Tolna Megyei Népújság, 1962. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-30 / 280. szám

2 fÖLJÍA MPCTEI NÉPÜJSAÖ 1962. november 30. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos közleményt adott ki Mikojan washingtoni útjáról Washington (AP). Az amerikai külügyminisztérium hivatalosan* bejelentette, hogy Mikojan, a Szovjetunió első miniszterelnök- helyettese csütörtökön, magyar idő szerint 16.00 órakor indult el egy IL—18-as repülőgépen New Yorkból és 17 órakor érkezett meg Washingtonba. Mikojan, mint ismeretes, a Fehér Házban Ken­nedy elnökkel tanácskozik. Azt is bejelentették, hogy Rusk külügyminiszter csütörtökön este 19 órakor díszvacsorát adott a szovjet miniszterelnök-helyettes tiszteletére. Rusk egyébként való. színűlcg részt vesz a Mikojan— Kennedy tanácskozáson is. Arthur Sylvester amerikai had- ügyi államtitkár megcáfolta azo­kat a híreszteléseket, hogy szov­jet és kubai repülőgépek halad­nak át az Egyesült Államok dél­keleti térségei fölött. Ezek az ál­lítások — mondotta — »teljesen alaptalanok". A hadügyminisztérium kijelen­tése azzal kapcsolatban hangzott el, hogy azok a reakciós elemek akik mindenáron zavarni akarják a karib-tengeri válság rendezését, makacsul terjesztik az ilyen hí­reszteléseket és azt követelik, hogy az Egyesült Államok foly­tassa Kuba és más országok te­rülete felett végzett légi felderí­tését. Az Egyesült Államok hivatalos köreiben — jelenti az UPI — azt is hangoztatták, hogy a szovjet repülőgépeknek »nem szokásuk«, hogy megsértsék más országok légiterét. Mikojan ebédet adott New Yorkban New York (TASZSZ). Mikojan, a szovjet Minisztertanács első el­nökhelyettese szerdán ebédet adott az El^SZ-közgyűlés 17. ülés­szakán részt vevő szocialista kül­döttségek vezetőinek tiszteletére. Szerdán este Mikojan, Steven­son, amerikai ENSZ-megbizott társaságában megtekintette a Moszkvai Nagy Színház balett­együttesének előadását. Az együt­tes az Egyesült Államok váro­saiban «lebonyolított, szinte diadal­menethez hasonlító háromhóna­pos vendégjátéka után lépett fel újra New Yorkban. Mikojant és Stevensont, amikor megjelentek páholyukban, a néző- közönség meleg tapssal köszön­tötte. Az egyik szünetben Miko­jan felment a kulisszák mögé és szívélyes jókívánságait fejezte ki a művészeknek nagy sikerük al­kalmából. Szovjet jegyzék a nyugati hatalmakhoz Moszkva (TASZSZ). .A szovjet sóra, hogy az NSZK uralkodó linbe, a Német Szövetségi Köz­kormány csütörtökön az ameri- körei Nyugat-Berlint a Nácizmus társaság hatóságai eljárást indí- kaiak moszkvai nagykövetségén Üldözöttéinek Szövetségével való tottak az említett szervezet be- keresztül jegyzéket juttatott el az bírósági—rendőri leszámolás cél- tiltására. E szervezet politikai Egyesült Államok kormányához, jaira használják fel. programja antifasiszta jellegű és A jegyzék hangsúlyozza, hogy a A jegyzék emlékeztet, hogy az teljesen megfelel a potsdami Szovjetunió kormánya elvárja az úgynevezett szövetségi köztársa- egyezmény, valamint a Német­amerikai kormánytól: intézkedé- sági bíróságon, amelyet törvény- országra vonatkozó többi szövet- seket tesz annak megakadályozó- telenül költöztettek Nyugat-Ber- ségesi döntés szellemének — 1 hangsúlyozza a jegyzék. Hruscsov és Bressnyev üdvöslő távirata Titóhos A jugoszláv nagykövet beszéde a moszkvai televízióban Moszkva (MTI) Nyikita Hrus­csov, a szovjet Minisztertanács el­nöke és Leonyid Brezsnyev, a Legfelső Tanács Elnökségének el­nöke Jugoszlávia nemzeti., ünnepe, a köztársaság napja alkalmából üdvözlő táviratot küldött Joszip Broz Tito jugoszláv-.... élnének. Táviratukban a szovjet állam­férfiak hangot adnák azon remé­nyüknek, hogy a jövőben a Szo­cializmus, a vllágbéke és a két ország felvirágzása érdekében méginkább megerősödik és bővül a Szovjetunió és Jugoszlávia sok­oldalú együttműködése és baráti kapcsolata. A távirat megállapít­ja, hogy a szovjet-jugoszláv vi­szony ez évben jelentősen fejlő­dött. Hruscsov és Brezsnyev a szovjet emberek nevében újabb sikereket kíván a jugoszláv dol­gozóknak az életben és a munká­ban, a tartós békéért és a szocia­lizmusért vívott harcban. Cvijetin Mijatovics, Jugoszlávia moszkvai nagykövete hazája nem­zeti ünnepe alkalmából szerdán este beszédet mondott a moszkvai .lob:vízióban. Hangsúlyozta* hogy Jugoszlávia népe és kormánya so­hasem fog megfeledkezni arról a segítségről, amelyet a Szovjetunió, nyújtott Jugoszlávia felszabadítá­sához, A nagykövet megelégedés­sel állapította meg, hogy 1962-ben igen gyümölcsöző együttműködés alakult ki Jugoszlávia és a Szovjet­unió között. Nagymértékben hoz­zájárult a két ország baráti kapcsolatainak további fejlődésé­hez. Leonyid Brezsnyev jugo­szláviai látogatása — mondotta. Nemzetközi kérdésekről szólva Mijatovics hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia síkraszáll az államok békés együttélése mellett, elítéli az erőpoiitikát, a gyarmatosítást és az újgyarmatosítást. — Az NSZK hatóságainak az a szándéka, hogy leszámoljon a Nácizmus Üldözöttéinek Szövetsé­gével, nyílt politikai kihívás mindazok ellen, akik az Egyesült Nemzetek oldalán harcoltak a hitleri Németország ellen, s akik jelenleg is kiállnak a nyugat- németországi revansizmus és mi- litarizmus újjáéledése ellen. — Az ilyen eljárás emlékeztei Németország közeli múltjára — írja a jegyzék, — és aggodalmat kelt az európai béke megerősíté­sének őszinte híveiben. A ki­alakuló helyzet veszélyezteti Európa békéjét. Az NSZK ható­ságai Nyugat-Berlin háromhatalmi megszállásának leple alatt egyre tevékenyebben használják fel e várost a maguk békeellenes cse­lekedeteihez. Mindaz, ami Nyugat- Berlinben történik, szemméllát- hatóan bizonyítja, mennyire szük­ségessé vált a német békeszerző­dés megkötése és ennek alapján a nyugat-berlini helyzet meg­oldása — fejeződik be a szovjet jegyek. A szovjet kormány azonos tar­talmú jegyzékeket juttatott el Anglia és Franciaország kormá­nyához is. _____________ B etiltották az Algériai Kommunista Pártot Algír (Reuter) Hadzs Hamu algériai tájékoztatásügyi minisz­ter csütörtökön egy sajtóértekez­leten bejelentette, hogy betiltották az Algériai Kommunista Pártot. A rendelkezést a miniszter nem indokolta meg. . A párt központi lapjára vonat­kozólag e héten már korábban hasonló intézkedést hoztak. Angol parlamenti küldöttség Jemenben Kairó (AFP) A kairói rádió je­lentése szerint szerdán megérke­zett Szananba, Jemen fővárosába az angol parlament küldöttsége, amelynek feladata tájékozódni az ország helyzetéről. A küldöttség a fő angol politi­kai pártok tagjaiból áll. Bajdani miniszterelnök-helyettes és kül­ügyminiszter azonnal fogadta az angol küldöttséget. Mint ismeretes, Anglia mind eddig nem ismerte el diplomácai- Lag a Jemeni Köztársaságot. I GYAPJÚSZÖVET Női ruhaszövetek 100—140 szélességben 80 Ft-tól 211 Ft-ig Férfiöltöny-szövetek, sima és mintás 241 Ft-tól 550 Ft-ig Divat bükié és mintás női kabátanyagok 160 Ft-tól 400 Ft-ig (104) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, je­lentést tett a kormánynak az 1963—65. évekre szóló magyar— szovjet hosszúlejáratú áruszállí­tási egyezmény bővítéséről és az 1963. évi áruszállítási tárgyalá­sokról, továbbá a timföld- és alu­míniumtermelés területén megva­lósításra kerülő magyar—szovjet együttműködési egyezményről. A kormány a jelentéseket megvitat­ta és jóváhagyólag tudomásul vet­te. A kormány elismerését fejez­te ki mindazoknak a szakértők­nek, mérnököknek, közgazdászok­nak és tervezőknek, akik a Ma­gyarország és a Szovjetunió kö­zött létrejött nagyjelentőségű ál­lamközi szerződés, a timföld— alumínium egyezmény előkészí­tésében részt vettek. A kormány ezután kinevezé­sekre vonatkozó előterjesztések­ben hozott határozatot, majd fo­lyó ügyeket tárgyalt­A magyar—szovjet timföld« és alumínium-egyezmény A Minisztertanács ülésén a tim­föld- és az alumíniumtermelés te­rületén megvalósításra kerülő magyar—szovjet együttműködés­ről előterjesztett jelentés beszá­molt arról, hogy a Magyar Nép- köztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya között 1962 november 15-én kötött ál­lamközi egyezmény alapján Ma­gyarország 1967-től kezdődően 1980-ig fokozatosan évi 330 ezer tonnára növekvő mennyiségű tim­földet szállít a Szovjetunióba ko- hósítás céljából és az így előál­lított alumíniumot a Szovjetunió teljes egészében visszaszállítja Magyarországra. A szállított tim-| földnek megfelelően a visszaszál­lított alumínium legnagyobb éves mennyisége 165 ezer tonna lesz. Ez több, mint a magyar alumí­niumkohók jelenlegi termelésének háromszorosa és mintegy hét új — inotai nagyságú — kohó ka­pacitásának felel meg. A magyar timföld- és a szovjet alumínium-szállítások elszámolása a szocialista világpiac árain, a két ország közötti áruforgalom keretében történik. A timföld és az alumínium értéke közötti kü- lönbözetet a két ország közötti- áruforgalom keretében, a szoká­sosan exportra kerülő magyar áruknak a Szovjetunióba törté­nő szállításával egyenlítjük ki. • Amint az államközi egyezmény megkötéséről nyilvánosságra ho­zott hivatalos közlemény megál­lapította, a timföld- és alumí­nium-termelés területén megvaló­sításra kerülő magyar—szovjet együttműködés mindkét ország számára kedvező, mivel egyesíti a gazdaságos magyar timföldgyár­tásból, illetve az igen kedvező ön­költséggel előállított szovjet vízi- erőművi villamosenergia-terme- lésből, valamint a termékek olcsó vízi úton történő szállításából származó előnyöket. Az egyezmény igen nagy fon­tosságú a magyar népgazdaság kí­vánatos irányú további fejlődése szempontjából, különös tekintettel az alábbi tényezőkre: A magyar alumíniumipar fej­lesztéséhez biztosítja a szovjet vízienergia-források igénybevéte­lét, ezzel elhárítja azt az aka­dályt, amelyet viszonylagos villa- mosenergia-szegénységünk im­már évtizedek óta bauxit vagyo­nunk teljes és gazdaságos kiakná­zásának útjába állított. Az a vil- lamosenergia-mennyiség, ame, lyet a Szovjetunió a kohó-alumí­nium gyártásához fel fog hasz­nálni, mintegy 500 megawatt hő- erőművi kapacitásnak felel meg A magyar energiagazdálkodásban ez egyenértékű három milliárd kilowattóra villamos energia im­portjával, ami 1961. évi teljes ha­zai villamosenergia-termelésünk 40 százalékával azonos mennyisé­gű villamos energia. Ha alumínium-termelésünknek az egyezmény segítségével elér­hető fejlesztését saját erőből akar­nánk megvalósítani, az eddigi számítások szerint ehhez körül­belül 30 milliárd forintos beru­házásra lenne szükség. Ha azon­ban a 30 milliárd teljes egészé­ben nem állna majd rendelke­zésre, aluminium-termelésünket a következő 15—20 évben csak jó­val kisebb mérvben tudnánk nö­velni. Az egyezmény alapján Ma­gyarország mentesül az alumí­nium-termelés ilyen mértékű fej­lesztéséhez szükséges kohászati-, villamosenergia-termelő és alu­míniumipari segédanyag-termelő kapacitások beruházásainak ter­hei alól. Az alumínium-termelés említett mérvű fejlesztése 30 milliárd helyett mintegy 16 mil­liárd forintos beruházással meg­valósítható, amelyet 1980-ig a magyar bauxitbányák további fejlesztésére, új timföldgyárak építésére és a régiek bővítésére fordítunk. A Magyarország részé­ről megtakarítható mintegy 14 milliárd forint beruházással szem­ben a Szovjetunió végez beruhá­zásokat vízierőművei mellett ko­hászati- és segédanyag-gyártó üzemek, továbbá szállítási létesít­mények építésére. A magyar nép­gazdaság az ilyen módon majd rendelkezésre álló 14 milliárd fo­rintnyi beruházási lehetőséget más fontos területek fejlesztésére tudja fordítani. A magyar külkereskedelmi for­galomban szokásosan exportra kerülő áruk ellenében a nyers­anyagokban viszonylag szegény magyar népgazdaság a jövőben megnövekedett mennyiségben gyártott alumíniumban igen jól hasznosítható ipari nyersanyag­hoz jut. Ezen az alapon tovább fejleszthetjük alumíniumfél­gyártmány- és alumínium-feldol­gozó iparunkat, valamint gép­gyártásunkat, ez pedig lehetővé fogja tenni, hogy nagymértékben kiszélesítsük alumíniumipari ex­port áruink és gépipari termé­keink választékát. Ezek az ex­port áruk elsősorban a baráti or­szágokba irányulnak majd, a ma­gyar—szovjet egyezmény megál­lapodásai tehát kedvezőek a töb­bi szocialista ország szempontjá­ból is. Az államközi egyezmény a Szovjetunió számára lehetővé te­szi, hogy vízierőműveiben igen kedvező önköltséggel előállított villamos energiáját feldolgozott alumínium formájában, azaz köz­vetve exportálja világpiaci áron, országának olyan területéről, ahonnan a villamos energia köz­vetlen exportja egyébként csak kevésbé gazdaságosan lenne meg­oldható. A magyar timföld feldolgozása céljából szükségessé váló beruhá­zások — számítások szerint — a Szovjetunió számára mintegy másfél évtized alatt megtérülnek, tekintettel arra, hogy a szovjet vízierőművekben termelt villa­mos energia lényegesen olcsóbb, mint az alumínium árában fog­lalt villamos energia világpiaci ára. A magyar—szovjet timföld- és alumínium-egyezmény tehát mindkét ország és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő valamennyi állam szem­pontjából előnyös, ezen belül igen kedvező a magyar ipar, az egész magyar népgazdaság gyorsabb és gazdaságosabb fejlesAése szem­pontjából. Az egyezmény újabb bizonyítéka a Szovjetunió baráti internacionalista segítőkészségé­nek, egyben kifejezi a KGST-ben részt vevő országok együttműkö­désében rejlő nagy lehetőségek hasznosításának értékét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom