamat, itthon 1939-ben elárverezték. Ott sem volt semmi, itthon sem. Azután jött a háborús idő. Nagyon meg- éreztük. Ekkor már betegen csali az volt a vágyunk: haza, haza mindenáron Elkezdtünk gyűjtö­getni. spórolni, még keményeb­ben, mint azelőtt. 1949-ben jöttünk haza. ugyanúgy semmi nélkül, mint ahogy el­mentünk. Csak egy-egy beteg­séggel gyarapodtunk, mely sze­gény feleségemet néhány év után el is ragadta mellőlem. így mesélt a hetvenharom éves, itthon .kigyógyított nyugdíjas kő­műves, az álmok hazájáról, a szükségről, mely a hazától távol, messzire ragadta a megszorult, szegény embereket. fi—c> Esetem a mesével Népszerű képes he­tilapunknak — mivel az már címében is a nőkhöz szól, — fele­ségem hűséges olva­sója. Az én felada­tom csak az egyik oldal elolvasására, korlátozódik, már évek óta: Felolvasni a meséket a gyere­keknek. Már nem so­káig, mivel a na­gyobbik fiam első­osztályos. Ma még azonban csak a rö- videbb mesékre futja olvasás-tudományá­ból. A minap aztán megjártam: Meseol­vasás közben hazug­ságon fogtak a fiaim. Már a közepén jár­tunk a mesének, ami­kor megszólalt a ki­sebbik: — Apu. nem jól mondod. — Aztán miért? — Mert itt a ké­pen más van. Néz­zed csak, a féllábú koldus ment a gaz­dag emberhez. Ránézek a képre, és valóban, igaza van a gyereknek. Egy „szabályos" koldus állít be a még „sza­bályosabb” ‘ gazdag emberhez. De a könnyebb ért­hetőség kedvéért lás­sunk néhány jelene­tet a „Ki jár túl a másik eszén?’’ című imeséből; Szereplők: Szegény ember, gazdag em­ber, féllábú koldus. Első jelenet: Szín­hely a búcsú, sátrak­kal, a sátrak között, tolongó falusiakkal. Az út mellett kére­gét a féllábú kol­dus. Arra jön a gaz­dag ember, úgy tesz, mintha észre se ven­né a koldust. A sze­gény ember azonban megszánja, elökotor a zsebéből tíz kraj­cárt és odaadja. Akik látják az ese­tet, megjegyzéseket tesznek a gazdag em­berre, erre b kér húsz krajcárt köl­csön a szegény em­bertől és feltűnően, hogy mindenki lássa, a koldusnak adja. A következő jele­netekben már nincs szerep a koldusnak, csak a szegény és a gazdag embernek. A szegény ember el­megy a pénzéért a gazdaghoz, aki é-ppen pecsenyével megra­kott asztalnál ül. előtte nagy kancsó vörösbor, nyaka kö­ré bogozva fehér szalvéta. így történik a do log az írott mesében És a képen? Terített asztal, szalvéta, kancsó vö­rösbor. Ahogy a szö- aeg mondja. A láto gató azonban nem a szegény ember, ha­nem a féllábú, man- kós koldus. Azonnal rádöbben­tem: Itt valami ször­nyű tévedés történt. Vagy inkább felüle­tesség? A rajzoló lus­ta volt végig olvasni a mesét, úgy készí­tette el az illusztrá­ciót. Beleolvasott az elejen: Innét a féllá­bú koldus. Beleolva­sott a közepén: Innét a gazdag ember, a terített asztal, szalvé­ta. vörösbor. Néhány vonás, kész a rajz. Ez még talán ért­hető. menthető. Sok volt a dolga a rajzo­lónak. De a szerkesz­tő se olvasta végig? És hogy magyaráz­zam mindezt meg egy öt. meg egy hat­éves gyereknek? Ha ragaszkodom az igaz­sághoz. oda a mun­dér becsületé, el fog­ják tagadni, hogy az apjuk újságíró. In­kább maradtam a „hazugságban". át- költöttem a mesét, a rajznak megfelelően. Most már csak attól félek, hogy a na­gyobbik gyerek egy­szer majd mégiscsak végigolvassa a mesét. Már most töröm a lejem az újabb ma­gyarázaton. fJ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom