Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-06 / 4. szám
4 A tamási Pártunk központi lapja, a Népszabadság karácsony óta három terjedelmes — és ami igén lényeges —- mondanivalójában hasznos, tanulságos írásban foglalkozott a tamási járás gyenge termelőszövetkezeteinek problémáival. A cikkek, amelyek eddig megjelentek és amelyek még ezután fognak meg- ( jelenni, a gyengeség, a szegénység okait kutatják, a kivezető út megmutatásával. A Népszabadság szerkesztőbizotu sága ugyanis úgy döntött, hogy 1963-ban a lap mezőgazdasági rovata tervszerűen állít a közvélemény figyelmének középpontjába egy járást, azzal a határozott mondanivalóval és bizonyító tények felsorakoztatásával, hogy hazánk egyetlen 'termelőszövetkezetében sem törvény a szegénység. Ellenkezőleg, a jómód a törvény. A választás a tamási járásra esett. 1 Tapasztalatok sokasága igazolja, hogy a gyengeség okai rendszerint nemcsak a falu határán belül, azon túl is keresendők es megtalálhatók. Ebből következik az a tény, hogy a bajok felszámolása el sem képzelhető a járás nélkül. „A tamási vállalkozás" éppen ezért különösen figyelemre méltó cikksorozat, hiszen túllép egy adott község határán, összefüggéseket keres a járási szervek vállalkozás tevékenységével is. Az eddig megjelent írások már bizonyítják, hogy a mondanivaló segíteni akaró, nem ígér megváltást, nem keresi a fogyatékosságokban az ál szenzációkat Sem. , : . ; A Népszabadság cikksorozata nemcsak a tamási járás vezetőihez, az ottani termelőszövetkezetek tagjaihoz szól, az egész megyéhez. Hasznom tanulságokkal szolgál az onnét közölt cikkek mondanivalója, az ország valamennyi szövetkezeti gazdájának, a járások vezetőinek, A mi megyénkben pedig indokolt, hogy a szokásosnál is nagyobb figyelemmel kísérjük a tamási járásról szóló írásokat, mert amit az ottani tsz-ekben hasznos megszívlelni, megvalósítani, azt a közelség■ miatt esetleg minden további nélkül meg lehet, meg kell szívlelni és Valósítani a dombóvári, vagy a bonyhádi járásban is. Nyilvánvaló, hogy egy cikksorozat lehet bármilyen gondos, alapos, önmagában még nem tesz csodát. De segít, és sokat segít. A tamási járás vezetői örömmel fogadták annak hírét, hogy a választás rájuk esett. De ne csak ott, rrtegye- szerte használják ki azt, amit a cikksorozat a, gyenge tsz-ek megszilárdítása érdekében a tamási járásnak nyújt. ......1----“---B efejeződött a nőtanács kétnapos tanfolyama Szeks2árdon a nőtanács kétnapos tahfolyamot tartott. Az asszonyok a megye legtávolabbi községeiből, Kisszékelyből, Mő. csényből, Szakosról, Fürgédről, ki győzné felsorolni a helységneve, két, útrakeltek, hogy az MSZMP Vili. kongresszusának határozatai alapján közelebbről is megismerjék a nőmozgalórtifa háruló feladatokat. A kétnapos tanfolyam keretében Szabópál Antal elvtárs, a Szekszárdi- Járási- Pártbizottság első .titkára élménybeszámolót tartott a párt VIII. kongresszusáról, amelyet az asszonyok nagy érdeklődéssel hallgattak. »A nőmozgalom mezőgazdasági feladatai a ‘ kóngresszus után« címmel Setényi Jánosné, az Országos Nőtanács . szervezési osztályénak munkatársa , tartott előadás. A felszólalók bátran és magabiztosan beszéltek termelőszövetkezetük életéről-,-. eredményeiről. Nagyszerű volt hallani Koller József né dalmandi, Antal Istvánná bonyhádi, vagy -Balogh Jánosné dom- hóvári tsz-asszonyok beszédét. A dalmandi nőtanács titkára könyvelőhöz- is méltó, szakszerű tájé- koztatást adott a termelési eredményekről, a tsz áruértékesítési tervének teljesítéséről és a tagok jövedelmének alakulásáról. Látszott, hogy válamennyi felszólaló otthoh van a termelőszövetkezetek munkájában. « A fez-asszonyok politikai öntudatának növekedését mutatja, hogy egyre inkább úgy élnek, dolgoznak, mint szövetkezetük egyenrangú tagjai. Erről így beszél ifj. Heimann Ferencné, a szekszárdi Béri Balogh. Ádám Tsz nőbizottságának titkára: —* A tsz-vezetőktől elvárja a tagság, úgy gazdálkodjanak, hogy biztosítani tudják a munkájuk- -után járó jövedelmet. Az - embereket az érdekli, hogy mennyit ér ,egy munkaegység. Ez foglalkoztatja mostanában a tagságot. Azok a tsz-vezetők dolgoznak jól, akik mértéktartóak, tudnak lenni az Ígérgetésekben, és csak annyit ígérnek, amennyit meg is tudnak valósítani. Nagyön kell Ügyelni arra, hogy az emberek ne -csalódjanak, mert nehéz visszaszerezni a megrendült bizalmat — mondotta. A tanfolyam második napján Bárd Flórián, , a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője »Iskolapolitikánk elvi és gyakorlati kérdéséi-« címmel tartott tájékoztatást. Ezután Takács Mihályné, a nőtanács -megyei titkára a nőmozgalom művelődési munkájáról és a téli időszak jó kihasználásáról tartott előadást. A tanfolyam résztvevőinek, a községi nőtanács-titkáröknák sók hasznos útmutatást adott-a kétnapos tanfolyam további munkájukhoz. P. M. Hz idén 65 mezőgazdasági szakembert kapnak a termelőszövetkezetek A Megyei Tanács VB.- mező- gazdasági osztálya évről évre felhasználja az állami támogatás nyújtotta lehetőségeket. 1959-től 1962-lg 447 mezőgazdasági szakembert helyezett ki a gazdaságilag gyengén működő termelő- szövetkezetek megsegítésére. A rendelkezés értelmében, az állami támogatást három évre, illetve két évre folyósították, időközben 119 tsz-vezetőnek lejárt. A 119 kihelyezett tsz-vezető .közül 95-nek a javadalmazását a tsz-ek vállalták, állami támogatás nélkül, 24 szakembernek pedig két évre meglett hosszabbítva az állami támogatása, mivel azok a I termelőszövetkezetek, ahol dolgoztak, gazdaságilag még nem erősödtek meg annyira, hogy a saját erejükből: magukra vállalhatnák a szakemberek javadalmazását. A 30Ö4/5-ÖS kormányhatározat, amely 1963,_ január 1-én lépett hatályba, lehetővé teszi, hogy Tolna, rriegyé gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezeteibe még 63 szakembert helyezzenek .ki állami támogatással. A határozat gondoskodik arról is, hogy a szakemberek letelepedésének elősegítésére a gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ek hosszú- lejáratú hitelből lakásokat építhessenek a szakemberek számára. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1963. január 8. Céltudatosabbá, sokoldalúbbá vált a szalcszervozetoli termelést se güő tevékenysége A szakszervezetek megyei küldöttközgyűlésé Szombaton -tartották" meg Szekszárdion, a .városi mövélődéáí" ház nagytermében" a 'szakszervezetek megyei küldöttközgyűlését. Reggel kilenc órakor foglalták el helyüket a megye minden részéről érkezett -küldöttek, akiket az iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben, hivatalokban ég intézményekben dolgozó szakszervezeti tagok választottak. Az elnökségben foglalt helyet Virág István, a Megyei Pártbizottság titkára, Huber Lajos, a SZOT eljÜlentős :í ikeréket értünk el ; gazdasági "'építSmunkában. V'* $£• &K ’ A Az eredmények legfőbb jel- ' hímzője‘litfgy termelékenyebben, olcsóbban és többet termelünk. A munka során céltudatosabba, sokoldalúbbá vált .a szakszervezeteit termelést segítő tevékenysége. A lehetőségeket azonban még korántsem merítettük ki. Horváth elvtárs részletesen fog lakkozott ä szocialista munka. vagy éppen -25 napi nyereség» 1 részesedést érjenek el. . • A szakszervezetek gazdasági munkájának még néhány területével foglalkozott az SZMT tit-r kára, majd áttért a dolgozók politikai, kulturális nevelésével, általános és 'szakmai műveltségüis emelésével, valamint élet- és munkakörülmények" állandó javításával kapcsolatos tevékenység elemzésére. Elmondta, hogy több üzemben, állami gazdaságban még igen szívós munkát kell végezni nökségének tagja, dr. Vígh Dezső, a Megyei Tanács elnökhelyettese, Tóth József, a KISZ megyei titkára is. . Soponyai János, faddi általános iskolai' tanárnak, :a küldöttközgyűlés elnökének, ipegpyitó szavai, valamint a közgyűlés bizottságainak "megválasztása- -és a napirend -elfogadása után Horváth József, az. SZMT titkára tartotta meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsának beszámolóját. A beszámoló nem ölelte fel teljes részletességgel a szakszervezeti munka minden területét,, a küldöttek ugyanis már egy héttel : előbb megkapták a részletes, írásos jelentést. Horváth elvtárs bevezetőben a küldött-közgyűlést megelőző hónapok tapasztalatairól, az- alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések, -valamint a szakmai küldöttértekezletek tanulságairól beszélt. Elmondotta, hogy az elmúlt hónapokban tovább mélyült a szakszervezeti demokrácia, az évekkel ezelőtt bekövetkezett gazdasági és politikai változások következtében nőtt a szakszervezetek szerepe, emelkedett a szak- szervezeti munka becsülete a tagság körében-. A tagság sok észszerű javaslatot tett a munka jobbá tételére, sok bírálat hangzott el. A legutóbbi küldöttgyűlés óta — mondta az SZMT titkára —, Ősbemutató Szekszárdon Tegnap délután a . szekszárdi Garay moziban, a Filmbarátok körének rendezésében egy új magyar film első magyarországi bemutatójára került sor. Isten őszi csillaga címmel Galambos Lajos forgatókönyve alapján " Kovád András rendező[. és Herczenik Miklós. operatőr készítette az új filmet, amelyben a főbb szerepeket ‘ Avar István,', Págér Antal. Tqrőcsik, Mari és Pálos György alakították>. Az - ősbemutatón nagy j sikerrel fogadott film bővebb is- I mertetésére keddi számunkban Visszatérünk. verseny eredményeivel, a szocialista ; brigádmozgalommal, amely megyénkben is 'kiszélesedett az elmúlt években. Bírálta e versenyformának helytelen szervezési -módszereit, ■% - merev' sablonokat, bonyolult pontrendszereket. .A szakszervezetek egyik fontos feladataként jelölte meg a szocialista brigádmozgalommal való helyes ‘foglalkozást, beszélt a műszaki;' gazdasági vezetők ezzel kapcsolatos feladatairól is. Számos tapasztalat mutat, ja — mondta —, hogy a dolgozók politikai 'érdeklődése, közügyek iránti figyelme és aktivitása több terüléten előbbre tart annál, amit a vezetés hasznosítani tud. A továbbiakban a munkások és vezetők közti - viszpnnyal, ■ majd az anyagi ösztönzés problémáival foglalkozott. Általános gyakorlat — mondotta hogy az üzemekben nem' tájékóztayák megfelelően a dolgozókat a vállalat gazdasági helyzetéről,- a várható nyereségrészesedésről: . Helytelen itt a- titkolódzás azon a címen, hogy »hátha nem lesz a nyereség- részesedésből semmi, mert közbejön valami«, Csak mozgósítaná a dolgozókat a jobb munkáfa, ha tudnák, hónapról hónapra, negyedévről negyedévre, hogy mit kell tenniük ahhoz, hogy 10,15, annak érdekében, hogy a dolgozók többsége elvégezze legalább az általános iskola nyolcadik osztályát. Uj feladatként jelentkezik.a szakszervezeti munkába!» a politikai iskolák szervezése. Solt még a probléma a dolgozók szociális ellátásával és a munkás-védelemmel kapcsolatban — mondotta Horváth elvtárs. —- Számos példát sorolt fel, amikor a több milliós beruházásoknál egyszerűen „megfeledkeznek” a szociális helyiségek létesítéséről, erre egy fillért sem irányoznak elő. — Részletesen foglalkozott a balesetelhárítás problémáival, a társadalombiztosítás kérdéseivel, majd áttért a szervezeti munkával kapcsolatos feladatokra. Különösen jelentős változásra van szükség — mondta — az alapszervezetek munkájában, itt van még a legtöbb javítani való. Á beszámolót vita követté, amelynek során felszólalt Virág István elvtárs; a Megyei Pártbizottság titkára és Huber Lajos elvtárs, a SZOT Elnökségének tagja is. Horváth elvtárs válaszolt a hozzászólásokra, majd ezután került sor a Szakszervezetek Megyei Tanácsának, valamint a számvizsgáló bizottságnak megválasztására. . Az új SZMT azonnal megtartotta alakuló ülését és a küldöttek jelenlétében választotta meg az SZMT Elnökségét, Szavaznak a küldöttek, megválasztják a Szakszervezetek Megyei Tanácsának tagjait.
