Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-11 / 289. szám

1.062. december 11. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAO 3 ‘Koncepció és korszerűség elméletben és gyakorlatban “ egyaránt bizonyítás nyert, hogy hazánkban a dolgozó-osztá­lyok erőfeszítéseinek eredménye­ként sikerrel leraktuk a szocia­lista társadalom alapjait. Az is egyre világosabb: tovább halad­ni a megkezdett úton, s a minő­ségileg más, színvonalában kitel- jesültebb szocialista társadalmat csak úgy lehet felépíteni, ha el­hagyunk egy egész sereg meg­csontosodott szokást, megszaba­dulunk néhány kellemetlen, s egyre terhesebb konvenciótól. Ez nag'yrészben termelési problé­ma, a gazdasági bázis megterem­tésének problémája, de azt is vi­lágosan kell látni: összefüggései- ■ bén azon is áll, hogy, a termelés legaktívabb alanyai, az emberek, miként értik meg a perspektívá­kon belül a részletkérdéseket. Ezek mindenkihez való eljuttatá­sa, az emberek tudatának formá- - lása tehát napjainkban társadal­mi feladat, olyan amelyiken nem kevés múlik. Ebben a csak résznek tűnő, de nagyon fontos feladatban meg­különböztetett szerep jut annak a munkának, ami a gyakorlat­ban, mint népművelés nyert meg­fogalmazást. A kifejezés kissé szűkös, mert a népművelés sok­oldalú, komplex tennivaló, ami a tanítás, nevelés mellett magában foglalja a szórakozás, a társasági élet megszervezését, az emberek­ben, rejlő rejtett technikai, vagy művészi hajlamok felszínre hozá­sát ■ és egy bizonyos nívón való fejlesztését.' A népművelés mun­kásai évek óta végzik ezeket. Többféle koncepciót állítottak fel miközben keresték azt az egyet, ami leginkább megfelel a cél­nak. Általában és összefoglalva két nagy irányzatot figyelhettünk meg. Az egyik szinte még azelőtt elhalt, mielőtt tulajdonképpeni eredményeit lemérhettük volna. Ez vohaz a bizonyos mennyiségi törekvés, ahol inkább a számok bűvöleté volt'-air Iránya dó,* 's egy- egy esetben ábból Ipvetkeztet- tünk az eredményességre, hogy mennyien,, sokan, vagy kevesen látogatják-e a művelődési háza­kat. színházakat, mozikat. Nem volt ez független a történelmi helyzettől. Magán viselte annak a maximaliíásra törekvő, ám a lényegre kevesebbet figyelő kor­nak jellegét, amelyet mindany- nyian ismerünk, s így felesleges e helyütt részletesebben ismertet­ni.. A z izgalmasabb és érdeke­" sebb az a másik koncep­ció, amelyik' mostanában kezd ki­bontakozni. Kicsit egyszerűsítve jellemzését, ezt mondhatjuk róla: nem mellékes benne a számsze­rűség sem, de sokkal fontosabb szerepet juttat a tartalmi munká­nak, annak, hogy amit népműve­lés címszó alatt végzünk, inkább a hatására figyelünk. Ez a kon­cepció feltételezi, hogy olyat ad­jon. amiből holnap, vagy később a te; hez melésben, a társadalmi rend­való fokozott lojalitásban, vagy inkább hűségben, a kor kér­dései között történő eligazodás ban profitálhasson is az ország. Nos, nem vitatható el ettől a kor­szerűség. Már csak azért sem, mert tiszta sor, hogy a gazdasági téren történő előrehaladás nem független attól, mikor válnak a szocializmust igenlő emberek szo­cialista tudatú emberekké. És eb­ben az egész koncepcióban ez a mag, ez a fő kérdés. A megvalósítás azonban ko­rántsem olyan egyszerű, mint a korszerű koncepció megfogalma­zása. Különösen vonatkozik ez a falvakra, ahol azért mégis, még napjainkban is eldől egy sor kér­dés, amelynek ilyen, vagy olyan eredménye jól, vagy rosszul befo­lyásolhatja az ország előrehala­dásának ütemét. A felületes szem­lélő úgy látja, hogy községeink­ben nincs létjogosultsága az új népművelési elképzeléseknek sem, mert több gátló tényező forog fenn. A műkedvelő színjátszást kiszorítja a színház, a televízió, ami eljutott a faluig, illetve a lakóházakig. Technizálódik a mű­velődés — mondják egyesek, — s ezzel képtelenség versenyezni. Mert vajon ki megy el meghall­gatni egy ismeretterjesztő elő­adást akkor, ha a televízióban láthat mást, színvonalában maga­sabb, tartalmában gazdagabb produkciót? S ez egy kis meg­nyugvást is takar, mert — ez per­sze nem általános — jó hivatko­zási alap néhány sikertelenség megokolására. felesleges arról * hogy a fenti mennyire tarthatatlan, beszélni, álláspont Az érde­mel inkább figyelmet, hogy a korszerű, s alapjaiban helyes koncepció .megvalósítása, korsze­rű, rugalmas módszert igényel. Szó sincs arról, hogy a népműve­lés kiszorult hagyományos terü­leteiről, arról azonban inkább, hogy a régi módon szorult ki. S ez nem egy kérdés két oldala, ha­nem lényegbeli különbség. Pon­tos elhatárolást adni szinte lehe­tetlen. Annyi azonban bizonyos, hogy az új helyzetben is adott a népművelés sajátos, mással pótol­hatatlan területe. A munkastílus azyamit elsősorban meg kell vál­toztatni! Ezt az igényekhez igazí­tani nem egyszerű feladat. Azt azonban látni kell mindenkinek, szakembernek és laikusnak egy­aránt, hogy az az ember, aki megismerkedett a színházzal, nem szívesen megy később műked­velő előadásokra, mert nem talál­ja meg bennük azt a műélveze­tet, tanulási lehetőséget, amit a színházi előadástól kapott. Haldoklik, végét járja tehát a műkedvelő színjátszás, a kórus- mozgalom? Szó sincs erről. Az emberben rejlő játékosság, sze­replési vágy épp úgy megvolt az antik görög dráma idejében, mint napjainkban. Csak másként nyil­vánul meg. Ez a magyarázata an­nak, hogy inkább az irodalmi színpadok, a Ki mit tud? játékok, a: sokoldalú, de egy témára össz­pontosuló tudományos, vagy szó­rakoztató igényű estek örvende­nek nagyobb népszerűségnek. És persze a most alakulgató klubok, amelyek a maguk félig kötött, más felében viszont szabad prog­ramjával bő teret engednek a szórakozásnak, művelődésnek, s egyben valamiféle alapjai is a társasági életnek, amellyel — valljuk be — bizony igen rosszul állunk. A munkásköröket még mindig nem sikerült igazán pó­tolnunk, csak formailag. Mai fa­lusi ^művelődési házaink koránt­sem töltik be azt a nagy, de alig megfigyelhető szerepet, amit az otthonok, klubok létezésük idején betöltötték. C sak örömmel lehet minden olyan kezdeményezést üd- *e*"e* ,evl vözölni, amelyik = dalkodásuk megjavításának fék A Városi Tanács ülése Felszólalás 120 ipari tanuló és egy városnegyed érdekében Utolsó ülését tartotta meg teg- rintos költséggel bővült a Béri nap délelőtt Szeleszárd Város ífa- i Balogh Ádám utcai óvoda, nácsa. Az ülésnek az adott ünne- : pélyes külsőt, hogy a tanácstagok az úttörő víziőrs egyenruhás sor­fala közt léptek a terembe, és foglalták el helyüket. Az ülés megnyitása után egy kis úttörő- lány köszönte meg a tanács­tagoknak a város érdekében ki­fejtett áldozatos tevékenységet. A tanácsülés öt napirendi pon­tot tárgyalt és fogadott el. Az első és a második naDirendi pon­tot Kalmár József vb-elnök ter­jesztette elő; a lejárt határidejű tanácshatározaíókról. a végrehajtó bizottság intézkedéseiről, vala­mint a város termelőszövetkeze­teinek ez évi munkájáról és gaz­a felsoroltak szaporítására, a formák gazdag adatairól. A vitában felszólaló tanács­tartalommal, mi több: tudatfor-!, , ..... . , __ m áló tartalommal való megtölté- « sére törekszik. Szerves részei ezek a kezdeményezések az új, csak mostanában megformálódó népművelési koncepciónak, ame­lyiknek természetesen a párt, a kormány általános irányt adó művelődési politikája az alapja. S aki a részletek megvalósításá­ra törekszik, az tulajdonképpen az alapjaiban helyes művelődés a termelőszövetkezetek gon­doskodjanak a város zöldség- ellátásáról. hogy a szőlő­területek felújításához alakít­sanak rekonstrukciós bizott­ságot. Javaslat hangzott el arra is, hogy az állami gazdaság szakemberei nyújtsanak segítséget a gyengéb­ben működő szövetkezeteknek. A következő napirendi pont, az StikaUÍrécTkHűzé1eitVavSÍa idei városfejlesztési terv végre- meg, azox ceiKituzeseit \ altja « níhónv m<Wncítá«. jól jövedelmező, hatásában em­bert és társadalmat formáló ap­rópénzre. Szolnoki István ülést tart a Megyei Tanács A Megyei Tanács december 13-i ülésén dr. Vigh Dezső vb-elnök- helyettes jelentést tesz a végre­hajtó bizottság munkájáról. A következő napirendi pontnak ugyancsak dr. Vigh Dezső vb- elnökhelyettes lesz az előadója: beszámol a Megyei Tanács és szerveinek munkájáról. Ezután a következő tanácstagi választások­ról tanácskoznak. Megállapítják, és jóváhagyják a tanácstagi kerü. letek számát. A bejelentések című napirendi pontban Tolna község határából Mözs község határához való átcsatolásról döntenek, majd pedig interpellációkra kerül sor. A jelenleg működő Megyei Ta­nácsnak előreláthatóan ez lesz az utolsó ülése. hajtásáról, és néhány módosítás­ról Németh József vb-elnök- helyettes tett jelentést. A város- fejlesztés idei terve — mintegy harminc tétel — lényegében meg. valósult. Hogy csak néhányat említsünk: elkészült 254 621 forintos költ­séggel a Szesz- és Üdítőital- ipari Vállalat ú.j üzemépülete. Útépítésre 380 000 forintot fordí­tottak, ebből a Tarcsay Vilmos utcában készült el eev szakasz, a Kálvin tér. a Mészáros Lázár utca. a Garay tér déli részének burkolási terve. Felépült a TV- reléállomás 28 és félezer forintos költséggel, tizennyolc és félezer forintos társadalmi munkával. Sorház épül cigánycsaládok ré­szére. Húszezer forint támogatást adott a Városi Tanács az úttörő- csapat támogatására. 195 000 fo­A városfejlesztési alapon ere­detileg negyvenezer forintot tar. talékoltak orvoslakás vásárlásá­hoz hozzájárulásra. Most a ta­nácsülés 200 000 forintra emelte ezt az összeget a körzeti orvosi ellátás megjavítása érdekében. Az úttörőmozgalom céljaira, a vízitelep berendezésére to­vábbi 50 000 forint támogatást szavazott meg. A negyedik napirendi pont a közterületek használatáról szóló tanácsrendelet elfogadása volt. Az ötödik, a város köztisztasági tanácsrendeletének módosítása a | KÖJÁLL véleménye és a helyzet j megvizsgálására kiküldött bizott­ság javaslata alapján. A mődosí- I tás szerint tilos az állattartás — ! baromfi kivételével — a Széche- j nyi utcának a hármashídtól a Garay térig terjedő szakaszán is, azonkívül a Mészáros Lázár és a Kinizsi utcában is. A hatodik napirendi pontban több interpelláció hangzott el. Felszólalás hangzott el 120 ipari tanuló és a kertváros lakóinak érdekében. A laktanya mellett és a Mayer- rét mellett, a Gróf Pál utca sár. káig nincs járda, a műszergyári tanműhelybe járó ipari tanulók és a városnegyed lakói is az út­testen kénytelenek járni a nagy járműforgalom mellett. Ismét szóba került, hogy nem lehet fű. leni az autóbusz-állomás váró­csarnokát Felszólalás hangzott el a szőlőhegy rossz kenyérellátása miatt. Az interpellációkra az il­letékes osztályok vezetői vála­szoltak. A tanácsülés befejezéseként Kaposi István vb-tag, a Népfront városi bizottságának elnöke mon­dott köszönetét a tanácstagoknak ,a,..négj',,éyen keresztül végzett munkájukért. Elmondotta, meny­nyit fejlődött ez alatt az idő alatt a város; harminc utcát köveztek le, neon-világítással korszerű­södött a város közvilágítása, vá­sárcsarnok épült és felszámolták a szurdiklakásokat. — Két gépállomás 100 százalék I — Évkönyvei ad ki az Ozorai felett. 120.2 százalékra teljesítette I Tájmúzeum. Az évkönyvben ré- a talajmunka tervét a Böicskei gészeti, néprajzi és általános mű- Gépállomés. A Gyönki Gépállomás veszeti tanulmányokat jelentet- dolgozói 101.4 százalékos teljesí- nek meg gazdag képanyaggal il­tésnél tartanak. I lusztrálva. Zárt* tenyészetbe tömörítik a termelőszövetkezetek sertésállományát A Földművelésügyi Miniszté­rium utasítást adott ki. amely kimondj-’.' hogy a termelőszövet­kezetek 1963. január 1-től kezdve csak a Tenyészállatforgalmi Gaz. dasági Iroda közvetítésével vásá­rolhatnak sertést, s csak azok a szövetkezetek kaphatnak hitelt a vásárlásra, amelyek állománya feltétlenül kiegészítésre szorul, vagy ahol teljes állománycseré­vé! új törzset kell kialakítani. Ehhez azonban minden esetben a megyei főállattenyésztő és a fő- állatorvos engedélye- szükséges. Az utasítás célja az. hogy meg­szűrhessék a termelőszövetkezetek egyér-i vásárlási akcióit, s így a fertőző betegségek behurcolását, továbbá, hogy a közös gazda­ságok mindenütt alakít ák ki a zárt sertéstenyészeteket: magúit gondoskodjanak sertésállományuk utánpótlásáról. A Földművelésügyi Miniszté­rium Állattenyésztési Főosztályán tájékoztatásul közölték, hogy az állami sertéstenyésztő vállalatok és az állami gazdaságok tapasz­talatai szerint a zárt tenyészetek kialakítása révén legalább 15—20 százalékkal kevesebb kocát kell tartamok a szövetkezeteknek az állomány pótlására, azon kívül 8—10 százalékkal csökken a ma­lacok, süldők elhullást aránya is. Hozzávetőleges számítások sze­rint egy-egy nagyobb sertés­tenyésztő termelőszövetkezet 180— £00 000 forinttal növelheti évente jövedelmét a zárt tenyészetek ki­alakításával. illetve a tartási és nevelési költségek, a malac- és süldőelhullások csökkentésével. GERENCSÉR MIKLÓS: Pádgalambok XXXVIL enyészett, mostanra már csak annyi hátrányát érezte, hogy á családtól távol kellett élnie. Igaz, ez a hátrány volt a legsúlyo­sabb, de egyébként senki más emberfiánál nem vallhatta ma­gát kevesebbnek. A bányában, ahol nem a cifra szóbeszéd vi­szél iránya. Dani nem helyeselte, rágzik dicsőséget, ahol az ember- hogy öregét kiforgatták a birtoká- ségről csak kemény munkával Mihelyt átadták neki Klári bői, szekérre, rn&jd vonatra rak- lehet és kell hitet vallani, szinte táviratát nyomban vonatra ült, ták és a Hortobágyig meg sem a cinkosságig együttéreztek vele hogy anyjáért utazzon, hazavigye, álltak vele, de azt sem helyesel- társai, azok a törzsökös bányá- s végérvényesen a családjában te, hogy; az öreg számára ez a vi- szók, akiket maga a párt neve­tartsa. lág végét jelentette. Idős Kustán zett a hatalom gazdáinak. S mert Idegen tájakon utazott kérész- Dániel mértéktelen volt a kap- képes volt barátokat szerezni tüL .Most látta másodszor a nagy zsiságban, a makacs hatalmas- odalent a fekete folyosókban, síkságot, a tanyákkal telehintett, kodásban, mértéktelenné vált egyre bizonyosabban tudta, hogy számára otthontalanul nyitott Ál- a kétségbeesésben is, sorsa rom- a hivatal sem tarthatja sokáig földet. Tavaszodon, füstfátyol- lása láttán. megbocsáthatatlannak az eredeti ban rejtőzködő traktorok cam- A fiú tudta róla, hgy öngyilkos bűnt. mogtak a fekete földeken, néhol lett. Nem kötéllel, nem méreggel. A jég megtört, kivívta a jogot, trágyakupacok sorakoztak takaros Megölte a saját gyűlölete. Soka- -hogy szüleit visszavigye a hazai rendben, szakasztott úgy, ahogy sodó dühét, haragját nem használ- hajlékba. Két nappal kérőbb — valaha apja ködmönein a gombok, háttá fel mások büntetésére, így Tudta, apját már holtan sem magamagára rontott a bosszú, láthatja viszont. Eltemették va- szétrongálta, megszakította azt a iahol a nóták emlegette Hortobá- zord szívét. gyón, ott, ahol több napi járó- Most, hogy elcsendesült a földre se látni dombot, ahol nincs hatvannégy éves öreg, valami végül se erdő, se szőlő, se terméskőből szokatlan; kissé borús béke szállt Apja szombaton reggel akart értük utazni. Hónapokon át sietni akart az öregék szabadságával, alig tudta fékezni a türelmetlenségét, de arra még sem gondólt, hogy ennyire Sürgős lesz... hű maradt önmagához, boltozott borospince, amelyeket a fiúra is, akit annyi belső há- nem fogadta el a békülést, bizo- pedig idős Kustán Dániel annyira borúba kergetett az elmúlt két nyara úgy halt meg. hogy a fo- ;tétetett. és fél esztendő. Sok-solc keserű- gait szorosan összezárta. S amelyeket rosszul, nagyon séget nyelt a hatalom bizalmat- Dani soha nem feledte, hogy rosszul szeretett. Minden vágyó- lansága miatt, számtalanszor a harag valamennyiük közül nát — házát, mezejét, jószágát — gyűlt benne lázongás, amiért anyjának ártott a legtöbbet úgv tekintette, minha egyenesen gáncsokat vetettek jószándékú Tehetetlenül nézte az idős asz! neki teremtette volna az Isten, céljai elé, de legtöbbet mégis ap- szony néma jajongását, s várta Csak azt szerette, arait birtokol- ja haragtartása miatt kínlódott, a napot, amikor megérkezik vég- hatott, s nyomban védtelennel: A számjeivetettség. amely a hi­érezte magát, mihelyt változott a vatal felől érte, napról napra (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom