Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-03 / 231. szám
/962. október 5. TOlyNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Szakszerűség, céltudatosság, alaposság z utóbbi években kevés dokumentumot kísért olyan nagy érdeklődés, mint a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit. Avatottak és avatatlanok egyfor. mán véleményeket fűztek hozzá. A sokféle megnyilatkozásból egységes, egyszínű következtetést egyelőre még nehéz levonni, egy azonban bizonyos: mindazzal, ami előrehaladásunkat illeti egyetértenek még olyanok is, akik vitatkoznak néhány pasz- szussal. így például teljes egyetértésről beszélhetünk ha az irányelvek művelődésre vonatkozó részletét említjük. Nem túlzás, ha azt mondjuk: az oktatási reform törvényerőre emelője és kiteljesítője a fontos elvi és gyakorlati megállapításokat tartalmazó fejezet. Egyebek mellett azért is, mert közérthetően kimondja: az oktatásnak, a közművelésnek az az elsődleges célja, hogy megteremtse az iskola és az élet szorosabb kapcsolatát, a tanulás és a munka egységét, a tudomány és a munka egységét, egyszóval: a marxizmus—leninizmus elveinek hatékonyabb érvényesítését. Ami az egész kérdéskomplexumot illeti, a tanügyi reform létrejötte óta értünk el bizonyos sikereket. A gyorsabb előrehaladást azonban gyakran még gátolja az anyagi és szellemi erők szétaprózottsága, néha célszerűtlen felhasználása a konzervativizmus, a szubjektivizmus, az irányítás egyes hibái. S ezzel körülbelül a legközelebb értünk el ahhoz, ahonnan el kell indulnunk. Mert ez is ott van az irányelvekben: semmit sem tehetünk régi módon. Vagyis újat, minőségileg jobbat csak akkor teremthetünk. ha megreformáljuk, de méginkább forradalmi módon megváltoztatjuk régi szokásainkat, leszámolunk hagyományaink között azokkal, amelyek már kevésbé felelnek meg a mostani körülményeknek. A cél ugyanis: megteremteni a műveltség várát. A feltételek adottak: a tanulási, művelődési kedv még sohasem volt ennyire élénk, mint most, soha ennyien nem vettek könyvet a kezükbe, mint az utóbbi két- három évben. n kérdés tehát azon dől el, sikerül-e azt nyújtani, amit várnak az iskolától, a közműveléstől az emberek. Az általános és középiskoláknál könnyebb n helyzet. A tanmenetek már eleve meghatározzák az oktatás irányvonalát. Tanítani azonban többféleképpen lehet. Úgyis, hogy mechanikusan ismeretanyagot gyűjtetünk a tanulókkal, s úgyis, hogy a tanult anyagból eszmeileg gyarapodik. A szakszerű, céltudatos és alapos oktatás azt kívánja a pedagógustól, hogy az utóbbi módszert kövesse: ne csak oktasson, hanem tanítson, neveljen is egyben. Ez a követelmény nem kispekulált, ezt az élet írja elő sürgetően, mert a fejlődő népgazdaságnak művelt, képzett és öntudatos dolgozókra van szüksége. S az iskolán nem kevés múlik: indítás a serdülő gyermek számára, későbbi felfogásában, munkához, élethez, társadalomhoz való viszonyában meghatározó alap lehet. Már szinte mozgalomnak nevezhető az, ami országosan megindult a felnőtt lakosság körében. Ezrek és ezrek ültek újra iskolapadba, hogy megszerezzék azt a műveltséget, amire korunk emberének elengedhetetlenül szűk. sége van. A felnőttoktatás olyan helyet foglal el iskoláink életében mint a tanköteles gyermekek nevelése. S ez, ha lehet még nagyobb felelősséget ró pedagógusokra, népművelőkre, mint az általános iskola évfolyamainak tanítása. Ezek a felnőtt iskolások ugyanis deres fejjel akarnak felzárkózni a fiatalok mögé, azok mellé, akiket már az új pedagógiai elképzeléseknek megfelelően indítanak az életbe. A kor sok mindenben meghatározó. Egy kicsit abban is, hogy ezek az idősödő emberek nehezebben tanulnak. mert idejük jó részét leköti a munka, a családnevelés, a bokrosodó mindennapi tennivalók. Az egyik legszebb feladat velük foglalkozni, de ez a foglalkozás nagy türelmet, nem kisebb szakértelmet, s mindenre kiterjedő alaposságot kíván. A türelmetlenség, vagy a maximalizmusra való törekvés, de méginkább a felületesség kedvét szegheti még annak is, aki a legnagyobb következetességgel indult el azért, hogy elvégezze az általános iskolát. vagy megszerezze az érettségi bizonyítványt. A z eddig említettek azonban csak egy részét képezik a tudatformáló, a műveltséget terjesztő munkának. A kongresszusi irányelvek arra is utalnak, hogy meg kell javítani, minőségileg meg kell reformálni a városi és falusi lakosság körében egyaránt a népművelési munkát. S ez a megállapítás szinte sürgetően írja elő, hogy a művelődési házak legyenek művelődési központok. Falaik között kapjon helyet az öntevékeny művészeti munka mellett az eddigieknél sokkal nagyobb arányban a tudatformáló tevékenység. Enélkül ugyanis napról napra megnehezül az előrehaladás, mert az élet, a gazdasági eredmények és az emberek felfogása között szakadék keletkezhet, s ez nagy nehézségeket idézhet elő. Nehéz volna receptet adni egy program összeállításához. Annyi azonban szinte törvény: a munkás- és termelőszövetkezeti akadémiák, az isme. retterjesztés különböző formáinak tematikájában az eddigieknél nagyobb szerepet kell, hogy kapjanak az ideológiai vonatkozású előadások, különben nehéz biztosítani a szakmai ismertetők által nyújtott anyag teljes megértését. Az irányelvekből nyilvánvalóan kitűnik: az elkövetkező időszakokban a jelenleginél is nagyobb teret nyer a művelődés, az emberek általános és ideológiai képzése. A nagyobb feladat megoldása azonban korántsem egyszerű, s korántsem lehet végrehajtani régi módon. Uj, a jelenleginél is rugalmasabb módszerekre van szükség, amelynek központjában a szakszerű, céltudatos és alapos, minden részletre kiterjedő munka áll. Sz. I. Ünnepélyes lottónyeremény-kifizetés Cljobb beruházások a dalmandi hibridüzemben A már meglévő raktárépület mellé a Komlói Építőipari Vállalat egy új, 200 vagonos raktár építését kezdte meg. A gazdaságban levő keskeny nyomtávú vasút meghosszabbítása mellett 530 méter hosszúságú normál vasútvonal építése is folyik, amely a hibridüzemet összeköti a vasútállomással. (bj) A rétek és legelők megjavítása = újabb takarmánybázis Ülést tartott a Megyei Tanács VB Tamásiban Kedden ülést tartott a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága dr. Vigh Dezső vb-elnökhelyettes elnökletével. Az ülésen Szűcs Lajos mezőgazdasági osztályvezető jelentése alapján megvitatták a megye rét- és legelőgazdálkodásának helyzetét. A jelentésből kitűnt, hogy a megye területén 21 ezer hold rét és 25 ezer hold legelőterület van. Ezeknek 90 százaléka azonban másod-, harmad- és negyedosztályú minőségű. Ha figyelembe vesszük az állatállomány növekedését és a szükséges takarmánymennyiséget, megállapíthatjuk, hogy a rétek és legelők takarmánya nélkülözhetetlen, ezért fontos feladat a rétek és legelők javítása. A napirendi pont vitája során többen felszólaltak. Juhász János, a Bonyhádi Járási Tanács VB-el- nöke a járás helyzetét értékelve elmondotta, hogy mintegy 145 kilométer hosszú vízlevezető csatornát kellene építeni, vagy helyrehozni ahhoz, hogy megfelelően tudjanak hasznosítani több ezer katasztrális hold rétet. Ezt a nagy munkát csak úgy lehet elvégezni, ha társulásokat hoznak létre, ezért javasolta, hogy a Megyei Tanács VB szorgalmazza az ilyen társulások megalakítását. A legelőknél rosszabb a helyzet és a megjavítás egyik fő akadálya a fűmag hiánya. Vidóczi László, a Tamási Járási Tanács VB elnöke a Koppány-völgyi Vízgazdálkodási Társulás működéséről, gondjairól beszélt. Daradics Ferenc, az MSZMP Bonyhádi Járási Bizottságának első titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a rétek és legelők náluk sincsenek kihasználva, kellő gondozással Sokkal több takarmányt nyújthatnának. Nagyon sok esetben nem is beruházási költségről van szó, hanem hanyagságról. Daradics elvtárs szóvá tette, hogy néhol a halastó megépítésével jó rétet, vagy szántóföldi területet tesznek tönkre. Mohar /László megyei főállattenyésztő á legelők, javításához szaktanácsokat adott, majd más kérdésekkel foglalkozott felszólalásában. Dr. Vigh Dezső összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a réteket és legelőket csak társadalmi összefogással lehet megjavítani. Amelyik községben eredményt értek el, az a társadalmi összefogásnak volt az eredménye. A következő napirendi pontban megvitatták a dombóvári járás állattenyésztésének helyzetét. A napirendi pont előadója Sajgó Ferenc, a Járási Tanács VB elnöke volt, A végrehajtó bizottság értékelése szerint lényegében megfelelően fejlődik a dombóvári járás területén az állatállomány, mind mennyiségileg, mind minőségileg. A „Különfélék” napirendi pontban a többi közt a szekszárdi áruház ügyével foglalkoztak. — A megye kisebb középiskolái közé tartozik a tamási gimnázium. Mégis a dolgozók esti oktatásában 165 hallgató tanítását végzi a lelkes tantestület. Emellett ellátják még a két kihelyezett technikumi osztály közismereti tantárgyainak oktatását is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy Fortuna majd minden lottóhúzás alkalmával ellátogat a mi megyénkbe is, többkevesebb ajándékkal. A 38. játékhéten azonban különösen bőkezű volt Madarász I István tamási lakoshoz. A szerencsés lottózó ugyanis a 3 776 506- os szelvényén 4 találatot ért el, amellyel 179 864 forintot nyert. Az ünnepélyes nyereménykifizetés október 3-án este lesz a tamási filmszínházban. Kovács Imrei HAZAFELE XIX. — Hát ilyen van, bátyám. Pont ilyen az is, csak a festék rajta, az világosabb egy kicsit. Most néztek először egymás szemébe, mint akik megmérik egymást egyszer s mindenkorra. Aztán Miklós előkereste a cigarettát, megkínálta az öreget is, rágyújtottak s amint ott a füstöt eregetik, megszólal Csendes Bálint. — Nem valami jó idő járja mostanában, tanító úr. — Nem bizony. Kevesebb eső is elég lett volna. — Még, hogy eső. Hanem ezek a szeles, hideg éjszakák. — Bizony az éjszakák hidegek, szinte fázik az ember. Kivált az olyan ember, aki egyedül van. Az öregember most újból megnézte Miklóst. S valahogy vidám lett a hangja, amikor felelt: — Senkinek se muszáj egyedül lenni. De meg úgyis itt a nyár. Hiába fúj a szél, hiába hűl le a levegő, mire a búzát aratjuk, melege lesz itt mindenkinek ... — Minálunk is eljön a betakarítási idő — igazította szavait Miklós, Csendes Bálint észrevételéhez. — Maholnap megírjuk a bizonyítványt a gyerekeknek... Akkor meglátjuk, kik mehetnek felsőbb osztályba. — Felső osztály ... hm. Olyan ez az élet. hallja, hogy mindenki mindig felső osztályba akar lépni. Így van ez, míg meg nem hal az ember. — Igaza van, Bálint bácsi. — térítette el most már Miklós is a beszélgetés irányát másfelé. — Dolgozzon az ember becsületesen és érje be annyival, amennyit az igyekezete ér. — Én is azt mondom. Ámbár az is igaz, hogy a tanítókat nem nagyon jól fizetik. Itt van a Fehér András gyereke, példának okáért. Tanító az is. Akivel együtt járt iskolába, némelyik már házat épített magának, Andris meg panaszkodik, hogy mikor lesz neki annyi pénze együtt, hogy saját házába költözhessen. Ezt nem azért mondom, mintha aszerint nézném az embert, hogy mennyi keres. Jó, hogy hozzátette ezt az utói só mondatot az előzőekhez Cser des bácsi. Miklcís azt hitte má: hogy talán valami előzetes, búi költ figyelmeztetés akar lenni felhozott példa. így azonban meg könnyebbülten hátradőlt a lócá és hosszú nézéssel megpihentett szemét Erzsin. Az egy darabi állta a tekintetét, majd szemé zavartan lesütötte. Akinek jó sze me volt, meg láthatott ebből nézésből mindent. És hát tudni való, hogy az öreg Csendes, ma gas kora dacára sem hord mé szemüveget. Éopen mondani ks szült újból valamit, amikor , nag; tál süteménnyel kezében C:~ndes né jött be s az asztalra letett és szíves szóval megkínált Miklóst. — Borunk az nincs. Kicsi : szőlő. De meg tavaly rosszul i termett. — Nem a bor miatt lőttem én kedves Bálint bácsi. És hogyh: nem zavarnék, eljönnék másko is. Csendesné a köténye szegéivé igazgatta, az öreg letette kelapjá és lazított a testtartásán: — A becsületes embereket, tani tó úr, mi szíve-'"'! látjuk — mondta. (Folytatás a 4. oldalon)
