Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-04 / 2. szám
6 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAÖ 1963. január 4. SPORT A szabálymódosítások lehetővé tették a mozgalom további népszerűsítését Számszerűleg növekedés tapasztalható, de még mindig csak az általános és középiskolásoknál van jelentkezés vetkezőképpen oszlik meg (az első hasábban az augusztus-szeptember havi jelentkezettek száma, míg a második az október-november hónapban, a szabálymódosítás után jelentkezőket mutatja): A Kilián test- nevelési mozgalom továbbfejlődése érdekében a Magyar Testnevelési és Sport- tanács Elnöksé- ge 17/1962. szá- mű rendelete lágy változásokat hozott. Ezzel kapcsolatban véleményt kértünk Kardos Györgytől, a Tolna megyei TST előadójától, aki lapunk munkatársának az alábbi felvilágosítást adta: — Az MTST határozata után minden sportvezetőnek, testnevelő tanárnak és a Kilián testnevelési mozgalomban bélyegzéssel megbízott sportvezető részére biztosítottunk egy-egy példányt az új szabályzatból. A járási testnevelési és sporttanács elnökségei a sportköri vezetők bevonásával tárgyalták meg a mozgalommal kapcsolatos feladatokat. — A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a Kilián testnevelési mozgalomban végzett módosítások, valamint az adminisztrációs munkában történő változások elősegítették a mozgalom szélesebb körű elterjesztését. Ugyanakkor új lendületet adott a mozgalomra való jelentkezettek számára. A Megyei TST az augusztus-szeptember, valamint az október és a november hónapi jelentkezettek számát ösz- szehasonlította és ebből kitűnik, hogy a szabályzatban végzett módosítások után, október-riövember hónapban 63 százalékkal emelkedett a jelentkezők száma. Járásonként az emelkedés a köKrassay Judit, a Szekszárdi Dózsa versenyzője, az 1962-es évben a 100 méteres síkfutásban új megyei ifjúsági és felnőtt csúcsot állított fel. (12,5) Távolugrásban serdülő megyei csúcstartó. A 4x100 méteres váltó tagjaként jó időeredményével hozzásegítette a váltót az- eredményes szerepléshez. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyal Szocialista Munkáspórt Tolno megyei Bizottsága és Megye1 Tanács lapja Index-szám: 25 069. Felelős szerkesztő. Pettits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Válialato Felelős kiadó- Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőség- 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 KészQ1 a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. telefon: 21—21. 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizet’ a elvi postahivatalé!»'* Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Bonyhádi járás 302 402 Dombóvári járás 97 682 Paksi járás 112 142 Szekszárdi járás 143 352 Szekszárd város 35 77 Tamási járás 85 417 összegen: 774 fő 2072 fő Ezek a tényleges számok, de ha ezen belül vizsgáljuk a jelentkezőket, akkor kitűnik, hogv szinte csak az általános és a középiskolásokból volt a nagy növekedés. — A határozat megismerése sajnos még nem jutott el valamennyi sportkörhöz. Ezt igazolta a Megyei TST felügyeleti vizsgálata is, melyet a tamási járásban tartott. A Megyei TST elnöksége a tapasztalatok alapján a járási TST elnökeivel kidolgozta a részletes programot. Legfontosabb feladatnak tartjuk, hogy a téli hónapokat kihasználva, most már a sportköri vezetők után a megye sportköri tagsága is ismerje meg a Kilián-mozgalom módosításait és ennek nyomán a tavasszal rohamos növekedés következzen be — fejezte be nyilatkozatát Kardos György. Felszerelések a falusi sportköröknek A Megyei TST a körzeti versenyek sikeres lebonyolítása érdekében a falusi sportkörök részére felszerelés adásával támogatást biztosít. Az MTST terve: azok a csapatok, akik a körzeti bajnokságban rendszeresen részt vesznek, valamennyi körzeti versenyen megjelennek, felszerelésben részesülnek. A Megyei TST 150 férfi- és 70 női egységcsomagot vásárolt. A csomag tartalma: tornacipő, atlétaing és trikó. — A járási TST-k a közeli napokban értesítik valamennyi sportkört, hogy milyen feltételek alapján juthatnak az említett felszerelésekhez. Húsz oklevél tulajdonosa Az alsónánai sportvezetők ezzel mutatták be Szabados Dömötört: sportkörünk egyik legtehetségesebb sportolója. — Tizenhat éves vagyok. Szek- szárdon, a Tolna megyei Gépjavító Vállalatnál dolgozom mint géplakatos ipari tanuló. A sportolást az általános iskolában kezdtem. Először Massányi Marót, majd Bogár Jenő testnevelő irányítása mellett. Nagyon szeretem a soortot. Sokan azt kérdik, hogy miért nem csak a labdarúgással foglalkozom, miért kapcsolódom bele a többi snortágakba is? Én ilyenkor mindig megmagyarázom: aki szereti a sportot, az nem köti le magát egy siortághoz, hanem hajtja a kíváncsiság,- melyik sportág felel meg legiobban egyéniségének. hol tud több győzelmet, dicsőséget szerezni. A labdarúgócsapatban középhátvéd vagyok, de pc-e”era'rr-n a labdarúgást, legalább annyira kedvelem a lcézlJr'' ás az atlétikát is. A szpártakiád járási döntőn az 1000 méteres síkfutásban első lettem. Magasugrásban legjobb eredményem volt a 155 centiméter, míg távolugrásban a 495 centiméter. Eddig a különböző versenyeken húsz oklevelet szereztem. Hogy mi a titkos tervem? Alsó- nánán egy olyan kézilabdacsapatot szervezni, amellyel a megyebajnokságban szerepelhetnénk. Persze, én magam is tudom, hogy ez jelenleg még nem valósítható meg, egyrészt anyagi, másrészt utazási problémák miatt. Jelenleg a sportkör tagjaival együtt készülök a téli szpartakiád körzeti döntőjére. 1962. évi legjobb atlétikai ersdmények Tízéves átlag: Legjobb eredmény: 1961. évi eredmény: 1962. évi eredmény: VÍI. közlemény NŐI TÁVOLUGRÁS Hármas Listavezető á 483.6 474,3 499.0 482,0 478.0 470.3 479.0 474,6 ötös 1 a 466,5 474,0 462,4 467,8 Tízes 454.7 462,0 454.8 456,3 Évről évre azt várjuk, hogy végre túlkerül valaki a bűvös ötméteres határon, de hiába. A 499 cm-es eredmény még Szüle Ágnes nevéhez fűződik, aki tíz évvel ezAZ 1962. ÉVI RANGLISTA 1. Krassay Judit, Szekszárdi Dózsa 2. Bárdos Erzsébet, Szekszárdi Dózsa 3. Bendes Hona, Szekszárdi Dózsa 4. Fenyvesi Katalin, Szekszárdi pózsa 5. Szepesi Erzsébet, Bátaszéki VSK 6. Török Sándorné, Szekszárdi Dózsa 7. Horváth Ibolya, Dombóvári 12 évf. isk. 8. Lehel Ildikó, Szekszárdi Dózsa 9. Schrancz Erika, Bonyhádi Gimnázium 10. Eördögh Ilona, Szekszárdi Dózsa előtt érte el ezt az eredményt. 1961. óta ugyan valamit javultak az eredmények, de ez a javulás még mindig csak aat jelenti, hogy a tízéves átlag szintjén mozgunk. 479 478 467 458 457 450 450 444 440 440 (-) (458) ( —) (447) (-) (451) ( —) (475) (-) (-) serdülő serdülő serdülő ifjúsági ifjúsági felnőtt ifjúsági ifjúsági ifjúsági serdülő Van biztató is ebben a ranglistában. Éspedig az, hogy az 1962. évi eredmények alapján három serdülő van az élen. Krassay tehetségét mutatja, hogy bár a távolugrás nem fő száma volt, ebben a versenyszámban is az élre tudott kerülni. Bárdos határozottan tehetséges és kellő szorgalommal ő is megpályázhatja az öt métert. Rendesnek még gyorsulnia kell. Fenyvesi is szépen javult. Lehel azonban visszaesett 1961-hez viszonyítva. Viszont hiába keressük az 1962. évi ranglistán Ruzsik Irént, az 1961. évi listavezetőt és rajta kívül még öt versenyzőt, akik eltávoztak a megyéből, vagy pedig nem értek el olyan eredményt, amelynek alapján bekerülhettek volna az első tíz közé. (Folytatjuk.) , Örömmel ragad tollat az újságíró, hogy papírra rögzítse: a Sárközben él ‘ a népművészeti közösség, hivatalos nevén Háziipari Szövetkezet. Örömmel, mert hiszen az évtizedek, századok folyamán annyi, egykor virágzó művészet, foglalkozás tűnt el, hogy még a kutatók sem tudnák megmondani. Amikor hosszas fáradozás után a nyomára bukkannak, keserű sóhajjal állapítják meg: »Milyen kár, hogy ezt is elfelejtették.« A Sárközben él a népművészet, sőt, nem túlzunk, ha azt mondjuk, virágkorát éli. Decsen, a Sárköz központjában mind többen és többen győződnek meg erről. S nem is csak olyan »mindennapi« emberek, akikkel bármelyik percben találkozhatunk az utcán. Dr. Lipóvszky Gyula főkönyvelő díszes kötésű albumot vesz elő, s mutatja: van ebben sokféle írás, kezdve a kínaitól a németen keresztül az olaszig. — Ez nem is az összes. Ezt az albumot nemrégiben kezdtük meg. Itt egy másik ez már betelt. Csakugyan. Ez már betelt. Ha államférfiak, művészek járnak hazánkban, vagy éppen kereskedők, azok közül sok ellátogat ide is. Világszerte híres a magyar népművészet, s ha valamelyik vendég ezután érdeklődik, akkor rendszerint irány Decs! Nem kerülik el a hires Sárköz központját a mi vezetőink s művészeink sem. A bejegyzések tanúsítják, hogy valamennyiőjüknek tetszett amit láttak: olyan lüktető népművészeti életet találtak, amilyen legtöbb helyen csak az emlékekben létezik. Az idegen, ha bekopogtat egy házhoz, mindjárt szembetűnik neki, hogy valamelyik szoba berendezési komplexumában éppen úgy megvan a maga helye a szövőszéknek mint a szekrénynek vagy az ágynak. Ezzel kerek a sárközi szoba, s a sárközi asz- szony vagy lány, akkor igazán sárközi, ha ismeri a szőttesek készítésének tudományát. Bekopogtattunk Szűcs István- néhoz. A kis szobában ott találtuk a szövőszéket a felrakott fonalakkal. Mindjárt látszott, hogy nem ideiglenesen tették be a »masinát«. Persze időben sincs meghatározva, • hogy mikor működjék a szövőszék. Az állatok etetése, a takarítás, a főzés mellett szőnek az asszonyok. Maróti Katalin kalauzol bennünket, aki maga is ismerője és művelője e művészetnek. — Ebben a házban is szőnek. Benyitunk, nincs szerencsénk, nincsenek otthon. .«Sebaj, néhány házzal odébb éppen a szövőszék mellett találjuk a »mestert«. A neve Balogh Lászlóné. Ez a család láthatóan jobbmódű, de a szövőszék itt is elmaradhatatlan. Az öreg anyóka a félig megvetett ágy szélén ül, Balogh Istvánná pedig hol a tűzhely körül szorgoskodik, hol pedig a szövőszéken »játszik«. A szomszéd szobából kész szőttesek kerülnek elő. Ezek ma még itt vannak, holnap beadják a szövetkezeti raktárba, hogy minél előbb útnak indíthassák, valamelyik budapesti népművészeti boltba, vagy talán éppen tengeren túlra. Decsen, és a többi sárközi faluban legalább háromszáz olyan házat számolhatunk, ahol rendszeresen működtetik a szövőgépet, mert hozzávetőlegesen ennyi a tagok száma. Láthatóan nem bonyolult ez a művészet. Könnyen meg lehet tanulni. Ez igaz, de ha valaki mechanikusan begyakorolja a mozdulatokat, hadd menjen minél gyorsabban, tehát kizárólag »forintra« dolgozik, abból nem sok jó származik. Láttam már olyan darabot is. ami semmi esetre sem nyerné meg a vevő tetszését, ha el akarnák adni. Ehhez a munkához s/ív kell. Ha valaki nem tudja magát beleélni, éppen úgy, mint a festő a készülő képébe, akkor jobb, ha el sem kezdi. Ebből következik, hogy nem is mindenkiből lesz jó szövő, mint ahogyan minden kísérletezőből sem lesz jó festő. Érzék, művészi hajlam kell hozzá. Ez azonban sok emberben fejlődik ki, mert hiszen a gyermekek, ha megtanulnak járni, állandóan ott toporognak anyjuk körül, a szövőszék mellett. Kétségtelen, a leghíresebb, s igazolványokkal is dokumentált művészek többsége már jóval túl van az ötvenen. Ez a népművészeti ág azonban mégsem öregszik ki, mert sok a fiatal, 17—18—20 éves kezdő lány Is, akik többnyire csak figyelik az idősebbeket, de ha székhez ülnek, nyugodtan megmutathatják bárkinek munkájukat. Visnyei Erzsébet, Ábró Sára, Móricz Sára — sorolják a 20 éven aluliak neveit. Szén. örvendetes dolog. Ez is azt mutatja, hogy ék virágzik a népművészet, valósággal elválaszthatatlan az itt élő emberektől. Nem csoda hát, hogy az 1963-as esztendőre niár többmilliós rendelésük van. Boda Ferenc lítf AUtutitÚUUttUUUáU« M U Mii A Paksi Építőipari Ktsz az elmúlt évben ötszáz sezlont szállított a Bútorértékesítő Vállalatnak. Az idén ötszáz kétrészes ágybetétet készít a kárpitos részleg. Képünkön Rein Ferenc kárpitos, a szövetkezet legjobb dolgozóinak egyike, akinek munkájára még nem érkezett kifogás.
