Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-14 / 241. szám
A TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG J RODALMI MELLÉKLETE A vízhordó legény A pitypang éppen bolyho- sodik, szétrepülnek pi- héd, amint ráülnek az emberek. Száll lefelé a nap, hazamennének, de Cellén András itt tartotta őket tanácskozásra. — Előírás, ne okoskodjon senki, ezt _ meg kell tenni! — és szembeáll velük az árok túlsó oldalán. hanem keréken, méghozzá kettőn agyában, hogy jó lenne elmenni hordóban. Sörös Ighácékhoz, Pásztor Anta■ Nesze! — kiált bele Kalász fékhoz, azoknak sok mindenféle — A vízhodó szamár e! szerszámjuk hever a pajta mö— Mondtam, hogy hallgass! — gött, hátha akadna ott valami szól rá erélyesen Gellén — Akár- használható a kocsihoz, hogyan legénykedsz, az ilyen —Eredj Matyi! — mondták neki kicsiségből is lehet valami — az- az emberek — Nézz körül, vihe- tán megfogja Furák karját — ted, ami jólesik, úgyse hacznállói van Matyi, ezért megdicsérlek juk semmire. Furák Mátyás a háta mögött téged. Majd foglalkozunk a dolog- £s a negyedik estén, igen sok ácsol og, darabos arcán, féléletű gal. • • izgalmas töprengés, próbálkozás szem eben nevetes készül, de visz- Beszel még egyet-mast a tob- után együtt a tengely, két kopott szafogja, meggömyed, nagy keze- biekhez, de Furák abból már kerékkel, ládikó is akadt hozzá, jó it osszedórzsöli a térde előtt, örül, semmit se hall. vasalású az akós hordónak. Későhogy most „vallatják ’ az em- Máskor az emberek mögött kul- re iár amikor foroghatnak a ke- bereket. legott haza a faluig, most messzi— Azt kell itt megbeszélni — re elmarad tőlük és fütyörészget, folytatta Gellén nagyhangon — zavaros értelmében furcsa kere- hogyan lehetne okosabban dolgoz- kés szerkezetek forognak, ő marni. Ezt követelik én tőlem, én se kol valamiféle fényes rudat és adhatom ki a kezemből a gyeplőt, tolja a legszebb kocsit, azon nagy mintha“'már' munkába “'menne — Mi az istent lehetne itt?! hordo all, víz csurog végig az ol- vele — könyököl fel Benczicz Mihály oldalán. De jó is lesz majd ilyen ►— Ásót lapátot a kézbe és ki- kocsival vizet hordani! dobálni a földet, aztán kész a Hazatérve a langyos porszagú medence! estében gyerekes örömmel áll be — Mondtam, ne járjon a szád, a konyhába, ahol anyja éppen Misi — szól rá Gellén — Azt kolbászt főz vacsorára, mondják, mindent lehet okosad- — Anya! Tudja-e maga, hogy ban csinálni! Megpróbáltunk mi-én mit csinálok az éjszaka? már kitalálni valamit Semmit se kérdez az asszony, Furák megint lehajol és serceg- de Furák lengeti a karjait és ineve futtatja egymáson a kemény séli, mi történt az előbb a mun- tenyereil kánál, s mit beszélt ő Gellén — Te félnótás, te! — mordult Andrásnak, rá Benczicz és hanyatt fekszik — Jó, jó — hagy rá mindent az rekek, s rudat is szögei a láda oldalára, két szarvút. Aztán kigördíti a konyhából, megjáratja az udvaron, nevetgél, szinte táncol örömében és fütyörészget, Másnap hajnalban aztán föl- rakja az akós hordót, elmegy az artézi kúthoz, kimossa szépen, és megtölti, maga elé fordítja és indul kifelé a madarak énekének kíséretében. Az emberek árnyéka messzire nyúlik még a harmatos gyepen, mind nézik, hogyan közeledik az új kocsijával, milyen boldogság ragyog a torz képén. Azt mondja Gellén András igen nagy meghatottsággal. Látjátok, mit hozott ki belő— Hát találjatok ki valamit! Tu- asszony — Csak eredj, hozz be le ^ akarat, Hát S7j,p az dóm én, mi lenne itt a legoko- vizet, aztán egyél, mert ránk sö- sabb. ‘ tétedik lassan. — Akkor mondd meg! — pa- A legény kisiet a kúthoz, aztán ilyen kicsinyben is, ha sikerül váLami? Most ér oda hozzájuk a legény. rancsoija Gellén — Ne tartsd ma- vissza a vödör vízzel és akkora meg^n remeg az álla csillog a gadban az okosságot! izgalom feszíti az idegeit, hogy ____’__• ___~ * "j ' -----JE GYZET gadban az okosságot! izgalom feszíti az idegeit, hogy — Az, — mondja Benczicz alig bír magával az asztalnál, mély hangon — hogy adjanak pi- — Anya, akkor könnyebb lesz, ros nadrágot arra a marhára, aki tudja! Nem kell messziről horszeme, szólni nem tud, de nem is kell, mert mindent leolvashatnak az arcáról. Jól van, Matyi — lép hozzá a még itt is újítást akar csinálni. dani a két kezemmel! Mondtam vezető ^ ’ megveregeti a vállát. — Vigyázz a szádra! — inti ke- András bácsinak, tetszett ám ne- ményen Gellén — Nem marhás- ki. elhiheti! Az emberek pedig olyasfélét éreznek, hogy ez a félnótás Fu hu'/e)K1-. Ju> — mondja megirit az rak Mátyás legalább egy fejjel magasabb most valamennyiüknél. Ormos Gerő a dolgokat. Hátha tud valaki asszony, régen megszokta, hogy okosat mondani. Mindenkit meg nem jó ellenkezni a fia elszaba- keil hallgatni. dúlt, s összevissza futkozó gon— Ide hallgassatok — ült föl dolataival. fektéből öreg Cséza Imre. Nem Akkor se nagyon kötekedett, szép, hogy így huzakodtok. Szól- amikor Furák Mátyás igen régi tak, hát szóltak, a vezető meg- talicskakereket hozott elő a próbálja, aztán ha megy, ha hátsó kamrából és szerszámokat nem, attól se dűl össze a világ, rakott ki a konyha kövezetére. — Ez az, Imre bácsi — helyesel Csinálja, gondolta magában, leg- Gellén — Jót akarnak, azt nem afabb itthon marad, nem megy lehet tagadni, hiszen annyi he- csavarogni a sötét utcákra. L apunk keddi számában leltári „leírás", vagy fogyóeszközt megjelent egy rendőrsé- lehet kiselejtezni stb. S ahol gi közlemény, amely milliós értékek vannak, ahol tudatja, hogy június 25-én egy milliókban számolnak, ahol Dunaföldvár felöl Paks iránya- milliókat kell számontartani, ta- ba haladó ismeretlen teherautó- Ián fel sem tűnik csekély kétszáz ról, anélkül, hogy a gépkocsi uta- forint. Mert „ugyan, mit kell már sai észrevették volna, leesett öt annyit kukacoskodni”, mert „ajaj, használt matrac. S ezeket az el- hát számít az a kacat", mert veszett matracokat most jogos „már ezen a semmiségen is fenn- tulajdonosa átveheti a Paksi Já- akadnak?” Soroljam? Ismerjük rasi Rendőrkapitányságon. ezeket az érveket, ezeket a kifoA közlemény érthető, világos, gásokat és azt is tudjuk, hogy Egy dolog azonban nem világos, ezek az érvek sok esetben elfő- Legalábbis számomra nem. Ho- gadtatnak. gyan történhetett, hogy június Ez a matrac-ügy nem csak mat- 25. óta ezeket a matracokat az rac-ügy. S az sem csak cement- égvilágon senki sem kereste? Az- ügy, ha egy építkezés után még óta már több mint három hónap hetekig, hónapokig ott hever a telt el és a jelek szerint senki- cement az egykori építkezés mel- nek sem tűnt fel, hogy öt mat- lett, meg ott hever a tégla, meg rác szőrén-szálán eltűnt. Újon- ott veri az eső a szerszámokat, nan az öt matrac körülbelül Meg azt sem lehet elfogadni, négyszáz forintba kerül. Tekin- hogy sokszor azzal intézik el, aki tettel arra, hogy ez az öt darab kifogásolni mert egy s mást, hogy már használt, vegyünk kétszáz „aztán mi köze hozzá, nem a ma- forintot értéknek. Tehát kétszáz gáé”. Hát kié? forint. Nem nagy összeg, de nem Nem akarok nagy szavakat is kevés. Egy átlagos képességű használni, különösen nem egy és képzettségű munkás négy-öt ilyen — látszatra — matrac-ügy napig dolgozik ezért a pénzért, címén, de azoknak a matracok- Tekintcttel arra, hogy a tulaj- nak az előállítási költségét én is donos e sorok megírásáig nem kifizettem, több millió dolgozójelentkezett az elveszett maira- társammal együtt. Ha most ezek colcért, nem tudom megmondani, a matracok elvesztek, én is elhagy ki az, akinek három és fél vesztettem őket. Meg elvesztem hónapon keresztül nem hiányzott azt a homokot, azt a cementet, a kétszáz forintnyi érték, aki amit szétmos az eső, meg elveszesük úgy vállrándítással tudomá- tem azt a használati tárgyat, sül vette, hogy elveszett, talán amelyet idönap előtt, felelöile- még azt is hozzátéve, hogy „több nül kiselejteztek, meg azt a gé- is veszett Mohácsnál". pet, amelyet a gondatlan kezeSzócal, meg nem tudom man- lés miatt időnap előtt használha- dani, ki a károsult. Bár az a fel- tatlanná mar a rozsda, elvesztet- tevés motoszkál bennem, hogy tem azt a gabonát, amit soha el nem személyi tulajdonról van itt sem vetettek, csak a statisztikai szó. Nem egy ember tulajdona, jelentésekben tüntettek fel, elvolt ez az öt matrac, hanem álla- vesztettem azt, amit egyes felemi, vagy valamilyen más közös- lőtten vállalatvezetők szükségte- ségi tulajdon. Mert, ha ez egy lenül elreprezentáltak, amit egyes emberé lelt volna, akkor nem tervezők rosszul terveztek, elheverne már három és fél hónap vesztettem, amit feleslegesen óta kilátástalan sorsára bízva, gyártottak meg, mert elkészülte Ha valaki a sajátjából elveszít után kiderült róla. hogy szükség- öt matracot, vagy más egyébből felen, vagy selejt. Es így tovább, kétszáz forint értékűt, akkor Tehát a tulajdonos, a megkárosí- kétségbpesve keresi. kutatja, tott tulajdonos jogán háborgók ugyan hol hagyhatta el. Az meg- az öt matrac miatt, járta volna még egyszer azt az Az öt matrac miatt persze nem utat, d° talán háromszor is, amelyen a veszteség érte. Az érdeklődnék boldog, boldogtalantól, nem látta-e, nem tud-e a sorsáról. Mert kétszáz forint pénz. dől össze népgazdaságunk Sokkal erősebb lábakon áll annál, mintsem ennél millió szór nagyobb ügyek meg tudnák ingatni. De hát a kétszáz forint — és Nem is kevés. Négy-öt napig kell nemcsak ez az egyszer, hanem dolgozni érte. _ sokszor, sokszor kétszáz forint — Így viszont!? Nem, így látat- is pénz. Az én pénzem( a tiéd, az lomban senkit sem akarok herőú- övé. Vagy talán így még vüágo- lással vádolni, viszont tudom, sabb: a miénk! hogy ■m van értékcsökkenés, nuninni'iniii van !■»» LETENYE1 GYÖRGY miiimiiii'iuin íven sikerült valamit kitalálni. — Hát akkor találgassunk — hagyja rá Benczicz és nézi az eget, keresztbe rakja fektében a lábat. És Furák Mátyás, mintha ezer akarat feszegetné a lelkét, fúr, farag, kalapál közel éjfélig, de nem sikerül a tengely, nincs ami összefogná a torz szerkezetet, Most odalép a kövérkés Gellén amelyre a régi akós hordót állí— elé Furák Mátyás. Ö ugyan csak fám szeretné. Anyja régen alszik fullajtár itt a munkánál, vízért, már a szobában, ő összeroskad szerszámért küldözgetik, ő hozza térdel ormótlan műve mellett, és az ebédet, cigarettát; gyenge el- sfrfe remegteti a mellét. Aztán be- méjünek született, ez az első he- göpjjj- mindent az asztal alá és le- lye, ahol dolgozhat. fekszik fáradtan, csalódottan. De — Ide hallgasson — bökdösi holnap megcsinálom — fogadkozik öklével a vezető karját — Én magában az ágyon és új kerekek, mondok egy okosat. Erre Benczicz fölül, kiveszi szájából a fűszálat, amiből öt centiméternyit elrágott már. — No erre kíváncsi vagyok! — neveti el magát. — A vizet! — mondja a legény Hát, hogy azt mink nem jói tengelyek pörögnek a képzeletében, amíg el nem nyomja az álom. Hajnalban kel. megint előszedi a rosszul sikerült szerkezetet, próbálgatja, illesztgeti, most se megy semmi. Kedvetlenül indul dolgozni, hordjuk, mert nehéz, az ám, tud- eleinte szégyenli magát, attól tart, ja meg tőlem! hogy most mindenki csúfolni fogJobboldait egy magas lósóska ja, Kalász Imre megint elmondja mellett fölnevet Kalász Imre, de vízhordó szamárnak; de senki se nem szól értelmesen, csak Furák törődik vele. Ö pedig egész nap nagyanyjának a térdkalácsát em- hajszoló gondolataival íoglalko- legeti. Gellén int neki, hogy hall- zik. Ha fölnéz a kék égre, vagy gasson. messzire a zöld határba, minde’ — Na mondd csak, Matyi — nütt szép formás kerekeket, jól biztatja a legényt — Te dolgod a illeszkedő tengelyeket lát, a hor- vízhordás, hátha kitalálsz benne dó is erősen áll a tengely fölött... valami okosat. s ezen mosolyognia kell, igen, — Okosat ám! — nevetgél Fu- majd megcsinálja ő, csak várja- rak és ragyog a szeme — Azt az nalc az emberek' okosat, hogy nem kannában köl- Aznap este se sokkal jut előbb- lene, az nehéz olyan messziről, re, de akkor már megfordul az Népi babonák — népi ars medici A statisztikai kimutatások szedni, s pontosan mutatják, mi- pasztalati ként javul az egészség- ügyi ellátottság, az általános életkor növekedése pedig a szó igazi értelmében eleven bizonyítéka annak, hogy a növekvő orvoslétEgy fontos szempontot nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az igazi gyógyjavallátoknál a beteg hitt is a gyógymód hatékonyságában, s ha meggyógyult, ez a körülmény fontos szerepet játminden bizonnyal ta- alapja van annak a gyógyjavallatnak is, amely guta- iités ellen gyöngyvirág-főzetet, részegség ellen pedig a szederjes viola illatát ajánlja.! Majd a néprajz tudományának szott. S ezzel már közel is jutót szám, a több és hatékonyabb feladata lesz kiválogatni Horváth tunk a napjainkban mind nagyógyszer meghozza a várt ered- Lajos gyűjteményéből, hogy me- gyobb tért hódító és mind naményt. lyek kerültek ide német hatásra, gyobb eredményeket felmutató Természettudományos korban mint a szent. Iván napi tűzugrá- orvosi hipnózishoz. A népi ars élünk, s ezzel jár együtt, hogy sok, bár a feljegyzett babonák medici hipnoszuggesztiós módfogynak a babonák, s a falusi között ezek a kevesebbek, s a kekuruzslók szegre akasztva tudó- vésbé érdekesek. Sokkal elgonmányukat, más szakma után néz- dolkoztatóbbak azok, amelyeknek hetnek. De a babonák mégsem alig van közük a gyógyászathoz, csak a sötét tudatlanság emlékeit s inkább afféle bölcs szentenciajelentik. hanem valami többet ként hatnak. Aki a koldust elennél, hisz rendszerint ott van küldi, ikreket szül — szólal meg a népi igazságérzet az egyik sorban, a másik pedig arra figyelmeztet, hogy aki még karácsonykor sem eheti mézzel a diót, betegség vár rá. Van egy csoportja ennek a gyűjtésnek, amivel nehéz mit szere itt már kilép a szűkre- szabott babona kereteiből, azzal kapcsolatban pedig, hogy ez miiven eredményekkel járhat, elég Völgyesi Ferenc kísérleteire utalnunk. mögöttük több emberöltő tapasztalata, bölcsessége, s néha humora is. Ez a mentegetőzésnek tűnő bevezetés odakivánkozik ahhoz a méreteiben sem lekicsinylendő gyűjtéshez, amit egy fiatal szekszárdi orvos, dr. Horváth Lajos kezdeni, s inkább a derű s hu- végzett, csaknem tíz esztendőn mór megnyilatkozásának foghatót, s amely több mint 600 népi juk fel azt például, hogy a ter- gyógymódjával orvosi és néprajzi hesség ellen teába keveri lőport szempontból egyaránt fontos. kell fogyasztani, vagy a fájós fo- Nem közömbös, hogy mit hisz gat koporsószeggel piszkálni — a nép, s miért hiszi. Vannak év- mint komoly gyógyjavallatnak. századokon át élő gyógymódok, s nehéz lenne megállapítani, hogy milyen utakat tett meg az a recept, amit már Plinius is feljegyzett, s amely Tolna megyében még ma is fagyöngy-főzetet ajánl az ideges embernek. Az a jóAz ijedős gyerekkel végzett szertartás is a népi babonák humora sorába tartozik; a gyereket, ruhával kell letakarni, s rátenni egy edényt, tele vízzel. Az ebbe öntött ólom megmutatja, hogy kitől ijedt meg a gyerek, s ha tanács is alig sorolható a babo- körülötte elmondják a miatyán- nák közé. hogy a gyógyfüveket kot kilencszer, de visszafelé U), szent György napja előtt keil el is múlik az ijedtsége. De azért ne essünk túlzásokba. Jól tudjuk, hogy a népi ars medici végeredményben egyáltalán nem volt hatékony az igazi népbetegségekkel szemben, s amint a szegénység, tudatlanság megszűnik, eltűnnek a babonák is. Horváth Lajos tízéves gyűjtése éppen ezért érdekes és jelentős; talán az utolsó alkalmat ragadta meg, hogy egy megye területére korlátozva összegyűjtse mindazt a szokást, amit talán évszázadok szentesítettek. Volt benne ártalmas kuruzslás, egészséget rontó, betegséget súlyosbító gyakorlat, de volt benne sok hasznos jótanács, bölcsesség és humor is. Ez a kéziratos gyűjtemény, a maga hatszáznál több recipéjével egy hosszú korszakot zár le, amelyet kár lenne közömbösen elfelejteni. Csányi László
