Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-05 / 233. szám

Á Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén a földművelésügyi minisz­ter a mezőgazdasági munkák rhe- netéről, az élelmezésügyi minisz­ter a félvásárlás helyzetéről, a ko­hó- és gépipari miniszter a bmói, a könnyűipari miniszter a plov- divi nemzetközi vásárról számolt be a kormánynak. A kormány a beszámolókat tudomásul vette. A Minisztertanács az igazság­ügyminiszter előterjesztésére tör­vényerejű rendelet-tervezetet fo­gadott el a társadalmi bíráskodás fejlesztéséről és úgy határozott, hogy az Elnöki Tanács elé terjesz­ti, A Minisztertanács a Külügymi­nisztérium előterjesztése alapján meghatározta Magyarország 1963 évi hozzájárulását az ENSZ ki­bővített segélyprogramjához, va­lamint különleges alapjához, amely a gazdaságilag kevéssé fej­lett országok fejlődését segíti elő. A kormány előterjesztést tett az Elnöki Tanácsnak a nemzetközi főútvonalak építése tárgyában Genfben 1950 szeptemberében kelt nyilatkozathoz történő csat­lakozásról. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. A gépállomási traktorok fele kettős műszakban dolgozik Általánossá vált a gépek csoportos üzemeltetése A Földművelésügyi Miniszté­riumban összesítették a legújabb jelentéseket a kettős műszak szer­vezéséről, a gépállomások őszi szántás-vetési munkájáról. A gépállomások fennállása óta nem sikerült még olyan általá­nossá tenni a kettős műszakot, mint az elmúlt hetekben. Jelen­leg 7420 gépállomási traktor dol­gozik két műszakban, a szántó­géppark fele. Két héttel ezelőtt ez az arány még csak 35 száza­lékos volt. Várható, hogy a kettős műszak aránya a következő hetekben még tovább növekszik. Igen fontos, hogy a gépállomási vezetők a termelőszövetkezetekkel együtt­működve gondoskodjanak a se­gítőtársak megfelelő ellátásáról, szállást, meleg ételt, védőruhát biztosítsanak számukra. A nagyobb termelőszövetkeze­tekben már az elmúlt év őszén az állami gazdaságokhoz hason­lóan megszervezték a szántótrak- torök csoportos üzemelését. Az idén ez a módszer már általános volt. Térkép készül a megye öntevékeny művészeti csoportjairól A megye majd minden közsé­gében működik valamilyen ágban öntevékeny művészeti csoport. Az eddigi tapasztalatok szerint gyak­ran megoldatlan problémák me­rülnek fel a műsorok kiválasztá­sában, betanításában és a próbák, előadások módszereiben. Néha az is előfordul, hogy egy-egy tánc­csoport vagy énekkar működése megszűnik, mert nem tudják biz­tosítani a jártas szakvezetőt. A Tolna megyei Népművelési Tanácsadó ezeken a gondokon akar segíteni azzal, hogy szak- bizottságain keresztül feltérképezi a megye községedben működő ön­tevékeny művészeti csoportokat, s egyben azt is tisztázza: milyen segítséget igényelnek a működés jobbá, eredményesebbé tételéhez. A hosszabb időt igénybe vevő elemző munka végén az adatok alapján térképet készítenek a kó­rusokról, műkedvelő színjátszók­ról, tánccsoportokról, bábosokról s a népművészeti szakkörökről. A térkép és természetesen az össze­gyűlt adatok, tapasztalatok alap­ján nagyobb lehetőség nyílik ar­ra, hogy a tanácsadó gyorsabban és hatékonyabban nyújtson segít­séget az öntevékeny művészeti csoportoknak. A 240 fos törzsgárdából a télen 160-an tanulnak a Kanacsi Állami Gazdaságban A Kanacsi Állami Gazdaságban a gazdaság vezetősége és párt- szervezete nagy gondot fordít ar­ra, hogy állandó munkásai részt vegyenek valamilyen oktatásban. A gazdaságnak jelenleg hat ösz­töndíjasa van egyetemen és me­zőgazdasági technikumban. Most már valamennyien másodévesek. Ketten a Palánki Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikumban tanul­nak levelező oktatás keretében. Január-február hónap folyamán traktoros-továbbképző tanfolya­mot szervez a gazdaság a gépál­lomással közösen. A tanfolyamon a gazdaság huszonöt dolgozója vesz majd részt. Többen általá­nos iskolában tanulnak, a hete­dik-nyolcadik osztályt végzik. Cseresznyésen szőlészeti szaktan- folyamot indítottak. A különböző tömegszervezetek oktatási forrná-' in mintegy százan vesznek részt. A tanulás mellett a kulturális élet más ágai is fellendülőben vannak a Kanacsi Állami Gazda­ságban. összesen öt televíziós ve­vőkészüléke van a gazdaságnak, minden szálláson rádió, könyvek. Baracson, az egyik üzemegység­ben 18 tagú művészeti együttes működik, színjátszó és tánccso­port. A gazdaság központjában is van egy színjátszó együttes. A kulturális élet kanacsi vezetői el­határozták, hogy javasolják a MEDOSZ-nak, rendezzen évente, más szervekhez hasonlóan, állami gazdasági kulturális fesztivált. Baracson még az idén télen kí­sérletet tesznek szavalóestek ren­dezésére, amely alapja lehet majd a későbbiekben megalakuló iro­dalmi színpad működésének. II szövetségi politika jegyében Tan ácskozott a szekszárdi járási és városi pártértekezlet Csütörtökön reggel nyolc árakor kezdődött meg a szekszárdi járás kommunistáinak küldött- értekezlete a szekszárdi városi művelődési ház színháztermében. A tanácskozást Rúzsa János elvtárs, a Járási Pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Szabó Ferenc elvtársat, a Bátaszéki Búzakalász Tsz pártszervezetének küldöttét vá­lasztották meg az értekezlet elnökéül. A járási pártértekezlet elnökségében helyet foglalt Sándor József elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a K. B. osztályvezető­je, Soczó József elvtárs, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának első titkára, valamint az üze­mek, termelőszövetkezetek, hivatalok pártszerve­zeteinek küldöttei közül számosán. A mandátumvizsgáló-, a jelölő- és a szava­zatszedő bizottság megválasztása után Szabópál Antal elvtárs, a Szekszárdi Járási Pártbizottság első titkára ismertette a pártbizottság beszámo­lóját. A beszámoló A Magyar Szocialista Munkás­párt VII. kongresszusa azt a fel­adatot tűzte ki, hogy gyorsítsuk meg hazánkban a szocializmus építését, vezessük az egész dol­gozó parasztságot a második öt­éves terv időszakában a szocia­lizmus útjára, fejezzük be a szo­cializmus alapjainak lerakását. A szekszárdi járás kommunistái a pártonkívüliek bevonásával arra törekedlek, hogy a kongresszus és az 1959-ben megtartott járási és városi pártértekezlet határo­zatait végrehajtsák. Amikor a pártértekezleten szá­mot adunk az elmúlt három év­ben végzett munkáról, az elért eredményekről, azt is látnunk kell, hogy a VII. pártkongresz- szus határozataiból még sók min­den megyilúsításra vár. Ennek oka egyrészt, hogy a VII. párt- kongresszus határozatai nemcsak az elmúlt évekre szóltak, hanem hosszabb időre szabták meg fel­adatainkat. Másrészt munkánk­ban, tevékenységünkben voltak néha következetlenségek, gyenge­ségek, nem aknáztuk ki teljesen- a járás dolgozóinak tudatos, al­kotó tevékenységét, s a lehetősé­geket. Járásunk mezőgazdasági jelle­gű. Az összlakosság 55 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. A termelőszövetkezet tömeges szer­vezését 1959-ben kezdtük el, ami­kor még 26 tsz-ben 3750 család 28 769 katasztrális hold földön gazdálkodott. Jelenleg 33 tsz-ben 11 012 csa­lád, 80 904 hold földterület­nek a gazdája. Az átszerve­zés az önkéntesség lenini el­vének tiszteletben tartásával történt meg. Munkánkban sok segítséget adtak az üzemi munkások, a párttagok, a pártonkívüliek ezrei. A tsz-be lépett parasztság gon­dolkodásmódja sokat változott. A közösségben végzett munka so­rán a közös vagyon védelmében közelebb kerültek egymáshoz. A két testvéri osztály, a munkások és a parasztok kapcsolata is szo­rosabbá vált. A járás területén az elmúlt év­ben kilenc tsz jól, 17 közepesen, nyolc pedig gyengén zárt. Az idei évben kedvezőbbek a kilátá­sok, és elismeréssel adózunk azoknak, akik segítették a gyen­ge tsz-ek megszilárdítását. Ter­mésátlagaink a fejlett agrotechni­kai eljárások alkalmazásával év­ről évre növekedtek. Ezt igazol­ják a felvásárlási eredmények is. Addig, amíg 1959-ben 528 vagon kenyérgabonát, addig az idén 1240 vagon kenyérgabonát adtunk az államnak. Kedvezően alakult a kapások, az ipari növények, va­lamint a zöldségfélék termelése is. A kukorica 35,7 százalékát hib­rid-vetőmaggal vetettük, az öntö­zött terület pedig a három év alatt tízszeresére növekedett. Az eredmények mellett Szabó­pál elvtárs foglalkozott a hiá­nyosságokkal is. — Nem kielégítő a járás termelőszövetkezeteiben a szőlő- és a gyümölcstelepítés. Az állattenyésztésben is van javíta­nivaló — mondotta. — A tsz-ek eredményeinek alakulásában nagy szerepe van a gépesítésnek, amely 1957-hez viszonyítva 207 százalék­kal növekedett. Az egy traktor­egységre jutó szántóterület 148 hold. Az idei gabonábetakarítást részben a tsz-ek saját gépeivel, részben a gépállomások segítsé­gével 60 százalékban gépi erővel végeztük. A járás 33 termelőszövetkezete közül 29-ben vari pártszervezet. A pártszervezetek a párton kí­vüli aktivistákkal karöltve segí­tik a tsz megszilárdítását, örven­detesen javult a munkamorál, s az emberek megítélésében új köz­szellem alakult ki, új értékmérő: a közösség javára végzett munka. Ezután a VIII. pártkongresszus irányelveinek szellemében a fel­adatokat ismertette. Elsőnek jelölte meg a termés­hozamok növelését, a mező­gazdasági termékek olcsóbb előállítását. Foglalkozott a termelőszövetkeze­tek megszilárdításával, különös tekintettel a gyengén működő tsz-ekre. A feladatok között sú­lyának megfelelő helyet kapott a tudatformáló munka. A járás iparáról szólva a be­számoló elmondotta, hogy a helyi iparban a termelés növekedésének 61 százaléka a termelékenység emelkedésé­ből adódik. Fellendült az újí- tóinozgalom is. A helyi ipar­ban 143 beadott újításból 90- et vezettek be. Az újítások­kal járó megtakarítás 1 mil­lió 151 ezer forintot jelent. A termelékenység növekedéséhez hozzájárul az is, hogy az össz- beruházások több mint 50 száza­léka gépi beruházás volt. Az üze­mekben nőtt a szakemberek szá­(Folytatás a 3. oldalon) Két év alatt több mint 125 000 lakás épült hazánkban A statisztikusok összegezték az elmúlt két év nagyarányú lakás­építkezéseinek adatait, eredmé­nyeit. Az épített lakások nagysá­gát és felszerelését is vizsgáló számbavételből kitűnik, hogy 1960-ban 58 029, 1961-ben pedig 67 247 új otthon került tető alá. Érdekes, hogy a városok mindkét évben valamivel kevesebb új la­kást kaptak, mint a községek. Az új lakások adatai arról ta­núskodnak, hogy mind az állami,! mind a magánerőből épülő ottho­nok több kényelmet, kulturáltsá­got nyújtanak, mint a régebbiek. Jellemző erre, hogy 1960-ban és 1961-ben az elkészült lakások többsége — 57,3, illetve 57,9 száza­léka — két lakószobás volt. Az egyszobás lakások aránya 35 szá­zalék, a három, vagy több szobás otthonok aránya pedig 6,5—7 szá­zalék között mozgott. Az elmúlt évek villamosítási programjának eredményeként a petróleumlámpa nemcsak a váró- si, hanem az új falusi házakból is kiszorul. Az 1960-ban és 1981- ben tető alá került lakások, nya­ralók mintegy nyolcvan százalé­kába ugyanis bevezették a vil­lanyt. Brezsnyev és Tito közös közleményt írt alá Belgrád (TASZSZ). L. I. Brezs- nyev, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke és J. Broz Tito, a Jugoszláv Szövetsé­gi Népköztársaság elnöke szerdán Belgrádban közös közleményt írt alá L. I. Brezsnyevnek, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­ge elnökének a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaságban tett hiva­talos látogatásáról. A közlemény aláírása után J; Broz Tito elnök átnyújtotta L. I. Brezsnyevnek, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnöksége elnöké­nek a jugoszláv nagy csillag ér­demrendet a jugoszláv és a szov­jet nép közötti barátság megerősí­tésében szerzett érdemeinek elis­meréséül. Brezsnyev távirata Dobi Istvánhoz Dobi István elvtársnak, a Ma- népnek. Boldogságot és újabb si­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének. Hazatérőben elhaladva gyö­nyörű országuk területe fölött, megragadom ag alkalmat, hogy ismét baráti üdvözletemet küld- jem önnek és a testvéri magyar kereket kívánok a szocializmus építésében, a világbékéért foly­tatott harcban. L. Brezsnyev Az IL—18-as fedélzetén. 1962. október 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom