Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-04 / 2. szám

1963. január 4. TOI,NA MFCVFI VF.PÜJSAG J Hova lett 23 ezer kötet ? Egy kis pihenő az ünnepek után Amikor karácsony előtt benéz- Ián csak a felnőtteknek ajánlható tem, percet is alig tudlak „rám- szépirodalmi művekből állhat­szánni”. A vevők egymásnak ad- nánk, s állhattunk volna jobban, ták a kilincset, s volt tennivaló Kik voltak a legkeresettebb bőségesen. szerzők? Most viszont csendesebb a Ba- Nem bírálat akar ez lenni, de bits Mihály könyvesbolt. Leposa tény, hogy nem a mai magyar Dezső, a vezető az év végi kimu- irodalmat keresték leginkább, ku­tatásokat ellenőrzi, az üzlet többi nem a régebbi, közismert alkotók dolgozója pedig az ünnepi vásár munkáit. Móra Aranykoporsójá- utáni utolsó tennivalók elvégzésén bői, vagy Jókai néhány regényé- szorgaskodik. bői igen sokat vásároltak a köny­Egy kis statisztikát készítünk vek barátai. De nem hiányzott a hamarjában, s ennek végén az választékból a teljes Shakespeare derül ki, hogy a múlt év utolsó sorozat sem, s igen sokan keres- hónapja, a nagy és kis ajándé- ték és meg is kapták Lev Tolsztoj hozások időszaka sok feladatot Háború és béke, úalamint az An- állitott a könyvkereskedők elé. na Karenina című regényeket. A forgalom tanúsága szerint egy Az általános tapasztalat szerint hónap alatt körülbelül 10—15 nem fukarkodtak az ajándéko- százalékkal vásárollak több köny- zók. A Babits Mihály könyves­vet, mint 1961 végén. Azt már bolt polcairól az. ünnepi vásár nem is nézzük, hogy mi a kü- ideje alatt 23 ezer kötetnél több lönbség november és december könyvet vittek el. Megközelítő között. Természetesnek vesszük a pontossággal számítva, körülbe- 25—30 százalékos emelkedést is. lül 350 ezer forintot fordítottak — Volt miből eladni — így Le- könyvvásárlásra a szekszárdiak, Posa Dezső. — Ifjúsági és gyér- illetve a megyeszékhelyre látoga- mekirodalmunk igen gazdag, ta- tó, s itt vásárló könyvbarátok. WYVVWYWVVWVWWWWVWVVVVVWVVWWVWVWVVVWVYVWWWWWVW • • • ..A pro í r e t é s e l\.• • • • Az apróhirdetés dija; szavanként hétköznap 1,— Ft, vasárnap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vastagon sze­dett szó két szónak számít. 125-ös Csepel újszerű állapotban sür­gősen eladó. Hízott sertést beszámítok. (122) Szekszárd, József u. 42. 407-es Moszkvics príma állapotban sür­gősen eladó. Dr. Hellebrand, állatorvos. Nagydorog. Telefon: 28, (117) MOZI (nudó-b: DOMBÓVÁR, január 4: Mágnás Miska. Magyar, film. 5—6: A Földről jött ember. Szélesvásznú csehszlovák film. 7—9: Igazság a hazugságról. Csehszlovák film. DUNAFÖLDVÄR, 4—6: Királyi gyermekek. NDK film. 7—D: Fagyosszentek. Magyar film. PAKS, 4—6: Fagyosszentek. Ma­gyar film. 7—9: Királyi gyer­mekek. NDK film. SZEKSZÁRD, 3—6: Visszavárlak. Szovjet film. 7—8: Utazik a cirkusz. Cseh­szlovák film. TAMÄSI, 5—6: Igaz­ság a hazugságról. Csehszlovák film. 8—9: A Földről jött ember. Szélesvásznú csehszlovák film. TOLNA, 4—6: Eltűnt egy asszony. Csehszlovák film. 7—9: Vissza­várlak. Szovjet film. (9) OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Ar Tolna megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztály a me­gyei Moziüzemi Vállalatnál lévő főkönyvelői állas betöltésére pályázatot hir­det. Követelmények: erkölcsi bizonyítvány, mérlegképes könyvelői ké­pesítés, legalább középiskolai érett­ségi. Jelentkezni lehet a Művelő­désügyi Osztályon (Megyei q Tanács épületé) 1963 január 8-ig. (3) ^ 3ÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Szekszárd Városi Tanács VB Építési és Közlekedési Osztálya pályázatot hirdet egy fő 1521 kulcsszámú csoportvezető fő­mérnöki, két fő 1522 kulcsszámú mérnöki, egy fő 1524 kulcsszámú műszaki ügyintéző munkakör betöltésére. A főmérnöki és mérnöki állások csak mérnöki oklevéllel, a műszaki ügyintéző beosztás technikumi, vagy azzal egyenértékű végzettséggel foglalhatók el. Az állás ozonnol betölt­hető. Jelentkezni lehet, Szekszárd Városi Ta­nács VB Építési és Közlekedési Osztályá­nál személyesen, vagy írásban. Útiköltsé­get csak felvétel esetén térítünk. (10) Felvételre keresünk műszaki gyakorlattal rendelkező technikust és érettségizett férfi dolgozókat. AFTH Tolna megyei Földmérési Felügyelősége. (127) Vándorló agronómusok Nehezen lehetne találni olyan agronómust megyénkben, aki legalább tíz éve dolgozik egy helyen, ugyanazon mező- gazdasági nagyüzemben. Annál könnyebben lehet találni tucat­jával olyan agronómusokat, akik évente, két évente, maxi­mum háromévenként változtat­ják a munkahelyüket. Alig több mint három esz­tendeje járom megyénk állami gazdaságait, termelőszövetke­zeteit, s ez alatt úgyszólván minden mezőgazdasági nagy­üzemben kicserélődött a fő- agromómus, vagy cserélődtek a beosztott mezőgazdászok. Bi­zony kevés az olyan tsz, ame­lyikbe, ha elmegyek, ugyanazt a szakgárdát találom, amelyet három esztendővel ezelőtt ott láttám. < Azt mondják, hogy ez á nagy mozgás, ez a gazdasági éle­tünkben egyedülálló fluktuáció természetes. Mégpedig azért természetes, mert most szer­veztük a tsz-eket, állandóan szervezik át az állami gazda­ságokat, s ezek a körülmények okozzák a szakemberek nagy­arányú vándorlását. Ezzel a felfogással nem ér­tek teljesen egyet. Mégpedig azért nem, mert nagyon le­egyszerűsíti a problémát. Sőt ez a felfogás mintegy mentsé­get is talál és ad arra, hogy oly sűrűn váltogatják munka­helyüket az agronómusok. Gondolom a probléma ennél sokkal bonyolultabb. Sok min­den játszik közre a szakembe­reknek ebben a nagyarányú vándorlásában. Ezekkel a kö­rülményekkel most már ér­demes lenne alaposon, körül­tekintően foglalkozni. Azt hi­szem nem maradok egyedül a véleménnyel, ha kijelentem, hogy nem helyes, ha egy agro- nómus két, vagy három éven­ként sokszor ennél is gyak­rabban váltogatja munkahe­lyét. Tisztelet persze a kivétel­nek. Ugyanis több esetben valóban népgazdasági érdekek, a termelőszövetkezetek meg­szilárdításának érdeke kívánja meg, hogy egy-egy szakember munkahelyet változtasson. Az ilyen eset azonban a kevesebb, s több az olyan, amikor nem a szövetkezeti' mozgalom fejlődé­se érdekében, hanem a fejlő­dés érdeke ellenére változtat­nak munkahelyet a szakembe­rek. Ezt kellene megszüntetni. A megoldás kétoldalú. Egy­részt függ a termelőszövet­kezettől az, hogy ott maradjon a szakember. Függ a tsz-től olyan formán, hogy megbecsü­li-«, ad-e neki rendes lakást, fizetést, s mindent, amire a szakembernek szüksége van, hogy jól elláthassa munkáját, s megfelelően élhessen család­jával. Másrészt függ a szak­embertől, a szakember öntuda­tától, emberi képességeitől és szakmai törekvésétől is. Ame­lyik agronómus hivatásának érzi a pályáját, az nemcsak azt nézi, hol kap több fizetést, jobb lakást, hanem azt is nézi, hol van rá jobban szükség, s nehezen hagyja ott két-három évi munkájának gyümölcseit. Tudok egy tsz-ről, ahol még ezen az őszön is azt hajtogat­ták, minek nekünk agronómus, tudunk mi anélkül is gazdál­kodni. Lehet, hogy ennek a nézetnek a kialakulásában az ottani agronómusok is hibásak, mindenesetre, ahol ilyen han­gokat hallani, ott nem érezheti jól magát a szakember. Régóta figyelemmel kísé­rem egy tsz-elnök munkáját, aki egyben agrármérnök is. Tudom mennyit küszködött három év alatt, s neki is na­gyon sokszor megmondták egyesek: minek ide agrármér­nök tsz-elriöknek. Az eredmé­nyek Játtán azonban ma már mindenki elismeri a munkáját és nemcsak tiszteibe, hanem szeretik is az elnököt az egész faluban. A közelmúltban ma­gas járási tisztséget ajánlottak fel az agrármérnök tsz-elnök- nek. Nem tudom sikerül-e rá­beszélni, hogy vállalja el a tisztséget, amely több jövedel­met, talán kényelmesebb életet is jelentene.neki. Úgy hallot­tam semmiképpen sem akar megválni attól a termelőszövet­kezettől, amelyben a tagok az ő irányításával teremtették meg a magasszínvonalú, nagy­üzemi gazdálkodás összes fel­tételét. Tehát két oldalról kell meg­vizsgálni az agronómusok ván­dorlásának a kérdését: egyrészt az agronómusok oldaláról, más­részt a tsz oldaláról. És ha megismerjük a vándorlás okait, mindent meg kell tenni, hogy megszüntessük azokat. Mert ha valahol fpntos, akkor a mezőgazdaságban igazán fontos, hogy a szakember jól megismerje annak az üzemnek a sajátosságait, áhol dolgozik és ezeket a sokféle sajátos­ságokat mindig figyelembe tudja venni a munkájában. A mezőgazdasági nagyüzemek adottságai nagyon különbözőek. Sokszor még egy-egy falu határa is sokféle. Idő, néhány esztendő kell ahhoz, hogy akár a legjobb szakember is, kellő biztonsággal tudjon dolgozni egy mezőgazdasági nagyüzem­ben. S ezzel szemben mi a gyakorlat most? Az, hogy mire az agronómus megismerné munkaterületét, már a megye másik felében találkozunk vele újra. Eddig nem sóikat beszéltünk még az agronómusok vándorlá­sáról. Úgy gondolom ezután többet kell ezzel a kérdéssel is foglalkoznunk, mert megc-ldá- sa szerves része a termelőszö­vetkezeti. . gazdaságok meg­szilárdításának. Gy. T. A Tolna megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat, Szekszárd, azonnali belépés­sel felvesz gépészmérnökö­ket, gyakorlattal rendelkező gépésztechnikusokat, vala­mint esztergályos, lakatos és Lakást biztosítani nem tu­dunk. Jelentkezés a vállalat Keselyűs! úti telepén. (126) A világviszonylatban is elismert minőségű hazai bitumennek évek óta mind nagyobb felhasználási területe van. Az elmúlt nyáron panaszok merültek fel azonban amiatt, hogy a bitument a felhasználók csak késedelmesen tudták be­szerezni, amikor arra a külön­böző munkák végzésénél a leg­nagyobb szükség volt. Ajánlatos és előnyös éppen ezért, hogy a lakosság és az ér­dekelt városi, községi szervek, termelőszövetkezetek, tehát a felhasználók összessége már a téli hónapokban szerezze be a Szerkesztőség postájából-------------------—------------------­T ájékoztató a társadalombiztosítás egyes jogszabályainak módosításáról Érdeklődésünkre az »ÄFOR« Vállalat "központjában úgy tá­jékoztattak, hogy ezeknek a nehézségeknek elsősorban szál­lítástechnikai okai voltak. Isme­retes, hogy a különböző lá­gyuláspontú bitumenek a mele­gebb időszakban nehezebben kezelhetők és szállíthatók. Mi­után a bitumenek gyártása göngyöleges bitumen-szükségle­tét. Ennek érdekében az »ÁFOK«- kirendeltségeket kellő mennyi- • ségű áruval látják el, de ugyan­altkor a bitument forgalomba hozó kereskedelem (TÜZÉP, FAÉRT, földművesszövetkeze., tek, stb.) is készüljön fel kellő mennyiségű áru átvételével a náluk már a téli hónapokban jelentkező felhasználók zavar­talan kielégítésére. A téli hónapokban a szállítás rövid időn belül biztosítható. Hidegebb időben a bitumen könnyebben szállítható a fel- használás! helyre is. A göngyö­legekben történő tárolás külö­nösebb gondot nem okoz, s a minőségben semmiféle romlás nem következik be a felhaszná., lás idejéig. A családi ház és egyéb épület­szigetelésekhez, belső padoza- • tokhoz, járdák készítéséhez, S gazdasági épületeket összekötő utak, bekötőutak, stb. készíté­séhez szükséges, különböző lá­gyuláspontú bitumenek a to­vábbiakig korlátlan mennyi- ; ségben kaphatók az »ÁFOR egész évben egyenletesen törté- - - _____„„ n ik, a felmerülő nagy igényeket Ásványolajtól galmi Vallalat a- nem lehet néhánv hétre össze- §^9^. kirendeltsegein es a szorítva zavartalanul kielégíteni, ÜZÉP«-tel epeken. Reméljük, a téli beszerzési lehetőség kihasználásával meg­szűnnek a bitumen-ellátásnál előfordult átmeneti zavarok is. ____(7) Nagyjelentőségű szociális jel­legű rendelkezések láttak napvi­lágot a közelmúltban. Ez szinte mindenkit érint ilyen, vagy olyan formában, ezért aztán sokan for­dultak hozzánk, s érdeklődtek tőlünk a rendelkezésekkel kap­csolatban. Az alábbiakban az SZTK szekszárdi alközpontjától kapott tájékoztatást közöljük. Az MSZMP kongresszusi be­számolója is kihangsúlyozta az életszínvonal emelésére fordí­tott összeg egyrészét szociális célokra használjuk fel. A dol­gozók által megtermelt anyagi fedezet lehetővé tette, hogy pártunk és kormányunk újabb intézkedéseket tegyen az élet- színvonal további emelésére, ezt szolgálja a betegségi bizto­sítás szolgáltatásainak kitér-, jesztése. Minden biztosított, mind az ipari, mind a tsz-tag időbeni korlátozás nélkül jogosult kór­házi ápolásra. (Az eddigi egy, illetőleg két év helyett.) A nyugellátásban részesülők az eddigi 30 nap helyett évi 90 napi ingyenes kórházi ápolásra jogosultak. A rendelkezést azok­ra is alkalmazni kell, akik 1963. január 1-én kórházi ápo­lás alatt álltak. 1963. január 1-től a kórházi ápolás idejére a munkaviszonyban lévő dol­gozó házastársa (élettársa) és az eddigi szabályok szerint a táppénzének 50 százaléka he­lyett a táppénz 80 százaléka illeti meg, ha van eltartásra szoruló hozzátartozója. Ez a rendelkezés a jelenleg kórházi ápolás alatt állókra is kiterjed. Tehát a jövőben, ha a férj és feleség is dolgozik, bármelyi­kük kórházba kerül mindkét esetben a táppénz 80 százaléka jár, ha van a családban eltar­tott (gyermek, testvér, szülő, vagy egyéb 60 éven felüli csa­ládtag) melyet tanács, vagy szakszervezeti bizottság által kiállított együttélési bizonyít­vánnyal kell igazolni táppénz­igénylés esetén. Rendeződik a rokkantsági nyugdíjasok és az ipari idény­munkások táppénzre jogosult- sági ideje: a nyugdíjasok az eddigi egy év alatt 90 nap he­lyett, az idénymunkások az évi 79 nap helyett az általános szabályok szerint munkaviszo­nyuknak időtartamára legfel­jebb egy. illetőleg két évig jo­gosultak táppénzre. Az új rendelet felemeli a háztartási alkalmazottak napi táppénz összegét is napi: 20 forint terhességi. gyermek­ágyi segélyének napi összegét 30 forintra. A rendelet szerint 1963. január 1-től azoknak is a magasabb összeget kell fo­lyósítani, akik jelenleg beteg- állományban, vagy szülési sza­badságon vannak. A felemelést az SZTK Alközpont hivatalból elvégzi. A gyógyászati segédeszköz térítési összegét egységesen le­szállítják 15 százalékra. Vala­mint megszüntetik az egyéves előzetes tagság igazolását, ki­véve a tolókocsi és hallókészü­léket, melyeknél továbbra is szükséges a tagságigazolás. A gyógyászati segédeszközökre való jogosultságot kiterjesztik a tsz-tagokra és családtagjaik­ra is. A rendelet itt is lehető­séget ad arra, hogy a folyamat­ban lévő igényeknél is január 1. utáni befizetések esetén, az új rendeletnek megfelelően csak 15 százalék térítést kell fizetni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom