Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-25 / 276. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. november 25. Befejezte tanácskozását az MSZMP VIII. kongresszusa Kárpáti Ferenc, Kelen Béla, Kiss János, Korom Mihály, Köteles Jenő, Lakatos Dezső, Méhes Lajos, Molnár Endre, Molnár Frigyes, Molnár Jenő, Nagy József né, Nagygyőrgy Mária, Némethi József, Óvári Miklós, Palkó Sándor, Papp Árpád, Putnoki László, Somoskői Gábor, Szabó István, Szekér Gyula, Szirmai Jenő, Sziveri Kálmán, Tapolczai Jenő és Varró György elvtársakat. A Központi Revíziós Bizottság tagjai A Központi Revíziós Bizottság­ba 15 tagot választottak: Böjti János, Czett József, Csikesz Józsefné, Gács László, Horváth András, Horváth János, Karakas László, Kádas István, Kruzslák Béla, Maros Józsefné, Nőhrer Árpád, Ragó Antal, Róka Mihály, Sebes Sándor és Terényi László elvtársakat. A Központi Ellenőrző Bizottság tagjai A Központi Ellenőrző Bizottság­ba 13 tagot választottak: Barinkai Oszkár, Birkás Imre, Borbándi János, Hart Jánosné, Mózes Viktor, Mulató János, Nógrádi Sándor, Olajos József, Papp Lajos, Pólyák János, Scherczel Lajosné, Suhajda József és Szőke Lajos elvtársakat. A Központi Bizottság ülése Az elnöklő Biszku Béla bejelen­tette, hogy a Központi Bizottság megtartotta első ülését, és titkos szavazással megválasztotta a Po­litikai Bizottság 13 tagját, 6 pót­tagját, továbbá a Központi Bi­zottság első titkárát és titkárait. A Politikai Bizottság tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kádár János, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, So­mogyi Miklós és Szirmai István. A Politikai Bizottság póttagjai: Ajtai Miklós, Brutyó János, Czi- nege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál és Nyers Rezső. Ugyancsak megválasztották a Központi Bizottság titkárságát. Első titkár: Kádár János, — a tit­kárság tagjai: Biszku Béla, Ne­mes Dezső, Németh Károly, Nyers Rezső és Szirmai István. A nagy tapssal fogadott beje­lentés után az elnök bejelentette: e változásokkal összefüggésben a Központi Bizottság elhatározta, javaslattal fordul az Elnöki Ta­nácshoz, hogy Biszku Bélát ment­se fel miniszterelnök-helyettesi megbízatása alól, és nevezze ki Fehér Lajost miniszterelnök-he­lyettessé, továbbá Nyers Rezsőt mentse fel pénzügyminiszteri megbízatása alól és Tímár Má­tyást nevezze ki pénzügyminisz­terré. Bejelentette, hogy a Központi Revíziós Bizottság ülést tartott, amelyen Horváth Andrást a bi­zottság elnökévé, Csikesz József­nél pedig elnökhelyettesévé vá­lasztotta. Ugyancsak megtartotta első ülését a Központi Ellenőrző Bizottság is, amelynek elnökévé Nógrádi Sándort, titkárává pedig Barinkat Oszkárt választották meg.' , A Központi Bizottság az első ülésen elhatározta, hogy a Köz­ponti Bizottság mellett két állan­dó bizottság működjék, mégpe­dig az államgazdasági bizottság, valamint az agitációs és propa­ganda bizottság. Az államgazda­sági bizottság vezetője: Nyers Rezső, tagjai: Ajtai Miklós, Di- mény Imre, Fehér Lajos, Fock Jenő, Németh Károly és Párdi Imre. Az agitációs és propagan­da bizottság vezetője: Szirmai István, tagjai: Darabos Iván, Ilku Pál, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán és Orbán László. A Központi Bizottság elhatá­rozta továbbá, hogy a párt köz­ponti lapjának, a Népszabadság­nak a főszerkesztője Komócsin Zoltán legyen, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője Ben ke Valéria, a Párt­élet szerkesztő bizottságának ve­zetője pedig Lajtai Vera. A Központi Bizottság megerő­sítette, illetve kinevezte a Köz­ponti Bizottság apparátusának osztályvezetőit. Adminisztratív osztály: Rácz Sándor (megbízott vezetőként); agitációs és propa­ganda osztály: Orbán László, ál­lamgazdasági osztály: Párdi Im­re, ipari osztály: Szurdi István, külügyi osztály: Hollai Imre, me­zőgazdasági osztály: Dimény Im­re, pártgazdasági osztály: Laka­tos Dezső, párt- és tömegszerve­zetek osztálya: Sándor József, tu­dományos és kulturális osztály: Darabos Iván. A Központi Bi-, zottság irodájának vezetője: Bar- kóczi Imre, a pártfőiskola igaz­gatója: Szerényi Sándor, a Párt- történeti Intézet vezetője: Vass Henrik. A Központi Bizottság vezető szerveinek megválasztásá­ra és apparátusa vezetőinek meg­erősítésére, illetve kinevezésére vonatkozó döntése ismertetése után Kádár János elvtárs mon­dott beszédet, és ezzel befejező­dött a Magyar Szocialista Mun­káspárt VIII. kongresszusa. Újabb tárgyalások a kubai helyseiről Havanna, (Reuter). Mikojan, a íovjetunió Minisztertanácsának só elnökhelyettese — a Reu- r iroda jelentése szerint — pén- ken Havannából repülőgépen a thai Santiagóba utazott. U Thant, az ENSZ ügyvezető titkára az ENSZ székhelyén egbeszélést folytatott a kubai ilyzetről Kuznyecov szovjet kül­I ügyminiszter-helyettessel. U Thant ' később újságíróknak kijelentette, hogy a tárgyaláson felmerült egy „mozgóképes ENSZ-alakulat” megteremtésének gondolata, ame­lyet „a karibi térség békéjének érdekében” állítanának fel. A tervezet részleteit nem hozták nyilvánosságra. Az Internacionálé hangjai Az utolsó napok a Vili. kong­resszuson... minden szék foglalt. A küldöttek és a meghívottak szinte egy percet is sajnáltak vol­na elmulasztani a kongresszusról. Igaz, ez a szombat délelőtt vala­miben mégis különbözik: minden­ki^ jegyez. Jóformán mindenki előtt ott a jegyzet, kézben a toll. Azért, mert a küldöttek, a meg­hívottak, akik kötelességüknek tekintik, hogy a kongresszus ha­tározata élő valósággá váljék a következő esztendőkben, nem akarnak várni, a zárszót hallgat , va azonnal papírra rögzítik az ehhez kapcsolódó elgondolásai­kat, ötleteiket, amelyeket már az első munkás hétköznapon elő­vesznek, felhasználnak. Szomszé­dom egy gyári brigádvezető, rég­ről ismerem, megkérhetem, árul ja el, mit jegyzett olyan szorgal­masan? Megmutatja a szünetben. Ilyesmi van a papíron: „Janival megbeszélni, versenyre hívjuk őket.” „Megnézni a mérnök új raj zát.” Érettségi, Bütyök és Cica.” A verseny és a rajz nem vitás. De mi az, hogy érettségi, Bütyök, és Cica? Ismerősöm nevet. „Ami­kor az előbb a fiatalokról, meg a fejlettebb szocialista munkáról esett szó, hirtelen eszembe ju­tott, hogy feltétlenül hozzásegít­jük az érettségihez Bütyköt és Cicát. Hogy kik ők? Két helyes gyerek, fiú és lány a brigádból. Elbúcsúzom az öregtől, szól a csengő, folytatódik a tanácsko­zás. Ekkor arra gondolok, ime, ilyen útravalót is csomagol össze az ember a kongresszus után. Az, hogy a nép egyetért a párt poli- ■ tikájával, hogy készséges a vég- ! rehajtásával, azt is jelenti, hogy Bütyök és Cica maturálni fog. A kongresszus végérvényesen 1 hitelessé tette azt a meggyőződé­sünket, hogy a mi testvéri közös- 1 sépünkben a szolidaritás nem szó- i lám, hanem létezik és hat, erősít és bátorít. Most elsősorban nem a külföldi küldöttek rendkívül jól­eső üdvözlő szavair.a gondololf. ezekből is sugárzóit a megbecsü­lés, a, szeretet, a tisztelet 'a. ma­gyar párt, a magyar dolgozó nép iránt. De volt ,a szolidaritásnak egy olyan megnyilvánulása, amely mélységes meghatottságot ébresz­tett a kongresszus minden részt­vevőjében. A hírhedt Averoff- börtönben sínylődő görög haza­fiak. kommunisták, Manolisz Glezosz és társai egy csodálatosan szép, hazájuk hagyományos nép­művészetét méltóan reprezentáló tajtékvázát küldtek ajándékba az MSZMP-nek, a kongresszus alkal­mából. Egy pillanat alatt min­denki arra gondolt, mi minden van e gyönyörű ajándék mö­gött! Elvtársaink az Averoff-bör- tönben éhezve és fázva is szá­mon tartott ák, hogy a magyar párt kongresszusra készül. Valamelyi­kük talán azt javasolta, küldje­nek ajándékot a kongresszusra. Milyen nehézségek árán szerez­hették meg az értékes anyagot hozzá, hogyan, milyen ürüggyel járhattak túl őrzőik eszén, hogy idejük, alkalmuk legyen kifarag­ni a vázát, s a neheze még csak ezután jött: Kicsempészni a bör­tönből, eljuttatni Budapestre. A váza itt van, hirdeti a kom­munisták, a népek szolidaritását, amelyet még börtönfallal sem le­het megakadályozni. Magasan szárnyalnak az Inter- nacionálé hangjai, véget ért a kongresszus. De nehéz elválni egymástól. Kis csoportok beszél­getnek még, körülvesznek egy- egy újonnan megválasztott veze­tőt, terveik iránt érdeklődnek. Mások meg a? alkalmi postához sietnek, mert vagy ők telefonoz­nak haza, vagy őket hívják on­nan, hiába, kiváncsiak otthon, a munkahelyen, mikor érkeznek ha­za a küldöttek, mikor számolnak be kongresszusi élményeikről. Azt kellene mondani, hogy bú­csúzik a kongresszus. De mégis helyesebb, ha wem búcsút emle­getünk, mert most mintha kitá­gulna a kongresszusi terem, hogy az egész ország, az egész nép megtárgyalja, kövesse, amit a Vili. kongresszus elHfítározott., Y. JL Az MSZMP kongresszusán elhangzott külföldi felszólalásokat összegezi a Pravda cikke Moszkva (MTI). A szombati Pravda nagy terjedelemben közli budapesti tudósítóinak az MSZMP VIII. kongresszusán elhangzott külföldi felszólalásokat összegező cikkét. »A magyar kommunisták pártja megérdemelt megbecsülés­nek örvend a nemzetközi kom- : munista. és r munkásmozgalom so­raiban. Budapestre több mint 60 testvérpárt küldötte érkezett a kongresszusra« — hangzanak a cikk bevezető szavai. A világ sokmilliós kommunista seregé­nek képviselői ismét igazolták, hogy á testvérpártok rendíthetet­lenül hűek azokhoz az eszmék­hez, amelyeket a kommunista és munkáspártok értekezleteinek programökmányaiban hirdettek meg, szolidárisak az SZKP XX. és XXII. kongresszusának törté­nelmi határozataival, a Szovjet­unió Kommunista Pártja által el­fogadott programmal, a kommu­nizmus építésének programjával — írják a tudósítók. A Pravda ezután idézi azokat a szavakat, amelyeket Kádár Já­nos mondott az SZKP XX. és XXII. kongresszusának tanulsá­gairól arról, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt egyetért ezekkel a határozatokkal. Ezután idézi több felszólalónak a kongresszuson elmondott sza­vait. Kiemeli azt a gondolatot, hogy a kommunista világmozga­lom tisztelettel adózik a Szov­jetunió Kommunista Pártja, a szovjet kormány bölcsességének és politikai realizmusának, amely - lyel megakadályozták, hogy a vi­lág a termonukleáris háborús szakadékba zuhanjon. Minden kommunista és munkás­párt kötelessége gondoskodni a szocialista országok egységének, a nemzetközi kommunista mozga­lom összeforrottságának megszi­lárdításáról — folytatódik a cikk. Annál határozottabban ítélték el a testvérpártok azokat, akik alá akarják ásni ezt az egységet. A testvérpártok túlnyomó többsé­gének képviselői erőteljesen el­ítélik az Albán Munkapárt veze­tőit, akik elrugaszkodtak a marxizmus—leninizmus és a pro- letámemzetköziség elveitől, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom alapvető okmányai­nak tételeitől. A Pravda tudósítói itt idézik Kállai Gyulának a kongresszuson elhangzott beszédét, amelyben az albán példa tanulságairól szólt. »•Az albán példa arra figyelmez­tet, hogy a marxizmus—leniniz­mus alkotó szellemének érvénye­sítéséért folytatott nemzetközi méretű küzdelmet még nem le­het befejezettnek tekinteni. A moszkvai nyilatkozatoknak azt a helyes tételét, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban a revi- zionizmus a fő veszély, senki sem értelmezheti úgy, hogy közben megfeledkezhetünk a dogmatiz- elleni harcról, sem pedig úgy, hogy a dogmatizmus csak valami­féle bocsánatos bűn«. A Pravda ezután beszámol a kongresszus pénteki üléséről^ majd rövid jelentést közöl arról, hogy a szovjet pártküldöttség tagjai ellátogattak a székesfehér­vári rádió- és televíziógyárba. A többi szovjet lap ismertetést közöl a kongresszusról. A Világgazdaság és Nemzetközi Kapcsolatok (Mirovaja Ekonomi- ka i Mezsdunarodnije Otnosenyi- ja) című szovjet folyóirat leg­újabb számában a magyar párt- kongresszus alkalmából közli Kádár János részletes életrajzát. A szovjet rádió és televízió továbbra is rendszeresen hírt ad a magyar pártkongresszusról A választási főpróba vagy mint az angol sajtó ne­vezte, „kis általános választá­sok”, amelyeket öt megürese­dett mandátumért november 22-én tartottak Angliában, a •Macmillan-kormány súlyos ve­reségét hozta. A választások napján 200 000 - szavazó járult az urnák elé, s végeredmény­ben az öt mandátum sorsa ön­magában nem bírt különösebb jelentőséggel, mert nem változ­tat a parlamenti erőviszonyo­kon. Sokkal fontosabb azonban a „kis általános választások” kimenetele abból a szempont­ból: hogyan fogadja az angol közvélemény a jelenlegi angol politikát, hogyan reagál a mos­tani kormányzásra. A választási eredmény a kor­mánypárt súlyos vereségét hoz­ta, s mint az MTI londoni tu­dósítója megjegyzi, a szavaza­tok megoszlása érzékeny szeiz­mográfként jelzi a közhangulat alakulását a szigetországot leg­inkább- megrázkódtató ügyben, a közös piac kérdésében. Az öt megüresedett képviselői hely korábban a konzervatívoké volt, s a párt a szavazatoknak most csupán egyharmadát tudta meg­szerezni, s nemcsak az északi iparvidéken, a Glasgow Wood- side-i választókerületben szen­vedett vereséget, de veszített szavazataiból a konzervatív ér­zelmű mezőgazdasági kerületek­ben is. A legmeglepőbb vere­ség a kormánypártot a hagyo­mányos tory-fellegvárban, South Dorsetben érte. Ez a kerület több mint fél évszázad óta min­dig konzervatív képviselőt kül­dött a parlamentbe, most azon­ban, a választókerület történe­tében először, munkáspárti kép­viselőt választottak. A kor­mánypárti Daily Telegraph sze­rint ez „irtózatos pofont” jelent a. MacmiUan-kormányzatnak, annyival is inkább, mert a kö­zös piac kérdésében a párton belül is nyílt ellentétek vannak. Az angol lapok pártkülönbség nélkül arra a következtetésre jutottak, ha Angliában holnap tartanák a választásokat, ez a Macmillan-kormány halálos íté­lete lenne. A „kis általános vá­lasztások” megmutatták, hogy a Macmillan-kormány elveszítette többségét, s ez elsősorban a kö­zös piaccal kapcsolatos politi­kájának következménye. Éppen ezért az angol lapok úgy vélik, hogy a korábbi feltételezések­kel ellentétben, a kormány egy­általán nem fog sietni az új vá­lasztások kiírásával. Igaz ugyan, hogy a jelenlegi parlament mandátuma 1964 őszéig érvé­nyes, de a hatalmon lévő párt gyakran élni szokott azzal a lehetőséggel, hogy a számára legkedvezőbb időpontban lép­jen a választók elé. A novem­ber 22-i választások azt mu­tatják, hogy a közös piac poli­tikájával a Macmillan-kormány számára hosszú ideig nem le­het ilyen legkedvezőbb időpont­ról beszélni. Újabb repülőszerencsétlenségek Homestead (MTI) Az Egyesült Államokban lezuhant az amerikai United Airlines egyik Viscount tí­pusú turbolégcsavaros repülőgépe a Baltimoretól körülbelül 16 kilo­méternyire nyugatra fekvő Home­stead közelében. A repülőgép 14 utasa és négyfőnyi személyzete elpusztult. A Guineai-öbölben lezuhant a portugál légierők egyik szállító repülőgépe, fedélzetén 32 személy- lyel. Az első jelentések tizen­nyolcra teszik a halálos áldozatok számát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom