Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

2 fÖLNA MEGYEI ftEPÜJSAG 1965. október 2, Péter János beszéde az ENSZ-közgyűlés általános vitájában Brezsnyev jugoszláviai látogatása (Folytatás az 1. oldalról) Ebben a tekintetben a szavak nem sokat érnek, a tettek viszont önmagukért beszélnek. Itt úgy­nevezett kényes kérdéshez érke­zem. A magyar—amerikai kap­csolatokra vonatkozó igen konk­rét és közvetlen tapasztalatok alapján jól tudom, hogyan tud­nak az Egyesült Államok hivata­los szervei, legalábbis látszólag, legyőzhetetlen nehézségeket tá­masztani a minimális kölcsönös bizalmon alapuló normális kap­csolatok útjába. — Ez év szeptember 13-án az amerikai külügyminisztérium egyik államtitkára a képviselő­ház külügyi bizottságának euró­pai albizottsága előtt jelentést tett az Egyesült Államok kelet­európai politikájáról. Nem kívá­nom részletezni, ennek a jelen­tésnek a fő vonalát, amely pe­dig világosan mutatja, hogy az amerikai politika irányítói mi­lyen módon szeretnék a szocia­lista országokkal fennálló kap­csolataikat felhasználni ezeknek az államoknak a rendszere és törvényes rendje ellen, bár ta­nulságos volna a jelentésnek ezeket a vonatkozásait is ele­mezni. Most csupán egy monda­tot idézek belőle: „Bár Lengyel- országgal való kapcsolatainkban értünk el haladást, eddig csak minimális érintkezésre kénysze­rítettek bennünket olyan orszá­gokban, mint Csehszlovákia, míg Magyarországon a kormány­nyal, vagy a kormányon át való kapcsolattartás hatékony tervé­nek kialakítását hátráltatja az ENSZ-ben tárgyalt magyar kér­dés, amely miatt viszonyunk zsákutcába került”. Ennek a nyilatkozatnak az alapján joggal hihetnék, hogy az Egyesült Államok hathatósan fejleszteni kívánja kapcsolatait a magyar kormánnyal. Az elmúlt hónapokban valóban volt is né­mi fejlődés ezen a téren. Ennek a nyilatkozatnak az alapján azt is hihetnők, hogy az Egyesült Államok zsákutcában érzi ma­gát, amelyből szeretne kitörni. De aki tudja, hogy az Egyesült Államok miként javasolta ismét napirendre az úgynevezett ma­gyar kérdést, az látja, hogy ez circulus vitiosus. Az Egyesült Államok fődele­gátusa — folytatta Péter János, — a Szovjetunió küldöttségének az általános vitában elhangzott felszólalása után ezekkel a sza­vakkal állt elő: „A 17. ülésszak józan szakasza a 4. napon véget ért”. Neki mindenkinél jobban kell tudnia, hogy bizonyos érte­lemben a 17. ülésszak józan sza­kasza már jóval megkezdése előtt végétért. Az Egyesült Álla­mok küldöttsége augusztus 17-én terjesztette be javaslatát az úgy­nevezett magyar kérdésről. És milyen előzmények után? Az Egyesült Államok hivatalos szervei mind Washingtonban, mind Budapesten állandó érint­kezésben voltak magyar hivata­los személyekkel, hogy keressék a módját a kölcsönös kapcsola­tok fejlesztésének. Azt a benyo­mást keltették, mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy meggyőzzenek bennünket: nem kívánnak beavatkozni Magyar- ország belügyeibe. — A kép azután hirtelen meg­változott. Köztudomású, hogy meghívásomra az ENSZ főtitkára mindkét fél számára megfelelő időpontban Magyarországra szán­dékozik utazni. Ki kell jelente­nem, hogy a főtitkár egészen vi­lágosan leszögezte elvi álláspont­ját és sohasem szabott feltételt tervezett látogatásához. Az ő ja­vaslatára megegyeztünk, hogy a látogatásra nem kerül sor a je­lenlegi ülésszak előtt, hanem valamikor később, kölcsönösen elfogadható időpontban. Ezután azonban amerikai forrásokból hír érkezett hozzánk arról, hogy a főtitkár zsúfolt programja el­lenére is eljönne Magyarországra a mostani közgyűlés előtt, ha mi hajlandók lennénk az Egyesült Államok bizonyos követeléseit teljesíteni. Mi azonban az ENSZ ügyvezető főtitkárát hívtuk meg, és ehhez a meghíváshoz harma­dik félnek semmi köze sincs. Ennek a kétszínű politikának a szomorú és sajnálatos tapasz­talatai, amelyek az államközi kapcsolatok bizonyos vonalán is észlelhetők, rávilágítanak egy ál­talánosabb és sokkal jelentősebb problémára: a különböző társa­dalmi rendszerekben élő és kü­lönböző történelmi háttérrel ren­delkező nemzetek békés egymás mellett élése alapelvei kialakítá­sának szükségességére. A bizalom légkörének meg­teremtése érdekében ki kell küszöbölni mindenféle kettős játékot és érvényre kell jut­tatni az együttélés elveinek következetes megtartását. A következetesség hiányai, ami egyes nyugati politikusok részé­ről sok válságos helyzetben meg­nyilvánul, több tekintetben ve­szélyezteti az eredményes hala­dást. Péter János ezt néhány konk­rét példával bizonyította. A többi között beszélt a dél-vietnami ka­tonai beavatkozásról és hang­súlyozta, hogy Kuba esete még világosabban megmutatja, meny­nyire reménytelen dolog egyelőre korrekt tárgyalásokon alapuló megegyezést várni az Egyesült Államoktól. Péter János ezután hangoz­tatta, hogy a nyugati hatalmak készsége a békés egymás mellett élés­re meggyőzőbb lenne, ha ők maguk ésszerű javaslatokat tennének a vitás problémák megoldására, akár saját kez­deményezésükből, akár vá­laszul a más kormányok ál­tal tett javaslatokra. A magyar külügyminiszter itt. megemlítette, hogy Lengyelország más szocialista államokkal együtt Közép-Európában atommentes övezet kiépítését javasolta, a var­sói szerződés szervezete pedig megnemtámadási paktumot ja­vasolt a NATO-hatalmakríak, a Nyugat azonban semmiféle konst­ruktív választ nem adott. Német­ország és Nyugat-Berlin kérdésé­ben a Német Demokratikus Köz­társaság a Szovjetunióval és más szocialista országokkal egyetem­ben, ésszerű és reális rendezést javasolt a második világháború bizonyos maradványainak eltávo­lítására. A Nyugat azonban sem­miféle reális ellenjavaslatot nem tett. Péter János hangsúlyozta: a ma­gyar delegáció szeretné remélni, hogy a Szovjetuniónak a jelenlegi ülésszakon beterjesztett kez­deményezései új és termé­keny lehetőségeket teremte­nek az általános és teljes le­szerelésről újra kezdődő tár­gyalásokhoz. Oxford (MTI). Vasárnap este súlyos zavargásokra került sor Mississippi állam Oxford nevű városkájának egyeteménél, aho­va az Egyesült Államok szövetsé­gi bíróságának döntése ellenére mindeddig nem vették fel James Meredith 29 éves négert, az ame­rikai légierő veteránját. Kennedy elnök este 10 perces beszédben fordult az országhoz. Beszéde végén az elnök közvet­lenül az Oxford városbeli Öle Miss egyetem diákjaihoz fordult, s felhívta őket, mutassák meg, hogy hazafiak és a faji integrá­ció hívei. A világ és az ország szeme rajtuk van — fejezte be beszédét az elnök. Az egyetem diákjai azonban egyáltalán nem respektálták az Miután sok delegáció üdvözölte a nyolc semleges hatalom javas­latait az összes nukleáris fegy­verkísérlet beszüntetésére, re­mény lehet arra, hogy a meggyő­ző érvek hatására a nyugati ha­talmak elfogadják azokat a sür­gető megegyezés alapjául. Kije­lentette, hogy az ENSZ-ben az utóbbi időben kétségtelenül némi javulás mutatkozik az általános légkör és a nemzetközi kapcsola­tok alakítása tekintetében. A kül­ügyminiszter példaképpen hozta fel a nyugat-iriáni kérdés meg­oldását, rámutatott azonban, hogy az ENSZ egyetemességéről nem lehet szó, amíg a Kínai Népköztársaság küldöttségét távol tartják a világszerve­zettől. Az ENSZ működésének javulá­sa bizonyos mértékig abban is mutatkozik, ahogyan a Magyar- ország elleni hidegháborús táma­dás kísérletét fogadták a közgyű­lésen. A közgyűlés összetételén kívül a javulás fő forrása bizo­nyára abban rejlik, hogy a Ma­gyarország életéről szóló meg­győző hírek ellensúlyozzák az el­lenünk kitalált korábbi rágalma­kat. — Sok olyan delegátus van eb­ben a teremben, akinek nagy ta­pasztalata van kormányzási, ál­lamvezetési ügyekben — mondot­ta Péter János. — így megérte­nek engem, amikor azt mondom: olyan eredményeket, amilye­nekkel ma Magyarország ren­delkezik, nem lehet elérni a nép nagy tömegeinek teljes részvétele és támogatása nél­kül. Jelenleg a Magyar Szocialista Munkáspárt új kongresszusára ké szül. A kongresszus összefoglalja majd az eddig elért eredménye­ket és az egész néppel megta­nácskozza a további fejlődés ter- ,veit. _ így tehát az eddiginél is jobb hírek érkeznek, majd a ma­gyarországi tényleges helyzetről. A nemzetközi politikát illetően a kongresszus előkészítésének irányelvei kimondják: a magyar külpolitikát a békés egymás mel­lett élés elve vezérli. Még benső­ségesebb viszonyra törekszünk azokkal az országokkal, amelyek­kel kapcsolataink barátiak; ba­rátivá akarjuk fejleszteni kap­csolatainkat azokkal az országok­kal, amelyekkel viszonyunk nor­mális és korrekt; amelyekkel pe­dig nem kielégítő, vagy rossz a viszonyunk, normális kapcsola­tokra törekszünk. Ezeknek a konstruktív külpoli­tikai célóknak a megvalósításá­ban a közgyűlés mostani üléssza­ka sokat segíthet delegációnknak — mondta Péter János, aki be­fejezésül üdvözölte a közgyűlés elnökét megválasztása alkalmá­ból és azt a reményét fejezte ki, hogy az elnök működése hozzá­járul majd a nemzetközi kapcso­latok megerősödéséhez. elnöki felszólítást, s pontosan ak­kor, amikor Kennedy, beszélni kezdett, megtámadták a szövet­ségi rendőrség egységeit. A mintegy ezerfőnyi rohamozó tömeget végül sikerült visszaszorí tani. A tömegből több lövést ad­tak le, s ezeknek két halálos és több sebesült áldozata volt. Éle­tét vesztette Paul Guihard, az AFP francia hírügynökség és a londoni Daily Sketch tudósítója, akinek hátába lőttek, valamint Ray Gunter, egy 23 éves oxfordi lakos. Megerősítetlen hírek sze­rint egy diáklányt is lelőttek, és egy egyetemi tanár szívroham ál­dozata lett. A helyi kórházban több sebesültet ápolnak, köztük négy szövetségi rendőrt. Megsebe­sült az AP amerikai hírügynök­ség egyik tudósítója is. *— mint a szovjet és a jugo­szláv sajtó egyaránt megálla­pítja — fontos határkő a két nép barátságában, s újabb szé­les távlatokat nyit a két test­véri ország közötti együttmű­ködés és barátság megerősödé­sében. Az Izvesztyija külön- tudósítója, Matvejev kiemeli, hogy a szovjet vendégeket Ju­goszláviában mindenütt úgy fogadták, mint kedves baráto­kat, s ennek nagy jelentősége van a szovjet—jugoszláv kap­csolatok továbhi javulása szem­pontjából. Ugyanakkor a ma­gas szovjet vendég iránt Jugo­szláviában tanúsított szívélyes és meleg fogadtatás ingerültsé­get és idegességet vált ki az amerikai és a nyugatnémet saj­tó bizonyos részében — írja Matvejev —, azokban a körök­ben, amelyekben nyíltan be­szélnek arról, hogy szeretnének viszályt kelteni a Szovjetunió és Jugoszlávia között. Az amerikai körök rögtön éle­sen reagáltak a jugoszláviai eseményekre, s az Egyesült Ál­lamok képviselőháza és szená­tusa egyesített bizottságának döntése értelmében megszüntet­ték a legnagyobb kedvezmény alkalmazásának elvét a jugo­szláv—amerikai külkereskedel­mi gyakorlatban. A Borba a döntéssel kapcsolatban hang­súlyozza: természetesen Ameri­ka felelős fórumainak ügye, hogy kinek és hogyan nyújta­nak segélyt, de senkinek sincs joga ahhoz, hogy más országok­kal szemben megkülönböztető intézkedésekhez folyamodjék. Népünk számára — írja a Bor­ba — felfoghatatlan, hogy az ilyesfajta gazdasági és politi­kai diszkriminációból milyen Peking (Uj Kína). A Kínai Nép- köztársaság megalakulásának 13. évfordulója alkalmából az ország fővárosában nagyszabású ünnepi felvonulást tartottak, amelyen mintegy félmillióan vettek részt. A hagyományos és rendkívül szí­nes eseményt a tribünről végig­Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára, minisz­terelnök és Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke üdvözlő táv­iratot küldött Mao Ce-tung-nak, Liu Sao-csi-nek, Csu Te-nek és Csou En-laj-nak a Kínai Nép- köztársaság megalakulásának 13. évfordulója alkalmából. haszon származhat. Ez a döntés természetesen komolyan érinti a jugoszláv—amerikai politikai viszonyokat is. Ugyanakkor Nyugat-Német- országban is aggodalmat keltett a szovjet—jugoszláv viszony tiszta légköre, s a nyugatnémet sajtó már arról is ír, hogy a szovjet—jugoszláv barátság Nyugat-Németország rovására fejlődik. Miért fogadják az imperialis­ta politikusok olyan rosszul és idegesen a Szovjetunió és Ju­goszlávia jó kapcsolatait? — te­szi fel a kérdést az Izvesztyija kommentárja. Világos — foly­tatja a moszkvai lap —, hogy ezek az urak mindent a saját 1 mértékükkel mérnek. Ha ők „barátságról” beszélnek, akkor rögtön fenyegetni kezdenek, képtelenek megérteni a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében munkálkodó egyen­rangú országok együttműködé­sét és önzetlen barátságát. A Szovjetunió, amikor J ugoszlá- viával fenntartott jó kapcso­latainak további fejlődését kí­vánja, magától értetődően nem törekszik arra, hogy más orszá­gokkal megromoljanak kapcso­latai. Az Egyesült Államok agresz- szív köreinek és NATO-partne- reinek azonban éppen ez nem tetszik. Mert, mint a belgrádi Politika kiemeli, Leonyid Brezs­nyev jugoszláviai látogatása újabb tüntető megnyilvánulása az erősödő jugoszláv—szovjet kapcsolatoknak. Ez pedig, va­lamint a két ország közötti együttműködés, kapcsolataik további fejlődése, elősegíti az általános béke megerősödését is. nézte Mao Ce-tung, a kommunis­ta párt Központi Bizottságának elnöke, Liu Sao-csi, a Kínai Nép- köztársaság elnöke, Csu Te, a kí­nai országos népi gyűlés állandó bizottságának elnöke, Csou En- laj, az államtanács elnöke és má­zott hangsúlyozza: a Szovjetunió népei, mint a szemük világát, úgy óvják a szovjet—kínai ba­rátságot, a szocialista tábor egy­ségét és összeforrottságát, amely a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus szi­lárd elvi alapjaira épült és amely új győzelmek záloga az imperia­lizmus és kolonializmus ellen, a békéért es békés együttélésért, a szocializmus és kommunizmus tel- Az üdvözlő távirat egyebek kö- I jes diadaláért vívott harcban. Értesítés! Az ügyintézés meggyorsítása és ügyfeleink kényelme ér dekében 1962. október 1-től kezdődően megyei igazgatóságaink hatáskörébe utaltuk az összes vagyonbiztosítási, valamint az állami autó- és állami tűz- és betöréskárok rendezését A biztosítások számának állandó növekedése indokolj:, azt az intézkedést, amelynpk következtében a kárrendezés gyorsabbá és egyszerűbbé válik, a károsultak hamarabb jut­hatnak az őket megillető kártérítési összeghez. Felkérjük ügyfeleinket, hogy a fenti biztosítások körébe tartozó káraikat közvetlenül megyei igazgatóságunkhoz je­lentsék be. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ (3) Halálos áldozatokat követelt az újabb „Észak—Dél válság“ Mississippi államban Diákroham a szövetségi rendőrség ellen Ünnepi felvonulás Pekingben a Kínai Népköztársaság megalakulásának 13. évfordulóján sok. Hruscsov és Brezsnyev üdvözlete kínai vezetőkhöz

Next

/
Oldalképek
Tartalom