Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-26 / 225. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÁÖ 1962. szeptember 26« Az ENSZ-közgyűlés folytatta a politikai vitát (Folytatás az 1. oldalról) Miután a közgyűlés idei őszi ülésszakánál?; napirendiéről döntöttek, a közgyűlés bizottságai rátérhetnek az alelnökök és előNew York (MTI). Az ENSZközgyűlés teljes ülése hétfőn döntött az ügyrendi bizottság javaslatairól, hogy milyen kérdések kerüljenek az ülésszak napirendjére. Az ülés nagy feltűnést keltett eseménye az volt, hogy az úgynevezett mágyar kérdés napirendre tűzéséhez az amerikaiaknak mindössze nyolc szavazatnyi többséget sikerült szerezniük. 43 küldöttség szavazott a napirendre tűzés mellett, 39 ellene, 19 delegáció tartózkodott a szavazástól, 11 ország pedig nem vett részt a szavazásban. Hatalmas változás ez a tavalyihoz képest. A múlt évben 51 küldöttség szavazott a »magyar kérdés-« napirendre tűzése mellett, mindössze 15 ellene, 30 delegáció tartózkodott a szavazástól, három pedig nem vett részt a szavazásban. Az ügyrendi szabályzat értelmében a javaslat mellett három, és ellene is három szónok szólalhat fel a közgyűlésben. A »magyar kérdés« napirendre tűzése ellen elsőnek Csatorday Károly nagykövet szólalt fel a magyar delegáció nevében. Azt várta — mondta egyebek között, — hogy az Egyesült Államok hozzájárul a békés együtt élés elvének érvényesítéséhez, és új szemléletet alkalmaz politikájában. Az Egyesült Államok által javasolt napirendi pont csak arra jó, hogy megmérgezze a nemzetközi kapcsolatokat. Maga az Egyesült Államok is voltaképpen meg van győződve a napirendi pont hasztalanságáról — mondta Csatorday Károly. Utána Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes szólalt fel. Kijelentette, ezt a napirendi pontot azért terjesztették elő, hogy felélesszék a hidegháborút. A »magyar kérdés« napirendre tűzése beavatkozás a Magyar Népköztársaság belügyeibe — mondta. Yost az Egyesült Államok küldöttsége nevében hangoztatta, hogy országa nem hidegháborús célokból tűzte napirendre a kérdést. Az amerikai küldött után szót kért Indonézia delegátusa és azt mondta, hogy az ő küldöttségének véleménye szerint a kérdés igen is hidegháborús kérdés és ezért országa mint el nem kötelezett ország, ellene fog szavazni. Még ketten szólalhattak volna fel a napirendre tűzés mellett. A pakisztáni elnök kétszer Nassxer rádió- és televíziós besxéde Kairó (MTI). Gamal Abder Nasszer, pz Egyesült Arab Köztársaság elnöke hétfőn beszédet mondott a rádióban és televízióban — jelenti a TASZSZ. Közölte, hogy szeptember 27-én alá fogja írni azt a törvényt, amely intézkedik az ország igazgatási rendszerének átszervezéséről és egy miniszterelnök vezette kormány megalakításáról. Az elnök Részletesen foglalkozott a közeljövőben megalakítandó „arab szocialista szövetség” szervezésének kérdéseivel. Nyugati hírügynökségek jelentései szerint Nasszer azt is közölte, hogy az új kormány (végrehajtó tanács) elnöke Ali Szabri lesz, aki régebben elnöki ügyekkel foglalkozó államminiszter volt. Az országot egy elnök, egy elnöki tanács és egy minisztertanács fogja irányítani a szocialista szövetségre támaszkodva. adók megválasztására és hozzá is kezdhetnek maid az eléjük terjesztendő kérdések megvitatásához. is megkérdezte, van-e hozzászóló, senki sem akadt azonban, aki a napirendre tűzés mellett foglalt volna állást. Ezután került sor a szavazásra. A »magyar kérdés« napirendre tűzése mellett a következő 43 ország szavazott: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Kanada, Chile, Csang Kaj-sek klikk, Kolumbia, Costa Rica, Dánia, Dominikai Köztársaság, Ecuador, San Salvador, Malájföld, Francia- ország, Guatemala, Haiti, Honduras, Izland, Írország, Olaszország, Japán, Luxemburg, Mexikó, Hollandia, Uj-Zéland, Norvégia, Pakisztán, Panama, Paraguay, Peru, Fülöp-szigetek, Sierra Leone, Dél-Afrikai Köztársaság, Spanyolország, Svédország, Thaiföld, Törökország, Nagy-Britan- nia, az Egyesült Államok, Uruguay és Venezuela. Ellene szavazott a következő 35 küldöttség; Albánia, Bulgária, Belorusszia, Kambodzsa, Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Ceylon, Kuba, Csehszlovákia, Dahomey, Etiópia, Ghana, Guinea, Magyarország, Indonézia, Irak, Elefántcsontpart, Laosz, Madagaszkár, Mali, Mauritánia, Mongólia, Niger, Lengyelország, Románia, Szaud-Arábia, Szenegál, Szomáli, Szíria, Tanganyika, Ukrajna, Szovjetunió, Egyesült Arab Brüsszel (MTI). Heath lordpecsétőr és külügyminiszter-helyettes, aki az angol kormány részéről az európai közös piachoz való csatlakozás kérdésében megindult tárgyalásokat vezeti, hétfőn Brüsszelbe érkezett, hogy tájékoztassa az angol küldöttséget, mielőtt megkezdődnének a csatlakozási tárgyalások újabb szakaszának előkészületei. Az angol külügyminiszter-helyettes még a hétfő esti órákban tovább utazott Bonnba, ahol Schröder nyugatnémet külügyminiszterrel és Erhard gazdaságügyi miniszterrel tárgyal. Egy nyugatnémet kormányszóvivő bejelentette, hogy Heath október elsején meglátogatja az észak-olaszországi Cadenabbiában üdülő Adenauer kancellárt. A találkozó — londoni politikai körök véleménye szerint — végső erőfeszítés lesz annak érKöztársaság, Felső-Volta és Jugoszlávia. Tartózkodott a szavazástól 19 ország: Afganisztán, Burma, Kongó (Brazzaville), Ciprus, Finnország, Görögország, Irán, Izrael, Jordánia, Libanon, Libéria, Líbia, Marokkó, Nepál, Nigéria, Szudán, Togo, Tunézia és Jemen. Nem vett részt a szavazásban: Bolívia, Burundi, Csad, Kongó (Leopoldville), Gabon, India, Jamaica. Nicaragua, Portugália, Ruanda és Trinidad-Tobago. Az eredmény kihirdetésénél egyetlen küldöttség, az Egyesült Államok delegációja tapsolt. A szavazás után Jugoszlávia küldötte szavazat-magyarázat címén szót kért. Hangoztatta, hogy országa Magyarországgal szomszédos, ezért jól ismeri a magyar- országi viszonyokat. Ennek alapján állíthatja, hogy a kérdés napirendre tűzése jogtalan, s ezért csakis nemmel szavazhatott. A szavazás eredményéből látható, hogy a Délafrikai Köztársaságot leszámítva, egyetlen afrikai ország, Sierra Leone delegációja szavazott a »magyar kérdés« napirendre tűzése mellett. Sierra Leone külügyminisztere azonban a szavazás után kijelentette; kormányának az a véleménye, hogy minden napirendre javasolt kérdést fel kell venni a napirendre, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt — fűzte hozzá —, hogy delegációja a kérdés érdemi tárgyalásánál az amerikai javaslat mellett fog szavazni. Az úgynevezett magyar kérdés a különleges politikai bizottság1 elé kerül. Amennyiben a bizottság valamiféle határozatot hoz, azt a közgyűlés elé kell terjeszteni, ahol azonban érvényes határozat elfogadásához kétharmados többség szükséges. dekében, hogy rábírják Ade- nauert, enyhítse a közös piacba való angol belépés feltételeit, amelyekben de Gaulle-lal megállapodtak. A közös piaci tanácskozások a „hatok” külügyminiszter-helyetteseinek szeptember 27-én megnyíló értekezletével folytatódnak. Ezt követi október 8-án miniszteri szinten az angol csatlakozási tárgyalások következő szakasza, most már a Heath vezette angol küldöttség bevonásával. Brüsszelben hétfőn megnyílt az európai gazdasági közösség és az Euratom miniszteri tanácsának szokásos őszi ülésszaka. Megvitatják a közösség kapcsolatát Írországgal, Törökországgal és Izraellel, továbbá a nemrégen függetlenné vált 18 afrikai országgal és a Malgas Köztársasággal megkötendő új társulási szerződést. Összeomlott a brüsszeli Statisztikai Hivatal épülete. A romok 23 munkatársat temettek maguk alá. Mentési munkálatok a szerencsétlenség színhelyén. (MTI Külföldi Képszolgálat) Az ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzték az úgynevezett „magyar kérdést" Heath elindult tárgyalákörútjára — megélénkültek a közös piaci tárgyalások Az amerikai beavatkozás a Kubával folytatott kereskedelmi kapcsolatokba, élénk visszhangot és visszatetszést váltott ki a nyugati országokban. Az Egyesült Államok most megújult erővel kezdett olyan akciókba, amelyeknek célja a Kubai Köztársaság teljes elszigetelése. Október elején zártkörű értekezlet lesz Washingtonban, ahol az Amerikai Államok Szervezetéhez tartozó országok elé különböző javaslatokat terjeszt az amerikai kormány. Clark tábornok brazíliai útja során kijelentette, hogy „számítanak” Brazíliára a Kuba elleni fokozódó akciókban, Bolíviának és Uruguaynak pedig jelentős kölcsönt helyeztek kilátásba, ha megszakítják kapcsolataikat Kubával. Ugyanakkor fokozódik a nyomás a nyugat-európai országokra is. Az első aggódó híreket a görög lapok röpítették világglá, s azt írják, hogy Washington felszólította a görög kormányt, bontássá fel a különböző hajóstársaságoknak a Szovjetunióval kötött szerződését, s a washingtoni kormány már azt is kilátásba helyezte, hogy ennek alap ján döntenek majd az egyes országoknak juttatott segélyek ügyében is. A görög hajósok azonban érthetően ellenszegülnek a washingtoni parancsnak, s arra hivatkoznak, a kereskedelmi flotta a szovjet szállítások nélkül tökéletes csődbe jutna, hisz jelenleg is több mint kétszáz hajó kénytelen vesztegelni. Még nagyobb felháborodást váltott ki a washingtoni politika Angliában. A Times azt írja, hogy „feltűnően helytelen az Egyesült Államok arra irányuló nyomása, hogy kizárja barátságos hatalmak hajóit a kubai kereskedelemből. Anglia elismeri a Castro-rendszert, nincs háborúba Kubával, tehát angol hajók teljes joggal szállíthatnak szovjet olajat Kubába és kubai cukrot exportra.’* A Times leszögezi, ha Anglia és a többi NATO-kormány megakadályozná a hajózási vállalatok szállításait, ennek kettős hatása lenne: más hajókkal bonyolítanák le ezeket a szállításokat és ugyanakkor megerősödne a kommunista országoknak az az eltökélt szándéka, hogy kiépítik saját kereskedelmi flottájukat. A Times utal arra, hogy Anglia és más NATO-országok megélhetése erősen a hajózásra épül, s a washingtoni politika most ezt veszélyezteti. A Times végül ezeket írja: „Az Egyesült Államok kubai politikája nem mindig okos. Ostobaság volna az a kísérlet, hogy a Castro-rendszert térdre kényszerítik azzal* ha megfosztják a teherhajóktól. Európa érdeke minden szempontból azt követeli, hogy a kereskedelmi hajózás maradjon kereskedelmi és ne tekintsék a stratégia eszközének.” A washingtoni politika semmiképp sem érheti el célját. A szocialista országok Kubával való kapcsolata egyáltalán nem azon alapul, hogy milyen nemzetiségű hajók vesznek részt a bérfuvarozásban. Washington kapkodására azonban jellemző* hogy minden lépésénél saját szövetségeseivel is szemben találja magát, a Kubai Köztársaság pedig napról napra erősödik, s napról napra több barátot szerez magának Latin-Ame- rikában, és az egész világon. A Pravda accrai tudósítója a rendkívüli állapot bevezetéséről Moszkva (TASZSZ). T. Kolesznyicsenko, a Pravda accrai tudósítója a lap keddi számában kommentálja Nkrumah elnöknek azt a döntését, amellyel Accrában bevezette a rendkívüli állapotot A tudósításból kitűnik, hogy a ghanai kormány ezzel az intézkedéssel kívánja biztosítani a lakosságot a terroristákkal szemben, akik az utóbbi két hónapban háromszor követtek bombamerényletet. A merényletek következtében 15 ember meghalt. 256 megsebesült. Mint a Pravda tudósítója megjegyzi, az accrai utcákon elkövetett bűncselekmények újjal mutatnak azokra, akik vérengzéseket rendeztek Leopoldville és Stanleyville utcáin, akik ma halomra lövetik Angola békés lakosságát. A terroristákat még nem fogták el — folytatja Ko- lesznyiosenko, — de mint a helyi I sajtó és rádió rámutat, a szálaki bizonyos nyugati fővárosok vas- kerítéses villái felé húzódnak. Az accrai lapok az esetek kapcsán több cikkben leplezik le a gyarmatosítók gihanai cselszövéseit, E cikkek megjegyzik, hogy miközben a felbérelt gyilkosok sorozatosan követik el provokációikat az országban, a nyugati sajtó rágalomhadjáratot indított a ghanai kormány ellen, olyan híreket terjeszt, hogy Ghánában „bizonytalanság”, válság és veszélyes helyzet van. „A pozitív semlegesség? politika, az idegen támaszpontok kitiltása az ország területéről, valamint a közös piac tervének elutasítása — ezek azok a tényezők, amelyek elkeseredett intézkedéseket váltottak ki az imperialistákból é$ csatlósaikból”. — ál- I lapítja meg Kolesznyicsenko. „Menetrend” szerint vonulnak a költöző madarak9 csak a fecske- és a gólyafiókák maradtak le a nagy csapatoktól Legjellegzetesebb költöző madaraink zöme elvonult már az enyhébb éghajlatú, déli tájakra, sőt az északi országokból erre vonuló csapatok is tovább repültek. A Madártani Intézet közlése szerint az idén ősszel általában „menetrend" szerint indultak útnak ezek a madárfajok, már csak szórványosan látni itt-ott egy-egy fülemülét, vörösbegyet, vagy füzikét. A vízimadarak közül a récefélék épp most vannak indulóban, a bíbicek, gémek azonban egészen a fagyos idők beálltáig itt maradnak. Ugyancsak nagy csapatokban tanyáznak a nádasokban a seregélyek. Ezek a madarak a szüret befejeztéig jól érzik magukat a szőlős tájainkon, csak novemberben lepik majd el a. Földközi-tenger melléki ültetvényeket. A szokásos vonulási időtől, s a nagy csapatoktól lemaradtak a kedvezőtlen időjárás miatt megkésett költésekből származó gólya- és fecskefiókák. Különösen a zsenge fecskékről érkezik sok jelentés az intézethez. Egyelőre sem a gólya-, sem a fecskefiókák nincsenek közvetlen veszélyben, ha azonban az ősz hidegebb lesz, s hamar beköszöntenek a hetesesők, vagy éjszakai fagyok, akkor nem tudnak kellően megerősödni és időben elvonulni. Erre az esetre számítva, a Madártani Intézet kéri a lakosságot, ha találna repülni már nem tudó, elgyengült fecskéket, „szállásolják el” őket nagyobb istállókba, ahol télen megfelelő táplálékot is találhatnak, Az ugyancsak védelemre szoruló gólyafiókáknak szükség esetén a Budapesti Állnt- és NÖ- tlénykert is szívesen ad téli szállást.
