Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-13 / 265. szám

1962. november 13. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Nagybozamú takcnnányborsót állítottak elő, hármas termeléssel kísérleteznek, völgyzáró gátakat építenek az Iregszemcsei Kísérleti Intézetben A növénynemesítők munkájá­nak gyümölcse lassan érik be. A szaktudásnak, kitartással néha több esztendei türelemmel keli párosulnia. — Uj takarmány borsónkat, amelyet most ismert el az Or­szágos Fajtanemesítő Tanács, öt évi kísérlet előzte meg — mond­ja dr. Kurnik Ernő, az Ireg­szemcsei Kísérleti Intézet 'Euró- pa-szerte ismert igazgatója. — Az idén már az ország minden részében negyven termelőszövet- kezet végzett vele nagyüzemi kí­sérletet, s a eredmény megfelel a várakozásnak: a korábbi borsó­fajtákkal azonos tápérték mellett jóval nagyobb termést hozott mindenütt. Mészáros László, az intézet egyik legrégibb kutatója kimutatást tesz elénk.- amely az Iregszem- cse környéki termelőszövetkeze­tek nagyüzemi eredményeit mu­tatja. A tamási Széchenyi Tsz 30 holdon 11,1 mázsát, az Uj Élet 100 holdon 8,1, a Vörös Szikra 80 holdon 7,5 mázsát takarított be az új iregi takarmányborsó­ból. Nagykónyiban 40 holdas táb­lán 8,87 mázsa, az iregszemcsei Uj Élet Tsz-ben pedig 11,22 má­zsa volt a holdankénti átlag­termés. Mezőgazdaságunk egyik leg­fontosabb kérdése a takarmány- termesztés, s az új borsófajta, nyiván csökkenteni fogja a nagy­üzemek takarmánvgondjait. Jól tűri a szárazságot, nagyobb biz­tonsággal .lehet termelni. Ez azonban csak egyik része az Iregszemcsén folyó kísérleteknek. Az egyik legnagyobb kísérlet amely azonban még többéves ki­munkálást kíván, a hármas ter­més betakarítása. Az intézet köz­ponti épülete mellett hat kísér­leti parcellán végezték az idén az ezzel kapcsolatos vizsgálato­kat, s az eredmény azt igazolja, hogy különböző fővetések mel­lett is be lehet takarítani egy évben három termést. Őszi takarmánykeverék, őszi árpa, őszi búza. borsó és borsós napraforgó szerepelt a kísérleti parcellákon fővetásként, ezekel követte második vetésként 12 he­tes iregi kukorica, szójás siló, bor­sós napraforgó, napraforgó, majd azelső és más ed ve Lés különböző Va­riációja után harmadik vetésként napraforgós csalamádé, s napra­forgó, amely zöldtrágyának, siló­nak és zöldtakarmánynak egy­aránt alkalmas. Az erfedményekről Varsányi József tudományos kutató ezeket mondja: — A fővetésű őszi takarmány- keverék 129, az őszi búza 17,94, az őszi árpa 35,66 mázsás termést adott. Ezek az eredmények ön­magukban nem sokat mondanak, sokkal jelentősebb lesz, ha hozzá­vesszük a második vetés termés­hozamait. A 12 hetes iregi ku­korica 18,6 mázsás csöves kuko­ricát adott, a szójás siló körül­belül 400 mázsát, a borsós nap­raforgó 130,56, a napraforgó pe­dig 154 mázsát holdanként. Har­madik termésként a napraforgós csalamád.éból 80, a napraforgóból pedig 90—100 mázsát takarítot­tunk be. A lényeges természete­sen a takarmánytermelés, s még egy számadat pontosan megvilá­gítja ennek a kísérletnek a fon­tosságát: ahol takarmány volt a fővetés, ott egy hold átlag 7—800 mázsa zöldtömeget adott. — A számok is fontosak — folytatja dr. Kurnik Ernő —, a takarmánytermelésnek ez a mód­ja azonban más szempontból is érdekes. Mert a háromszori termés azt is jelenti, hogy a betakarítás időben széttolódik, s munkaszer­vezési és gépkihasználási szem­pontból a legideálisabb feltétele, két teremti meg. — Egy dolgot azonban hozzá kell tennem. Intenzív viszonyok között a limitáló tényező a víz, s ezekbe az eredményekbe, de az egész hármas termelés komplexu mába, bele kell kapcsolni az ön­tözést. Természetesen ezeket a kí­sérleti táblákat öntöztük is, s az még a jövő feladatai közé tar­tozik, hogy megállapítsuk, milyen mennyiségű öntözésre van szük­ség a legjobb terméseredmények eléréséhez. Ugyancsak további kí­sérletek döntik el majd azt is, hogy miként valósítható meg leg­jobban a talajerőutánpótlás. — Azonban az öntözési feltéte­lek nem mindenütt azonosak, — folytatja dr. Kurnik Ernő. — A csőkutak csak speciális talajvi­szonyok mellett válnak be, a Du nántúl nagyobbik felében nem használhatók. Erre a vidékre jel­lemző, hogy dombos, hegyoldalak, völgyek váltják egymást, s az ön­tözés megvalósítása egyaránt je­lenti a víznyerés és a felhaszná­lás kérdésének megoldását. Inté­zetünknek egy részlege most kü­lön . az öntözési kérdésekkel fog­lalkozik, de már végeztünk bizo­nyos kísérleteket is. A dunántúli lankás vidéken ugyanis a völgy­záró gátak kiépítése tudja csak biztosítani az állandó öntözést, — de ezt. nézzük, meg talán a való­ságban... A jeep száguld velünk végig a Kísérleti Intézet tekintélyes biro­dalmán, s néhány kilométer után megpillantjuk az első völgyzáró gáttal létrehozott tavat. A víz a közeli dombokról ebben az 5 holdnyi tóban gyűlik össze, amely egyúttal halastó is, épp úgy, mint a többi völgyzáró gáttal épített tó. Mélysége 2,5—3 méter között ítélet a Szabadság-étterem volt vezetőinek ügyében A Szekszárdi Járásbíróság íté-' forint értékű kárt okoztak a vál­letet hirdetett a szekszárdi Sza­badság-étterem volt vezetői ügyé­ben. Korábban hírt adtunk arról, hogy a hatóságok különféle visz- szaéléseket fedeztek fel, s ezért bíróság elé állították Egyed Fe­rencet és Ratinland Józsefet, akik ezt a vendéglátóipari egységet irányították, ezenkívül Bognár Ferenc volt italboltvezetőt és Len­gyel József volt pincemestert. A bíróság valamennyiőjüket bűnös­nek találta, mivel több, mint 50 000 lalatnak. Társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett sikkasztás, ha­nyag kezelés és más bűncselek­mények miatt Egyed Ferencet másfél évi börtönbüntetésre, Ra- tinland Józsefet egyévi börtön- büntetésre, Bognár Ferencet hat­hónapi felfüggesztett börtönbünte­tésre, Lengyel Józsefet pedig 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős, a vádlottak enyhítésért fellebbeztek. — A termelőszövetkezeti tagok ingyenes üdültetését ismét meg­kezdte az Állami Biztosító a biz­tosítási és önsegélyezési csoport keretén belül. Az első csoportot november végén Harkányban üdültetik, amelyen 75 fő vesz részt. Ezenkívül decemberben, ja­nuárban, februárban és március­bán üdülnek Harkányban terme­lőszövetkezeti tagok. — Száztizenhatezer olvasó 10 hónap alatt az Országos Műszaki Könyvtárban. Az Országos Mű­szaki Könyvtár és Dokumentációs Központ látogatóinak száma ez év első 10 hónapjában 116120 fő volt. Az olvasott anyag (könyv, folyóirat, stb) 326 856 egység. Ez­zel a forgalommal a könyvtár közel 80 éves történetének leg­nagyobb látogatottságát érte el. van, a tartós szárazság sem szik­kasztja ki. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy a vízfelület négy—öt­szörösének megfelelő nagyságú te­rület öntözését bírja el, tekintet­tel azonban arra, hogy a tó kö­rüli terület rendszerint dombol­dal, ahol az erős öntözés a ter­mőtalaj lehordásával fenyeget, nem közömbös, hogy milyen módszerrel végzik az öntözést Az Iregszemcsei kísérletek azt mutatják,- hogy a kis intenzitású permetező öntözés, amely órán­ként legfeljebb 8 milliméter csa­padékot juttat a földbe, nem ve­szélyezteti a hegyoldali talajt sem, domboldalakon tehát csak ilyen mérvű permetezést szabad hasz­nálni. A Kísérleti Intézetnek jelenleg 52 hold vízfelületű víztükre van, amihez a jövő évben újabb 20 hold járul. Hozzá kell azonban venni ehhez azt is, hogy a Ka- posvölgyi Víztársulás munkája nyomán 20 000 hold föld válik ter­mővé, s már a jövő esztendőben 4—5, a Kísérleti Intézet völgy­záró gátjaihoz hasonló tó épül a kaposmenti szövetkezetekben, ami azt jelenti, hogy az iregszemcsei kísérletek már jövőre nagyüzemi formát is kapnak. A völgyzáró gátak építése azonban nem Ireg- szemcse, vagy a tamási járás problémája, hanem az egész Du­nántúlé, s megvalósítása kettős haszonnal jár: biztosítja az öntö­zéshez szükséges vizet, amelyet ugyanakkor halastónak is fel le­het, sőt fel is kell használni. Az Iregszemcsei Kísérleti Inté­zet évről évre gyarapodik, s mint dr. Kurnik Ernő búcsúzóul el­mondja, most Baranyában, Pécs mellett is berendeznek egy kísér­leti telepet, amely az iregszem- cseinek afféle fináléja lesz. — Baranyában, — mondja Kumik Ernő — tekintve, hogy délebbre van, két héttel korábban érik be minden, s az aratás is tíz nappal előbb szokott kezdődni, mint Tolnában. Kísérleteinkhez éppen ezért elengedhetetlen, hogy ott külön kutató bázist te­remtsünk, ami egyben arra is le­hetőséget ad, hogy a környező szövetkezetekben nagyüzemi kí­sérleteket folytassunk. (cs) KIOSZ megyei választmányi értekezletet tartottak A Kisiparosok Országos Szer- j Részt vett és felszólalt az érte- vezetének Tolna megyei választ- ; kezleten Kelemen Sándor, a me- mánya hétfőn -Szekszárdon ülést í tanács ipari-műszaki osztályveze­tartptt. A választmány előtt Si­mon József megyei titkár ismer­tette a megyei vezetőségnek az elmúlt hat hónap szervezeti munkájáról szóló beszámolóját, valamint a KlOSZ-választmány és az alapszervezetek előtt álló politikai, gazdasági és szervezeti feladatokat. A beszámoló és az azt követő vita igen sok, a megye kisiparos­ságát érintő problémára terjedt ki. Foglalkoztak a résztvevők többek között a vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések elő­készítésével — a napokban kerül sor a helyi csoportvezetőségek újjáválasztására és küldöttek megválasztására a megyei kül­döttgyűlésre —, a kisiparosok öregségi biztosításáról szóló ren­delet végrehajtásával kapcsolatos problémákkal, a nemrég létre­hozott munkaszervezési bizottsá­gok teendőivel, a ktsz-ek és a magánkisiparosok, illetve KIOSZ helyi csoportok közti kapcsolat erősítésével, az MSZMP kong­resszusi irányelveinek a kisipa­rosság tevékenységére, jövőjére vonatkozó részével. Tág teret ka­pott a beszámolóban és a vitá­ban a lakosság szolgáltatásokkal való jobb ellátásának megszerve­zése. A külföldi vadászvendégek száma az idén meghaladja az ezret Az utóbbi években rohamosan növekszik az érdeklődés mind a nagyvadas,' mind az apróvadas területek iránt. 1959-ben még csak 375 külföldi vadász járt ha­zánkban, az idén pedig már több mint ezer vadászvendéget fo­gadunk. A külföldi vendégek jó- előre 80 apróvad-haj'lásos és 40 vaddisznó-hajtásos vadászati na­pot kötöttek le. Vaddisznóra pél­dául két, illetve háromnapos haj­tásokra, csoportosan érkeznek a vendégek. A Visegrád környéki erdőkben az idén svédek próbál­nak szerencsét, ezenkívül nagy hajtóvadászatokat tartanak a Keszthely-, a Balatonzamárdi-, a | Vác-, a Pécs-, a Tata-környéki er- I rlőkben is. tője, Asztalos Dénes, az SZTK osztályvezetője, Lánczy József, a KIOSZ országos vezetőségének munkatársa és Gyerő András, a KISZÖV elnöke. A vita lezárása után került sor a határozat elfogadására, majd a legjobb munkát végző kisipa­rosok, illetve KIOSZ helyi csopor­tok, aktivisták megjutalmazásé- sára. Schmidt István bátaszéki szabómesternek, a helyi KJ03Z- ceoport titkárának Lánczy elv­társ adta át a „Könnyűipar ki­váló dolgozója” oklevelet és jel­vényt, a KlOSZ-apparátus há­rom dolgozójának — akik most töltötték be a szervezetben tize­dik szolgálati évüket — oklevelet és pénzjutalmat adott át. Érté­kelték a KIOSZ helyi csoportok között folyó versenyt is. Az el­múlt félévben a legjobb munkát a tolnai csoport végezte, máso­dik a dombóvári harmadik a tamási helyi csoport lett. Mind­három csoport vezetősége okleve­let. ezenkívül a két első helye­zett tárgyjutalmat is kapott. A FIGYELŐ új számából Takács Pál: Szabványegységesí­tés— nemzetközi méretekben. Az Országos Szabványügyi Hivatal elnöke a KGST-országok szab­ványegységesítésének gazdasági jelentőségét ismerteti. Kopátsy Sándor: Javaslat a be­ruházási programok jobb megala­pozására. „ Fekete András: Korszerű mate­matikai módszerek a vasúti szál­lítás programozásában. A cikk szerzője példákkal bizonyítja, hogy a korszerű programozási módszerek-alkalmazásáyal a nép­gazdaság több mint 200 millió fo­rint szállítási költséget takaríthat meg. A Figyelő e heti száma közli a szerkesztőség Főkönyvelőankétján elhangzott érdekesebb felszólalá­sokat. Lovas Márton a burgonyater­melésről és ellátásról írt beszá­molót. A lap „Vállalati átszervezés” címmel új rovatot nyit. GERENCSÉR MIKLÓS: Padűalambok XIV. tette a végzet, amely egyúttal nyugtató, akármekkora döbbene­tét hoz. — Mindent azért nem felejtek el — mondta csendesen, mintegy szoktatva magát a végső beletö­rődéshez. —————f w.ÍT,.^rr..-|Tf..Megfordult és csodálkozott, hogy milyen könnyű a lába. In- zodjön a sors, ne pedig a gyerek dúlt ki a házból. A küszöbön önfejűsége győzzön. szembetalálta magát anyjával, Dani lomha léptekkel állított a Penészes bajusza, fehér sze- aki rémületbe fagyottan, néma szobába. Az ajtótól két lépésnyire möldöke fagyosan derengett a könyörgéssel állta útját, állt meg, innen mérte végig az homályban, mint a remetéké. apját, aki a méregzöld bársony- Nyüszíthettek az érzései, össze- A faluban híre szaladt, hogy huzatú díványon üldögélt. nyomhatták belsejét a szomorú- az öreg Kuptán megbolondult. — Adjon isten ... — köszönt ság nehéz kövei, gőgje még sem Vasárnap estére bizonyosságot komoran. enyhült, inkább könyörtelenebb- nyert a kóválygó mende-monda. — Ha ad is, de nem a te sza- nek mutatta magát. Az ötablakos, fehér falu ház, vadra — mondta az apa szigorú- amely hetek óta a harag bizal­an. Fejét félrefordította, térdén — Ha úgy véled, hogy el kell matlan csendjébe burkolózott, heverő ökléből magasra ágasko- köszönnöd, hát tessék. Minden egyszerre a bomlott ricsaj tanyá- dott a pipaszár. lépésedet kísérje szerencse és az ja lett. Meghökkentő fények i;a­se fájjon soha, hogy nem vagy a pyogtak az udvaron, a karbid­— Azért jöttem, hogy elkö- fiam. De ha mégis az vagy, akkor lámpák hideg tüze úgy vakított, szönjek — szólt Dani ég mozdu- hallgass rám. A szegénységet utá- ahogy a boszorkányok éj ördögök latlanul tartotta leszegett fejét, lom, a kommunistákat még job- tivornyái szoktak megjelenni a Az öreg Kustán e pillanatban ban utálom. Hát akkor a kettőt babonás vének képzeletében, a kutyájával is szívesen cserélt együtt hogy szívlelhetném? Fo- Idős Kustán Dániel az ezüst­volna. Annyira várta a fiát, hogy gadd meg a tanácsom: hozd át lakodalmát tartotta. Mogorva, már-már könyörgést motyogott, ide a lányt, tagadja meg az apját, hallgatag bánata hirtelenül po- néha meg úgy érezte, hogy feltét- El kell mennetek a templomba, gány duhajségba csapott, mihelyt lenül megőrül, most pedig kép- Ennyibe kerül az áldásom. Ha eltávozott Dani a faluból. Sokat télén volt a legcsekélyebb eny- sokallod az árat, akkor még azt járt az utcán, hangosan beszélt és hülésre. Megbánta már, hogy a is felejtsd el, hogy melyik kapu minden semmiségre nagyokat ne- kevélységet adta jussul. Boido- nyílik ehhez a házhoz. vetett. Harsány legénykedéssel gan átcserélte volna a huszonhat Ügy mondta végig, hogv rá se hívta barátait a lakodalomra, hold földre, a másfél hold erdőre, nézett a fiára. A pipa kihűlt a mondván, hogy kötelessége meg­a három hold szőlőre, a három és kezében, szeme élesen meredt az tartani, hiszen ügyig kiszaladtak fél hold kaszálóra. Csakhogy ablakra, tekintete átszúrta az az időből, mivel^ negyvenhatban, árat kért ezért, alázatos engedel- üveget, rniiit a holdfény. a valódi évfordulón enyéb gond­mességet, hogy az ő szavára iga- Dani nyugodtabb lett. Megérin- (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom