Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-22 / 44. szám
A Első fokú készültség a Kapos mentén (3. o.) Iván Gyenyiszovics egy napja (4. o.) A tettek színhelyén (5. o.) Európa nagy részében megerősödött a tél uralma (8. o.) * Az utóbbi évek nagy sikereinek alapja és forrása a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája Dobi látván elvtárs rádió- és televixióbesxéde a választások előtt Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke csütörtök este rádió- és televízió-beszédben fordult az ország lakosságához, a közelgő választások előtt. Dobi István elvtárs a következő beszédet mondotta: — Vasárnap megtartjuk az országgyűlési és tanácsi választásokat. A nép mintegy százötezer jelölt kezébe ad megbízó-levelet, hogy az alkotmányban megjelölt hatáskörükben, az ország és a nemzet érdekeinek megfelelő módon vigyék előre szocialista építőmunkánkat a következő négy esztendőben. A Hazafias Népfront jelöltjeinek kiválogatása széles nyilvánosság előtt, sok ezer gyűlésen, milliók részvételével történt, azzal a törekvéssel, hogy mindenütt a legalkalmasabb, a bizalomra ■leginkább méltónak talált embereket jelöljék, mert nyivánvaló, hogy az új országgyűlésre és a tanácsokra nagy feladatok várnak, ehhez megfelelő emberekre lesz szükség. Arra a politikára szavazunk, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt dolgozott ki, és amelynek helyessége az évek folyamán már bebizonyosodott. — Engedjék meg, hogy a választások küszöbén röviden elmondhassam önöknek néhány gondolatomat az ország helyzetéről, politikájáról és a szavazás jelentőségéről. — Akárhová tekintünk az országban, nagy építkezéseket, munkát, szorgalmat látunk, a munka gyarapodó eredményeit, növekedő jólétet és megnyugtató általános fejlődést. Ezt, a hazánkban mostanában sűrűn megforduló idegenek is észreveszik. Barátaink barátsággal teszik szóvá, és örömüket fejezik ki, mások meglepett csodálkozáséban bosszankodással is találkozunk de eredményeinket most már ők is elismerik. Gyakran hallani a kérdést, amit — valljuk be — néha magunknak is fel szoktunk tenni: kicsi az ország, nem sok a természeti kincse, — honnan vesszük a pénzt az építkezésekre, a milliárdos beruházásokra, olyan szociális biztosítási rendszerre, egészség- ügyi és kulturális intézményekre, amelyek nálunk sokkal gazdagabb országoknak, még nagyhatalmaknak is becsületére válnának. — Mondom, néha magunkat is elgondolkoztat, mennyi mindenre van pénzünk, és honnan vesszük, pedig a válasz egyszerű. A nép szorgalmasan és tehetségesen végzi termelő munkáját, a munka eredményeit nem fölözik le egyéni céljaikra nagybirtokosok, bankárok, gyárosok, kisebb és nagyobb kizsákmányoló kapitalisták, hanem a népgazdaság egész jövedelmével magunk rendelkezünk és azt az ország és a nép lavára fordíthatjuk. — Szocialista átalakulásunk nem mént nehézségek nélkül, do eredményei azokat is meggyőzték, akik sok régi szokásról, hagyományról nehezen mondtak le, azok értékét, jelentőségét erősen túlbecsülték. A dolgozó nép túlnyomó többsége kezdettől fogva egyetértett a kapitalizmus alap- intézményeinek felszámolásával, a kizsákmányolás megszüntetésével, a termelt javaknak a végzett munka szerint való elosztásával, és erre épült fel az új világ, a népi hatalom. Az országgyűlés és a tanácsok múlt ciklusában befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. — Az elmúlt négy év sok szép sikerét, örvendetes eredményét tartjuk számon. Legnagyobb vállalkozásunk kétségtelenül a mező- gazdaság szocialista átszervezése volt. Sokan vakmerő kísérletnek gondolták, de bebizonyosodott, hogy politikai és gazdasági feltételei megvoltak, hiba lett volna tehát halogatni. A parasztság nagy többségének teljes egyetértésével, a munkásság és az értelmiség közreműködésével szerveztük meg a szövetkezeteket, s azok a tavalyi nagy aszályos időben is igen jói helytálltak a termelőmunkában. És ha még vannak is támogatásra szoruló termelőszövetkezeteink. ezeknek a száma már igen kevés és nyugodtan elmondhatjuk, hogy az átszervezés sikerült, s a termelőszövetkezetekre támaszkodva hozzáfoghatunk a következő nagy feladat megoldásához: világszínvonalra kell emelnünk egész mezőgazdasági termelésünket. — Az utóbbi évek nagy sikereinek alapja és forrása a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikája, a nép bizalma a párt iránt, és a Hazafias Népfrontban kifejeződő nemzeti egység. . A bizalmat nem megalkuvások szülték, hanem bátorság, tisztesség, őszinte, nyílt beszéd és becsületes munka. A párt leszámolt a múlt hibáival, a törvénytelenségeket törekedett az emberi lehetőségek határáig jóvátenni, s következetesen, félreérthetetlen elvhűséggel haladt előre a szocialista úton. Rendszerré vált a tömegeikkel való állandó tanácskozás, a politika a nyilvánosság előtt zajlott, mindannyian osztoztunk a gondokban, éppen úgy, mint a sikerek örömeiben. A nép részleteiben is ismeri a célokat és feladatokat, érzi a belső nyugalom, biztonság és békés alkotó munka örömét, saját helyzete alakulásában, környezete és az ország életében látja a munka hasznát és értelmét. A munkásparaszt szövetség mélyebb értelmet nyert. Az értelmiség érzi megbecsülését és méltó helyei foglal el társadalmunkban. Az osztályhatárok lassan elmosódnak, az ellentétek eltűnnek közéletünkből. A munka, a tehetség, a képességek adnak rangot és tekintélyt, a munka ilyen megbecsülése az élet minden területén motorja lesz a fejlődésnek. A párt bizalommal fordult az egész néphez, s a bizalom megérdemelt viszonzásra talált. A nemzeti egység végre, történelmünk során először, igazi értelmet talált és mind gazdagabb lesz szocialista tartalomban. Az ország gyarapodik, gazdagodik, s az egész nép osztozik munka gyiimipicsein. — Belső• sikereink alapja az egység, á bizalom, a nyugodt, biztonságos élet. a jó munka, a nemzeti összefogás a szocialistái célok szolgálatában. Az ország ner izetközi helyzete is megnyugtató. A szocialista táborban élvezzük oarátaink bizalmát, megvan a szil: rd helyünk, a megbecsülésünk. I e a tábor határain túl is mind r igyobb az érdeklődés eredmény ink iránt, s növekedik az őrs: jig tekintélye. Bár a nemzetközi ,politika sűrűn fellobbanó fesziijfségei bennünket is érintenek* UiSjÉh- hogy a Szovjetunió éberen őrködik az embe riség biztonságán, megvan az anyagi ereje, gazdasági és erkölcsi tekintélye, katonai hatalma a békés egymás mellett élés politikájának érvényre juttatásához és fenntartásához. A Szovjetuniónak hűséges szövetségesei vagyunk, a szovjet hatalom és a szocialista tábor a mi függetlenségünknek, szabadságunknak is őre további békés életünk biztosítéka. — A választás minden ország életében jelentős politikai esemény. A Hazafias Népfront jelöltjei az elmúlt napokban gyűléseken, látogatásokon, és találkozásokon. a választások fontosságához méltó részletességgel foglalkoztak a problémáinkkal, az országos és helyi eredményekkel és feladatokkal. Én itt részletekbe nem mélyedtem, csak nagy vonalakban mondtam el néhány gondolatot az ország helyzetéről. A fejlődésben elért sikerek az egész nemzet erőfeszítéseinek eredményei. Az ország helyzetének örvendetes alakulása annak a politikának, annak a párt- és államvezetésnek az eredménye, amely létrehozta, rendszerbe foglalta, ébrentartotta és ösztönözte ezeket az erőfeszítéseket. Mostani helyzetünk a további fejlődés alapja és biztosítéka. A következő négy év munkájában nagy feladatok várnak a népre, s alkotmányos választott testületeink- re. a tehetséges fiatalokkal, nőkkel, kitűnő szakemberekkel felfrissített tanácsokra és az ország- gyűlésre. — Eredményeink és jövünk ragyogó kilátásai köteleznek mindannyionkat, hogy vasárnap járuljunk az urnák elé, szavazatainkkal hagyjuk jóvá a politikát, amelynek eredményeit az egész ország fejlődésében látjuk. Adjunk felhatalmazást a politika folytatására, válasszuk meg a Hazafias Népfront jelöltjeit, tegyük a választásokat a nemzeti egység emlékezetes nagy ünnepévé. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány gazdasági bizottságának elnöke jelentést tett a gazdasági vezetés továbbfejlesztéséről hozott határozat végrehajtásának eddigi eredményeiről és tapasztalatairól. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott a végrehajtás további elősegítésére. A kohó- és gépipari miniszter előterjesztést tett a szerszámgép- ■ ipar helyzetéről és a második öt- I éves terv időszakában történő fejlesztéséről. A Minisztertanács az előterjesztést megvitatta és elfogadta. A Kossuth-díj bizottság elnöke előterjesztette a bizottság javaslatát az idei Kossuth-díjak odaítélésére. A kormány a javaslatokat megvitatta és határozatot hozott. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője jelentést terjesztett elő a vizek tisztaságának biztosításáról szóló kormányrendelet végrehajtásáról. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Az ipar átszervezésének eddigi tapasztalatai Az iparvállalatok átszervezéséről a kormány elé terjesztett jelentés megállapítja: a szervezeti változtatások Célja az, hogy nagyobb termelőegységek kialakításával lehetővé váljék a termelőerők koncentrációja, hatékonyabban használhassák ki a gépeket, a termelő berendezéseket, növelhessék a munka termelékenységét. Az átszervezést meghatározott terv szerint, fokozatosan valósítják meg. 1963 január 1-ével a Kohó- és Gépipari-, a Nehézipari-, a Könnyűipari- és az Élelmezésügyi Minisztérium területén 95 vállalatból 32-őt alakítottak, ezekkel együtt eddig összesen 290 ipar- vállalatot érintő átszervezésre került sor, helyettük most 116 nagyobb termelő egység működik. Ezekkel egyidejűleg a kohó- és gépipar és az élelmiszeripar területén megszűnt 10 iparigazgatóság. A jelentés az eddigi tapasztalatokat összegezve megállapítja, hogy az átszervezés eddig általánosságban rendben valósult meg. A minisztériumok a legtöbb esetben behatóan megvitatták elképzeléseiket az érintett vállalatokkal, a párt- és társadalmi szervekkel. Az előkészítő munka során gazdaságossági számításokat is végeztek. Csak ott került sor összevonásokra, ahol az előkészítő munka megfelelő volt és alapvető kérdések nem maradtak tisztázatlanok. Kedvező, hogy egyes helyeken már a nagyobb új vállalat létrejöttével egyidőben történtek olyan intézkedések, amelyek a termelés koncentrálását szolgálják. A jelentés foglalkozik a végrehajtás közben elkövetett hibákkal is. Egyes esetekben a minisztériumi szervek nem vitatták meg az érdekeltekkel elképzeléseiket, a jogos ellenvetések és bírálatok ellenére is mindenáron a maguk elképzeléseit akarták érvényesíteni, vagy nem vették kellően figyelembe a vállalatok vezetőinek, dolgozóinak javaslatait. Ezek a hibák javarészt az előkészítő munka első szakaszában fordultak elő. A minisztériumok a fogyatékosságokat általában időben felismerték, igyekeztek azokon javítani, s a további munka során már hasznosították a tapasztalatokat. A jelentés hangsúlyozza: az eddigi tapasztalatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy eddig általában csak olyan vállalatokat vontak össze, amelyeknél az átszervezés viszonylag egyszerű volt; a munka nehezebb része még hátra van. A kormány határozatában felhívta a minisztereket, hogy ez eddiginél is gondosabban készítsék elő az átszervezéseket, körültekintően rendezzék az ezekkel együtt járó személyi kérdéseket; minden esetben vonják be a munkálatokba az illetékes állami és társadalmi szerveket, a szakembereket, s fordítsanak nagy figyelmet arra, hogy kellő időben tájékoztassák az érintett területek dolgozóit. 160 millió forint víztisztítási beruházásokra Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének jelentése beszámol arról, hogy a vizek tisztaságának biztosítására három évvel ezelőtt hozott kormányrendelet megteremtette a vízszennyezés elleni eredményes védekezés feltételeit és lehetőséget nyújtott a szennyvíztisztító berendezések építésének elmaradásával keletkezett régi mulasztások fokozatos pótlására. A rendelet hatálybalépése óta újabb vízszennyező források nem keletkeztek, 1961—62-ben az új üzemek víztisztító teleppel együtt létesültek. A korábbi években évente mintegy 40—50 millió forintot. 1962-ben viszont 148 millió forintot fordítottak víztisztítási beruházásokra. Ennek köszönhető, hogy a felszíni vizek korábban évről-évre fokozódó szennyeződését ' lényegében sikerült megállítani, egyes vízfolyások minőségi állapotában kimutatható javulás állott be, a Duna vízminősége azonban — különösképpen a tartósan alacsony vízállások idején — romlott. Az 1963. évi népgazdasági terv 160 millió forintot biztosit további víztisztítási beruházásokra. A vizek tisztaságának megóvása érdekében a KGST keretében nemzetközi együttműködés alakult ki. A Szovjetunióval. Csehszlovákiával és Romániával együtt a határvizeken közös vizsgálatok folynak a helyenként még jelentős szennyezések megszüntetése érdekében. A kormány határozatot hozott arra, hogy az eddiginél is hatékonyabb intézkedésekkel, biztosítani kell a vízfolyások szennyeződésének csökkentését.
