Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-16 / 12. szám

2 TOLNA MEGYEI NfPÜTSAÖ 1963. január 16. Az első nagy lépés után A szocialista forradalom végig- vitele, a szocializmus felépítése nagyon sokoldalú, bonyolult fo­lyamat. A társadalmi életnek nemcsak egyes területeire terjed ki, hanem felöleli annak egészét, kiterjed az anyagi és szellemi élet minden vonatkozására. A szo­cialista forradalom a politikai, a gazdasági, az osztályszerkezeti, a kulturális és ideológiai átalakulá­soknak komplex folyamata, ami­kor is ezek az átalakulások egy­mással szoros összefüggésben, bo­nyolult kölcsönhatásban mennek végbe. Szükséges volt ezt elmondani ahhoz, hogy értékelni tudjuk, hol tartunk mi; a szocialista forrada­lom ügye hogyan áll ma hazánk­ban. Leraktuk a szocializmus alapjait „A mezőgazdaság szocialista át­szervezésével egész népgazdasá­gunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési vi­szonyok. Befejeztük a szocializ­mus alapjainak lerakását. A ma­gyar nép új, történelmi jelentő­ségű győzelmet aratott, a szocia­lizmus teljes felépítésének kor­szakába lépett.” így mondják pártunk VIII. kongresszusának határozatai. Mit jelent ez a fogalom: lerak­tuk a szocializmus alapjait? Mi­lyen alapot kellett leraknunk, hogy felemelhessük rá a szocializ­mus épületét? Az természetes, hogy a szocia­lizmus alapjainak lerakásához döntő feltétel volt népünk leg­nagyobb történelmi vívmánya, a proletárdiktatúra megteremtése. Ez tette ugyanis lehetővé a szo­cialista ipar megteremtését, a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­sét, a kulturális forradalom kf- bontakozását, a népi-nemzeti egy­ség megvalósítását, amely egyre inkább'szocialista tartSIöltitnal te­lítődik meg. Elérkeztünk odáig, hogy egész gazdasági életünkben: az ipar­ban, közlekedésben, kereskede­lemben és mezőgazdaságban osz­tatlanul uralkodóvá váltak a szo­cialista termelési viszonyok. A gazdasági fejlődés társadalmi át­alakulásokat vont maga után, megváltozott társadalmunk osz­tályszerkezete és megváltozott az osztályok jellege is. Jelenleg a kereső népességnek több mint 95 százaléka a népgazdaság szocia­lista szektorában dolgozik. Ebből a munkások és alkalmazottak ará­nya 65,1 százalék, a szövetkezeti tagok aránya pedig 30 százalék. A társadalmi osztályok jellegé­nek megváltozásából legidősze­rűbb az, hogy parasztságunk megindult az egységes szocialista osztállyá válás útján, megszűnt rétegeződése, egységessé váltak gazdasági körülményei. A terme­lőszövetkezeti közös tulajdon alapján képességeinek megfelelő helyet foglal el a termelésben és végzett munkája után részesül a megtermelt anyagi javakból. A társadalmi átalakulásokkal együttjár népünk műveltségi szín­vonalának emelkedése. Ez egy­részt szükségszerű követelménye annak, hogy a megváltozott ter­melési viszonyok között gyorsab­ban növekednek a termelőerők. Gyakorlatilag: fejlettebb techni­kával dolgoznak az emberek, a fejlettebb technika nagyobb szak­mai tudást és több általános mű­veltséget igényel. Másrészt: meg­szűnt a tudás monopóliuma. Mit jelent tehát a szocializmus alapjainak a lerakása? Mindenek­előtt azt, hogy kivívtuk, megvéd- tük és megszilárdítottuk a prole­tárdiktatúrát. Másodszor, hogy uralkodóvá váltak egész népgaz­daságunkban, iparban, építőipar­on, közlekedésben, kereskede­lemben, mezőgazdaságban a szo­cialista termelési viszonyok, ame­lyek lehetővé teszik a termelő­erők gyors fejlesztését. Harmad­szor azt, hogy a gazdasági fejlő­déssel párhuzamosan átalakult társadalmunk osztályszerkezete, megváltozott az- osztályok jellege. Negyedszer azt, hogy nagy mére­tekben bontakozott ki a kultu­rális és ideológiai forradalom, amelynek eredményeképpen köz- művelődésünk minden területén egyre inkább a marxizmus—leni- nizmus eszméi válnak uralkodó­vá. Mindezek alapján előrehalad a szocialista népi-nemzeti egység kialakulása, amelyben a társadal­mi osztályoknak és minden réteg­nek érdekazonossága a szocializ­mus teljes felépítése. A szocializmus építésének legközelebbi feladatai A Magyar Szocialista Munkás­párt VIII. kongresszusának hatá­rozatai nemcsak az eddig megtett utat elemzik. A határozatok meg­jelölik azokat a legközelebbi fel­adatokat is, amelyeket a szocia­lizmus felépítésében a legrövi­debb időn belül végre kell hajta­nunk. Az a tény, hogy most fejeztük be a szocializmus alapjainak a le­rakását, azt is jelenti, hogy ná­lunk még nincs felépítve a szo­cialista társadalmi rendszer. A szocializmus teljes felépítése ma­gas követelményeket támaszt mind gazdasági, de politikai, kul­turális és ideológiai munkánkban is. Döntő jelentőségű, gazdasági életünket maradéktalanul szocia­listává tenni. Ez kettős feladat. Egyrészt: jelentősen tovább kell fejleszteni a termelőerőket, amit a termelékenység színvonalának emelkedése fejez ki leginkább, másrészt: a szocialista termelési viszonyokat kell tökéletesíteni, mindinkább alkalmassá tenni ar­ra, hogy lehetővé, sőt szükség­szerűvé váljon a termelőerők nagymértékű fejlesztése. Az iparban a nemzetközi együtt­működés fejlesztése, a műszaki színvonal emelése, a munkaszer­vezés tökéletesítése, a vezetés és szervezés színvonalának emelése a legközelebbi feladat. A mező- gazdaság fejlődése nagyrészt függ­vénye az iparnak, de itt is meg­vannak a speciális feladatok. Me­zőgazdasági termelésünket világ- színvonalra kell emelni, mező­gazdasági termelőszövetkezetein­ket tényleg szocialista, tehát a leg­korszerűbb nagyüzemekké kell tenni, akár a termelés technikai, akár a személyi feltételeket ille­tően. A termelőerők színvonalának fejlesztése együttjár, párhuzamo­san halad, bonyolult összefüggé­sekben kölcsönhat a termelési vi­szonyok fejlesztésével. Gondol­junk csak egyetlen kérdésre, a munkadíjazás kérdésére, akár az állami, akár a szövetkezeti szek­torban. Mindjárt látjuk, milyen komoly problémákat kell még megoldanunk a bérezés, vagy a szövetkezeti munkadíjazás terü­letén, hogy a jelenlegi formák igazán szocialisták legyenek. Gazdasági fejlődésünkkel köl­csönhatásban fejlődnek tovább társadalmi osztályaink, rétegeink. Különösen közeli feladat a mun­kásosztály tudatának fejlesztése, a parasztság egységessé válásá­nak meggyorsítása, az értelmiség következetesen és tudományosan marxista—leninista világnézeté­nek kialakítása. A tudatformálás nemcsak kulturális, ideológiai munka, a tudatformálásnak része a gazdasági munka is, sőt mond­hatni lényegesebb része. Légüres térben nem lehet szocialista tuda­tot kialakítani. Amikor tudatformálásról beszé­lünk, látnunk kell ennek bonyo­lult összefüggéseit a gazdasági tevékenységgel. Például: rossz tsz-ben nem lehet a parasztnak szocialista tudata. De fejletlen tudattal rendelkező szövetkezeti parasztsággal nem lehet tartósan jó eredményeket elérni a szövet­kezet gazdasági munkájában. Kul- I úrforradalmunk további kibonta­kozásának tehát szoros kapcsolat­ban kell lennie a gazdasági építő­munkával, csak így válhat szocia­lista tartalmúvá kultúránk. A népi-nemzeti egység szocialista tartalma A szocializmus teljes felépítésé­nek a programja vonzó és érthető az egész magyar nép számára. A mi társadalmunkban már nincs olyan osztály, amelynek érdekei ellentétesek volnának a szocializ­mus teljes felépítésének feladatá­val. Ez a biztos alapja és garan­ciája annak a politikának, ame­lyet pártunk alkalmaz a népi­nemzeti egység további erősítésé­re. A népi-nemzeti egység azt je­lenti, hogy az egész nép magáé­nak vallja a politikát, amelyet pártunk a szocializmus teljes fel­építése, majd a kommunizmus építése érdekében kifejt. Éppen ezért a népi-nemzeti egység to­vábbfejlődése azt is jelenti egy­ben, hogy erősödik, következete­sebb lesz az élet minden terüle­tén pártunk vezető szerepe. „A szocialista nemzeti egység kialakulása és megerősödése harc­ban megy végbe” — hangsúlyoz­zák pártunk kongresszusának ha­tározatai. Kétfrontos itt is a harc: egyrészt harcolni kell a szektás elzárkózással, bizalmatlansággal, kívül rekesztési törekvésekkel, másrészt harcolni kell a revizio­nista megalkúvással, a kispolgári törekvésekkel az antimarxista irányzatokkal való megbékélés el­len. Mik most az osztályharc leg­főbb kérdései nálunk? Melyek azok a területek, amelyeken az osztályharc ma folyik? S mi lesz ennek az osztályharcnak az ered­ménye? Erre is a kongresszus határo­zatai adnak választ. Jelenleg az osztályharc fő területei: a munkatermelékenység felemelése a legfejlettebb országok .színvonal Iára; a népgazdaság tervszerű fej­lődésének, a vezetés színvonalá­nak megjavítása; a szocialista munkafegyelem és munka­erkölcs kialakítása; az egész nép tudatának szocialistává való át­formálása a marxizmus—leniniz- mus eszméinek elterjesztésével. Az osztály harc eredménye: a szocialista népi-nemzeti egység, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, a szocializmus majd a kommunizmus felépítésének ér. dekében. Az osztályharc tehát konkrét tartalmat kap: a termelés, a munka, a tanulás frontján folyik. S az vesz rész helyesen, alkotónn ma az osztályharcban. aki ezek­hez az elvekhez tartja magát, mert ezen az úton érünk el a szocializmus alapjainak leraká­sától a szocializmus teljes fel­építéséig. Gy. J. wrwyti inni .................... Q iidnut GUDRUN ERŐSEN SZŐKE IIAJÜ, s piros arcú leány. Még a húszon innen van. Tavaly érettségizett. Magyarul nem sokat tud. Ha jól emlékszem, négyig tud számolni, s köszönéseink sokaságából tud­ja, hogy „jóéjszakát”, „jónapot”, „viszontlátásra”, ezenkívül, ha megerőlteti magát, viszonylag érthetően ki tudja azt is ejteni, hogy „Egészségére ’. Gudrun német kislány, Pirná- ból jött, hogy itt töltse az ünne­peket. Vendégségben és barát­ként. Hogy miért éppen Szek- szárdot választotta a nagyvilág sokezernyi városa közül? Hm, nehéz erre válaszolni, mert Gud- runnak ismerősei vannak csak­nem minden európai országban, kezdve Romániától Nyugat-Né- metországig Ha nagyon röviden akarnék válaszolni, akkor azt mondanám, hogy azért jött ide, i mert visszaadta szekszárdi bn - Irátnőjének, az egy évvel ezelőtti MIT KELL TENNIÖK AZOKNAK, akik kimaradtak az ideiglenes választói névjegyzékből ? Hétfőn a lakóépületekre ki­függesztették az ideiglenes vá­lasztói névjegyzékeket és a taná­csok hivatalos helyiségeiben ugyancsak közszemlére tették a szavazásra jogosultak listáját. A tanácsi szervekhez már az első napon sokan fordultak azzal a kérdéssel: mit kell tenniük azok­nak, akiknek neve , valamilyen okból nem szerepel a jegyzéke­ken? Törvényellenes kihagyás miatt az érintett személy, a névjegy­zékbe történt törvényellenes fel­vétel miatt pedig bárki kifogás­sal élhet. Az ilyen természetű felszólalásokat a községi, a váro­si, illetve a városi kerületi taná­csok végrehajtó bizottságainál ja­nuár 22-ig lehet bejelenteni. A bejelentést az érdekeltek szóban és írásban egyaránt megtehetik; szóbeli felszólalás esetén azonban a végrehajtó bizottságnál jegyző­könyvbe kell foglalni a kifogást. Az -előzetes jelentések szerint jónéhányan nem töltöttek ki összeíró lapot, mert állandó lak­helyüktől távol tartózkodtak, vi­dékre utaztak, vagy éppen kór­házban voltak. A munkásszállá­sok lakói között is vannak olya­nok, akiknek neve hasonló okok­ból nem került fel az ideiglenes jegyzékre. Ilyen esetekben az ér­dekelteknek a tanácsok végrehaj­tó bizottságaitól akár személye­sen, akár megbízott útján össze­író lapot kell igényelniük, s an­nak kitöltésével kérhetik felvéte­lüket a névjegyzékbe. A tanácsoknál a felszólaláso­kat és kifogásokat gyorsan, so­ron kívül megvizsgálják és elbí­rálják. Ha a tanács illetékeseinek megállapítása szerint a választói névjegyzékből történt kihagyás törvényellenes volt, a kihagyott' személy adatait pótnévjegyzékba veszik feL Természetesen előfordulhat* hogy a végrehajtó bizottság a névjegyzékkel kapcsolatos felszó­lalást alaptalannak tartja. Ilyen­kor az ügyet — legkésőbb a beérkezés utáni napon — átteszik az illetékes járásbírósághoz, vá­rosi, kerületi bírósághoz. A végrehajtó bizottságoknak hivatalból törölniök kell a név­jegyzékből azoknak az adatait, akik elhaláloztak, akik más vá­lasztókerület névjegyzékében már szerepelnek, vagy akik a törvé­nyes előírások szerint választó­jogosultságukat elvesztették. A rendelkezések azonban kimond­ják, hogy a végrehajtó bizottsá­gok — kérelmükre — felveszik a szavazásra jogosultak listájára azokat, akik a választói névjegy­zékek összeállítása után szerzik meg a választójogosultságot. Ha a felszólalás vagy kifogás az illetékes bírósághoz kerül át, az ügy végleges elbírálása előtt megidézik azt is, aki kifogással élt, s azt is, akinek névjegyzékbe történt felvétele ellen a felszó­lalás beérkezett. Az érdekeltek meghallgatása után a bíróság legkésőbb három napon belül meghozza végleges határozatát, amelyről nyomban értesíti a ta­nács végrehajtó bizottságát és az érdekelt személyeket. A névjegyzékek összeállítására vonatkozó szabályok előírják azt is, hogy az ideiglenes névjegyzék, a pótnévjegyzék és a bírósági döntések alapján február 7-ig mindenütt össze kell állítani a választók végleges névjegyzékét, amelyet azután február 8—12-e között szintén közszemlére tesz­nek. I fűtőolaj-szállítás meggyorsításával is pátolják a korai tél miatt csökkent tiizelökészlet-tartaiékot a Koran oeicoveucezerr iei, amely néhány napi enyhülés után most ismét keményre for­dult, szükségessé tette, hogy az energiatermelő iparágak fokozzák munkájukat. Mint ismeretes, a szénbányászat elsőként felaján­lotta, hogy negyedévi tervét más­fél százalékkal túlteljesíti, s mintegy 87 000—100 000 tonna többlettermeléssel járul hozzá a csökkent szénkészlet pótlásához. A szénbányákon kívül a kő­olaj bányászatnak is jelentős sze­repe van az ország energiaellá­tásában. A kőolajipar jól zárta a múlt évet, a bányászat évi tervét 2,5 százalékkal, 40 000 tonna kő­olajjal túlteljesítette, az olaj- ■ im finomítók ugyancsak sikeres terv­teljesítésre hivatkozhatnak. A 40000 tonna többletnek nagy része, mintegy 30 000 tonna nagylen- gyeli olaj, amely összetételénél fogva sok fűtőolajat ad. A jé tervteljesítés és az év elején sem csökkenő munkatempó ered­ményeként az olajfinomítók most körülbelül 50 000 tonna fűtő­olajat tárolnak. Megkezdődött a jelentős készlet fokozott tempó­ban való elszállítása az olajfel­használó üzemeknek, hogy a téli hideg következtében jelentkező többletfogyasztást biztosítsák. A MÁV mindent megtett, hogy a gyors elosztáshoz szükséges tar­tálykocsikat rendelkezésre bo­csássa. T'ra «I imi rrrtri a n i látogatást, akivel egyszerű leve­lezés utján ismerkedett meg. De ez csak féligazság lenne. Hogy valamennyire is megértsük a lá­togatás lényegét, sok mindent meg kell tudnunk. Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy Pirna egv kisváros Säch­sische Sk'hweiz-ban. Nem messze fekszik Drezdától az Elba part­ján. A pirnaiak egy kicsit drez­dainak is érzik magukat, mert annyira ismerősek a híres város­ban. Másrészt pedig büszkék sa­ját városukra, amely — magam is láttam — csakugyan csinos, takaros, s az óriási sziklák pe­dig, ahol Wagner daliamat gyö­kereznek, egyenesen elbűvölök. A vidék egész nyáron az idegen- forgalomtól hangos, mint a mi Balatonunk. Az Elbán reggeltől estig úsznak a kissé még régies hajók, hátukon vigadó tömeget cipelve. A hajó rendszerint még nem látszik a kanyartól, de már hallatszik fedélzetéről a jellegze­tes német zene hangja. Ez a vidék Gudrun szőkébb ha­zája. Kiejtésén is érződik ennek a tájnak a jellege. Mondtam, még innen van a buszon. Ebből követ­kezik, hogy a háborúról, arról a bizonyos régi Németországról mit sem tudhat? Gyermek voll még, éppen, hogy megszületett. A LEGELSŐ TALÁLKOZÁSUNKKOR-— mint ahogyan az ilyenkor szo­kásos — kölcsönösen elmeséltük egymásnak, hogy e vidék milyen nevezete -, égére emlékszünk, s ha egy közös érdekességhez érkez­tünk, az valósággal ünnepélyes­nek hatolt, ö is ismeri a Wal- didvl-t, azt az erdő mélyén lévő éjszakai mulatóhelyet. Elégedett volt, amikor elmeséltem neki, hogy mindegyik németországi utam alkalmával ellátogattam a /ív'inger-be. — Igen, a Zwinger. Drezda. És egy sóhaj. — Akkor bizonyára látta ott. a Zwinger környékén azokat a romokat is? — Nem lehet elkerülni. Arca kicsit halovánvabb lesz. s halkan teszi hozzá: —Háború. Néhány perces néma csend kö­vetkezik: nem tudunk mit szólni. Másnap kiderül, hogy Gudrun- nak nincs édesapja. Meghalt, amikor ő még pólyában volt. Mielőtt még megismerte, s rám»-

Next

/
Oldalképek
Tartalom