Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-10 / 263. szám

2 fÖLNS HÍFGYCT NEPÜJSAÖ 1962. november 10. Hruscsov üzenetet küldött az UNESCO közgyűlésének Párizs (TASZSZ). Pénteken reg­gel a francia fővárosban meg­nyílt az UNESCO közgyűlése. A közgyűlés két évenként egyszer ul össze, s ez az UNESCO legfelsőbb vezető szerve. A szervezetnek je­lenleg 111 tagja van. A jelenlegi 17. ülésszak napi­rendjén több mint 90 kérdés sze­repel. Megvitatják egyebek között az 1961/62-ben végzett tevékeny­ségről szóló beszámolót, a költ­ségvetést és az 1963/64-re vonat­kozó munkatervet. Ezenkívül új főigazgatót választanak és dön­tést hoznak több adminisztratív kérdésben. A közgyűlés munkájában mint­egy hatszáz küldött vesz részt, több mintj száz ország képvisele­tében. Jelen van az ENSZ, vala­mint több más nemzetközi és államközi szervezet száznál több megfigyelője. . Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke üdvözlő üzenetet intézett a köz­gyűlés résztvevőihez. Üzenetében Hruscsov sikereket kíván az UNESCO munkájához, hangsúlyozza a mai történelmi időszak jelentőséget és rámutat arra, hogy jelenleg az emberiség legfontosabb feladata harcolni a békéért, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együtt­éléséért, az általános és teljes le­szerelésért. Az ENSZ alapokmá­nya szerint az UNESCO-nak is az a feladata, hogy bevigye az em­berek tudatába a béke megvédé­sének gondolatát, elősegítse a né­pek közötti barátság és kölcsönös megértés fejlődését. A Szovjet­unió részéről a szervezet teljes« támogatásra számíthat ebben a tö­rekvésében. Az üzenetért — amelyet a je­lenlévők nagy érdeklődéssel hall­gattak végig — a közgyűlés kül­döttei nevében az elnöklő A. Ab- tevold etiópiai küldött mondott köszönetét, kérve a szovjet kül­döttséget, továbbítsa azt Hrus­csov miniszterelnökhöz. Befejeződött az angol alsóház vitája a közös piac kérdéséről London (MTI). Szavazással zá­rult az angol alsóház kétnapos vitája a közös piac kérdéséről. Az alsóház konzervatív többsége 319 szavazattal 221 ellenében felha­talmazta a kormányt, hogy »min­den erejét latba vetve igyekezzék olyan megállapodást elérni a kö­zös piaci tárgyalásokon, amely elfogadható a parlament szá­mára«. A szigetország sorsdöntő di­lemmájában — a csatlakozás kér­désében — tehát még nem mond­ták ki a végső szót. A parlament — a több mint egy éve tartó alkudozások után — csupán a tárgyalások folytatásáról dönthe­tett, mivel a Brüsszelben tá­madt újabb nehézségek miatt a Macmillan-kormány. ezúttal, sem terjeszthette a képviselők elé a »hatok« végleges- feltételeit. A szavazás eredménye senki­nek sem okozott meglepetést. A Macmillan-kormány ugyanis ké-. nyelmes többségben van a parla­mentben, s ugyanezért a határo­zatban foglalt ártalmatlan fenn­tartásnak sincs gyakorlati jelen­tősége: a konzervatív többség előreláthatólag bármit meg fog szavazni, amit a kormány a brüsszeli tárgyalások befejeztével »elfogadható« feltételként eléje terjeszt. A heveshangú, kormányellenes támadásokkal fűszerezett két­napos vitának elsősorban az a je­lentősége, hogy a brüsszeli tár­gyalások döntő szakaszában nyo­matékosan a közvélemény elé tárta -Nagy-Britannia gazdasági életét és politikai függetlenségét fenyegető súlyos veszélyeket. A munkáspárti ellenzék — bár a csatlakozást illetően megmaradt kétértelmű álláspontja mellett — tényekkel bizonyította, hogy a kormány, ünnepélyes kötelezett­ségvállalásait megszegve, lemon­dott a brit nemzetközösség vé­delméről, cserbenhagyta a sza­badkereskedelmi társulásba be­toborzott partnereit és képtelen megvédeni az angol mezőgazda­ság életbevágó érdekeit. A kormány részéről felszólaló Heath lordpecsétőr igyekezett elhárítani a szószegés és a ka­pituláció vádját, de kénytelen volt elismerni: »Valójában soha­sem volt lehetőségünk arra, hogy a római szerződés felülvizsgálá­sát elérjük... Márpedig az ellen­zék követeléseit csak ebben az esetben lehetett, volna teljesíteni«. A közös piaci vita legfeltűnőbb mozzanatára csütörtökön este a Lordok Házában került sor. Az angol felsőház három legtekinté­lyesebb tagja, köztük két volt miniszterelnök — lord Salisbury, lord Avon (Anthony Eden) és lord Attlee — a csatlakozás sú­lyos veszélyeire hívta fel a figyel­met. Különösen nagy meglepetést keltett, hogy a konzervatív párt egyik legbefolyásosabb vezető személyisége, lord Salisbury éles­hangú beszédben követelte: áll­jon a kormány a választók elé, mielőtt az ország történetének legsúlyosabb döntését meghozná. Anthony Eden is figyelmeztetett a kormány történelmi felelőssé­gére. Óvott az elsietett döntéstől, s követelte, hogy a kormány áll­jon a sarkára, s határozottan vé­delmezze Anglia érdekeit a »ha­tokkal« folytatott tárgyalásokon. A közvéleményre aligha maradt hatástalanul Anthony Edennek az a figyelmeztetése, hogy a csatla­kozás jelenlegi feltételeinek elfo­gadása azt jelentené, hogy a be­lépés után közvetlenül. Angliában az élelmicikkek árai legalább 10 —12 százalékkal emelkednének. A parlamenti határozat vég­eredményben szabad kezet bizto­sít a Macmillan-kormánynak. Mindenesetre a vita során el­hangzott éleshangú bírálatok meg­nehezítik a kormány számára, hogy feltétel nélkül behódoljon a brüsszeli tárgyalások befejező szakaszában. A Spiegel-ügy John Bernal nyilatkozata a kubai kérdésről London (TASZSZ). John Ber- ial, a Béke-világtanács elnöke lyiíatkozalban foglalkozik a ku-, iái válság kérdéseivel. Hangsú- yozza: erélyes intézkedéseket :ell tenni a Kuba ellen fogana- osított megkülönböztető akciók megszüntetésére. — Kennedy elnök ama ígérete ■llenére, hogy nem támadják meg Cubát, a válság egyáltalán nem ekinthető véglegesen megoldott- lak — hangsúlyozza Bernal. A íubát fenyegető veszély nem zűnt meg. a szigetországot to­pábbra is blokád alatt tartja az igy esült Államok hadiflottája, égi felderítésnek vetik alá, ímely Kuba nemzeti szuverénitá- ;a megsértésének tekinthető. — Ilyen helyzetben a világ bé­kemozgalmának fontos lépéseket kell tennie a béke megőrzésére, a Kuba ellen alkalmazott min­denfajta megkülönböztető intéz­kedés megszüntetésére. A Béke­világtanács teljes egészében tá­mogatja a kubai népet, amely joggal követeli nemzeti szuveré- nitásának és a nemzetközi jogból fakadó valamennyi jogának tel­jes tiszteletben tartását. Semmi­lyen biztosíték, amely szavatolni hivatott Kuba meg nem támadá­sát, nem elég hathatós, ha nem vetnek véget az ellene alkalma­zott gazdasági nyomásnak. Bernal végül követeli a Kubá­ban lévő külföldi támaszpont fel­számolását, amelyet a kubai nép akarata ellenére tartanak terüle­tén. Eseményeit SOROKBAN Moszkva (TASZSZ). Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának i első titkára, a magyar forradalmi! munkás-paraszt kormány elnöke j pénteken hazaindult Moszkvából. * j A Mariner—2. amerikai Vénusz- rakéta bolygóközi kutatásokat szolgáló műszereit csütörtökön este ismét bekapcsolták. Néhány napig azért nem működtették a berendezéseket, mert energiafor­rásukban titokzatos rendellenes­ség mutatkozott. Norodom Szihanuk, kambodzsai államfő táviratban mondott kö­szönetét Dobi Istvánnak, az El­nöki Tanács elnökének ama jó­kívánságaiért, amelyeket 40. szü­letésnapja alkalmából kifejezett. * A spanyol tájékoztatásügyi mi. nisztérium csütörtökön este be­jelentette, hogy a madridi rend­őrség letartóztatta Julian Gri- mau Garcia-t. a Spanyol Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának tagját. • Szófia (MTI). A Magyar Szocia­lista Munkáspártnak a Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszu sán részt vevő küldöttsége, ame­lyet Nemes Dezső, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bi­zottság tagja vezet, pénteken dél­előtt koszorút helyezett el a szó. fiai Gcorgi Dimitrov mauzóleum­ban. V * * , I r ■ . Saigon (MTI). Az UPI hírügy­nökség jólértesült dél-vietnami körökre hivatkozva közli, hogy a dél-vietnami kormánycsapatok Saigontól mintegy 50 mérföldre délnyugatra felgöngyölítő akciót indítottak a hazafias erők ellen A Dél-Vietnamban állomásozó amerikai légierő 16 helikoptere légihíddal két zászlóaljnyi dél­vietnami gyalogságot szállított a hadműveleti területre. A diemista erők másik része kétéltű páncél­gépkocsikon vonult fel. sokhelyütt elárasztott rizsföldeken törve ke­resztül. A hadműveletek katonai téren úgyszólván semmi ered­ményt nem hoztak, csupán 89 »gyanús« polgári személyt tartóz­tattak le a diemisták. Jólértesült dél-vietnami körök szerint a hazafias erők Khanh Hoa tartományban támadást in­dítottak és elfoglalták Mo Cay helységet. Havanna (MTI). Nyugati hír- ügynökségek közlése szerint Mi- kojan, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökének első helyet­tese, csütörtökön nem tartózko­dott Havannában, hanem látoga­tást tett mezőgazdasági terrtielő- szövetkezetekben Pinár del Rio tartományban. Hírügynökségek megjegyzik, semmi értesülésük sincs arról, hogy Mikojan csü­törtökön megbeszélést folytatott volna a kubai vezetőkkel. tovább gyűrűzik Nyugat-Né- metországban, s a parlament legutóbbi ülésén egymást érték az interpellációk. A képviselők elsősorban arra voltak kíván­csiak, hogy ki adott utasítást arra, hogy Spanyolországban tartóztassák le a lap éppen ott tartózkodó szerkesztőjét. A kér­dések kereszttüzében Strauss hadügyminiszter kénytelen volt beismerni, hogy az október 27- re virradó éjszaka, amikor Hamburgban a rendőrség meg­szállta a Der Spiegel szerkesztő­ségét, ő utasította telefonon a madridi katonai attasét, hogy lépjen közbe a Spanyolország­ban tartózkodó szerkesztő le­tartóztatása ügyében. Nyilatko­zott Höchler belügyminiszter is, aki előző nap „némileg illegá­lis jellegűnek” ismerte be Ahlrers madridi letartóztatását, most azonban azt bizonygatta, hogy kijelentését „tévesen ér­telmezték”, mert nem volt jog­ellenes a szabályos kiadatási eljárás megkerülése, hisz a le­tartóztatást „rövid úton” eszkö­zölték. Strauss hadügyminiszter be­ismerő nyilatkozata nagy feltű­nést keltett a parlamentben, mert egy héttel ezelőtt egy ba­jorországi lapnak adott nyilat­kozatában azt mondotta, hogy neki személy szerint nincs sem­mi köze a Spiegel-ügyhöz, s a felelősséget államtitkárára igye­kezett hárítani. Mostani beis­merése után viszont joggal te­hette fel a kérdést az egyik szociáldemokrata képviselő, hogy akkor milyen alapon tá­volították el az államtitkárt?... Gerstenmeier elnök azonban elutasította a kérdést. A Spiegel-ügy parlamenti vi­tájának még egy érdekes feje­zete van. Interpelláció hangzott el a postaügyi miniszterhez is, azzal kapcsolatban, hogy Bonn­ban politikusok és újságírók te­lefonbeszélgetéseik közben gyak­ran észlelnek bizonyos mellék­zörejeket, amiből arra követ­keztettek, hogy beszélgetéseiket lehallgatják. A „zavaró mellék- körülmények” főleg olyan tele­fonbeszélgetéseknél észlelhetők, amikor a Spiegel-ügy kerül szó­ba. A postaügyi miniszterhez intézett interpelláció során fel­szólalt maga Adenauer kancel­lár is, s a képviselők nagy de­rültsége közben bejelentette, hogy az utóbbi napokban ő is észlelt hasonló zavarokat tele­fonálás közben röhndorfi villá­jában. „Egy ideje már nem me­rek bizalmas dolgokról telefo­non beszélni, mert mások is be­le vannak kapcsolva a vonal­ba” — mondta a kancellár. A bonni parlament vitájából az következik, hogy a Spiegel- ügy, amelynek több szempont­ból is Strauss hadügyminiszter a főszereplője, tovább gyűrű­zik, s nyilván még más is ki fog derülni, nemcsak az, hogy a kancellár telefonbeszélgetéseit is lehallgatják. Bonn számára azonban más szempontból is kezd kínos len­ni a Spiegel-ügy. Adenauer rö­videsen Washingtonba utazik, s mint a Westfalische Rundschau rámutat, Bonnt kellemetlenül érinti, hogy az amerikai sajtó „Gestapo-módszereket” emleget a Spiegel-üggyel kapcsolatban. Ezt támasztja alá a Die Welt című hamburgi lapban Mar­guerite Higgins amerikai újság­írónő cikke, aki azt írja, hogy Washingtoniján „fejcsóválva” fogadják a Spiegel-ügy fejle­ményeit, s felvetik a kérdést, vajon Adenauer nem ismerte fel, hogy ez az ügy mennyire felkavarhatja a Németországról kialakított képet? Folytatja tanácskozásait a Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszusa Szófia (MTI). A Bolgár Kom­munista Párt VIII. kongresszusá­nak pénteki ülésén Bóján Balga- | ranov, a BKP Központi Bizottsá­ga titkára felszólalásában kitért 1 a személyi kultusz idején elköve­tett törvénysértésekre és többek között hangoztatta, hogy a tör­vénysértések Bulgáriában akkor kezdődtek, amikor Anton Jugov volt a belügyminiszter. Ekkor tar­tóztatták le Trajcso Kosztovot és a párt több kiváló harcosát min­den alap nélkül. Ebben az idő­szakban Anton Jugov és D. Can- kov igen közel álltak Vlko Cser- venkovhoz. — Todor Zsivkov elv­társnak köszönhető — jelentette ki Balgaranov — hogy ezekben a nehéz időkben megmentette a párt egységét. Anton Jugov, mint a miniszter- tanács elnöke csak zavart oko­zott a minisztertanácsban és az állami szervekben. Megrágalmaz­ta a párt vezetőit és minden ere­jével szeretett volna kibújni a párt ellenőrzése alól, hogy nyu­godtan végezhesse frakciós tevé­kenységét. „Nemlétező politikai bizottsági határozatokra hivat­kozva igyekezett egyes funkcio­náriusokat leváltani, és helyükbe a maga híveit állítani. Olyan hi­ll Thant megbízottja Katangába utazott Elisabethville (Reuter). Gardi­ner, U Thant ügyvezető ENSZ- főtitkár kongói megbízottja pén­teken Elisabethville-be, Katanga tartomány székhelyére érkezett, hogy Csőmbe tartományi vezető­vel tárgyaljon. Gardinernek az a feladata, hogy ismét kísérletet tegyen a központi kormány és a szakadár Katanga tartomány kö­zötti ellentétek elsimítására. reket terjesztett, hogy változások lesznek a politikai bizottságban és hogy Cankov lesz a párt első titkára” — mondotta Balgaranov. Beszédének további részében Bó­ján Balgaranov ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a bolgár párt hozott, hogy a Cser- venkov személyi kultusza idején elkövetett súlyos hibákat kijavít­sák. „Miután az áprilisi plénum előtt is emelkedett a lakosság életszín­vonala, felvethetnék a kérdést, miért bíráljuk akkor Cservenko- vot? Cservenkovot mi azért bí­ráljuk, mert kalandor gazdaság- politikát folytatott, nem tartotta be a párt V. kongresszusának határozatait, nem hajtotta végre az ország iparosítására vonatko­zó kongresszusi útmutatásokat és súlyos károkat okozott a mező- gazdaságnak. Helytelenül használ­ta ki az ország természeti erő­forrásait, lehetőségeit. A lassú gazdasági fejlődés elméletéhez tartotta magát, hátráltatta az ipar fejlődését, így azokban az évek­ben a városokban munkanélküli­ség lépett fel. Mindezzel aláásta a nép életszínvonalát”. A kongresszus folytatja munká­ját. Á Japán Szakszervezeti Főtanács rendkívüli kongresszust tartott Tokió (TASZSZ). Körülbelül hatszáz küldött részvételével megtartották a Japán Szákszerve­zeti Főtanács 20. rendkívüli kong­resszusát. amely a japán bányá­szok tavaszi harcának kérdéseivel foglalkozott. A több mint hetvenezer bá­nyász elbocsátására vonatkozó tervek, a fogyasztási cikkek árá­nak emelése, az Egyesült Álla­mok kalózakciói Kuba ellen és a japán—dél-koreai tárgyalások siettetése — mondotta felszólalá­sában a kommunista Takeuti — arra kényszerít bennünket, hogy ismét kongresszust tartsunk. Takeuti arra buzdított, hogy erősítsék a biztonsági szerződés ellen vívott harc idején létrejött akcióegységet. A kongresszus nyilvánosságra hozott nyilatkozata hangsúlyozza, hogy minden munkást csatasorba kell állítani a kapitalista „racio­nalizálás” ellen és december kö­zepén általános sztrájkkal kell támogatni a bányászok harcát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom