Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-05 / 233. szám

fOLNA MEGYEI NEPÜJSAÖ 1962. október 5. A Szovjetunió és Jugoszlávia továbbra is síkraszáli azért, begy valamennyi állam a békés együttélés politikáját folytassa Szovjet-jugoszláv közös nyilatkozat Leonyid Brezsnyev jugoszláviai látogatásáról Belgrád (TASZSZ). Mint már jelentettük, Leonyid Brezsnyev- nek, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnöksége elnökének jugo­szláviai látogatása véget ért. A látogatásról közös közleményt ad­tak ki, amelyet Brezsnyev és Ti­to elnök írt alá szerdán. A közlemény többek között hangsúlyozza, a Szovjetunió és Jugoszlávia síkraszáli azért, hogy valamennyi állam a békés együtt­élés politikáját folytassa, s kife­jezi azt az elhatározottságát, hogy továbbra is tántoríthatatlanul küzd valamennyi vitás nem­zetközi kérdés tárgyalások útján történő rendezéséért. — A világbéke biztosításának és az emberiség sokoldalú fejlő­désének legfontosabb eszköze — hangoztatja a közlemény — az ál­talános és teljes leszerelésről szó­ló egyezmény mielőbbi megköté­se, az ENSZ-közgyűlés 16. ülés­szakán elfogadott — az „általá­nos és teljes leszerelésről'’ szóló — határozat alapján. A közlemény aláíróinak véle­ménye szerint eljött az ideje an­nak, hogy megszűnjék a fegyver­kezési hajsza, amely állandóan ve­szélyezteti a világbékét és a né­pek biztonságát. Népeik akaratát kifejezve a nyilatkozat aláírói megerősítik azt az elhatározottságukat, hogy a világ békeszerető erőivel együtt törekedni fognak vala­mennyi nukleáris fegyver- kísérlet halogatás nélküli be­tiltására. Ezzel összefüggésben a felek úgy vélik, hogy az a javaslat, ame­lyet az ENSZ-bizottságban részt vevő semleges országok terjesztet­tek elő, reális és elfogadható ala­pul szolgál az e kérdésben meg­kötendő egyezményhez. A közös közlemény, rámutat, rég megérett annak szükségessé­ge, hogy véget vessenek a máso­dik világháború maradványainak, aláírják a német békeszerződést és Rendezzék a nyugat-berlini helyzetet. Ez megfelelne az euró­pai biztonság érdekeinek, s hoz­zájárulna a világbéke megszilár­dításához. A Szovjetunió és Jugoszlávia úgy véli, hogy a német békeszer­ződéssel összefüggő kérdések meg­oldásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a Németországban ki­alakult reális helyzetet, a két szuverén német állam létét. A közös közleményben Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa Elnökségének elnöke és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, hangsúlyozva, hogy országaik hű­ségesek az ENSZ-alapokmány el­veihez, megelégedéssel állapítják meg, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete egyre átfogóbbá válik annak következtében, hogy gya­rapodik a tagállamok száma. Ugyanakkor tűrhetetlennek tart­ják, hogy a Kínai Népköztársa­ság még mindig nem foglalta el törvényes helyét a világszervezet­ben. Szükségesnek tartják az ENSZ tökéletesítését, tevékenységé­nek hatásosabbá tételét. A közlemény aláírói üdvözlik azt a tényt, hogy a gyarmati vi­szonyok széthullásának meggyor­sulása következtében sok új tag került az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A Szovjetunió és Jugoszlávia más békeszerető országokkal együtt határozottan síkraszáli a gyarmati rendszer teljes és mielőbbi felszámolásáért és azért, hogy sokoldalú segítsé­get nyújtsanak az önálló fejlődés útjára lépett népeknek nemzet- gazdaságuk és szuverénitásuk megszilárdításában. A gyengén fejlett országok gaz­dasági fejlődésének meggyorsulá­sa elsőrendű jelentőségű önálló­ságuk megszilárdítása és fejlődé­sük szempontjából, s jelentős kben elősegíti a béke kon- cióját az egész világon. Ez- sszefüggésben a nyilatkozat hangsúlyozza egy, az ENSZ keretében összehí­vandó gazdasági világértekez­let jelentőségét. mint azt a fejlődő országok kai­rói értekezletén, valamint a gaz­dasági és szociális tanács leg­utóbbi genfi ülésszakán is java­solták. Hangsúlyozza a nyilatkozat, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti viszonya és sokoldalú együttműködése megfelel mindkét ország érdekeinek és népei törekvéseinek, egyide­jűleg jelentős hozzájárulás a béke megőrzéséhez, s a nemzetközi együttműködéshez általában. A közlemény megelé­gedéssel állapítja meg azt is, hogy az utóbbi időben jelentős ered­ményeket értek el ezen az úton, de kedvező feltételek, s haráti kölcsönös érdekek is fűződnek ahhoz, hogy tovább bővítsék a két ország gazdasági, politikai, tu­dományos, kulturális és egyéb­fajta együttműködését. Véget ért az Amerikai Államok Szervezetének értekezlete Az USA újabb intézkedésekre készül a Kubával kereskedő országok ellen Szerdán Washingtonban az Egyesült Államok részéről kifej­tett minden eddiginél erősebb nyomás jegyében véget ért az Amerikai Államok Szervezetének kétnapos, úgynevezett „titkos ta­nácskozása”. Rusk külügyminisz­ter a záróülésen nyilatkozat-ter­vezetet terjesztett a résztvevők elé, amelyet négyórás, kemény vita után az éjszakai órákban több módosítással el is fogadtak. A nyilatkozat megismétli azt a képtelen washingtoni állítást, amely szerint Kína és a Szov­jetunió Kubát „a kommunista be­hatolás fegyveres támaszpontjává akarja változtatni”, majd álta­lános formában arról beszél, hogy „növelni kell a nyugati fél­teke biztonságát az agresszió minden formájával szemben”. Washingtonban szerdán beje­lentették, hogy az Egyesült Álla­mok újból felszólította a nyugat- európai országokat, ne szállítsa­nak Kubának kereskedelmi cik­keket és hadianyagokat. Az Egye­i i it » II $ Értesítés! Az ügyintézés meggyorsítása és ügyfeleink kényelme ér­dekében 1962. október 1-től kezdődően megyei igazgatóságaink hatáskörébe utaltuk az összes vagyonbiztosítási, valamint az állami autó- és állami tűz- és betöréskárok rendezését A biztosítások számának állandó növekedése indokolja azt az intézkedést, amelynek következtében a kárrendezés y gyorsabbá és egyszerűbbé válik, a károsultak hamarabb jut- W hatnak az őket megillető kártérítési összeghez. ijí Felkérjük ügyfeleinket, hogy a fenti biztosítások körébe * tartozó káraikat közvetlenül megyei igazgatóságunkhoz je­lentsék be. k í k ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ (8). sült Államok szövetségeseinek képviselőit a washingtoni külügy­minisztériumba rendelték, ahol közölték velük, hogy az Egyesült Államok új intézkedéseket tervez a kubai kereskedelem korlátozá­sára. A tervezett intézkedések kö­zött van az is, hogy az USA el­zárja kikötőit az olyan hajók elől, amelyek „stratégiai cikkeket” szállítanak a szigetországba. Otto Krag dán miniszterelnök a parlamentben kérdésekre vála­szolva kijelentette, Dánia nem hajlandó beszüntetni a Kubával folytatott kereskedelmet. ____ D orticos kubai elnök New-Yorkba érkezett New York (MTI). Osvaldo Dor­ticos, a Kubai Köztársaság elnö­ke szerdán magyar idő szerint 20 óra 30 perckor New Yorkba érke­zett, hogy részt vegyen az ENSZ- közgyűlés ülésén. Az elnököt út­jára elkísérte Raul Roa kubai külügyminiszter is. Dorticos elnök előzetes értesü­lések szerint hétfőn délelőtt mond beszédet az ENSZ közgyűlésén. A felszólalást óriási érdeklődés elő­zi meg. A hétfői nap másik nagy eseménye Algéria ünnepélyes fel­vétele lesz az ENSZ-be. A hétfő délutáni közgyűlésen jelen lesz és felszólal majd Ben Bella al­gériai miniszterelnök, valamint Couve de Murville francia kül­ügyminiszter is. A Dél-Rhodesiában betiltott Zimbabwe afrikai népi unió üze­netet intézett a közgyűlés gyám­sági tanácsához. Az üzenet fel­szólítja a gyámsági tanácsot, gya­koroljon nyomást az angol kor­mányra annak érdekében, hogy függessze fel a jelenlegi alkot­mányt. A dél-rhodesiai fehér ki­sebbség — hangoztatja az üzenet — nem hajlandó semmiféle vál­toztatást hozni, hacsak külső erő nem kényszeríti erre. Gromiko szovjet külügyminisz­ter szerdán New Yorkban vacso­rát adott Osvaldo Dorticos kubai köztársasági elnök tiszteletére, melyen megjelent Raul Roa, a Kubai Köztársaság külügyminisz­tere is. Schirra kitűnően viselte el ax űrutaxás fáradalmait Honolulu (MTI). Szerdán a Kearsarge amerikai repülőgép- anyahajó fedélzetére emelték a Sigma—7. űrhajót, amelyben Walter Schirra, az amerikai ten­gerészet kapitánya 9 óra és 13 perc alatt hatszor kerülte meg a Földet. A legfrissebb hírek szerint a repülőgépanyahajón az orvosok megvizsgálták az űrhajóst, s megállapították. »olyan erős, mint egy medve«. Schirra ki­tűnően érzi magát, s kijelentette: »Oly boldog vagyok, mint egy pacsirta«. Utazása alatt egy kiló nyolcvan dekát fogyott az űr­hajós. Kennedy elnök az űrutazás si­keres befejezése után beszélgetést folytatott Schirrával, aki ekkor még az űrkabinban tartózkodott. Az elnök gratulált neki, s útját »ragyogó teljesítménynek« nevez­te. Kennedy végül kijelentette, reméli, hamarosan találkozik Schirrával. Schirra űrrepülése folyt le eddig a legsimábban az amerikai kísérletek között, csak az első fordulat idején okozott némi zavart az űröltözék túlme- legedése, amit azonban sikerült megszüntetni. Glenn és Carpen­ter amerikai űrhajósok útja so­rán sokkal több zavar volt. Az űrhajózási hivatal vezetői közölték, hogy a program követ, kező lépése jövőre 24 órás, 18 fordulatos űrutazás lesz. Schirra a Kearsarge repülőgép- anyahajón három és fél órás or­vosi vizsgálat után megvacsorá­zott, majd aludni tért kabinjába, amelyet különben rendszerint egy tengernagy használ. Az űr­hajós előre láthatólag két, vagy három napig marad a hajó fedél­zetén, ahol további orvosi vizsgá­latoknak vetik alá, s itt számol be a szakértőknek utazása tapasz­talatairól is. A jelentések sze­rint Schirra, aki az utazás 9 órá­jából 99 percet »szabad repülés­ben«, vagyis az űrhajó térbeli helyzetét stabilizáló berendezések kikapcsolásával tett meg, az üzem­anyag nyolcvan százalékát meg­takarította. A kísérlet egyik fő célja éppen az volt, hogy az üzemanyag-takarékosság módjait megállapítsa, mivel a jövőre ter­vezett 24 órás űrrepülést a je­lenlegi méretű amerikai űrhajó­val csak akkor tudják végrehaj­tani, ha biztosítani lehet az üzemanyagfogyasztás korlátozá­sát, Az újabb amerikai űrkísérlet­ről a hírügynökségek jelentése szerint az egész világsajtó vezető helyen számolt be. A párizsi la­pok első oldalon számoltak be út­járól, viszont Londonban csak szerényebb helyet kaptak az új­ságokban. A szovjet lapok több­sége közölte az űrhajós fényképét is. Érdekes megemlíteni, hogy New York-ban az újságok csak az első oldal alján számoltak be Schirra repüléséről: a nap fő­szenzációja a kazánrobbanás volt, amely egy telefon-cég épületében 21 embert ölt meg. Kovács Imrét HAZAFELE XXI. — No igen. Csakhogy én nem is erre gondolok. — Na és mit akarsz ebből ki­hozni, azt mondd már? — Hát egyebet nem, csak any- nyit, hogy az embernek nem pénzt kell gyűjteni az életben. — Hát mit? — Becsületet, egykomám, be- valahogy lenyelte a szavakat, így csületet. Mert az olyan valami, hát csak legyintett egyet. hogy mennél többet oszt szét az — Lakik Pesten egy ismerős ember belőle, annál több marad öregember, nem messze a mun- neki. Megint hallgattak egy sort. ... . , , _ Majd pedig újfent Csányi szólott, így kezdte, mm^^em^ Feljött akit péter látott ilyen beszédes állapotban, amióta is­meri. •— Az a baj, hogy ott nincs az embernek se kutyája, se macská­ja. Tudod, sokszor gondoltam arra, hogy a fene egye meg, ott­hagyom az egészet. Hátha jobban — Hát igazán nem tudom, mire kásszállástól, sokszor beszélgetek gondolsz, hallod. vele- Azt mondja, valamikor o is . , , . , . . így kezdte, mint en. Feljött Arra, hogy jo lenne kedvve vi(j^kröl, hogy megcsinálja sze- csmálm amit csinálok Azt, hogy rencséjét Felfogadta aztán inas­szeressek dolgozni, valami olyan nak egy kalapösmester. Heti fize_ munkát, ha találnék, amit nem tége négy krajcár volt> meg a unnék meg soha. koszt. Azt állítja az öreg, hogy ő — Hát ezt a pesti munkahelye- azt a négy krajcárt minden hé­det is meguntad? ten beletette egy kis zacskóba, — Meg én pajtás, meg bizony, amit a nyakába kötve hordott. ... , - . . , De nehogy elmondd ezt valaki- így rakta félre a keresetét hétről s-kerülne az élet, ha minden este- - .... . hazamehetnek. De elmenni ott­honról könnyű, hanem visszata­lálni! — Ha jól értem, akkor te szíve­sebben maradnál idehaza most is. — Jól érted. Ne félj, csak ad- még nának minden hónapban fizetést — kevéssel is beérném — bizony, hogy itthon maradnék. — Hát becsületes éppen Pesten nek. hétre, amíg csak fel nem szaba­— Valami cél kell az ember dította a mester. Addigra össze- életében. Azt mondják az okosok, Syölt neki annyi, mert ha egy- az a boldog ember, aki élet szer-egyszer házhoz vitte az árut, hivatást lát maga előtt. Aki érzi, borravalót is kapott , hogy tu- hogy őrá szükség van a világon. ^ott volna venni maganak egy Ha azt látja, hogy valakinek, öltözet ruhát, csizmát de vagy valakiknek kell az, hogy ő baranybeleses télikabátot is Azt éljen. Van ilyen valaki a te ele­mondja, hogy hiába volt ott a pénz, ő nem vett belőle semmit hanem váltott egy takarékbetét- ;s lehetsz. — Igen, persze, hogy lehetek. tedben? _Péter könyvet, azontúl arra rakta be a Issza is kesett, egyre kesett. Csak ^nzt öt év múlva saját műhelvt nagyfokára hallatszott aztan, e ny^0^ tíz év múlva segédje volt, úgy, mintha tudj isten, milyen az^n házat vett Mátyásföldön, messziről jönne a hangja. majd hozzá gyümölcsöst. Eltelt — Hát ha jól utána gondolok, harminc-negyven év, aztán amije most a magamfajta ember. Úgy csak egy valaki van az életben, volt neki, szétosztotta a gyerekei- érzem, valaki lehetnék, ha meg­akinek szüksége van rám. Tudod nek. s most örül, vénségére, ha fognám a teli zsákot. Szakmát is ki? Anyám. egyik-másik ad neki egy pakli tanulhatnék. És mégis csak Akart mondani még valamit, de dohányra valót. anyám mellett lennék. — De tudod, itthon valahogy jobban szem előtt van az ember. — Itthon mintha többet érne

Next

/
Oldalképek
Tartalom