Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-05 / 3. szám
Mohiv, £„ Efvr-'- . VILÁG proletárjai. FGVÉSÜLJETEK! TC « hEGYEI A TARTALOMBÓL: iottó-gy őrsi ista (5. o.) Rádióműsor (4. o.) De Gaulle ragaszkodik a francia atomhaderőhöz (3. o.) Az Ural-l „gép-nyelvtanár“ (6. o.) A szakszervezetek megyei küldöttgyűlése elé Tolna megye ipari, mezőgazda- sági üzemei, hivatalai, intézményei negyvenezer szervezett dolgozójának küldöttei ülnek ma reggel össze Szekszárdon, hogy megbeszéljék a szakszervezeti munka eddigi eredményeit, VIII. pártkongresszus határozatai alapján meghatározzák a soron következő feladatokat, megválasz- szák a szakszervezetek megyei vezetőszervét, a Szakszervezetek Megyei Tanácsát. Olyan időpontban ül össze küldöttértekezlet, amikor mind az országon belül, mind a nemzetközi életben előretörnek a szocializmus erői, amikor országunkban már a gazdaság minden területén létrejött az egységes szó; cialista alap, társadalmunk minden vonatkozásban gyorsan fejlődik, a legjobb úton van ahhoz, hogy egységes szocialista társadalommá fejlődjék. Pártunk mindig — a kizsákmányolás ellen folytatott harcban is — igen nagy jelentőséget tulajdonított a szakszervezeti mozgalomnak, a szakszervezetelmek, a munkásosztály legnagyobb tömegszervezeteinek. Ez a szerep a munkásosztály hatalomra jutása után nőtt, szélesedett. A hatalom birtokában már nem egyszerűen a nagyobb darab kenyérért folyik a harc, a szakszervezeteknek részt kell venni a gazdasági építés munkájában, a termelékenység növeléséért folyó küzdelemben, szervezni, mozgósítani a dolgozókat a szocializmus felépítésére. Harcolni a nagyobb darab kenyérért, de most már a gazda módján. Igen széles körű politikai és kulturális nevelőmunka is hárul a szakszervezetekre. Elmondhatjuk, hogy a szakszervezetek az elmúlt években — ha nem is mindig hibáktól mentesen — eredményesen oldották meg a megnövekedett feladatokat. Abban, hogy begyógyítottuk az ellenforradalom okozta sebeket, gazdasági életünk azóta egyenletesen, zökkenőmentesen fejlődik, ha szerény mértékben is, de évről évre emelkedik a lakosság életszínvonala, hogy ^ kormányunk — éppen a gazdasági építőmunkában elért eredmények alapján — intézkedéseket hozhatott a szülési szabadság felemelésére, az özvegyek helyzetének javítására, a lakosságnak évi 300 millió forint megtakarítást eredményező árleszállítást hajthatott végre, benne van a szakszervezetek, a szervezett dolgozók milliós tömegednek munkája- is. E hely nem alkalmas arra — majd a küldöttértekezleten essék több szó róla —, hogy részletesen beszéljünk a szakszervezeti szervek, aktivistáik, a szervezett dolgozók jövőbeni feladatairól. Any- nyit azonban el kell mondani, hogy igen helytelen lenne ezek között „rangsort” felállítani. Erősíteni a munkásba tál mat? — Igen, a dolgozók közvetlen politikai nevelésével, a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek kibontakoztatásával, az üzemi demokrácia erősítésével, a munkaverseny szervezésével, de a dolgozók közvetlen érdekeinek védelmével is. A munkáshatalmat gyengítené, ha a szakszervezetek nem munkálkodnának az üzemi demokrácia kiszélesítésén, a dolgozók érdekvédelme szenvedne csorbát, ha a gazdasági építőmunka feladataival nem törődnének a szakszervezetek. A szakszervezetek előtt álló sokrétű feladatok egységes egészet képeznek, egyik sem szenvedhet hátrányt anélkül, hogy a másiknál ne történne visszaesés. Elég sok példát nyújtott erre az 1956 előtti gyakorlat. A gazdasági építés és kulturális nevelés feladatai közül külön lei kell emelni a szocialista munkaversennyel való foglalkozást, ezen belül is a szocialista brigádmozgalom — a szocialista verseny eme új hajtásának — elterjesztését, kiszélesítését. Munkálkodjanak a szakszervezetek azon, hogy minél több dolgozó vegyen részt e versenyben, jöjjenek létre a feltételei a „szocialista műhely”, „szocialista üzemrész” címért folyó versenynek. De ne feledkezzenek meg a dolgozók közvetlen érdekeinek védelméről sem, szigorúan ellenőrizzék és követeljék meg a munkajogi előírások, munkásvédelmi, szabályok betartását. Nagy munka vár az elkövetkezendő években a szakszervezetekre, hisz a szocializmus teljes felépítése — a VIII. kongresszus útmutatásai szerint — napjaink feladatává vált. Munkálkodjanak megyénk szakszervezeti aktivistái a ma megválasztandó Szakszervezetek Megyei Tanácsa irányításával eredményesen e nagyszerű feladat sikeres megvalósításán. SZIGETI JÁNOS a Megyei Pártbizottság osztályvezetője Hit kapott a mezőgazdaság ^ / A I Több mint százezer hold öntözött terület I # ö / b C Tizennégy J or ró levegős hirer naszárító ' ■ Hétezer új létesítmény a tsz-ekben Az 1962-es évben népgazdaságunk jelentős erőfeszítéseket tett a nagyüzemi mezőgazdaság állóalapjainak, korszerű technikai bázisának fejlesztésére. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások és a Földművelésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó más intézmények és vállalatok tavaly kereken 6 milliárd forintnyi beruházást kaptak, de közvetlenül a mezőgazdaság fejlődését segíti az erdő- és víz- gazdálkodás, valamint az élelmezésügy sok új létesítménye is. Az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően a rendelkezésre álló anyagi eszközöket a múlt évben elsősorban a közvetlenül termelési jellegű, viszonylag gyorsan megtérülő, s főképpen a növény- termesztés belterjes irányú fejlesztését segítő beruházásokra koncentrálták. Az egyik legfontosabb ezek közül az öntözés, amelynek kiterjesztésére a múlt stb-t kaptak. A szövetkezeti beruházások koncentráltabbak és komplettebbek az elmúlt évieknél. A szövetkezeti gazdaságokban a múlt évben többek között 74 000 szarvasmarha, 345 000 sertés, 10 000 juh elhelyezésére épültek istállók: az új magtárakban és górék- ban 10 000—10 000 vagonr terményt, az új dohányt. Iákban 1600 hold termését lehet tárolni. Különösen gyorsan fejlődtek a baromfitenyésztés álló alapjai. Az állami gazdaságok múlt évben kezdték meg a nagyüzemi baromfitelepek kooperációjának megvalósítását: hármas munka- megosztással Mezőfalván naposcsibe és tojójérce-nevelő telep, Agárdon húscsibe-nevelő, Kirán- gon pedig tojásgyár létesül. A termelőszövetkezetek csaknem másfél millió húscsibe, tojótyúk és töFzsbaromfi részére építettek Kisújszálláson évente együttesen 6 300 000 naposcsibét előállító keltetőállomást helyeztek üzembe. Hasonló feladatot tölt be a száz Heves megyei termelőszövetkezet« közös vállalkozásaként létesült egri keltetőállomás. A termelésben ugyan nem jelentkeznek közvetlenül, de annak későbbi, gyorsabb ütemű fejlődését segítik az oktatásra és tudományos kutatásra fordított igen számottevő összegek. A Kertészeti Kutató Intézetben elkészült az újszerű kísérleteknek Helyet adó biológiai laboratórium. A Dél-Alföldi és a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet korszerű klimaházakat kapott, amelyekben az évszaktól függetlenül dolgozhatnak az új gabona- és zöldségfajták nemesítésén. Ősszel megkezdődött az agrárfelsőoktatási intézmények több százmillió forintos fejlesztése: az' Agrártudományi Egyetemen, valamint a Keszthelyi-, a Debreceni és a Magyaróvári Agrártudományi Főiskolákon új tanügyi és kollégiumi épületek Egy év alatt 200 új kutatási eredményt adott át az agrártudomány a mezőgazdasági gyakorlatnak A tudományos kutatók évről évre számos új növényfajtát nemesítenek, és új módszert dolgoznak ki a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében. A kutatási eredmények azonban viszonylag lassan terjednek el a gyakorlatban, egy részükéit a mezőgazdasági üzemek alig ismerik. Ezen kívánnak segíteni azzal a most megjelent könyvvel, amely a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alá tartozó 22 mezőgazdasági kutatóintézet egy I esztendő alatt elért eredményeit ismerteti. I A kötet csaknem 200 új növénytermesztési, . állattenyésztési és üzemszervezési módszer rövid leírását tartalmazza. Ezek felét a kutatók már széles körű nagyüzemi bevezetésre javasolják az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek, a többinél pedig még nagyüzemi kísérletekre van szükség. Az új eljárások kiterjednek a mezőgazdasági termelés és a gazdálkodás valamennyi fontos területére. évben az állami gazdaságokban. istállókat. A" baromfitelepek ki 54 0U0, a termelőszövetkezetek-1 szolgálására Pécsett, Csornán és 1 alapjait rakták 1'eT ben 53 000 holdon létesült új telep. Az öntözéses gazdálkodás korszerűsítését is több új létesítmény szolgálja: Tokajhegyalján üzembe helyezték az első hegyvidéki szőlőöntöző-telepet, Csepel- szigeten pedig az első öntözőszivattyú- és szórófejvizsgáló állomást. Megkezdődött a Keleti Főcsatorna kilencedik, s egyben legnagyobb öntözőfürtjének építése, amely 16 000 hold rendszeres vízellátását • biztosítja majd. Az Alföld egyik legaszályosabb körzetében elkészült a kisújszállási öntözőrendszer 14 kilométer hosz- szúságú főcsatornája. Szerződést kötött a Termelőszövetkezeti Tanács és a kőolaj Tröszt a szénsavtrágyázás kiterjesztésére Két-három héttel korábban jelennek meg a magyar primőrök a külföldi piacokon Mezőgazdaságunk egyik legjelentősebb múlt évi beruházása, a szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztését szolgálja. A tervek mintegy 40 000 hold nagyüzemi gyümölcsös és szőlő telepítését írták elő, de ennek kis része az idei év tavaszára húzódik. Szekszárdon átadták rendeltetésének az ország egyik legkorszerűbb szőlőoltvány- készítő üzemét, Vaskuton, befejezték a teljesen gépesített, 29 000 hektoliter must. illetve bor tárolására alkalmas borkombinát építését. Szintén gépesített pincegazdaság létesült Villányban és Mórott. Jelentős beruházási összegek segítették elő a múlt évben a takarmánykészletek okszerű fel- használását, a nagy tápértékű takarmányok gyártásának bővítését. Elkészült a Phylaxia új erra- üzeme, ahol évente 7500 mázsa tápszert állítanak elő. . Tizennégy állami gazdaságban korszerű, forrólevegővel szárító lucerna- liszt-készítő üzem épült. Használaton kívüli malmokban és más épületekben 90 takarmánykeverő üzemet rendeztek be: ezek együttesen évente csaknem 50 000 vagon keveréktakarmányt adnak. A termelőszövetkezetek a múlt évben kereken 7000 új létesítmény — állattartó és terménytároló épületeket, üvegházakat, Az 1962. évi mezőgazdasági ki. állításon aranyéremmel tüntették ki azokat a budapesti termelőszövetkezeti kertészeket, akik a szén- savtrágyázás eredményeként dú- sabb terméssel, az átlagosnál 3—4 héttel korábban érlelték be a melegházi paradicsomot és paprikát. Az 1962. év elején a rákoscsabai Micsurinban, a rákoskeresztúri Kossuth-ban és a sasadi termelő- szövetkezetben megkezdett szén. savtrágyázási kísérletek sikerét jelentette ez a kitüntetés. A kísérletek igazolták, ha a melegházak ' levegőjének a növények fotoszintéziséhez szükséges szén. savtartalmát az átlagos 0,03 százalékról szénsavgáz szétpermete- zésével 1 százalékra dúsítják, a burgonya, saláta, a paradicsom, a paprika, az uborka, a karalábé kétszeres-háromszoros termést ad. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint a Budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskola kezdeményezésére indított kísérletekre felfigyelt a Termelőszövetkezeti Tanács és szükségesnek látta, hogy a főiskolán, valamint a három fővárosi tsz-ben továbbfolytatódó kísérletekkel párhuzamosan, a legjobb szakemberek bevonásával, szélesebb körű nagyüzemi kísérletek induljanak,1 A Tanács az elmúlt napokban szerződést kötött az Országos Kő. olaj- és Gázipari Tröszttel, illetve a Répcelaki Szénsavtermeiő Vállalattal a kísérletek kiszélesítésére. A szerződés értelmében a tröszt szénsavat bocsát díjmentesen a Tanács rendelkezésére, aa pedig újabb tsz-kertészeteket kapcsol be a kísérletsorozatba. Többek között bevonják a kísérletbe a szegedi Haladás és a cibakházi Vörös Csillag, a hatvani Lenin _ Tsz-t, s ezenkívül még vagy hét-nyolc nagyüzemi kertészetet. A kijelölt szövetkezetek 1963 elején melegházaikban megkezdik a szénsavtrágyázástj hogy két-három héttel korábban vihessenek piacra primőröket, Szénsavas virághaj tatást is kezdenek a téli hónapokban. A szénsavtrágyázástól azt várják, hogy a tsz-kertészetek gyorsan beérlelt terményeikkel a külföldi piacokon megelőzik a többi exportáló országot. Más országokban is ismerik és alkalmazzák ugyan a szénsavtrágyázást, ez a gáztrágyázás azonban nem olyan eredményes. A szénsavpermete- zéses eljárás sokkal hatékonyabb és olcsóbb. Kálim Gyula katolikus főpapokat fogadott Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken fogadta dr. Hamvas Endre Csanádi püspököt, a katolikus püspöki kar elnökét, Kovács Sándor szombathelyi püspököt és dr. Brezanoczy Pál egri apostoli J°zseL az Állami Egyházügyi Hi kormányzót, a püspöki kar- tag-: vatal elnöke is. jait. A találkozón szívélyes légkörben megbeszélték az állam és a katolikus egyház viszonyát érintő időszerű -kérdéseket. A fogadáson részt vett Prantnor 04, í
