Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-03 / 231. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSA3 1962. október 2; Megszakadt a diplomáciai kapcsolat Jemen és Szaud-Arábia között Kairó—Aden (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint a jemeni köztársasági kormány újabb intézkedéseket tett helyzetének megszilárdítására. Szabadon bocsátottak több ezer politikai foglyot, akiket a királyság idején bírósági tárgyalás nélkül tartottak börtönben. A szenaai rádió hírt ad arról is, hogy folyik a nemzeti gárda megszervezése. Eddig háromezer jemeni jelentkezett a nemzeti gárdába. A kiképzés megkezdődött. Az AFP tájékoztatása szerint Szalal miniszterelnök, a jemeni haderő főparancsnoka Bajdani gazdasági és bányaügyi minisztert miniszterelnök-helyettessé és a hadsereg helyettes főparancsnokává nevezte ki. Bajdani egy nyilatkozatban bejelentette. hogy megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Szaud- Arábiával. A szaud-arábiai követet katonai kísérettel a repülőtérre vitték és útnak indították hazájába. A miniszter felszólította Szaud. Arábiát, ne avatkozzék Jemen belügyeibe. Jemen népe kész harcolni szabadságáért. Az ammani rádió továbbra is olyan híreket közöl, hogy a trón- követelő Hasszán herceg — aki állítólag királlyá kiáltotta ki magát —, Jemenben tartózkodik, csapatokat toboroz, és útban van a főváros megtámadására. Az UPI rámutat, hogy ezt a hírt más forrásból azóta sem erősítették meg, viszont arról érkeztek jelentések, hogy a herceg még mindig Szaud-Arábiában van. Diplomáciai források szerint Szaud király megígérte Hasszán, nak, segít neki a királyság visz- szaállításában. E források szerint Hasszán legfeljebb a hét végén teszi meg az első lépéseket a ha. zatérésre. A MEN-hírügynökség arról tájékoztat. hogy Szalal jemeni miniszterelnök táviratban fordult az Egyesült Arab Köztársaságban élő jemeniekhez, kérte őket, térjenek vissza hazájukba. Az AFP elmondja még, hogy a Kairóban tartózkodó jemeni külügyminiszter hétfőn folytatta megbeszéléseit, tárgyalt a szovjet és a líbiai ügyvivővel, majd pedig Szajed Navfallal, az Arab Liga főtitkár-helyettesével. A tervesett népszavazáson a köztársaság minden hívének nemet kell mondania Thorez beszéde a Renault-gyár munkásainak gyűlésén Párizs (TASZSZ). Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára a Renault autógyár munkásainak gyűlésén beszédet mondott, amelyet kedden közölt az Humanité. Thorez rámutatott a jelenlegi franciaországi rezsim nyíltan népellenes és tekintélyuralmi jeliegére, majd felhívással fordult a dolgozókhoz: harcoljanak az igazi demokrácia megteremtéséért. A Francia KP főtitkára hangsúlyozta, hogy sok év óta nem volt Franciaországban olyan reakciós rendszer, mint a jelenlegi. Beszélt de Gaulle-nak az atomütőerő megteremtésére irányuló, haszontalan, de nagyon sokba kerülő törekvéseiről, az adenaue- ri Németországhoz fűződő veszélyes barátságáról, majd ezeket mondta: A militaristák és ágyúgyárosok összeesküvése nem helyettesítheti a francia és német nép megbékélését. Mi' néfn^ákáf- juk, hogy hazánk területén az amerikai katonai támaszpontok mellé nyugatnémet támaszpontok is sorakozzanak. Nem akarjuk, hogy francia egységeknek német tisztek parancsoljanak... Thorez a továbbiakban részletesen elemezte Franciaország jelenlegi belpolitikai helyzetét. Megállapította, hogy de Gaulle tábornok, aki már ma is túlságosan nagy hatalommal rendelkezik, még tovább akar menni az önkény és kalandorpolitika útján. Fokozni kívánja az alkotmány egyeduralmi, monarchikus jellegét, hogy erősítse a reakciót minden vonatkozásban. — S ami még ennél is több, de Gaulle megsérti saját alkotmányát. Az alkotmány szerint ugyanis az elnök a módosítási tervezetet köteles előzetesen a parlament elé terjeszteni. De Gaulle veszélyes precedenst teremt, s holnap ugyanezen az úton, népszavazás útján határozatokat kényszeríthet a népre, és azokkal teljesen megfoszthatja minden jogától a semminél amúgyis alig több parlamentet. Thorez ezután hangoztatta, hogy a tervezett népszavazáson a dolgozóknak és a köztársaság minden hívének nemet kell mondania. Nemet mondanak az egyszemélyi hatalomnak a kommunisták, a szocialisták, az Egyesült Szocialista Párt, a radikálisok, a haladók szövetsége, a katolikus MRP több szervezete, a függetlenek, és sokan mások. Ilymódon tehát olyan helyzet van kialakulóban — mondotta Thorez —, amely gazdag demokratikus lehetőségeket rejt. Ezért jelentősége szerint kell értékelni azt a gyakorlati egységet, amely már megvan a különböző pártok és demokratikus mozgalmak között ebben a kérdésben. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának nevében Thorez arról biztosította a gyűlés hallgatóságát, hogy a párt minden erejét latbaveti az egység kialakítására, a demokratikus intézmények megújítása és a társadalmi haladás érdekében. Pártunk természetesen egyszer majd el akarja vezetni a francia munkás- osztályt és a népet a szocializmushoz, a kommunizmushoz — mondotta. — Sohasem jelentettük azonban azt ki, hogy vagy mindent, vagy semmit. Pártunk állandóan hirdette azt az elhatározottságát, hogy támogat minden előremutató lépést. Thorez végül ismertette a párt demokratikus programját, amelynek alapján megvalósítható valamennyi köztársasági érzelmű francia szövetsége. India üdvözli a Szovjetunió álláspontját Delhi (TASZSZ). Az indiai lapok első oldalon, hatalmas címek alatt közlik azt a hírt, hogy Hruscsov fogadta a »Gandhi békealap« nevű indiai mozgalom küldöttségét. A sajtó ezzel kapcsolatban üdvözli a Szovjetuniónak a nukleáris kísérletek betiltása kérdésében elfoglalt álláspontját. A lapok idézik Hruscsov szovjet miniszterelnök következő szavait: »A szovjet kormány kész megoldási alapként elfogadni azokat a javaslatokat, amelyeket India és a többi semleges ország terjesztett elő a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság ülésén a nukleáris kísérleti robbantások betiltásának kérdéséről«. Hruscsov hangsúlyozta — írja az Indian Express —. hogy jelenleg megvan minden feltétel ahhoz, hogy haladéktalanul rendezzék a kérdést. A Statesman a követlc—" címmel közli cikkét: »Oroszors támogatja az indiai javaslatokat«. Washington nyomására összeült az amerikai külügyminiszteri értekezlet Washington (TASZSZ). Az Egyesült Államok fővárosában október 2-án kezdődött az Amerikai Államok Szervezetébe tartozó országok külügyminisztereinek nem hivatalos, kétnapos értekezlete. Az értekezletet az Egyesült Államok kezdeményezésére és nyomására hívták össze. Célja ennek megfelelően cselekvési program kidolgozása „az ellen a veszély ellen, amit a kommunizmus terjedése jelent a nyugati féltekén”. Magyarán arról van szó, hogy az Egyesült Államok biztosítani akarja magának a latinamerikai országok támogatását egy Kuba-ellenes katonai intervenció előkészítéséhez. Sajtójelentések szerint az értekezlet munkájában Kennedy elnök is részt vesz, „munkareggelin” találkozik a latin-amerikai külügyminiszterekkel. Az Egyesült Államok az amerikai külügyminiszterek értekezletének megtartását három héttel ezelőtt javasolta. Az elmúlt három hetet arra használta fel, hogy egyrészt biztosítsa mind a 19 külügyminiszter megjelenését, másrészt, hogy kipuhatolja, milyen támogatást kaphat az értekezleten az Egyesült Államok Kuba-ellenes politikája. A diplomáciai hadjárat jellemző epizódja, hogy Lincoln Gordon, az USA brazíliai követe sajtójelentések szerint kijelentette Goulart brazíliai elnöknek: ha Brazília nem vesz részt a washingtoni értekezleten, akkor nehézségek támadhatnak a? amerikai—brazil viszonyban és Amerika nehezen nyújthat majd Brazíliának valamiféle segítséget. Mindezideig nem ismeretes az értekezleten részt vevő miniszterek pontos száma. Annyi azonban nyilvánvaló, hogy Mexikó csak külügyminiszter-helyettessel fogja képviseltetni magát. Sajtójelentések szerint az értekezlet ötletét „több, mint hűvösen fogadták” Mexikón én Brazílián kívül Chilében és Bolíviában is. Sza- gatyeljan washingtoni TASZSZ- tudósító jelentése szerint bizonyos jelek arra mutatnak, mintha Washingtonban is az értekezlet kudarcától tartanának. Az amerikai külügyminiszteri értekezlet összehívásának bejelentését követő napokban az amerikai sajtó cikkei szerint az Egyesült Államok eghangú támogatást várt déli szomszédaitól a Kuba- ellenes teljes blokádhoz, és a Castro-ellenes katonai szankcióhoz. Az értekezlet megnyitására azonban megváltozott az amerikai sajtó hangja. A Washington Post and Times Herald például így ír: Nem szabad az értekezlettől olyan Kuba- ellenes katonai szankciókat várni, mint például a betörés, vagy a haditengerészeti blokád. A lap emlékeztet arra is, hogy a Kubával diplomáciai kapcsolatot fenntartó latin-amerikai országok nem hajlandók megszakítani kereskedelmi kapcsolataikat a szigetországgal. A MEREDITH- ÚG — legalább is egyelőre — lezárult: James Meredith 29 éves amerikai állampolgár hétfő reggel óta a Mississippi állambeli Oxford városka egyetemének rendes hallgatója. Az egész világon nagy feltűnést keltő hír két szempontból is érdekes. Egyrészt a 114 éves oxfordi Öle Miss Egyetemet eddig kizárólag fehérek látogathatták s ez az első eset, hogy néger diákot felvettek, másrészt pedig azért, mert az amerikai elnöknek tízezer katonát (a kisváros lakosságának kereken kétszeresét!) kellett kivezényelnie, hogy a néger diák átléphesse az egyetem kapuját. A déli fajgyűlölők terrorakciói valóságos ostromállapotot idéztek elő a városban, úgyhogy az amerikai kormány kénytelen volt erélyes kézzel rendet teremteni. Mint a hírügynökségi jelentésekből kitűnik, a hétfői nap aránylag nyugodtan telt el, tekintettel arra, hogy egész nap özönlöttek a katonák a kis Oxford városába, s keddre virradó éjszaka 39 embert letartóztattak. Közöttük van a hírhedt Edwin Walker, az amerikai hadsereg fasiszta érzelmeiről ismert volt vezérőrnagya, a vasárnapi diákroham szervezője és irányítója. Egyébként James Meredi thet minden lépésénél szövetségi rendőrök kísérik, mert többen megfenyegették. Az elmúlt években nem ez az első eset, amikor a fajgyűlölők nyíltan felléphetnek, hisz emlékezetes még a Little Rock-i iskolabotrány. Kennedy, amikor átvette az elnöki tisztséget, éppen ezért jónak látta kijelenteni, hogy megszüntet minden faji gyűlölködést, szavai azonban — mint az oxfordi események is bizonyítják — nem sokat jelentenek. De az oxfordi világbotrány messze túlmutat James Meredith ügyén, amire éles fényt vet Ross Barnett-nek, Mississippi állam kormányzójának az a nyilatkozata, amelyet az Egyesült Államok valameny- nyi rádió- és televízió-adója közvetített. Ismeretes, hogy a Meredith elleni gyűlölethadjárat értelmi szerzője Ross Barnett volt, aki hétfői nyilatkozatában szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy folytatja a harcot az integráció ellen. A vasárnapi véres összetűzésekért a washingtoni kormányra igyekezett hárítani a felelősséget, s továbbra is követelte, hogy Meredithet távolítsák el az egye temről, a rendfenntartó szövetségi csapatokat pedig vonják vissza Mississippi állambóL Ross Barnett azonban nem állt meg James Meredith ügyénél, hanem a jelenlegi amerikai politika ellen is fellépett, mert a szélsőjobboldali kormányzó Kennedy erőpolitikáját is kevésnek találja. „A szövetségi rendőrök nagyon is gyorsak voltak, amikor amerikai fiatalok ellen kellett harcolni — mondotta —, de rendkívül lassúak, ha Castróról van szó.” A Meredith-ügyben Ross Barnett is megpróbálta az erőpolitikát alkalmazni, de amint Castro mondotta nyilatkozatában, „a déli fajvédők órája 10 —15 évet késik. Azt tanácsoljuk a jenki szenátoroknak és kongresszusi tagoknak — folytatta Castro —, igazítsák órájukat a jelenhez. Ahhoz tud- niok kell azt is, hogy Kuba ellen nem lehet inváziót megkísérelni ...” De a Meredith-ügynek van egy másik tanulsága is. Az Egyesült Államok által oly sokat emlegetett „szabad világ” ismét bebizonyította, hogy a szép szavak milyen véres valóságot takarnak. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának nyilatkozata a Mississippi állambeli eseményekről New York, (TASZSZ). Az Egyesült Államok Kommunista Pártja nyilatkozatot tett közzé azokkal az eseményekkel kapcsolatban, amelyeket Mississippi állam fajüldözői az utóbbi napokban előidéztek. A kommunista párt megbélyegzi a fajüldöző hu ligánokat, s elítéli a kormány lassú, és határozatlan eljárását. — „Meredith néger diák ügye még nem ért véget — hangoztatja a nyilatkozat. — Ez nem egyedülálló, nem elszigetelt eset, hanem olyan ügy, amelyet nagyon komolyan kell vennie az amerikai demokráciának, s amely az egész amerikai népet és államot érinti. Az ügy nem fejeződhet be addig, amíg Meredithet, és minden más néger diákot nem vesznek fel fehér társaikkal egyenlő jogon az egyetemekre, amíg nem szavatolják biztonságukat és nem tisztelik emberi méltóságukat. Az ügy nem fejeződhet be addig, amíg Barnett kormányzó, Walker tábornok, vagy más fajüldözők és szélsőjobboldali elemek lázadásra, gyilkosságokra és terrorra uszíthatnak. Amíg erőszakos cselekményeket hajthatnak végre a néger nép és a demokratikus érzelmű fehér amerikaiak ellen, s amíg az Egyesült Államokban a legkisebb nyoma marad a négerüldözésnek.” Befejezésül a nyilatkozat felszólítja a demokratikus szervezeteket, követeljék az elnöktől, hogy vessen véget a Mississippi- állambeli fajüldözéseknek. Minden hazafias érd vegyen részt az nrszág problémáinak megoldásában — követeli az Algériai Kommunista Párt Párizs (MTI). Az Algériai Kommunista Párt lapja, az El Hurija, hétévi szünet után először jelent meg nyomtatásban. Larbi Buhali, a Központi Bizottság első titkára a lap vezércikkében kifejti a párt álláspontját a jelenlegi helyzetben. Megkezdődött a budapesti és megyei népművelők kétnapos tanácskozása A Művelődésügyi Minisztérium kedden a Kossuth Klubban a budapesti és megyei népművelők részére kétnapos tanácskozást rendezett. Dr. Hadnagy László művelődésügyi miniszterhelyettes ismertette a VIII. pártkongresszus irányelveiből a kulturális kérdésekkel foglalkozó téziseket. A miniszterhelyettes ezután arról szólt, hogy a népművelés a maga sajátos eszközeivel hogyan segítheti a mezőgazdasági szakismeretek bővítését, majd a községi művelődési otthonok munkájával foglalkozott. Dr. Hadnagy László előadását vita követte. A felelős vezetőknek figyelembe kell venniök az országos szervezetek építő javaslatait. Támo- gatniok kell a széles alapon nyugvó népi bizottságok megalakítását, igénybe kell venniök kezdeményezéseiket. Nagy feladatok állnak az algériai nép előtt, a neokolonializmus veszélye is súlyos, ilyen helyzetben semmilyen hazafias erőt sem szabad figyelmen kívül hagyni vagy elutasítani — hangoztatja a cikk. A továbbiakban rámutat: Algériának nem-kapitalista úton kell haladnia. Az országéoítés megköveteli, hogy az FLN kebelében támadt politikai ellentéteket reális alapon oldják meg. Feltétlenül szükséges, hogy a demokratikus erők tartalmában és céljaiban meghatározott program alapján közös imperialista-ellenes frontba tömörüljenek.
