Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-16 / 12. szám

1963. január 16. fOLttA REGTE! RÜPV39ÄO 3 Az állatállomány átteleltetéséről tárgyalt a Megyei Tanács VB A szokásos munkarend szerint, kedden ülést tartott a Tolna me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága. A VB. elfogadta a feladat­körben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról szóló elnöki je­lentést, majd az állatállomány átteleltetéséről tárgyalt, Mohar László megyei főállattenyésztő beszámolója alapján. Az előterjesztett beszámolóban a többi között ez szerepelt: — A múlt évben jelentősen emelkedett a tsz-ek közös szarvas­marha-állománya, a tsz-ek me­gyei szinten a tervüket több mint 100 százalékra teljesítették. Növekedett a 100 katasztrá- lis holdra jutó állatsűrűség, s itt is túlteljesítették a tervet. A sertéstenyésztési adatok ugyan­csak előrehaladásról tanúskodnak, s az egyik legnagyobb eredmény, hogy jelentősen csökkent az el­hullás. — A tsz-ek jó gazdálkodásának egyik legszembetűnőbb mutatója a takarmány mérleg. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának egy korábbi határozata értelmé­ben megyeszerte felülvizsgálták a tsz-ek takarmánymérlegét. A mérleg jónak mondható. Abrak­takarmányban ugyan mutatkozott bizonyos hiány, ez azonban szak­szerű adagolással, helyes be­osztással nem okozhat különösebb zavart. A szálas takarmány meny- nyisége fedezi a szükségletet, lé­dús takarmányokból pedig bizo­nyos felesleg van. Sajnos, egyes termelőszövetkezeteknél nem ilyen kedvező a helyzet. Bár a lehetőségek ott is megvoltak a megfelelő takarmány biztosításá. hoz. de azokat nem használták ki, mint Szedresen, Értényben és Koppányszántón. A beszámoló felett széles körű vita bontakozott ki. Báli Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Tsz el­nöke a többi közölt felhívta a figyelmet egy jelentős népgazda­sági problémára. Egyik-másik tsz a tenyésztés helyett valamiféle kupecko- dással foglalkozik, megfelelő mennyiségű takarmánnyal ren­delkezik és más, aszálysújtot­ta vidékre jár hízónak való állatot vásárolni. Ezzel lényegében kihasználja a természeti csapást szenvedett kö. zös gazdaságokat. Dr. Polgár Fe­renc, a Megyei Tanács vb-titkára- a tenyészállomány-fejlesztéssel és az ezzel kapcsolatos megyei jel­legű problémákkal foglalkozott. Osztermayer János tsz-agronómus felhívta a figyelmet a szabad- tartásos istállókban lévő állatok viszonylag gyenge fejlődésére. Dr. Ettig Elemér népi ellenőr, a finimmnuniiinH1 népi ellenőrzési bizottság elnöke elmondotta, hogy a népi ellen­őrök is foglalkoztak a tsz-ek átteleltetési helyzetével. A vita tanulságait dr. Vígh Dezső vb-elnökhelyettes foglalta össze. Megállapította; »Kétségte­len, hogy csökkent az elhullás, de még mindig elég magas az el­hullott állatok száma, s ez sok veszteséget jelent a termelőszö- vetkezeteknek. Tömpe Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Magyar Rádió és Televízió elnö­kének vezetésével magyar kül­döttség tartózkodik Havannában, amely részt vett a kubai forrada­lom 4. évfordulójának ünnepsé­gein. A küldöttséget Havannában fogadta Osvaldo Dorticos, a Ku­bai Köztársaság elnöke és szívé­lyesen elbeszélgetett a küldöttség ben kedden közzétették a Csombe- féle hatóságok közleményét. A közlemény szerint a »katangai kormány« hétfőn Csőmbe elnök­letével összeült Kolweziben. Csombéék a következő nyilatko­zatot tették: »Készek vagyunk kinyilvánítani a világ előtt, hogy Katanga el­szakadása véget ért. Készek va­gyunk biztosítani a mozgásszabad­ságot az ENSZ-csapatok számára, egész Kaíangában. Készek va­gyunk visszatérni Elisabethville- be, hogy megállapítsuk az U Thant-terv alkalmazásának mó­dozatait. Készek vagyunk lojális együttműködést teremteni az ENSZ-szel. megbízatásának vég­rehajtásában és kérjük, hogy a találkozás napját és óráját hatá­rozzák meg«. A közlemény végül kéri, hogy alkalmazzák az U Thant-tervben foglalt amnesztiát, és biztosítsák a Csombe-kormány tagjainak biztonságát. A nyilatkozatot eljuttatták U Thantnak, Adoula kongói minisz- I terelnöknek, az amerikai, az an- TtmMiiimmmiiiiTW Az állattenyésztési szakembe­reknek további erőfeszítéseket kell tenniök az elhullások megelőzése érdekében és ennek egyik módja a helyes takarmányozás«. A következő napirendi pont­ban Berta. Kálmán tervosztály- vezető előterjesztette megvitatás­ra a megye 1963-as tanácsi tervét, amelyet a kormány már jóvá­hagyott. A terv részletes ismer­tetésére visszatérünk. tagjaival. Tömpe István vezetésé­vel tárgyalások folytak a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köz­társaság között kötendő 1963. évi kulturális munkatervről. A bará­ti és szívélyes légkörben lefolyt tárgyalások után a jegyzőkönyvet magyar részről Tömpe István, kubai részről Raul Roa külügy­miniszter írta alá. A nyilatkozatot a „katangai kormány” hétfői ülésén fogadták el, azonban a keddre virradó éj­szaka újabb harcok zajlottak le az ENSZ-csapatok és a katangai erők között. Elisabethvilleben az ENSZ-erők egyik indiai szóvivője közölte, hogy a kéksisakosok elő­retolt állását a Dikulwe-folyó partján, Jadotville-töl 65 kilo­méterre heves géppuska és akna­vető tűz alá vették. A támadást Csőmbe szolgálatában álló zsol­dosok hajtották végre. A harc kedd reggel is folytatódott. Az ENSZ-csapatok 13 kilométert nyomultak előre Kolwezi irá­nyába. U Thant ENSZ-főtitkár kedden nyilatkozatában üdvözölte Csőm­be bejelentését. U Thant kifejez­te reményét, hogy Csőmbe nyi­latkozatát gyorsan és teljes mér­tékben végrehajtják. Az ENSZ főtitkár hozzáfűzte, hogy a világ- szervezet „minden rendelkezésé­re álló eszközzel segíteni fog a Csőmbe nyilatkozatából értelmez­hető ígéret megvalósításában”. !■■■■■»■« wrmmwfrrwn Aláírták a magyar—kubai kulturális munkaterv jegyzőkönyvét Csőmbe „hajlandó véget vetni Katanga elszakadásának“ Az ENSZ csapatai előrenyomultak Kolwezi felé Brazzaville (MTI). Brazzaville. | goi, a francia és a belga kor­mánynak. solygott volna. Elment s nem jött Vissza többé. Ismét előtör belőle a kegyetlen szó: — Háború. Igaz, mire felnőtt, s kifejlődött értelme, hol volt már a háború. Ezt a szót először úgy tanulta meg a felnőttektől, hogy nem is­merte tartalmát. De aztán járt Drezdában, édesanyja pedig egy szép napon közölte vele, hogy édesapja... Később megkérdezték tőle: — Kislányom, mi szeretnél len­ni? Anyja is ezt kérdezte tőle, meg az apa is, aki ugyan, ha nem is volt vérszerinti apa, de tisztesség­gel gondoskodott a családról. A válasz nem volt valami ha­tározott. „Ez is, az is”, — mint ahogyan ilyen korban szokásos. Végül következett a középiskola, majd megszületett a végleges el­határozás: — Tanítónő. Szeretném taníta­ni a gyermekeket. Olyan szép va­lakiből embert nevelni. Beiratkozott a potsdami peda­gógiai főiskolára. Most ott tanul. Kialakultak benne a többi fo­galmaié is. Megismerte azt a bizonvos „másik” Németországot, pedig amikor az keletkezett, ő még bizony nem tudott újságot olvasni, •TART „ODAAT" rokonlAtogatóban. Rokonai nem akarták elhinni neki, hogy ők úgy élnek, ahogyan élnek. Mert ők egészen mást tud­tak, hallottak mindig a demokra­tikus Németországról. Gudrun ezen nagyon meglepődött, de az­tán megértette, hogy miért van ez, kinek érdeke ilyen híreket terjeszteni. S megismerte az otta­ni életformát is. Egyszer közbe­vetettem, hogy az NDK-nak meg­lehetősen nehéz lehet a helyzete, hiszen a szövetségi köztársaság­ban most konjunktúra van, s ma­gas az életszínvonal, jól élnek az emberek. — Maga még nem járt ott, de én igen. Persze, hogy kon­junktúra van. Jól is élnek az em­berek. akiknek van munkájuk. De munka nélkül? Az én roko­naim is így vannak. Ha folyama­tosan tudnának dolgozni, nem lenne baj, dehát ha egy hétig dolgoznak, akkor az a gondjuk, hogy mit csinálnak a következő héten. Nem vitatkoztam vele, ő kér­lelhetetlen volt s határozott, és különben is — igazat kellett neki adnom. Gudrun jól érezte magát Szek- szárdon. ízlett neki a halászlé, a pörkölt, meg a kolbász, tetszett neki ahogyan itt élnek az embe­rek, elragadtatással mesélt a szekszárdi képzőművészeti kiállí­táson látott egyik-másik remeit, modern képről. Jót kacagott az adomáinkon. Tetszettek neki a Ludas Matyi viccei, főként a né­met vonatkozásuak: minden Strauss-viccet le kellett neki for­dítani. Közben néha magába zár­kózott. Ilyenkor mindig tudtuk, hogy képzeletben Lipcsében jár .. Egy fiú ott tanul az állatorvosi egyetemen, s ha majd négy év múlva végeznek, megtartják az esküvőt. Tervezget, szövi a hol­napot. — Jó érzés elmenni külföldi barátokhoz — mondta egyszer. Mert ha más is a nyelvünk, azért megbarátkozhatunk. Akivel megismerkedett, min­denki megkedvelte. Nem is cső- i da. hiszen olyan szimpatikus lány í Gudrun, ez a német szőkeség. j Mennyivel masabb, mint azok, I akik 44-ben hívatlanul jöttek hozzánk. Téged Gudrun, várunk máskor is! Boda Ferenc A de Gaulle körül kavargó vihar9 amelyet sajtónyilatkozata vál­tott ki, egyaránt súlyos aggo­dalmat keltett az Egyesült Ál­lamokban és Angliában, míg a francia közvélemény másként reagált az elnök szavaira. Még az atlanti politika hívei is elé­gedetlenek, mert Franciaország elszigetelődésétől tartanak, a franciák többségét pedig a ki­látástalan és esztelen fegyver­kezési verseny lehetősége döb­benti meg. De Gaulle szavai­ból arra lehet következtetni, hogy annak az egyezménynek a revízióját szeretné elérni, amely a német atomfegyverkezést tilt­ja, s azt szorgalmazza, hogy a Német Szövetségi Köztársaság a tömegpusztító fegyverek bir­tokába jusson. „De Gaulle vá­lasztott a háború és béke kér­désében, — írja az Humanité. — Határozottan a fegyverke­zési verseny mellett foglalt ál­lást, egészen a végső Apoka­lipszisig. A franciák azt szeret­ték volna hallani, hogy miként lehet a békét biztosítani. De Gaulle viszont azt magyarázta meg, hogyan kell a háborút előkészíteni." De Gaulle Párizs és Bonn együttműködésében látja Euró­pa alapját, s ez a nyugatnémet orientáció még a szélsőjobbol­dali köröket is nyugtalanítja. „Vajon lehet-e kizárólag Ade- nauerra építeni Franciaország egész külpolitikáját?” teszi fel a kérdést az Aurore című lap, a Libération pedig leszögezi: A Kelet és a Nyugat viszonya, a leszerelés problémája Fran­ciaország és mindenki számára élet—halál kérdése. De Gaullet viszont ez nem érdekli, önké­nyesen a fegyverkezési verseny, az örök hidegháború, az atom­háború lehetőségének útját vá­lasztja. a másik lehetőség, — jegyzi meg a Libération — a béke biztosítása, nem érdekli, nem hisz benne, semmit sem tesz érte. Míg a francia közvélemény aggodalommal fogadta de Gaulle kijelentéseit, Londonban valóságos pánik tört ki, amit a lapok címei Is mutatnak. A Times: Jeges szélroham, a Fi­nancial Times: De Gaulle ne­met mond, a Daily Telegraphe: De Gaulle bevágja az ajtót Nagy-Britannia előtt, a Daily Mail: A Nyugat kettészakítása címen közölte beszámolóját. A hírek szerint Macmillan sürgős minisztertanácsot tart, s az angol kormány több tagjá­nak az a véleménye, hogy Macmillannek meg kellene kí­sérelnie egy nyugateurópai csúcsértekezlet összehívását. Angliában a legnagyobb felhá­borodást de Gaullenak az a ki­jelentése keltette, hogy Anglia adja fel a nemzetközösségi ked­vezményes vámrendszert, szün­tesse meg az angol mezőgazda­ság állami támogatását és fenn­tartás nélkül vesse magát alá a „hatok” vámrendszerének. De Gaulle megnyilatkozása Után most már világos, hogy — mint a Daily Mail megállapít­ja — ha csak valami csoda nem történik, nem nyílik meg újra a Közös Piac kapuja Anglia előtt. „Elképzelhetetlen, hogy Anglia a de Gaulle által elképzelt Eu­rópához csatlakozzék, — írja a Guardian. — Anglia mindenek­előtt atlanti hatalom, fontosabb az Egyesült Államokhoz, mint Európához fűződő kapcsolata.” De Gaulle megnyilatkozásá­nak tanulságait legjellegzete­sebben a Times foglalta össze: „De Gaulle azt mondta Macmil­lannek, eredj haza, majd akkor próbálkozz újra, ha nagyobb le­szel..." A tábornok-elnök szavai nyo­mán valóságos vihar dúl, sok­kal nagyobb, mint eddig bár­mikor. De ami Anglia számára .megalázó, az a francia tömegek számára újabb aggodalom for­rása, mert de Gaulle mind ve­szélyesebb vizekre kormányoz­za Franciaország hajóját. Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes megérkezett Havannába Havanna (TASZSZ). V. J. Kuz­nyecov, szovjet külügyminiszter­helyettes, amikor útban Kuba fe­lé, Mexicóba érkezett, a repülő­téren a következő nyilatkozatot tette a sajtó képviselőinek: — New Yorkban részt vettünk azokon a tárgyalásokon, amelyek az ENSZ főtitkárának bevonásá­val folytak a közvetlenül érdekelt felek között a közelmúltban lezaj­lott karib-tengeri válság rende­zésére vonatkozóan. Ezek a tár­gyalások a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselőinek az ENSZ főtitkárához intézett kö­zös levelével, valamint a Kubai Köztársaság kormányának ugyan­csak az ENSZ-főtitkárhoz intézett megfelelő dokumentumaival értek véget. Az említett közös levél megerősíti a karib-tengeri térség válságának rendezésére vonat­kozó megegyezést, azt a meg­egyezést, amely a Szovjetunió mi­niszterelnökének és az Egyesült Államok elnökének üzenetváltá­sával jött létre. — A New York-i tárgyalások folyamán több olyan kérdést nem sikerült megoldani, amelyek fon­tos jelentőséggel bírnak a karibi térség szilárd békéjének bizto­sítása szempontjából. Sajnálnunk kell, hogy az Egyesült Államok kormánya nem fogadta el a Ku­bai Köztársaság kormányának 1962 október 28-án tett javaslata­it, amelyek a béke erősítésére és e térség helyzetének további nor­malizálására irányulnak, és ame­lyek teljes mértékig megfelelnek az ENSZ alapokmányának. A szovjet kormány maradéktalanul támogatja a Kubai Köztársaság kormányának ezeket a javaslata­it, és úgy véli, hogy azokat meg kell valósítani. Kuznyecov és kísérete hétfőn megérkezett Havannába. A szov­jet külügyminiszter-helyettest a repülőtéren Raul Roa kubai kül­ügyminiszter, és más hivatalos személyiségek, valamint A. I, Alekszejev szovjet nagykövet fo­gadta. Brazília évi 300 millió dollárra akarja emelni a szocialista országokkal folytatott kereskedelmének értékét Varsó (MTI). A Trybuna Ludu i saját értesüléseire hivatkozva közli, hogy Brazília rövid idő alatt a szocialista országokkal folytatott kereskedsímének érté­két évi 300 000 000 dollárra akarja emelni. Ez azt jolentoné, hogy Brazília külkeresk rrlelmi forgal­mának 12 rrtzpK'l:'t a swocinlist» országokkal bonyolítaná le. össze­hasonlításképpen megemlíthetjük hogy ez az érték az 19G0. és 1961 évben 30 millió. 1962-b=n pedig 80 millió dollár körül mozgott. A lengyel lap beszámol arról is, hogy Brazíliában a miniszterel­nök vezetésével külön kormány- bizottság jött létre a szocialista orszáRokk’-l való gazdasági kap­csolatok fejlesztésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom