Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-26 / 225. szám
1962. szeptember 26. TOLNA MEGYEI NEPtJSAG 3 Egy délelőtt a tamási sajt üzemben Az üzembe érkező napi 26-—2 7 ezer liter tejnek csak kis részét szállítja az üzem pasztőrözés után az üzletekbe. a többiből sajtot készít. Pasztőrözés után a tej 3000 literes tartályokba kerül, ahol a sajtfajtától függően különböző a feldolgozási idő. Felvételünkön Bakó József üzemvezető a savanyo- dás ellenőrzésére próbát vesz a kádakból. A feldolgozási idő után a kád alján összegyűlt, nagy víztartalommal rendelkező sajtot formákba teszik, amelyek présekbe kerülnek, ezt a munkát végzi László János és Csoknyai György. A sajt préselése 16—18 óráig tart, és a préselés első időszakában a sajtot félóránként forgatják. Képünkön Iláksi György és László János a negyven kilós exportra kerülő Pannónia sajtok forgatását végzi. (bj) Teljesítette éyes exporttervét a Bonyhádi Cipőgyár A Bonyhádi Cipőgyár termelésének jelentős részét exportálja. A gyár ez évi feladatai közé tartozott ötvenezer pár cipő gyártása a Német Demokratikus Köztársaság részére és negyvenezer pár cipő elkészítése szovjet megrendelésre. Mint a gyárhói tegnap jelentették, a Bonyhádi Cipőgyár az elmúlt papokban teljesítette az idei exporttervét. Melyik előbbrevaló: a kényelem,a hivatalnokszemlélet, vagy a termelés? Első a termelés. Mindent ez alá kell rendelni, s minden másfajta érdek csak utána következhet. Ezerszer elmondott és mindenki által hangoztatott igazság, de időnként bosszantóan más a valóság. S rendszerint pont a legkritikusabb időben szól közbe az álmos és fenséges kényelem, valamint a hivatalnokszemlélet: de úgy ám, hogy a tsz-elnök kezeit szinte megbéklyózza, nem engedi a cselekvést, felőrli a szövetkezeti vezetők energiáját, tehetetlenségre kárhoztatja azokat a törekvőket, akik cselekedni akarnak. Sárpilisen is a szövetkezeti gazdák egyik oldalon azt hallják, hogy a vetést október 31-ig be kell fejezni, a másik oldalon viszont azt tapasztalják, hogy a vetés októberi befejezését különféle módon, különféle erők gátolják. A cukorgyári felügyelő packázásai Szabó Ferenc, a sárpilisi Uj Március Tsz elnöke a kongresszus irányelveit, a mezőgazdasági párt- határozatot ismeri. Nagyon jól tudja, hogy a megyei vezetés ezek szellemében adta ki a jelszót, érti, hogy a vetés októberben történő elvégzése tulajdonképpen a mezőgazdasági párthatározat megvalósításának döntő előfeltétele. Mégis kesernyés hangon kénytelen kimondani, hogy nem lesz abból semmi. (Ki is mondta, de ne nyugodjon bele.) A cukorrépa helyére gabona kerülne, de a répát még nem szedhetik. Az odáig rendjén van, hogy nem lehet Kaposvárra zúdítani egyszerre az egész termést. Bizonyos tervszerűségnek lennie kell, csakhogy ebben az esetben a jelek szerint másról van szó. A cukorgyari felügyelő ott járt a tsz-ben, és közölte a vezetőséggel: október 8-ig a sárpilisi, a pörbölyi, a decsi vasútállomás foglalt. Ha a tsz mégis szedni és szállítani akarja a termést, akkor vigye a cukorrépát Bátaszékre, ahol minden mennyiséget átadhatnak. S itt kezdődik a hivatalnokszemlélet. A tsz-nek nem áll módjában Bátaszékre szállítani, ezzel azonban a cukorgyári fel-' ügyelő nem törődik. Beszéltem a sárpilisi vasútállomás főnökével. Elmondta, minden feltétel adva van ahhoz, hogy a sárpilisi tsz Sárpilisen rakja meg a vagonokot. Szerinte nem probléma se s vagon, se a rakodótér. Ezek után jogos a kérdés, hogy milyen címen, milyen jogon gátolta meg a kaposvári cukorgyár felügyelője a tsz-t abban, hogy a helybeli vasútállomásról szállítson? S ha egyszer a gyár Báta- székről fogadni tudja a termést, miért nem fogadja SárpUisről? Erre bizonyára van magyarázat. De aligha fogadható el ebben a? esetben, és ilyen helyzetben. Bonyodalmak a főszerpaprika körül A tsz-tagok szedik és szállítják a fűszerpaprikát. Harminc holdról van szó. Ennek helyére i§ gabona kerül. Jó a termes, a tagok örülnek, de az öröm közé üröm is vegyül. A kalocsai vállalat egyik-másik embere ugyanis az átvétellel és a minősítéssel mintha szívességet tenne a közös gazdaságnak. Elfelejtik, hogy pontosan abból élnek, amit a tsz termel- Decs községben történik az átvétel, a hét meghatározott napján pedig a minősítés. A múlt hét első napjaiban az átvétel körül is zavarok voltak, mert az átvevő kijelentette, délután két óráig hozhatják a paprikát, utána nem. Beszéltem az átvevővel, aki azt mondta, az egész csak félreértés, sőt rosszindulat. Az átvétel délután négy óráig tart. Rendben van, félreértés munka közben előfordulhat. De arra már nincs semmi magyarázat, — bármelyik vállalatról is legyen szó, — hogy a termelőszövetkezeti elnököt dróton rángatható bábuként kezeljék. A múlt héten a meghatározott minősítési napon Szabó Ferenc elnök annak rendje és módja szerint Decsre utazott. A minősítőt azonban hiába várta... Lehet, hogy valami közbejött. De miért nem értesítették erről az elnököt? Milyen jogon rabolnak el tőle, akár egy fél napot is? Nem engedni Amúgy is nagy gond a vetés októberi befejezése, s milyen nagy gond akkor, ha még külső személyek is nehezítik. „A kukorica érését nem lehet sürgetni, a répaszállításnál tehetetlenek vagyunk. Gyakran feleslegesen utazgatunk...” — mondja az elnök. Ezeket a bajokat meg kell szüntetni. Nagyon sok múlik a sárpilisi szövetkezet gazdáin is. Ezt azért ne feledjék. A kukoricatörést jó lenne, ha úgy szerveznék, hogy egy-egy táblába összpontosítanák az erőket. Ez a tsz dolga. A tagok dolga. Az pedig a vezetőség kötelessége, hogy ne tűrje a kényelmet és a hivatalnokszemlélet. Forduljanak a járás vezetőihez, vagy a sajtóhoz. Nem akadályozhatja senki, és semmi a vetés októberi befejezését, mert tízezer mázsákról van szó. Itt csak nyerni lehet. — szp — Mit mond az állomásfőnök ? Hulladékgyűjtési kampányt indítanak a megye úttörői S emiatt az Uj Március Tsz gazdái egy hetet máris veszítettek. Az elnök tehetetlen, a napok múlnak, a vezetőség fűhöz-fához kapkod. Hiába. A minap segítséget kértek a patronáló üzemtől is, ahonnan e hét végére megígértek egy teherautót. Ha megérkezik a gépkocsi, akkor e hét végén mégiscsak megkezdik a cukorrépa szedését és szállítják Bátaszékre, mivel a vetőszántást csinálni kell. Már az elmúlt tanévben Is szép eredményeket értek el megyénk úttörőcsapatai a hulladékgyűjtésben. Tavaly a pajtások a tanév folyamán több mint félmillió kilogramm vasat, háromezer mázsa rongyot és 51 ezer kilogramm papírt gyűjtöttek össze. A megye úttörői ezzel a próbák által előírt követelményeket háromszáz százalékra teljesítették. A fontos ipari nyersanyagot jelenló hulladék gyűjtésére az idén még nagyobb kampányt indítanak. A Baranya megyei MÉH szerződést kötött a Tolna és Baranya megyei Úttörő elnökségekkel, amelyek felhívással fordulnak az úttörőcsapatokhoz. A szerződésben kedvezményes feltételeket biztosítanak a hulladék- gyűjtésben résztvevőknek. A megyei elnökségek félévenként, tehát januárban és júliusban értékelik az úttörőcsapatok közötti verseny állását és az eredményeket figyelembe veszik a nyári táborozások megrendezésénél. Kovács Imrét HAZAFELÉ... XIII. Ugyanezt a megszokott és régen nélkülözött nyugalmat érzi most is, ahogy az esti utcán vé- gigballag. Anélkül, hogy tudná, mi miatt, a széles csendben felhangzó kútgém-csikorgás, a levegőben kószáló füst szaga, a messziről felsejlő bókakuruttyo- lás szinte kitisztítja agyát, felemeli lelkét s nyugalomba ringatja. Mert lehet; az élet zajai mások és kisebbek a városi forgatag lármájánál, de itt helye van még a tücsök ciripelésének is. A húszévesek gyors hangulat- változása szerint már-már fütyülésbe kezd. Rég elfelejtett dallamok jutnak eszébe s már egyik kezét is kivette zsebéből, gyorsabban megy 6 kicsit játékosan is lóbálja a kezét. De akkor a keskeny utca másik oldalán két összeborult alakot lát és visszazuhan korábbi állapotába. Hallja Erzsi kacagását. Futó, könnyű kis kacaj, nem hangos, nem hivalkodó. Tudja már Csá- nyi Elek, mikor nevetnek így a lányok. Tudja és vad dühében legszívesebben fejjel a falnak rohanna, Jól választott a tanító úr. Boldog isten, de jól választott! Sötétbe húzódva látja, amint amazok ketten a lámpa alá érnek, kéz a kézben. Megint a*t a bénító fáradságot érzi karjában, lábában, amit az este odahaza érzett. ív. A szállító brigád éppen végzett a délelőtti Utolsó fuvar lerakásával, amikor örökké gyors járásával közéjük toppant ' Farkas Ilonka. Fontos üzenetet hozott s mondta is sietősen: „Gyerekek, este nyolckor gyűlés a? irodában. KISZ-gyűlés. Legyetek pontosak, hogy legalább fél kilenckor elkezdhessük.” — Mit adsz, ha mind a négyen Ott leszünk? — kérdezte Feri. — A képedre nagyot. Ott lesz a tanácselnök is, meg Zsiga bácsi. — No, akkor biztos valami sátoros ünnep lesz estére. De mondd, csakugyan ott lesznek? Mert mondtad már ezt egypár- szor, aztán kiderült, hogy a tanácselnök, meg Zsiga bácsi csak mézesmadzag volt. Te áll'ál oda prédikálni — mondta Gál Páter viccelődve, de komolyan gondolta, amit mondott. Ha nem vagyok jó titkárnak, akár le is mondhatok — mondta a kislány. — A világ minden kincséért se mondjál le, hallod, — óbégatott Andris, hiszen mást se csinálunk, mint titkárt választunk a KISZ-be. Egyik megunja, jön a másik, öt titkárunk volt másfél év alatt. Maradj nyugodtan, jó vagy te ott, ahol vagy. — Tudom, hogy fáj az nektek, hogy lányt kellett választani, dekát mi vagyunk többségben, mi, lányok. Ha mi nem lennénk, hajjaj, mi lenne a szövetkezettel? (Folytatás a 4. oldalon)
